Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-29 / 100.szám

kálkodó tagjait, mindinkább nagyobb gond­dal terhelik visszahatásukban talán némi­leg érezhetők kaszinónk társas életén is, de örömmel állapithatjuk meg, hogy Ka­szinónk kezd megerősödni és csak raj­tunk múlik, hogy a megkezdett uton haladva olyan pozitiot teremtsünk egye­sületünknek, a melyre ugy szellemi erejé­nél, mint régi fennállásánál fogva igényt tarthat. Társadalmunk mai állapotában, rnidőn a szociális bajok folytán mesterségesen előidézett felekezeti türelmetlenség, vagy, hogy ugy mondjam gyűlölség, az egyéni és családi becsület illetéktelen megbirálá­sának szenzátióvá fejlesztése, mindmeg­annyi legyőzhetetlen teherként nehezedik az emberekre, megbecsülhetetlen kincs­nek kell tartanunk azt a helyet, ahol mindez ellen az igaz baráti szeretet, az egyének kölcsönös megbecsülése és a tár­sas életnek fesztelen megnyilvánulása, biztosan megvéd. Ezen helynek tartom én Kaszinónkat. Beszámolva a tisztikar és választmány tevékenységéről, előadta, miszerint az elmúlt télen estélyt két izben rendezett a kaszinó, mig felolvasás és társas vacsora egy Ízben tartatott. A műkedvelő társa­ság is tevékeny működést fejtett ki, elő­segítve ezáltal a kaszinói társas élet föllenditéséL Két izben rendezett színielő­adást, amelyek közül különösen az első, a Gyurkovies lányok nagy anyagi és fé­nyes erkölcsi sikerrel is járt. A műked­velő társaság pár héttel ezelőtt újból meg­alakulván, nagy reménnyel nézhetünk a jövőbe s bizton várhatjuk, hogy annak működése és kitűzött programmjának megvalósulása Kaszinónk felvirágoztatá­sának egyik tényezője lesz. Ismertetve a kaszinó vezetőségében az elmúlt évben történt változásokat, majd anyagi helyzetét, jelentését ezzel fe­jezte be : Végül megemlítem, hogy a választmány ä Széchenyi pályadíj tételéül az 1907/8. tanévre a következő tételt tűzte ki a fő­gimnáziumban. Árpád személye és hon­foglalásának jelentősége a történelem vi­lágánál. Ezzel elérve Kaszinónk ez évi történe­tének záró pontjához, örömmel teszem le a tollat, mert érzem a hajnal hasadá­sát, mely megaranyozza a kétes jövőt, mely a csüggedőkbe reményt, bátorságot önt, mert látom, hogy mi mindnyájan a kik ezen egyesületet szeretjük, meg fog­juk azt második otthonunkul tarthatni és távol minden politikai és felekezeti ..ellen­tétektől, zavartalanul élhetünk társadalmi, kulturális, szociális és szórakoztató törek­véseinknek. • Kívánom tiszta szivemből, hogy Kaszi­nónk fel vi ragozz ék. A titkári jelentést a számvizsgálók, majd a háznagy jelentése követte,. A jövő évi költségvetés tudomásul vétele után beváltásra kerülő négy kölcsönkötvény lett kisorsolva, és pedig: 44 (dr. Föld­váry Istváné), 66 (Nozdroviczky Miklósé), 3 (Reáliskolai, segítő-a lapé) és 58 (Büttner Róberté). ísévánffy Elemér tiszttársai és a vá­lasztmány nevében a megbízatást vissza­adva a közgyűlés kezébe, a korelnöki széket Zsiga Zsigmond foglalta el. A megejtett választások eredménye­képen megválasztattak: Elnökké: Nieder­mann Pál, igazgatóvá: .Istvánffy Elemér, titkárrá: dr. Brenner Antal, ügyésszé: dr. Berényi Zoltán, pénztárossá:. Berán Károly, háznaggyá : Nedeczky Béla, könyvtárnokká: Váraljay. Sándor. Választmányi tagok let­tek : dr. Áldori Mór, dr. Berényi Gyula, Bleszl Ferenc, id. Brenner