Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-24 / 82.szám

Drága az élet. Sokat, sokszor és sokan irtak már a manapság uralkodó drágaság­ról, de a téma még mindig ak­tuális, az anyag még mindig nincs teljesen kimerítve, még mindig le­het róla irni ugy, hogy a nagykö­zönséget érdekelje. A panasz általános. A társadalom minden rétege, minden osztálya pa­naszkodik a drágaság ellen. A pa­naszok rendesen vádakkal vannak tele egy másik társadalmi osztály ellen, hogy az az oka a drágaság­nak, az zsákmányolja ki a többet. Az egyik termelési ág a másikban halálos ellenségét látja. A földmű­velő osztály panaszkodik az ipar fejlődése ellen, hogy a csecsemő korát élő, de messzemenő állami támogatásban részesülő ipar jobban képes fizetni a munkát, a munkás inkább megy a gyárakba dolgozni, szívesen otthagyja az őstermelést, ahol különben is csak az évnek egy részén át folyik a munka s a termelési tényezők közül a termé­szetnek nagy a befolyása, természeti esélyeknek van kitéve. Mig az ipar jórészt egész éven át foglalkoztatja a munkást, a természet, mint ter­Bodrog Bendegúz rakétája. Irta : Drozdy Győző. Furcsa játék az a tennis, vagy lawn tennis. Sok leánynak fogott a pálya há­lója már bankárt, katonatisztet, vagy épen szolgabírót. S akit egyszer tennis-hálóval fog meg a lány: az többé el nem mene­kül. Nincs olyan csuka. Jól sejtették Révierék, hogy kitűnően fog szuperálni a réticule, ha felállítanak kert­jükben tennispályát. Csak ugy hullottak be a „homme de cour"-ök. Fogott vagy kiienc vőlegényt egy nyáron a jól fonott háló. És a táncoslábú Olga nem tudott vá­lasztani közülük. Tudta, hogy il y a fa­gots et fagots. Marcangolta friss agyacs­káját -az a gondolat: melyiket a kilenc közül ? Hm, hm. Mit csináljon ? Elhatározta, hogy azt fogja viszont sze­retni, aki legügyesebb lesz a service-nél­De mikor végigjátszott egy-egy partiét' tapasztalta, hogy csupán a Bodrog Ben­degúz ügyetlen. Tehát Bodrog Bendegúz­ról végkép lemondott Olga. Különben is melési tényező, alig szerepel itt, az esélyek kisebbek, kevesebbek, tehát a munkás még egyenlő bér mellett is szivesebben megy oda. De — s itt a panasz — az erősen támoga­tott ipar a fenti előnyökön kivül még jóval több munkabért is tud adni. A mezei munkások száma ro­hamosan apad, a megmaradt cse­kély szám is béremelést követel. Az iparos osztály, a . gyárosok azzal vádolják az őstermelőket, hogy a nekik szükséges nyersanyag árát folyton emelik s igy ők viszont kénytelenek a gyártmányaikat ma­gasabb áron vinni a piacra. A ma­gasabb árak láttára az alkalmazott munkások béremelést követelnek, mivel nem ismerik vagy nem akar­ják ismerni a magasabb gyártmány­árak kulisszatitkait. Ez aztán foko­zottan drágit megint. Az értelmiség, a hivatalnok osz­tály vádolja mind a kettőt: a gaz­dákat, az iparosokat, hogy az ő kizsákmányolására valósággal szö­vetkeztek. Méregdrága minden : az élelem, a lakás, a ruha. Az " első­rendű szükségleti tárgyak drágasága nyomasztólag hat a fizetés emelés­ről még.csak álmodni se merő hi­vatalnok osztályra. Sokan bizonyos ügyetlen és olyan cretin-téle volt Bodrog Bendegúz. Szegény fiú észrevette a mellőzést. S annál inkább, annál jobban epedett Olgá­ért. Ugy, mint ahogyan pl. egy költő tud epedni. Ha tudott volna akármilyen os­toba verset irni Bodrog Bendegúz, hát irt volna. Hanem egyszer, a tennis-seson végén mulatságot cselekedtek meg a hervadó kert platánfái között Réverieék. A prog­ramm egyik száma tűzijáték volt. És hi­vatalos volt Bodrog Bendegúz is. Haj, haj, ezt az örömet. Ugrált, sivított s fogát vacogtatta Bodrog Bendegúz. Mint mikor más nevető mániával protekciót keres, hogy vegyék fel őt Lipótmezőre. Spekulált a gyerek, mit csináljon ? Mi­vel lepje meg Olgát, hogy lefőzze a ban­kárt is, a szolgalatkész szolgabírót is, a költekező költőt is, meg a hívatlan hiva­talnokot is. Mindenkit. Végre kisütött egy ügyeset. — Ugy van, úgy — morfondírozta Bodrog Bendegúz — kirakétázom a csil­lagok közé lángbetűkkel, csillagbetűkkel az ő nevét. Olga nevét. És ugrált, sivított és fogát vacogtatta újra Bodrog Bendegúz, mint mindig, ha örült.