Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-01 / 93.szám

mazása mily befolyást gyakorolna a munkások bére és megélhetési viszonyaikra: továbbá miként vélik a munkáslakások béreinek olcsóbbá tételét keresztülvihetni, illetőleg, mity különleges intézkedéseket tartanának e végből szükségeseknek. — Nincs többé kivándorlás! Ami ellen hosszú évek óta oly lanyhán bár, mégis teljes eredménytelenséggel küzd a magyar kormány és a társadalom, egyik nemzeti csapásunk, a kivándorlás most végre valószínűleg meg fog szűnni. Megszüntetik pedig maguk az amerikai viszonyok, amelyek többé nem csalják ki rózsás kilátásokkal a föld szegény, nyomorgó népét a hazájából. Az uj világba mostanában legalább is olyan nyomorúságosak a munkásviszonyok, mint akárhol Európában és a bevándorolt európaiak, éhesen, rongyosan, ezer meg ezerszámra menekülnek vissza elhagyott hazájukba, mert a nagy, gazdag, boldog Amerikában mármár az éhhalál fenyegeti őket. Tízezer számra mondják fel az összeroppanó amerikai gyárvállalatok a munkásoknak a munkát, és nincs kilátás rá, hogy ezek az elzüllött, nyomorult ipari és pénzviszonyok egyhamar megjavulnak Amerikában. Az Amerikában élő magyarok pedig keserves leveleket küldözgetnek haza, amelyekben rideg képét adják az ottani életnek és óva intik honfitársaikat, hogy ezután is a kivándorlásra gondoljanak. Aki a hajójegyet már megváltotta, szakítsa ketté és -maradjon a hazájában, mert ott többé nem talál aranybányákat. — A nőtlenség Okai. Társadalomtudósok mindenféle szociális jelentőségekből magyarázzák, hogy miért apad évről-évre a házasságok száma. Serao Matild olasz irónő e kérdésről hosszabb tanulmányt tett közzé, amelyben kimondja, hogy a nőtlenség valódi okait magukban a mai leányokban kell keresni. A hires irónő azt találja, hogy a férfiak még mindig szívesen házasodnak, de a mai nők oly nagy igényeket támasztanak a házas élet iránt, hogy legtöbbször elmegy a férfiaknak a kedve attól, hogy életüket ily problematikus vagyoni alapokra helyezzék. Ha a leány gazdag, akkor azt kívánja, hogy jövendőbelije kétszer, háromszor annyit keressen, mint amennyit a hozomány kitesz. Ha pedig a lány szegény, akkor meg minden áron gazdag férfit akar fogni. A legtöbb nő a házasságba lépést olyasminek tekinti, mint a mellyel az előző életéhez képest magasabb fokú, jobb anyagi viszonyokhoz váltott volna belépő jegyet. Sokan pedig azt képzelik, hogy a házasság a szakadatlan boldogság állapota, amelyben ő az imádat folytonos tárgya és hogy az életnek néha prózai oldalai is vannak és e prózaiságban is van derű, költészet, szivnemesitő öröm, azt kevesen tudják elképzelni, annál kevésbé átérezni. Serao aztán kimutatja, hogy aránylag a szegényebb osztályban több a házasság, mint a polgárság között, aminek okát abban látja, hogy a szegényebb osztály leányai semmi különös igényeket nem táplálnak férjükkel szemben és nem is lévén különös igényük, a férjnek anyagilag nem is válnak terhükre, sőt inkább segítőtársaik az élet küzdelmeiben. Az olasz irónő ugyan az olasz viszonyokra vonatkozólag mondja mindezeket, de részben ráillik a mi viszonyainkra is. — Korona Bioszkop — Állandó mozgófénykép Szinház. A Korona szállodában lévő villamos szinház mai igen érdekes műsora az alábbi. 