Esztergom és Vidéke, 1907

1907-11-28 / 92.szám

ik is bohózat. Az előadásra a közönség figyel mét ezennel felhivjuk, hogy ezzel is ho noráljuk a jóhirnevű műkedvelői gárd azon törekvését, mellyel anyagi és szel lemi áldozatokat nem kiméivé, igyeksz társadalmi életünket a megszokott unal mas egyhangúságból kiemelni és közön ségünknek szórakozást, élvezetet nyújtani A szereplők neveit olvasva, már előre biztosítva látjuk a sikert, mely a fent jel zett cél mellett remélhetőleg a műkedvelő társaságnak a modernül berendezett', ké nyelmes színpad költségeinek apasztására irányuló igyekezetét is elő fogja mozdi tani. Az előadás december 1-én, vasárnap <a nagyközönség számára meg lesz isme telve. A meghívó a következő : Az észter gomi Kaszinó Műkedvelő Társasága folyc évi november 30-án, azaz szombaton mű kedvelői színielőadást rendez, melyre tisz telettel meghívja a rendezőség. Az elő adás kezdete 8 órakor. Belépti-díj 2 ko­rona. Tagok által bevezetett vendégeket •szívesen látunk. A tiszta jövedelmet Í színpad költségeinek törlesztésére fordit juk. Szinre kerül: Az aranykakas. Bohó zat 3 felvonásban. SZEMÉLYEK Szikra Juliska az Aranyka­kas fogadósnéja— — — Toni fizetőpincér— — — •Dachselmayer Nepomuk lám­pagyáros— -— — — — Liza, unokahuga — — — Erzsike, leánya— — Dr. Gyárfás Béla ügyvéd — Treszka szobaleány — — Horváth Gedeon tudós — Klárika leánya — — Müller Ottó , Floris koldus — — — — Feri pincér — — — — Angol — — — — Péter vezető — — — — Istvánffyné Barta Ilona dr. Berényi Zoltán. Istvánffy Elemér. Niedermann Elza. Niederman Bertike. Brenner Sándor. Szegedi Jolánka, dr. Brenner Antal. Brutsy Ilonka. Fischer László. Müller Gyula. Schenkengel Antal. Müller Sándor, ßachl Győző. Mindhárom felvonás történik Balatonfüre den. Idő : jelenkor. Rendező : Berán Ká­roly. Ügyelő : dr. Kelemen Béla. Sugó: ifj. Brenner József. -- Főispánunk gyásza. Főispánunkat, Gyapay Pált ismét gyász érte. Pénteken este jött körünkbe s alig érkezett meg egy szomorú sürgöny Győrbe hivta, hol ipa, dr. Kautz Gusztáv kir. tanácsos, nyu galmazott jogakadémiai tanár, Györ váro­sának lelke vívódott a halállal. E hir vá­rosunkban is érthető megdöbbenést, részt­vétet keltett, mert hisz hirből mi is is­mertük őt. Hogy kije volt Kautz Győr­nek, erre válaszul legyen elég, ha a Győri Hirlap vasárnapi számának vezető cikké­ből e sorokat idézzünk: „Győr városát súlyos csapás érte. Kidőlt a vezérsorból a legjobb és legnagyobb. A város Guszti bácsija néhány napi gyötrelmes szenvedés után itt hagyott bennünket. Gyászlobogók hirdették ezer és ezer győri polgár kérlel­hetetlen nagy szomorúságát. Hihetetlen feladatot ró lelkünkre, hogy elképzelni tudjuk az ő nagy eszének, ékes szavának, szava bölcstartalmának hiányát városi éle­tünk, helyi közéletünk komoly fórumain, ünnepélyes vagy elhatározó súlyú alkal­mainál". A Győri Hirlap, a győri első és legnagyobb lap két napon át gyászkeret­tel jelent meg és egész oldalakat irt Kautz közhasznú tevékenységéről. Ravatalát an­nak az épületnek előcsarnokában állították fel Győr város közönségének óhajára, mely r tanuja volt a közügyek terén kifejtett ön­zetlen munkásságának, a városházának előcsarnokában. Haláláról a család az utóbbi gyászjelentést adta ki: „Dr. Kautz Gusztávné szül. Némethy Paulina, Kautz Gizella férj. Gyapay Pálné, ifj. dr. Kautz Gyula, Gyapay Kornél, Ilma és Erzsi, dr. Kautz Gyula, Gyapay Pál és ifj. dr. Kautz Gyuláné szül. h. Fischer Olga a nagy­számú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy felejthetet­len, szeretett férje, a legjobb apa, nagy­apa, fivér és após dr. Kautz Gusztáv kir. anácsos, a III. oszt. vaskoronarend