József, Brutsy Gyula, dr. Burián János, Csupor István, Etter Ödön, dr. Földváry István, Feigler Károly, Frey Ferenc, dr. Helcz Antal, Hollósy Rupert, dr. Hulényi Győző, Iva­novics Béla, Kerschbaummayer Károly, Marosi Ferenc, Meszéna Kálmán, Nagy Antal, dr. Prokopp Gyula, Rochlitz Schmidt Arthur, Rudolf Mihály, Schönbeck Mihály, Szenttamási Béla, Vimmer Imre, Zsiga Zsigmond. Uj választmányi tagokul meg­választattak : Grósz Ferenc, Goszleth Lajos és dr. Mattyasóvszky Béla. Zsiga Zsigmond korelnök szívélyes sza­vakkal üdvözölte az újonnan megválasz­tott tisztikart és választmányt és a ka­szinó fellendítésének ügyét jóindulatukba ajánlotta, mire azok nevében Istvánffy Elemér mondott köszönetet azzal, hogy a tisztikar és választmány készséggel fogja munkálni a kaszinó ügyét. — r. A húsárakról. Jeleztük lapunk mult számában, misze­rint a város polgárm esterének a húsárak leszállítása ügyében intézett átiratára az ipartestület megadta válaszát. A válasz, melyet mult számunkban térszűke miatt nem közölhettünk, igy szól: Tekintetetes Polgármester Úr! A f. é. 4634. szám alatt kelt szives felhívására tisztelettel jelentjük, hogy ipar­testületünk a húsárak leszállításának ügyé­ben az érdekelt hentes és mészáros ipa­ros tagokat f. é. november 27-én szak­osztályi gyűlésre hivta egybe s ez alka­lommal a kiválóan fontos kérdést, mint közérdekűt — tüzetesen tárgyalta. Az eredményt most, miután a szükséges vi­déki adatokat már megszereztük, a kö­vetkezőkben bátorkodunk Tekintetessé­geddel jelentés alakjában közölni. . Az a föltevés, hogy szakiparosainknál a húsárak túlmagasak sőt tűrhetetlenek vol­nának — nem felel meg a valóságnak, mert városunkban a hús a '/. alatt csa­tolt hiteles kimutatás szerint nem csak ez előtt, de ma is olcsóbb áron adatik, mint akár Vác, Komárom vagy Győrött, amely városokra úgy Tekintetességed, mint a helybeli lapok is hivatkoztak. Hogy e városok közül kettő, nevezete­tesen Komárom és Vác a közelmúltban ár­leszállítást jelzett illetve adott, mig Győr továbbra is a fölemelt ár mellett maradt, ez tény ugyan, de e városok a leszállí­tást könnyen tehették is, mert oly magas áron mértek eddig is és hosszú ideig, hogy abból engedni nemcsak lesetséges, de időszerű is volt. A közönség körében tehát csak hangzatos jelszóként terjedt szét az árleszállításnak híre anélkül, hogy az —- az ily esetben szükségessé váló biztos adatok beszerzése nyomán nyert meg­győződésből biráltatott volna el. Egye­bekben iparosainknak az árak számítása körül tanúsított méltányos eljárását a kö­vetkező tények is igazolják. Akkor, mi­dőn a húsállatok vásári forgalma várako­záson felül csökkent s a beszerzés tehet­sége mind nehézkesebbé és folytonos fo­kozatban drágábbá vált, midőn beállott a szükségessége annak, hogy a húsárak föl­emeltessenek, ami úgyszólván a legtöbb városban hamarosan meg: is történt, sőt egyes városok iparosai egyszerre jelenté keny áremelkedéssel állottak elő, — ad­dig Esztergom iparosai türelmes várako­zással megmaradtak a régi húsárak mel­lett és pedig hoszzu ideig — mig nem a helyzet kényszerűsége őket is az áremelésre késztette. Mikor pedig az áremelést tet­ték, a fogyasztó közönség érdekeinek kellő figyelembevételével, oly csekély áremel­kedésben állapodtak meg, hogy áraikkal a jelzett városok között akkor is a leg­olcsóbbak