Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-25 / 99.szám

a csontot mikor körül-körütekintget, hogy lássa, nem akarja-e kincsét elrabolni. Végre is jókora darabot leharapott a gyür­kéből s elkezdte fogai között őrölgetni. Miután néhány falatot lenyelt, előkeres­gélt a tarisznyájából egy kis üveg sava­nyu tejet, fejét hátra hajtja néhány kor­tyot ivott, aztán még egy darabka szárí­tott halat talált á tarisznyája ráncai kö­zött s aztán nyugodtabban és csendeseb­ben majszolt, mig az éhséget lecsillapí­totta. Én azorTban, a mint ott ültem és őt fi­gyelemmel kisértem, eleget láttam, hogy abból következtetéseket vonjak. A gyürke úgyszólván a leggonoszabb ellensége volt a melyen sokáig elfojtott haragját kiadta mindazokért a szenvedé­sekért, melyeket az neki okozott. Némelyeknek a munka gyönyörűség s a mindennapi kenyér a jutalmuk. Mások­nak a munka gond és fáradtság s a min­dennapi kenyér ennek a jutalma. Az eléb­bieknek az a kis kenyér darab csak egy kis része a táplálékuknak, melyet alkal­milag vesz vagy vétet, az utóbbiaknak csaknem összes tápláléka s annak meg­szerzése egyetlen célja egész életük foly­tonos munkájának. Ez az ember az utób­biak közé tartozott, ő neki a mindennapi kenyér megszerzése naponként megújuló küzködést és vergődést jelentett, folyto­nos vadászatot a zsákmány után, melyet hozzájutva, mohó étvággyal fogyaszt el. De hát hogyan jutott ehhez a kemény, fekete kenyér gyürkéhez? Odakinn a hideg erdő mélyen uj szántó földnek való helyet irtott. A szegény em­bernek nincsen hozzá módja, hogy maga választhassa meg a helyet; a leendő ara­tások reményében ott kell foglalnia, ahol megengedik. Fagyökereket kell kiirtania s köveket kiásnia. Egyedül kell végeznie a munkát, mert arra nincs költsége, hogy segitő társakat fizessen. Aztán kapával, ekével neki kell állani a köves szántóföld­nek. Évek telnek el, mig végre rozszsal bevetheti, mire beszerezheti a magot. Hi­szen mindent hitelbe kell vásárolnia, ma­gas százalék mellett. Úttalan tájakon, se lovon, se csónakon nem juthat el falujá­ból a földjéhez ; az elvetendő magot a hátán kell odacipelnie lápokon és nagy erdőségeken keresztül. Végre bevethette hát azt a darabka földet. Abból csak a következő évben lesz aratás. Az őszön, a télen és nyáron át nem tehet egyebet, minthogy várakozzék, várakozzék tömér­dek aggodalom között, hátha igen nagy hó borítja el a szántóföldjét, hátha a lágy időtői kipállik a vetés, a jégverés elpas­kolja, a záporeső megdönti, éjjeli fagy megárt neki. S e sok ellenség mindegyike ki is veszi a maga részét a szegény em­ber terméséből, annak a sovány földjéből, melynek magában véve kevés az ereje s melyet másfelől sem adhat meg neki. Csekély maradék az csak, mely kalászo­sán emeli magasra a fejét. De ennek a számára emelte a szárító kunyhót, azért vágott fát s aztán a kemencében tüzet rak s a gabonát megszárítja. Se szélma­lom, se vízimalom nincsen a közelében ) azért kézi őrlőn kell megőrölnie otthon a gabonát a kunyhójában. Mikor aztán végre annyira jutott, hogy a kenyérsütésre is gondolhat, veszi észre, ha azt akarja, hogy az az egész télen át kitartson, nagyon laposra kell sütnie s igen erősen ki kell szárítania, hogy men­nél táplálóbb legyen. Ilyen kenyér-gyürke volt az, amibe végre bele haraphatott, ilyen volt az a zsákmány, amelyet végre hatalmába ejt­hetett, mikor már közel volt az elmerü­léshez. Azért esett neki olyan dühvel, mintha azért a tömérdek gyötrelemért és aggo­dalomért, amit miatta szenvedett, meg akarta volna magát bosszulni rajta. De most már lecsillapodott. A gyürke felét elfogyasztotta, a