lo­vagja, nyug. kir. jogakadémiai igazgató, Győr sz. kir. város törvh. bizottságának tagja, a győri Olvasó-egyletnek, a győri áll. polgári leányiskola gondnokságának és számos egyletnek elnöke és tagja fo Ivó évi november hó 23-án d. u. 3V2 órakor, rövid szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után, életének 72. évében az Urban jobblétre szenderült. A boldogultnak hült tetemei f. hó 25-én d. u. 3V2 órakor fognak a vásártéri 38. sz. halottas házból a róm. kath. vallás szer­tartása szerint a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 26-án d. e. 10 órakor fog a győri székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Győrött, 1907. évi november hó 23-án. Áldás emlékére, béke poraira!" — A vármegyei gazdasági egyesület kedden délután közgyűlést tartott, mely­nek főtárgya, a volt alelnöke, Büttner Róbert elhalálozása folytán megüresedett alelnöki állás betöltése volt, mi Geiger Ferenc fokáptalani számtartó egyhangú megválasztásával töltetett be. r Schlik István. A főkáptalannak gyásza van. Egy érdemes férfiúval ritkult meg tagjainak száma, ki java férfikorában köl­tözött el az élők sorából. Nagyszombatból neveztetett ki esztergomi kanonokká, hol az érseki főgymnáziámnak igazgatója, majd a konviktusnak kormányzója volt. Az esztergomi főkáptalannál ő kezelte a tanulóknak ösztöndijakat nyújtó pénztárt, majd a főgyimnáziumnak érseki biztosa volt. Régi betegsége, gyomor és bél baja folytán visszavonult életet élt. Rendkívül jószívű és adakozó volt. Kinek bárha nevét nem igen olvassuk azok soraiban, mert azt mindég kikérte magának, de emlékét annál többen áldják. A főgymná­ziumi deákasztal egyik bőkezű istápolóját vesztette benne. Haláláról a főkáptalan az alábbi gyászjelentést adta ki. „Az esztergomi főszékesegyházi káptalan szo­morú szívvel jelenti, hogy szeretett kar­társa, méltóságos és főtisztelendő Schlick István, apostoli főjegyző, pápai praelátus, szőreghy c. apát, esztergomi kanonok, egyházmegyei könyvvizsgáló folyó évi no­vember hó 23-án, életének 68-ik, áldozár­ságának 44ik évében, hosszas szenvedés és a szentségek többszöri ájtatos felvétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult,, hült teteme f. hó 25 én délután 3 órakor fog a gyászházban ünnepélye­sen beszenteltetni és a szentgyörgymezei temetőben lévő családi sírboltba a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az ünnepélyes gyászmise pedig f. hó 26-án reggel 9 órakor lesz a főszékesegyházban bemutatva. Esztergom, 1907. évi novem ber hó 24-én. Nyugodjék Krisztusban." — Rendkívüli ülés a megyénél, A tör vényhatóság bizottsága kedden délelőtt rendkívüli ülést tartott, mely elég gyér lá­togatottságnak örvendett. A napirend fel­szaporodott pontjai között a többek ezek voltak. A bizottság Brutsy János indítvá­nyára a kormánynak bizalmat szavazott. Büttner Róbert bizottsági tag elhalálozása folytán megüresedett tagság betöltésére a választás december 5-ére tüzetett ki, mig az általános tisztújítás fogadtatott el. Nagy vitát idézett a két szomszédos községnek, Német és Magyar Szőgyénnek kérvénye. Ezidőszerint a két község egy körjegyző­séget alkot. Magyar Szölgyén a törvény­hatósághoz aziránt adott be kérvényt, hogy Német Szölgyénnel való egyesítése mondassék ki, mig Német Szölgyén még a körjegyzőségből is ki akar válni, s az a kérelme, hogy önállósitassék. Érdemi határozat hozatal előtt, elrendelte a bi­zottság, hogy bizonyos adatok szereztes­senek pótlólag be. A nána—kicsindi kör­jegyzőségbe egy segédjegyzői állás rend­szeresittetett. Kirendelte a bizottság, misze­lati évről, 35-re szállítja le. Két napirend előtti felszóllalás is volt. Az