Esztergom és Vidéke, 1907

1907-11-24 / 91.szám

Nedeczky Miklósné 1 antipendiummal s 1 oltárteritővel, Nedeczky Erzsike 1 anti pendiummal, Niedermann Berti 1 szentség kendővel, Névtelen 1 kazulával, Philipp Konrád 1 misekönyvvel, dr. Rajner Lajos püspök 1 kazulával, Reviczky Gáborné 1 albával, Sándor Anna 1 albával s 1 karinggel, Simor Teréz 1 karinggel, 2 oltárteritővel, 6 humeraléval, 6 korporaléval, 6 kehelytörlővel, 6 pallával, 6 kéztörlővel; Umhőhné Eötvös Emma 2 szoborral (szenttamási kápolnának), Vezér Mariska 12 kehelytörlővel s 6 viaticum korporáléval, Vézinger Ilka 1. kazulával, özv. Zubcsek Mihályné 1 kazulával s 1 oltárteritővel, melyhez a csipkét Wimmer Imréné horgolta. Hálás szivvel jelenti alulírott plébánia-hivatal az Isten dicsőségére szánt eme szép ajándékokat. A gyakorlati katholikus hitbuzgóságnak mindenkor megható jelenete az, amikor a hivő is átérzi s felismeri, hogy az Isten házának ügye nemcsak a pásztoré, hanem a hiveké is, akik igy lesznek maguk is az evangélium kovácsává. Hálánk szerény jeléül egyik közelebbi sz. misénket nemes jótevőinkért fogjuk fölajánlani. Meghajolva az áldozatkészség kegyeletes megnyilatkozása előtt, Isten szive szerint való kötelességet teljesítünk, midőn kegyes jótevőinknek mélyen érzett köszönetünket tolmácsoljuk s annak kegyelmét kérjük reájuk, akinél a királyi zsoltáros szerint van „az élőforrás és akinek fényében látják a valódi világosságot." — Esztergom, 1907. nov. 19. Esztergom-Vízivárosi Plébánia Hivatal. — Az oltáregylet kiállítása. Kedden nyilt meg a helybeli oltáregylet egyházi ruha kiállítása. 11 órakor délelőtt városunk előkelő hölgy közönsége összegyűlt a vízivárosi zárda kiállítási termében Vaszary Lászlóné elnök asszony vezetésésével. Kedves vendégei is voltak ez alkalommal az egyletnek a váci oltáregylet 8 tagos küldöttsége dr. Rabcsák Imréné elnökasszonnyal az élén. Dr. Walter Gyula praelátus kanonok, központi papnevelőintézeti kormányzó elnök megérkezve, kezdetét vette az ünnepség. Dr. Babura László igazgató üdvözölte dr. Walter Gyulát, aki gyönyörű, nála megszokott módon válaszolt s méltatta a nap jelentőségét a szegény templomokra nézve. tem el, — sirattam eltemetett boldogságomat. Ez volt házasságunk történetének fekete lapja, mely egész további életünkre árnyékot fog vetni. Kedves Margitom ! Te azt hiszed talán, hogy az igy felidézett harcban én győzedelmeskedtem ; oh korántsem! A férfiak erősebbek, s mi mindig a legyőzöttek maradunk . . . Másnap meglátogatott az édes anyám; s képzeld, ő is Aladár pártjára állott. Meg is szidott, hogy nem tudok férjemmel bánni, csitítgatott, hogy ne legyek gyerekes és szeszélyes, örüljek, hogy olyan férjem van, kinek jósága messze földön ritkítja párját; hogy az asszony csak megunatja magát férjével, ha azt akarja, hogy mindig a szoknyáján üljön stb. stb. Szóval, hogy nekem nincs igazam, ne duzzogjak s béküljek ki férjemmel. — A kibékülés formálisan meg is történt, de az az ideális boldogság, mely házasságunk első hat hónapjában betöltötte szivünket . . . visszatérni nem fog soha . . . Megölte a Kaszinó! . . . Kedves Margitom! Befejezem immár talán kissé hosszura is kinyúlt levelem azon tanáccsal, hogy mielőtt az oltár elé lépsz vőlegényeddel, s ő ott örök hűséget esküszik neked ; követelj tőle előbb egy más esküt arra, hogy soha Kaszinóba járni nem fog. Csókol barátnőd Irma. Lélekemelőén aposztrofálta Esztergom hölgyeinek áldozatkészségét. Majd beszentelte a