1. Miért maradt el az esküvő, komikus. 2. Tenger adományai nagy látványos életkép. 3. Pali tanoncévei, nagyon mulattató komikus jelenet. 4. Afrikai aranybánya, természeti felvétel. 5. Jól kieszelt csel, komikus. 6. Éjjeli tűz, nagyon érdekes szines látványosság. 7. Dervis bosszúja, komikus. 8. Hakon király, természeti fehétel nagy látványosság. Holnap látható lesz: 1. Céllövő, drámai jelenet. 2. Kőszén, eredeti bánya felvétel. 3. Mindnyájunkat érhet baleset, nagy életkép. 4. Palagyártás, természeti felvétel. 5. Éjjeli tűz, szines látványosság. 6. A tenger adományai, nagy látványosság életkép. 7. Jól kieszelt csel, komikus. 8. Hakon király, természeti felvétel nagy látványosság. 9. Dervis bosszúja, komikus Ezen kivül műsor után mindennap több műsoron kivüli szám. Foulard Nyers BastCainé Skót Selyem és „Henneberg" selyem 60 kr-tól feljebb bérmentve és vám mentesen. Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich. CSARNOK. Múzsa Nárcisz argumentumai. Irta: Hesperus. Múzsa Nárcisz költő volt. Megsápadt, vézna, vackorszemű bohém poéta. Padlás szobában lakott és sokat éhezett. Néha vizbe áztatott száraz zsemlyét: s azt ette Könyveket kapott a szerkesztősegekből bírálatra s bizony azt gyatrán fizetik. Hát kevés volt a pénze. Versei csinosak voltak. Ám a lapok csak álnévvel közölték. Mert Múzsa Nárcisz neve még ismeretlen volt. Egyszer egy napilap hátsó lapján, ahol cocotte-ok és elpangott öreg urak" szoktak levelezni: megakadt egy apróhirdetésen a vackorszemű Múzsa Nárcisz szeme. „Nihil, egy bánatos asszony, rokon-lélek, ki önt verseiből ismeri csupán, megismerkedni óhajt önnel. Jöjjön szerdán 4 órakor a Baross-kávéházba és szólítsa meg az egyedül ülő, kócsagos kalapú asszonykát." Szerda volt ép, mikor olvasta a hihetetlen hirdetést Nárcisz. És ép a Barossban olvasta, ahol pikolózni szoktak az uj csillagok. Megremegett és kivette az óráját. Fél négy. S a hirdetés kétségkívül nekem szól. Fél órám van még. De azalatt már lehetetlen ruhát váltanom. Még pedig először, mert időm nincs. Másodszor, mert ruhám nincs. Nem is borotválkozhatom addig. Mert hisz ép a pikolóra van 36 fillérem. Tehát, dictum factum: itt maradok. És egy fél óra múlva odament a kócsagtollas kalapú asszonykához, ki akkor rendelt ép fehér kávét. — Nihil vagyok. — Én meg egy asszony. Az a bizonyos, aki önt ide hivta. De eleve kijelentem : nem kalandozom. Nyilt és őszinte vagyok. Lélektani megfigyeléseket akarok önön tenni. Egy régi problémám, hogy csakugyan őrültek-e a poéták félig-meddig, avagy épeszűek ? Az előbbiről legtöbb szimptómát az Ön verseiben fedeztem fel Nihil, hát önhöz fordultam. Hiszem, ezen tudományos vizsgálódásaimhoz szívesen hozzájárul ön anyaggal. S hiszem, nem botránkozik meg, hogy' Önt vettem a poéták mintájának, hogy önre esett az electio. — Semmiesetre. Ebből látom, hogy vannak még, akik érdeklődnek irántunk, bár pszichiátriai szempontból. S én eleve kijelentem, hogy bolondok vagyunk. S hogy meggyőződjék róla, maradjon ez a vita témája. Azonban midőn kijelentem, hogy én is bolond vagyok, ne várjon tőlem lipótmezei produkciókat, Asszonyom. Ám lássa argumentumaimat: Az élet anyagcsere, vagy energiaváltozás csupán. A sejtekben