alispán a bi zottság részvétét tolmácsolta a főispán családjában történt gyászeset folytán, meg Mattyasóvszky Lajos bizottsági tag indit ványára kimondotta a bizottság, miszerint elvárja a tisztviselőktől, hogy a tisztújítás alkalmából, kilincselni nem fognak. — Hymen—Sarkophag. E két szó kö zött a vonal egy kerek esztendőt, 365 na pos évet jelent épen, a maga véletlen, meg­döbbentő miszticizmusával. Örök hűsé­get esküdni egy férfiúnak — és rá egy évre ugyanazon a napon a halálnak. Ez volt Iványi Lajosné szomorú meséje. Ez a természetes, matematikai pontosságú vé­letlen csak fokozza a részvétet a fiatal asszony-halott iránt, kinek haláláról a csa Iád a következő gyászjelentést adta ki „Alulírottak az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen emlékű jó gyermek, illetve feleség, testvér és unoka Iványi Lajosné szül. Kitzinger Etelka élete tavaszán, 21 éves korában,, egy évi boldog házasság után, hosszas szenvedés és a haldoklók ájtatos felvétele után folyó hó 24-én esti fél 8 órakor az örökkévalóságba költözött. A drága halott földi maradványai f. hó 26-án d. u. 3 órakor fognak a gyászház­ban (Kossuth Lajos-utca 22 sz.) beszen­teltetni és onnan a kir. városi temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise-áldozat folyó hó 26-án d. e. 10 órakor a kir. városi plébánia temp­lomban fog az Urnák bemutattatni. Esz­tergom, 1907. november 25,, Béke korán kihűlt, áldott poraira! Kitzinger József, Kitzinger Józsefné szül. Kecskeméthy Her­min, mint szülők. Iványi Lajos, mint férj. Kitzinger Irma mint nővér. Özv. Kecske­méthy Ignácné nagyanyja." — Katalia-estély. Kellemesen szóra­koztató mulatságban volt részük azoknak, akik a szombati katholikus köri estélyen résztvettek. A műsort Janits Irénke és Reviczky Erzsike zongora játéka nyitotta meg. Beethowen Egmont nyitányát adták elő kiváló precizitással és ügyességgel, melyet a közönség szűnni nem akaró tap­sokkal honorált. Majd vegyes kar követ­kezett, mely úgy az előadott népdalok­kal, mint Storch „Éji varázsával" kitűnő szervezettségéről, dus hanganyagáról és kitűnő qualitásáról adott tanúbizonyságot; elismerést szerezve Taky Gyula karmes­ternek, valamint minden egyes énekesnek. A harmadik számot Vimmer Marianna si­került szavalata töltötte be. Várady An­talnak „Krisztus a tengeren" cimü .költe­ményét szavalta, kedves energiával, pat­hosszal és említésre érdemes rutinnal, melyért a jelenvoltak osztatlan tetszésü­ket, szűnni nem akaró tapsban nyilvání­tották. Végül Nemesszeghy István hege­dűszáma következett, mely az ő ismert művészi játékát jellemezte, tetszést aratva önmagának, valamint ügyes kísérőnek bi­zonyult leánykájának, Gizikének. A mű­sort a vegves kar éneke fejezte be, mely után a fiatalság táncraperdült. — Az Esztergom-Belvárosi Kath. Olva­sókör e hó 24-én saját helyiségében tánc­cal egybekötött kitűnően sikerült Katalin estélyt tartott. Megmutatta ez alkalom­mal a kör, hogy jó rendezéssel nemesen, szépen is tud mulatni a közszájon forgó előítéletek dacára. A legtisztességesebb földmivescsaládok tagjai az uri és polgári osztálynak szép számmal megjelent tagjai­val a legbarátságosabb vidámságban jól érezték magukat. Az estélyt egy nagy­szerűen összeállított műsor kezdte meg. Jóhangú férfiénekesek ábrándos dala volt a nyitány, mely után Szölgyémy József e. t. a Bajos Jeremiás c. monolpgot adta elő hűséggel és jó alakítással. Simon Endre oly jóízűen mulatatta komikus bal­lada énekével a hallgatóságot, hogy az rint a törvényhatósági tisztviselők teljes előhívó tapsokra még el kellett énekelnie nyugdijképességeinek idejét a 40. szolga-' az 0 kedves Janóját. Következett a mű­sor