másik felét kendőbe takargatja s elteszi holnapra; olyan szé­pen betakargatja, mint a drága kincset s arcán e közben nyugalom terül el, szemeiből gyöngédség sugárzik, összeszedi a morzsát, mely a térdeire hullott s azt s a tarisznyába teszi s aztán megköny­nyebbülten sóhajt fel. S most már nem állhatom meg, hogy beszélgetésbe ne bocsátkozzam vele. Mellé ülök és kérdezem tőle, hogy hova utazik úgy tudom meg, hogy az adósok bör­tönébe megy, ahol kenyér és viz mellett rója le hátralékos adótartozását. Máté Pál. KÖZGAZDASÁG. O Cserebogárpajorok irtása a szőlő­ben és gyümölcsösben. A tenyészév alatt többféle cserebogár bántja a szőlőnek és gyümölcsfának leveleit, mig a cserebo­gárpajorok a gyökereket rágják meg. A „közönséges cserebogár" a kötött talajú szőlőkben és oltóiskolákban a „kalló cse­rebogár" a homoki szőlőkben tesz nagy károkat, mig a „zöld" és a többi csere­bogarak ugy a homoki szőlőkben, mint a gyümölcsökben pusztítanak. A csere­bogarakat minden alakjában iráni kell, ha tőlük szabadulni akarunk: igy a cse­rebogarakat rázassál és szedéssel. A ' pa­jorokat a forgatások alkalmával szintén kézzel való szedéssel és baromfieteíéssel. Olyankor pedig, ha nem forgatunk, a ta­lajba négy szögméterenkint 30 gr. ssénké­neget fecskendezzünk be, a melytől azok elpusztulnak. 10529/907. tkvi szám. Árverési hirrMméngi kivonat. Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. áltamkincstár végrehajtatónak Krieschneider Péter és neje Pick Rozália végrehajtást szenvedettek elleni 64 K 9 fii. tőkekövetelésének, ennek esedékes ka­mata, 11 K 80 fii. végrehajtási és 3 K 30 fii. eszmei bélyeg beszámításával, ezúttal megállapított 9 K 30 fii. árverés kérelme­zési költségének kielégítése iránti végre­hajtási ügyében a komáromi kir. törvény­szék kerületéhez tartozó esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság te­rületén, Esztergom szab. kir. város ha­tárában fekvő, az esztergom szab. kir. vá­rosi III. ker. szenttamási kusztusi 169 számú betétben A f I, sor 63 hrszám alatt felvett birórét dülőbeli szőlőre 636 K kikiáltási árban az árverés az 1881. 60. t.-c. 156. §-ának alkalmazásával el­rendeltetvén, az árverés határidejéül 1907. évi december hó 30 napjának délutáni 2 Óráját ezen telekkönyvi hatóság árverési helyiségébe kitűzte azzal, hogy ugyan­ekkor a fent jelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árának 10°/°-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpa­pírban a kiküldött kezeihez le tartoznak tenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár tetszés szerinti részletben 3 hónap alatt fizetendő az árverés nap­jától számított 6°/o-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Esztergom sz. kir. város rendőrkapitányi hivatalánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. . .Esztergom, 1907. október 17-én. Magos Sándor, kir. ítélőtáblai biró. Hotel Stefánia Wien 11 Taborstrasse 12. a központban. Garage és S chauffeur lakás a házban 5 perc­nyi távolságban a város közepétől. Teljesen renoválva. Központi fűtéssel. Tulajdonos: WITZMANN KÁROLY. Fontos automobilistáknak! A minden irány felé induló vil'amos tramway és omnibuszok állóhelye. Polgári és divatos kom­forttal berendezett ház. I-ső emeleten, szoba 1 személynek 1 frt 80 kr., II. emeleten 1 frt 60 kr., III. emeleten 1 fr. 40 kr, beleértve világítás és kiszolgálás. Telefon 16573 karácsonyi és újévi alkalomra, a legdivatosabb alak és minőségben, jutányos árakon kaphatók könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 20. A névjegyek elkészítése esetleg meg is várható.

Next

/
Thumbnails
Contents