maradtak. Iparosaink tehát a beszerzésnek válságos viszonyai közepett is igazán méltányosan igyekeztek a kö­zönség szolgálatára lenni, mert mig egy­részről a legolcsóbbak voltak, addig más­részről állandóan a legjobb minőségű hust mérték. Volt idő, mikor az iparosok a sertéshús kg-ját 1.48 — 1.52 fillérért vették s az eladásnál mégis a szokott árnál ma­radtak. Az a körülmény, hogy a husállat vásári forgalma most bizonyos mértékben javult s a beszerzés lehetősége is köny­nyebbé vált, minden esetre előnyösebb helyzetet teremtett ugy a fogyasztó kö­zönség, mint az érdekelt iparosokra s igy méltányos, hogy e javult helyzet arányá­ban a húsáruk is leszállitassanak ; de erre különösen és elsősorban azok a városok hivatvák, amelyek eddigelé jelentékenyen magas árakat szabtak, amiből azután en­gedni nemcsak könnyebb, de időszerű is. Vác pl. a marhahúsnál 1.60-ról 16 fil­lérrel szállott s igy most 1-44-ért árusítja kg-ját. iparosaink pedig a felemelt ár mel­lett adták 1.44-ért. Komárom ugyanezen hust 1.60-ért adja leszállított ár mellett, Győr pedig 1.52-ért. Ezen állapotok da­cára tisztetettel jelentjük, hogy iparosaink bár nemcsak tudják, de érzik is, hogy eddig úgyszólván mindig a legolcsóbbak voltak, mégis a fogyasztó közönség kö­rében támadt kívánságnak eleget teendő, előre elhatározták volt, hogy a marhahús árát f. é. dec. l-től 8 filérrel leszállítják, igy azt a hust, amely ma Győrben 1.52 1.44 1.20 .Komáromban 1.60 1.40 1.28 Vácott — 1.44 — ők Esztergomban 1.36 1.28 1.20 ért adják. Ezek nyomán világos, hogy Esztergom iparosai ugy a múltban, mint ma is a legszolidabb alapon állottak és álla­nak. Azzal tehát, hogy közös elhatá­rozással tulmagas és immár tűrhetetlen árakkal dolgoznának — egyáltalán nem vádolhatók, mert árleszállítás nélkül is ol­csóbbak volnának a jelzett városoknál. Végül hivatkozunk tisztelettel arra, hogy a szomszédos Párkány mváros húsárai nem lehetnek mérvadok az esztergomi iparosokra, mert azoknak az iparosoknak a viszonyai az itteni tulmagas fogyasz­tási, ellenőrzési, hajtási, vágatási s egyéb dijakkal terhelt iparosok helyzetével csak arányba sem állithatható, másrészt a pár­kányiak pótadója is elenyésző csekélység az esztergomi 100°/ 0-es pótadó mellett. Mindezeknek előterjesztése után szabad legyen tisztelettel reménylenünk, hogy Esztergom város hentes és mészáros ipa­rosainak méltányos eljárását kellőkép iga­zoltuk s így az a vád, amely a helyi la­pok utján közhirré szállt, — önmagától elesik. Esztergom 1907. dec. 19. Dóczy Ferenc, ipartestületi' elnök. Hiteles kimutatás a húsneműek árairól. j Sorszám Város neve Marha hús Sertés hús j Sorszám Város neve 1 kg. í kg. j Sorszám Város neve ezelőtt most ezelőtt most 1 Győr 1.52 1.44 1.20 .1.52 1.44 1.20 1.80 1.60 1.80 1.60 2 Komárom 1.36 1.60 1.40 1.28 1.60 1.52 3 Vác 1.60 1.44 1.44 1.36 A Esztergom 1.44 1.36 1.28 1.36 1.28 1.20 1.52 1.44 1.52 1.44 AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI, Az egylet igazgatósága f. hó 22-én d. u. tartotta népes részvétel mellett decern^ beri rendes ülését, mely a következő fon­tosabb jelentéseket vette tudomásul és határozatokat hozta : 1. Folyó ügyek. A csónakok és szerelvények az ideiglenes csónakházban nyertek télre elhelyezést. — Arra a jelentésre, hogy egynéhány működő tag még mindig fizetési