kiállított szebbnél-szebb egyházi ruhákat s a kiállítást megnyitva, azt közönségünk 2 napon át sűrűn látogatta. A kiállítást végigtekintve, elmondhatjuk, hogy hölgyeink nagy művészi és nemes célú munkát végeztek. — A Kath. Legényegyesület régi, kipróbált gárdája ma adja elő a Fürdő szálló nagytermében Csiky: „A nagymama" c. vígjátékát. A jó darab megérdemli, hogy újból felhívjuk a t. közönség figyelmét. — Rákóczi lovaSSZObra. Mióta a bujdosó fejedelem hamvai hazai földben pihennek és dicső Rákóczi Ferencünk magyar földben szőheti tovább szines álmait Magyarország nagyságáról, szabadságáról, mind szélesebb és szélesebb körökben nyilvánult a kívánság, hogy a dicső nemzeti fejedelemnek méltó szobrot kell emelnünk. Annyit álmodozott a nemzet erről az ő eszményképéről, aki két évszázadon át pihent idegen hantok alatt, hogy most már általános nemzeti óhajtássá lett megörökiteni a hazaszeretet ideálját, a magyar szabadság legdicsőbb harcosát, II. Rákóczi Ferencet. Hadd lássuk fényes alakját folyvást szemünk előtt hadd merítsen a ragyogó példából lelkesedést a csüggedő honfi sziv, ihletet a költő, halálmegvetést a szabadság bajnoka. Mozgalom indult meg egy monumentális lovasszobor alkotása iránt, mely mozgalomnak a legjobb hazafiak állanak az élén. A szoboralap javára megindult a gyűjtés és gróf Andrássy Gyula védnökségével bizottság alakult, a mely az eddig egybegyűlt alap kiegészítésére tárgy sorsjátékot rendez. A bizottság diszelnöke Hadik Endre gróf, belügyi államtitkár, elnöke Szalay László főispán. Ezeknek a hazafias célú sorsjegyeknek árusítását már megkezdték. Egy sorsjegy ára 1 korona. A főnyeremény negyvenezer korona értékű brillians ékszer, további nyeremények egy tizezer korona értékű négy üléses automobil vagy egy brillians női garnitúra egy hatezer korona értékű teljes vadászfelszerelés, egy ötezer korona értékű könyvszekrény 500 diszkötéssel stb. stb. Az összes nyereménytárgyak értéke 90.000 korona. A bizottság a sorsjegyek terjesztésénél különösen számit a hazafias érzésű magyar hölgyekre, akik bizonyára élénk buzgalommal fognak közreműködni, hogy Zrínyi Ilona fiának szobrot emeljen a hazafias kegyelet. A Rákóczi lovasszobor-bizottság e gyönyörű nyereménytárgyakból kiállítást rendezett, melynek gazdag müipari tárgyai látványosság számba mennek. A kiállítást e hó 20-án mutatták be a sajtónak. Budapesten a Royal-szálló külön termében. A bemutatásra megjelent a mozgalom védnöke, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter is, továbbá Hadik Endre gróf diszelnök, továbbá Zichy Béla és Thaly Kálmán országos képviselő. — KÖSZÖnet. Simor Teréz urnő 40 koronát, Philipp Konrádné úrnő pedig 20 rónát voltak kegyesek a szt. Erzsébetről nevezett jótékony egylet céljaira adományozni. Az adományokért ez uton is hálás köszönetet mond az egylet elnöksége. — Az összekötő vasnt közigazgatási bejárása. Az esztergomi és a párkánynánai állomásokat összekötő vasút közigazgatási bejárása csütört ökön tartatott meg, melynek fontosabb momentumaként felemiitjük, miszerént a város közönsége azon kívánalmának adott kifejezést, hogy necsak a párkányi dunaparton,, hanem a esztergomi oldalon is, a szigeten, a nagy Duna partja mellett létesitessék egy rakodó vágány, mit a földmivelésügyi minisztérium kiküldötte is követelt és pedig annál is inkább, mivel a Duna mederviszonyai városunknál sokkal kedvezőbbek, mint Párkányban. — A papnevelő szt. Imre s szt. Erzsébet Ünnepélye. A városunkban rendezett szt. Erzsébet s szt. Imre ünnepségek között előkelő színvonalon álló ünnepélyt rendezett a papnevelő intézet. A gazdag műsor következő volt: 1. Nyitány, Dankótól. Előadta : az intézeti zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta : Pa vetíts Lajos III. é. h. h. 3. Szent Erzsébet asszony életéről. Ének (1679-ből): Előadta: az intézet énekkara. 