fénypontja. Szinre került a „Két sze­recsen" könyekig kacagtató bohózat. Tá­tusnál valódibb szerecsen még Szerecsen­országban sem lett volna található. Játé ka a szerecsen huncuttság művészete volt. Méltó párja volt Horváth Mihály, a fehér szerepében, aki a gúnyolódásáért jó lec­kében részesült, mert a szerecsen őt is szerecsenné festette. Adorján Tonio ven­déglős szerepében, úgyszintén Balogh is, mint Gigi jól megálltak helyüket. Nagy tapsot aratott Országh István helyi érdekű kukorica-nótáival. Örömmel hallgatták volna kellemes baritonhangját sokáig. Még Jakobek Jenő adta elő sikerrel az „Orr" c. monológot, ami után Táky Gyula, Ne­ményi Károly zongorakisérete mellett a nála megszokott szivbelopó modulációval énekelt egy gyönyörű kuruc és egy bala­toni magyar nótát. Folytatása természeté­tesen tánc volt egész reggelig. Az est si­kerében a rendezőnek nagy része van. A maszkirozást Jakobek Jenő fiatal, törekvő fodrász végezte mindenki legnagyobb megelégedésére s igy őt a kath. egyesü­letek pártfogásába a legmelegekben aján­lani tudjuk. Fölülfizettek: Dr. Fehér Gyula 5 K, Számord Ignác, Meszéna Kálmán 3 K, Graeffel János, Gálicz András, Mátéffy Viktor 2—2 K, Hulényi Péter, Blümmel­huber Ferenc, Csárszky István, Huray Ferenc, Marczy József, Szoleczky János, Burány Ferenc, Pitlovics Mihály 1 — 1 K. - Az üveggyár bérbevétele katonai cé­lokra. A pozsonyi hadtestparancsnokság értesítette polgármesterünket, miszerint ad­dig is, mig a tervbe vett katonai barakk­tábor a város határában felépül, hajlandó volna az üveggyárat a katonaság elhelye­zése céljából már a jövő, 1908. évben bérbe venni, hogy már ezen évben gya­korlatok lennének tarthatók, s egyben felkérte polgármesterünket a bérlet köz­vetítésére. Az üveggyár mint biztos for­rásból értesülünk, késznek nyilatkozott a bérbeadásra, miért is kedden délután városunkba jött, hogy az üveggyár kikül­döttével a gyárat megszemlélje és a bér- ' beadás iránt elvi megállapodásokra jöjjön. - Bőrgyár Városunkban. Megemlékez­tünk arról, miszerint egy hollandiai cég átirt a tanácshoz, tudatván azon komoly szándékát, miszerint városunkban egy szattyán bőrgyárat szándékozik létesíteni, miért is kérdést intézett, hogy a város g3^áralapitási szándékában menyiben tá­mogatná. A cég ujabban arról értesítette város tanácsát, hogy kiküldötte a napokban városunkba érkezik, hogy szó­beli tárgyalásokat folytasson a gyár léte­sitése ügyében. - íngyenfa a szegény népnek. Az al­ispán értesítette a város polgármeste­rét, hogy a földmivelésügyi miniszter, tekintettel az idei mostoha termésviszo- < nyokra, mi legérzékenyebben a legalsóbb néposztályt érintette, utasította a kincs­tári erdei hatóságokat, hogy a sze­gény sorsuaknak, akik szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják és aki k az utolsó három év alatt erdei kihágás miatt büntetve nem voltak, szolgáltassa­nak ki tüzelőt. — Egészségügy. Esztergom vármegye területén november hó I. felében az alábbi hevenyfertőző korok fordultak elő. Hasi­hagymáz: Esztergom, Pilismarót, Süttő, Bajna, Csév, Kesztölc, Tokod, Dorog, Pár­kány, Kernend. Kanyaró : Esztergom, Bajna Bucs, Bén\r, Nána. Torokgyik : Esztergom. Roncsoló toroklob ; Bajna, Párkány, Nagy­ölved, Farnád. Vörheny: Esztergom, Ke­rnend, Bény, Bart, Nagyölved, Farnád. Bárányhimlő: Esztergom, Kernend. A divat. Minden asszonynak leghőbb vágya, hogy valamilyen szép prémet szerezzen. Most hogy a nedves, rideg novemberi napok meg­érkeztek, épenséggel elengedhetetlen kel­lékét alkotja a ruházatnak. Azok előtt, akik az igazi prémek között válogathatnak, olyan nagy mennyiség van, hogy a vá-

Next

/
Thumbnails
Contents