lejátszódó bonyolódott halmaza kémiai és fizikai folyamatoknak. És mi a lélek? Bárhogy is analizáljuk ezt a kérdést: csak plazma, sejt, ideg, agy, vér, erek. Az ember csupán husszerkezet, husgép, finoman, komplikáltán összeszőve idegszálakból. Az agynak és idegeknek való összműködése az értelem. Az olyan ember, amelyikből legtöbb van : a közön séges, normális, igazi, egészséges ember Tehát a tökéletes ember. Ezek közé pedig lehetetlen a poétákat sorozni. A poéta idegzete bomlott, agyműködése, gondolatai a tökéletes, közönséges emberétől con impeto eltérő. Tehát a poéta az abnor malis, a beteg. És igen tévednek, akik ezt az abnormalitást „tökéletesebb"-ségnek gondolják. Bomlott idegzet, a lelki energia felhasználásában megnyilatkozó szélsőség, extravagancia: nem lehet a „tökéletesebb"-ségnek kritériuma. Igenis : a közön séges egyéneknél a -poéták a tökéletle nebbek, betegebbek. És ennek a beteg ségnek miért ne adhatnók ezt a nevet: bolondok ? — De Uram, hiszen önnek e vitában nem ez a szerep jutott. Önnek vissza kellett volna vágnia ezt a hypothezist. Önnek ép az ellenkezőjét kellett volna bizonyítania. Avagy, ha úgy tetszik: cse réljünk szerepet. Tehát: az ön argumen tumai engem ép az ellenkezőjéről győztek meg. A költő a világos, józan ész tökélye Értelme sugárgyors. Agyában nincs folt, zavar. Mi vagyunk a közönségesek, a tökéletlenek. Ők a tökéletesek. Ők a pró féták, váteszek: a jövőbe látnak. Az őrült ép ellenkezője a poétának. De legjobban érvelnek mellettem Önmaguk : költők. Ön : Nihil. Mikor azt mondják magukról : „Igen, mi bolondok vagyunk", ez bizonyítja legjobban az ellenkezőjét. Mert olyan bolond nincs, aki magamagáról azt mondja: én bolond vagyok. Köszönöm Nihil érvei'. — Tehát akkor nem fél tőlem, mint Őrülttől szokás ? — Óh, Nihil . . . — Hátha nem fél: bizonyítsa. — Hogyan, Nihil ? — Adjon egy csókot. — No jó, Nihil. Jöjjön. — Hová, szép Asszonyom ? — A szeparéba, Nihil. Mennek. KÖZGAZDASÁG. A világ ez évi gabonatermése. A földmivelésügyi miniszter a világ 1907, évi gabonaterméséről összeállított statisztikát a napokban küldötte meg a megyéknek. A vaskos könyv szomorú számokat tartalmaz. Ez évben 174,840.000 métermázsával termett kevesebb gabona a nagy világegyetemen, mint a megelőző 1906. évben, A részletes kimutatás szerint méter, mázsánként buza: 1907-ben 859,860.000 1906-ban: 938,480.000, különbözet .78 millió 620.000, rozs 1907-ben 407,140.000, 1906-ban 399,240.000, különbözet 7 millió 120.000; árpa 1907-ben 331,350.000, 1906-ban: 326,300.000, különbözet 5 millió 050.000; zab 1.907-ben 541,190.000, 1906-ban 535,920.000, különbözet 5 millió 170.000; tengeri 1907-ben 937,240.000, 1906 évben 1051,680.000, különbözet 114,440.000. Összesen termett tehát 1907ben 3076,78 mm,, 1906-ban 3251,620.000 mm. gabona. Különbözet 174,840.000 métermázsa. Hogy ez a világtermés képes lesz-e a világkenyér szükségletét kielégíteni, az megállapítható, ha a fogyasztás és a vetőmag szükséglet mennyisége felől is tájékozással bírunk. Erre vonatkozólag a következő adatok vehetők irányadóul, amelyek a termést és készletet együttesen tüntetik fel. 1907—1908. években mutatkozik szükséglet : 900,770.000 mm. büza, 420 millió 280.000 mm. rozs, 