4. Nagy szentünkről, Erzsébetről. Irta s felolvasta; Prohászka Imre IV. é. h. h. 5. Kuruc nóták. Tárogató szóló. Kisérte: az intézeti zenekar. 6. Fohász szt. Imréhez. Kersch Ferenctől. Énekelte : az énekkar. 7. Szepessy — Demény: szent Imre sirja. Melodráma. Szavalta: Gyúrják Ignác IV. é. h. h. Zongorán kisérte: Krigs-Au Emil, IV. é. h. h. 8. Bercsényi hadi szemléje. Előadta: az intézeti énekkar. Magvas volt Pavetits Lajos ünnepi beszéde. Kedves poéta lélek tűnt fel Prohászka Imrében, aki ha igy folytatja, hivatásos költővé válhatik. Legnagyobb hatást a tárogató és a zenekar számai keltettek. A tárogató szinte átfutott a hallgatók lelkén, akik között ott láttuk a főkáptalan több tagját Rajner Lajos érseki helynökkel élén, a központi papságot. Világiak közül Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót, Svetz Vilmos kir. tanfelügyelőt, Seyler Vilmos főszámvevőt és a budapesti szt. Imre egyetemi kör 12 tagját Haasz alelnökkel, aki rendkívüli hatást keltő beszédben méltatta a világiak és papság együttérző munkásságát. Az ünnepély dr. Horváth Ferenc rektor hatásos záróbeszédével ért véget. — Képviselőtestületi ÜléS- Másodízben halasztja el képviselőtestületünk e havi ülését, melyet első izben 21-ére tűzött ki, de amely az összekötővasut közigazgatási bejárása miatt nem volt megtartható. Holnapra lett elhalasztva, azonban a két napra nyúló ülés megtartását a keddre kitűzött megyei rendkívüli ülés miatt kellett újból elhalasztani, s igy a képviselőtestület ülése szerdán lesz megtartva, ami előreláthatólag csütörtökre is át fog menni. Főbb tárgyai a jövő évi költségvetés, a reáliskola elhelyezése és tanárainak fizetésrendezése, a virilisek jövő évi névjegyzékének egybeállítása, a központi választmány tagjainak megválasztása stb. — Az esztergomi panlai szt- Vince egyesület, kéri a jószivü embereket, hogy pénz és ruhanemű adományaikkal az egyesület működését támogatni kegyeskedjenek. Az adományok Mátéffy Viktor egyesületi titkárhoz küldhetők. — Az Erzsébet jótékony egylet közgyűlése. A szt. Erzsébetről nevezett jótékony egylet f. hó 16-án tartotta évi rendes közgyűlését a Katholikus Kör helyiségében Bogisich Mihály v. püspök elnöklete alatt. A közgyűlés elé terjesztett részletes számadás szerint az egylet az elmúlt évben a szegények pénzbeli segélyezésére kiadott 2043 koronát, szegények gyógyszereire 240 korona 36 fillért, szegény iskolások és óvodások felruházására 220 koronát, a szegények számára megnyitott ingyen népkonyhája költségeire 1593 korona fillért, a szegények segélyezésére tehát e különféle címeken összesen : 4096 korona 53 fillért forditott. A népkonyhát 1906. évi december hó 2-án, advent első vasárnapján nyitotta meg és abban 1907. évi április hó 7-ig, fehérvasárnapig kiosztott 5676 ebédet, átlag 44—45 szegényt látván el meleg étellel naponkint. A népkonyha költségeit egyes jóltevők nagylelkű adományaiból és az e célra 1907. évi január hó 26-án rendezett estély tiszta jövedelméből födözte, az előbbi cimen 823 korona, az utóbbin 704 korona 86 fillér állott rendelkezésére. Összes bevétele