­A legelső tűzijáték-műgyárban rendelte irigységgel kisérik a munkásság bérmozgalmát, hogy azok ki tud­ják csikarni a béremelést, azoknak jajgatása nem talál süket fülekre, azok sürgetésére megnyittatik az ajtó. És a munkás? Az panaszkodik mindenki ellen, aki nem munkás. Irigyli a hivatalnokot, hogy az nem dolgozik — a szellemi munka neki nem lévén munka, — nem ismeri el az iskolai tanulmányok időt és pénzt kívánó tőkebefekte­tését, holott feledi, hogy ő az idő alatt mint produktiv tényező szere­pelhet, a lét- és fajfentartás, a csa­ládalapítás jóval előbb biztosítva van számára, mint másnak. Az egymás elleni vádak a drá­gaság miatt jórészt túlzottak, alap­talanok. A drágaság oka inkább a társadalmi fejlődésben keresendő. Mindenki: a munkás, a gazda, az iparos, a kereskedő, a hivatalnok anyagilag, szellemileg nagyobb igé­nyekkel áll elő ma, mint pár évti­zeddel előbb. Jobb élelmezést, jobb ? egészségesebo lakást, ruhát igéidé­lünk, mint dédapáink. Ez egészen egészséges fejlődés, mely úgyszól­ván egyetlen főoka a drágaságnak. Az igények nagyobbak. A legutolsó meg az Olga-rakétát. Tiz példányban. Ki­lencen tanult odahaza Bodrog Bendegúz. A tizediket pedig meghagyta a várt es­tére. Boldog volt nagyon. S mindig beszélt, de csak magában Bodrog Bendegúz. — Megálljatok, ti tennises úrfiak, leütöm én kezetekről Olgát. Fog bámulni az egész város, amint az ég azúrján csillagbetűk­ben, színesen, lángosan, szikrázva, ezer mesés szintobzódásban fog tündökölni: Olga. S nem evett-ivott, mig el jött a várt este. Izgatott volt és fehér. Várta-várta az utolsó számot: a tűzijátékot. Reményke­dett szegény Bodrog Bendegüz, hogy majd elbámul az egész város azon, amit ő csi­nál. S aztán nyomban megvallja a szerel­mét Olgának. Aki abban az ünnepélyes pillanatban nem fog tudni nemet mon­dani. Végre megkezdődött a tűzijáték. A le­leményes fiatalemberek tőrrel átszúrt szi­veket, mesés szerelmi vallomásokat röpí­tettek az égre. Tapsoltak-tapsoltak a lele­ményességen. S Olga mulatott. Bodrog Bendegúz várt. Ő akart utolsó lenni. Hogy lefőzze a többit. Tartogatta hátul a kezében az Olga-rakétát. S re­megve nézett az égre. Bámulta szájtátva a lángképeket. Egészen elmerült. munkás is többet kivan, igényel ma, mint előbb. Ez megdrágítja a termelési költségeket, mivel nem­csak a munkásnak, hanem a mun­kaadónak is nőttek természetes tár­sadalmi fejlődés folytán az igényei, neki is jobban kell élni, lakni és ruházkodni, mint előbb. Ime ismét egy ujabb oka a drágaságnak. És igy megy ez lépésről-lépésre. A drágaság oka tehát nem egyik vagy másik osztály ellen szövetke­zett kizsákmányolási akció ered­ménye, hanem egyszerű fejlődési tünet. K. Ü. Az „Esztergomi kerületi mun­kásbiztositó pénztár" közgyű­lése. Az „Esztergomi kerületi munkás­biztositó pénztár" vasárnap délelőtt 10 72 órakor tartotta közgyűlését a város székházának tanácstermé­ben. A közgyűlésen a kiküldött ta­gok úgy a központból, mint a ke­rületből nagy számmal vettek részt. A városi hatóság részéről dr. Föld­váry István iparhatósági biztos kül­detett ki. A közgyűlést dr. Walter Gyula praelátus kanonok, a szer­vezet elnöke vezette, aki a követ­kező, nagy tanulmányra valló és az A költekező költő azonban sejtette, hogy Bodrog Bendegúz meglepetéssel készül. Eszes volt a költő annyira, hogy a lányok őrült kucsébernek hivták. Ami jót jelent. Ügyesen a hátamögé szökött s ép mikor a csillagok ágyudurranást imitáltak, óva­tosan kicserélte Bodrog Bendegúz kezé­ben az Olga-rakétát egy másikkal. És besompofygott a tereferélő, kacagó közönség közé. S indítványozta: lássuk most Bendegúzt! Igen-igen Bodrog ur még nem mutatott semmit — szólt Olga. S Bendegúz meghajtotta magát. Oda­áll a szerelvényhez. Beigazította rakétáját s meggyújtotta. És Olgára nézett Bodrog Bendegúz, hogy mennyire fog tetszeni neki. Amint sisteregve, zakatolva, szikrázva fölröpült a tűzcsóva az égre, mindenkinek ott függött a szeme Bodrog Bendegúz re­mekén. S egyszerre óriás nevetés fut végig az egész közönségen. Megszólal a taps s künn a kerítésen kivül Bodrog Bendegúz betanított kocsisai rikoltják: Éljen Bod­rog Bendegúz. A nevetés, kacagás görcsös fuldoklásba olvad. Bendegúz örömtelve szemléli, hogy mily hatást csinált rakétája. Egyszer azon­ban hallik az égi magasból:

Next

/
Thumbnails
Contents