330,250.000 mm. árpa, 540,420.000 mm. zab és 954,130.000 mm. tengeri. Összesen 3145,850.000 mm. Minthogy a termés 3076,780.000 mm., a készlet pedig 1906-ról 74,460.000 mm., ennélfogva a 3145,850.000 métermázsára tehető szükséglet látszólag fedezetet nyerhet, ha t. i. minden rendelkezésre álló gabona helyéről megmozdítható és a jövő évre készlet nem marad fenn. Ez azonban aligha fog bekövetkezni. Magyarország termésátlaga Horvát és Szlavonországét bele nem számítva, 1907ben 5;522.540 kat. h. területen 32,257.000 mm. buza, 1,798.569 kh.-on 10,526.900 mm. rozs, 1,974,250 kh.-on 13,612.000 mm. árpa, 1,941.230 kh.-on 11,921 000 mm. zab, 4,590.473 kh.-on 44,344.300 mm. tengeri és 1,021.186 kh.-on 44,610.800 mm. burgonya. 1906-ban termett 53 millió 730.000 mm. buza, 14,150.000 mm. rozs, 15,180.000 mm. árpa, 12,730.000 mm. zab, 41,380.000 mm. tengeri és 48,740.000 mm. burgonya. Gabona termésünk eredménye Horvát és Sziavon országot is beleértve, a mult évihez viszonyítva 27 millió 9 mm. kedvezőtlenebb. O Kisiparosokért. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter minden keresk. és iparkamara területén egy-egy érdemes szegénysorsu iparos részére külföldi tanulmányi ösztöndíjra hirdetett pályázatot. A pályázat alapján 660 K ösztöndíjban részesül 4 lakatos, 8 asztalos, 2 festő és 1 — 1 timár, könyvkötő, bádogos, kárpitos puskaműves, kefekötő, gépész: összesen 22 iparos. O Facsemeték adományozása. Az állam által feritartott erdei facsemete-kertekből a földmivelési miniszter a hozzá folyamodó birtokosoknak ingyen oszt ki csemetéket. Mindazok, kik ilyen csemetéket beszerezni akarnak, eziránt 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb f. évi december hó 15-ig az illetékes kir. erdőfelügyelőségnek terjeszszék be. O Fajbaromfikiosztás, A földmivelésügyi kormány — mint értesülünk — az idén is a legkiterjedtebb mértékben folytatja a nemes fajbaromfikiosztást. A kiosztási tervezetek készen vannak s azokról a cserebaromfit kérő gazdasági egyesületeket már értesítették. O A községi vadászati bérjövedelmek felosztása. A közigazgtási biróság legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy a községi vadászati bérjövedelem birtokarány szerint való felosztása esetében a felosztásnak nem hat évenkint, hanem évenkint kell megtörténnie. IRODALOM. f A cimbalom története. A cimbalomnak ünnepe volt. Sekunda V. Józsefnek, a nagy cimbalom-reformátornak hangszergyárában elkészült a 10.000. cimbalom. Schunda találta fel a pedálos cimbalmot és egész tökéletlen alakjából modern hangszerré emelte. A 10.000 cimbalom elkészítését, amint azt annak idején olvastuk, nagy ünnep keretében ülte meg Schunda. Ott láttuk zene-művészeink s társadalmi kapacitásaink teljes koszorúját. Schunda maga irta meg a cimbalom történetét. A ninivei húros fadaraboktól egészen a pedálos cimbalomig, mely meghódította az egész világot. Ezen evolició fölött a hangszerek historikusai nem fognak elsuhanni. S mi büszkék lehetünk, hogy a cimbalmot magyar hangszergyáros tervezte és alkotta. Ugyanaz a Schunda, aki a tárogatót, az elveszett tárogatót is megkereste és ujjá alkotta. Igy két speciális magyar hangszert köszönhetünk Schundának, akinek bölcsőjét nem magyar kezek ringatták.