volt: 6244 korona, kiadása 4362 korona 84 fillér és ekként a következő év javára áthozatott mint maradvány : 1881 korona 16 fillér. A közgyűlés elhatározta, hogy a szegények segélyezését az eddigi módon folytatni fogja. Védőszentjének ünnepe alkalmából szegények pénzbeli segélyezésére mintegy 1300 koronát forditott már is és ehatározta, hogy a népkonyhát f. évi december hó 1-én, advent első vasárnapján a városi szegényházban újból megnyitja és annak vezetésére a szent Anna zárdai főnöknő igazgatása alatt az irgalmas nővéreket kéri fel, a kik a népkonyhát eddig is oly áldozatos szeretettel kezelték. — Az ellenőrző bizottság működése. A városi ellenőrző bizottság csütörtöki ülésén osztotta be tagjait csoportokba, melyek működésüket tegnap kezdették meg a gazdasági tanácsosi, erdőmesteri, városgazdái ügymenet -és a hegymesterek működésének megvizsgálásával. — NyÜVánOS nyugtázás. Az Esztergom szenttamási és vízivárosi kath. polgár kör nov. 17-én rendezett ünnepségén még, pótlólag felülfizettek: Rózsa Vitái, Hollóssy Rupert, Trexler Sándor 2—2 kor.. Jakobek Jenő 1 kor. — Hatósági intézkedés a hnsárak leszállítása Ügyében. Polgármesterünk a húsárak leszállítása érdekében az ipartestülethez átiratot intézett. Hisszük, hogy az átiratnak meg lesz a kivánt eredménye, mert különben kényszerülve lesz a város hatósága retorsióhoz fordulni. — OlCSÓSág SZáZ év előtt. Ezelőtt száz évvel is panaszkodtak a drágaság ellen, s akkor Pestmegye generális kongregációja összeült és megszabta az árakat, melynél nagyobbat szedni tilos volt. A vendéglői árakat a következőkép szabta meg a nemes vármegye: Adag leves 2 kr., adag marhahús hozzátartozóval 6 kr. Egy adag főzelék 7 kr. Becsinált 10 kr. Tészta 10 kr. Marha vagy vesepecsenye 6 kr. Sertéshús 10 kr. Csirkepecsenye 9 kr. Liba, vagy kacsapecsenye 10 kr. Pulykapecse 15 kr. Sült hal 15 kr. Megjegyzés: Minden egyes teritékhez salátát is tartozik adni a vendéglős. Ha több személyből álló társaság eszik, három tál étel ára 12 kr. Ha a három tál étel közt pecsenye szerepel, akkor minden személy fizet 10 krt. Hat tál ételért, melyben bor, kenyér nincs beleszámítva, minden személy fizet 36 krt. Megjegyzés : a kenyeret vagy zsemlét a vendéglős abban az árban tartozik fölszámítani a vendégnek, amely árban maga vette a péktől. Ezt az árszabást Pestvármegye közvetlenül a devalváció után 1812-ben állította össze, amikor az árak nagyon drágák lehettek, amikor a papírpénz értéke a névérték egy ötödére szált le. Egy csirkepecsenye tehát akkor sem 10 krajcár, hanem csak 2 sájnkrajcár, ami a mai pénz szerint három és fél krajcárnak felel meg, ha egy pengő krajcárt 75 osztrák értékű krajcárba számítunk. -= Hová menjünk, ha szórakozni akarunk? A „KORONA" szálloda villamos szinházába, hol naponta érdekfeszítő látványosságokban gyönyörködhetünk. Előadások kezdete este 7 és fél 9 órakor vasár- és ünnepnapokon d. u. 4 órakor is. Mtssaline Radium Souisine Selyem és „Henneberg"selyem 60 kr.-tól feljebb, bérmentve és vámmentesen- Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : an eidenfakikt. Henneberg in Zürich. CSARNOK. párbeszéd. Irta: Vesper. (Sári hétéves, sápadt, kócos kisleány. Első elemista. Okosan, óvatosan és mindig tanítva beszél. Az apja doktornőt óhajt belőle faragni. Zoli ötéves, piros, pajkos, akaratos, durcás, de okos fiúcska. Óvodába jár. Az apja papnak szánta. Papa sziesztái a kereveten. Mama a konyhából lép a tereferélők közé. Tél. Ebéd után.)