hátra­lékban van, kimondotta az igazgatóság, hogy az első évi tagdijak 1908. január 10-ig különbeni kizárás és perlés terhe alatt föltétlenül befizetendők. örömmel vétetett tudomásul, hogy több .működő és pártoló tag a jövendő évi tagdijaira már eddig jelentékeny összeget előlege­zett. — Esztergom sz. kir. város tanácsa megengedte az egyletnek, hogy a város színeit és címerét jelvényében használ­hassa, a belügyminisztérinm pedig a mó­dosított alapszabályokhoz helybenhagyását adta. Az egyleti - szabályzatok a tagoknak jövő januárban lesznek kikézbesitendök. — Herceg váci -csónakgyárosnál megren­delt 2 csónak szállítási határnapja. 1908. április 1. A verseny négyes . ára 1020 kor., a doublo (könnyed) ára 580 'kor., mire novemberben előlegül. 300 kor. fi­zetett, továbbá 1908. január 15-én 600 kor. ápril. 1-én pedig a hátralévő 700 kör. lesz fizetendő. Ezen kötelezettség fe­dezetéül többen egész jövő évi tagdijuk, mások több részletfizetést ajánlottak meg. Az egylet hordható jelvénye csinos tűz­zománcú kis ezüstzászló lesz, a mely tű, vagy bross alakban lesz kapható. — A művezető által összeállított működési ki­mutatás szerint az egylet hajóin ez év­ben 589 indulással 5317 kilométert tettek meg. Az egyleti rekord 438 Km. 58 indu­lással. — 2. A leendő é. csónakházra nézve a következő terv terjesztetett elő. A csónakház hosszabb időre a nagy­dunai Kósik-uszoda egy részében volna, fölállítandó. Csónak, helyiségül az uszoda párkányi oldalának alsó fele szolgálna mintegy 15. m. hosszúságban és mintegy 5 m. szélességben, mely a ponton végéig volna meghosszábbitandó. E mellé a má­sik ponton kiálló végéig égy öltöző és egy társalgó szoba volna építendő. A csó­nakhelyiségből egy másfélméter méiy lejtő vezetne le az ideinél jóval szélesebb beszálló talpra. Az idén használt öltöző pedig a „növendék-ifjúság" használatára szolgálna. — Ezen terv szerint az egylet a nyilvános uszoda működését semmiben nem befolyásolja — és 4—5 évi bérlet esetén az ekép neki felállítva átadott bér­leményért évi 600 kor. bért fizetne. A tervrajzok ismertetése és annak közlése útán, hogy az uszodatulajdonos Kósik Fe­renc alapos reménnyel megígérte a jelenleg megtámadott és megmerülve levő uszoda helyrehozását, az igazgatóság örömmel fo­gadta az előterjesztett tervet,amelyet az egy­let nagyobb megerősödéséig a versenyképes­ség és a szükséges kisebb kényelem biztosí­tására alkalmasnak talált. A terv a lehe­tőség esetén a februári közgyűlés elé fog terjesztetni. 3. A téli sportok közül külö­nösen a szki sport lehetőségei forogtak kérdésben. A művezető a lehetőség sze­rint egy szki csapatot fog összeállítani, a melybe néhányan jelentkeztek. — 4. Egy esetleges februári táncmulatság ren­dezésének megbeszélése végett rendkivüli értekezlet fog összehivatni. — 5. Tagfel­vétel: a pártoló tagok sorából dr. Frey Vilmos vm. árvaszéki ülnök rendes mű­ködő tagul jelentkezett. Pártoló tagokul fölvétettek: Búzás István belvárosi káplán, Hüke Kálmán mérnök. A. Ohió. Allience Columbia és Zsolt Andor zeneművész. Budapest. A működési kimutatás adataihoz rövi­den megjegyzendő, hogy a bpesti nagyobb egyletekben az egy évi evezett kilométerek száma az 50—60,000 körül van, 5—6000 indulással s az egyleti egyéni rekord 150—180 indulás és 2000 km. körül jár.

Next

/
Thumbnails
Contents