Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-13 / 79.szám

keletkezni, alig adatott át azonban az célja és rendeltetésének, az első volt, hogy a katonaság eltiltatott attól, hogy a környék­beli üzletekből vegyen, hanem arra lett kényszerítve, hogy szükségleteit a kantin­ban szerezze be. Ezt a katonai hatóság megtehette, hogy azonban bármiféle ok­ból a polgárok anyagi érdeke és kényel­me ily külön intézkedésekkel szenvedjen, tűrni nem lehet. Hisszük, hogy a képvi­selőtestület, melyhez az ügy interpellátio alakjában kerülni fog, fog módot találni az orvoslásra. — Elitéit körjegyző. Kedden játszódott le utolsó jelenete a győri esküdtbíróság előtt annak a hadiállapotnak, mely Apáthy Gyula kesztölci körjegyző és Zsuffka Emilia ugyancsak kesztölci róm. kath. tanítónő között már hosszabb idő óta állandóan - tart. A becsületében sértett tanítónő nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásért jelentette fel nevezeit kör­jegyzőt, aki a biróságnál bocsánatot akart kérni, azonban Zsuffka Emilia ragaszko­dott a körjegyző megbüntetéséhez. Az esküdtek Apáthyt a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásban vétkesnek mon­dották ki, minek folytán a törvényszék őt 1 havi fogházra és 40 korona pénzbün­tetésre ítélte, ami ellen vádlott semmiségi panasszal élt. 1 — A vízivárosi templom restaurálása. A tiszta barok-stilben épült templom res­taurálva teljes pompájában érvényesül a Duna partján. Viziváros derék plébánosa, Keményffy Kálmán szentszéki tanácsos első gondját képezte a templomot kívül­ről és belülről megfelelő állapotba hozni, melynek falai már nagyon is hullatták a vakolatot, a festés színtelenné vált és a mennyezeten levő freskók a felismerhet­lenségig fakultak voltak. A belső festést az országos hírű Blaskovich iYlihály templom­festő készítette, kit Császka György ka­locsai érsek képeztetett ki Olaszország leghíresebb intézeteiben. Művészetét iga­zolják a Parisban nyert aranyérmű kitün­tetés és sok más, amit részben a hazá­ban, részben Olaszországban nyert. Ed­digelé a mester 78 helyen festett tem­plomot, mindenütt a legnagyobb megelé­gedésre. Azonképpen városunkban is és pedig a vízivárosi nőnevelő intézet és a vízivárosi plébánia-templom festésével ara­tott teljes dicséretet. A templom dombor­művű ornamentikái dúsan aranyozva, a freskók élénk, hatásos színváltozásokkal, — A biztositó társaság az összeget ki fogja fizetni és családom jövője biztosítva leend. Tudom, a biztositó társaság rész­vényeseit meglopom . . . Bah! A társa­ság gazdag és utóvégre azt már lelkiisme­retemmel fogom elvégezni, vagy pedig a jó Istennel, ha ugyan van olyan ... Te rád nézve a dolog igen egyszerű! Akarsz e tehát régi bajtársodnak szívességet ten­ni ? Beszélj öregem, megértettél ? — Persze, hogy megértettem ! Ot meg­ölni ! Hadnagyomat! Egyetlen barátomat! Nem! nem! .'. . Sohasem lehetne hozzá bátorságom ... De ő megragadta keze­met, sirt, fejét vállamra hajtá, cirógatott, mind egy kis gyermek. A szerencsét­len, ki bizton számított készségemre, eltávozása előtt azt mondta felesé­gének, hogy feje fáj és kisétál, hogy friss levegőt szívjon. Mi természetesebb tehát, mint egy éjjeli megtámadás, egy magá­nyosan sétálónak meggyilkoltatás ! És én — szót fogadtam neki! Igen, az utolsó örök búcsúzásra szorítottam szivemhez, megcsókoltam száját, mint a Mensur előtti vívóteremben csókolódznak. Szive közepét találtam és elfutottam, mint ha ruháim is tüzet fogtak volna. Minden oly simán folyt le, amint a ha­lott előre látta. Feltették, hogy Pascal rab­lógyilkosságnak lett áldozata. Felesége, ki­nek a biztosítási összeget pontosan kifi­a falak pedig kőmárvány krém színben vannak átfestve. Igazán megkapó és gyönyörű a mester munkája, mely minden tekintetben finom árnyalatú műértésről tanúskodik. Oly szép a templom most páratlan homlokzatával, két karcsú tor­nyával és belülről áhítatra gerjesztő szinpompájával. Most még csak az oltá­rok restaurálása és egy uj orgona be­szerzése van hátra, mely célra a plébános a hivek között gyűjtést szándékozik ren­dezni. — Őszi közgyűlés a megyénél, A vár­megye törvényhatósági bizottsága kedden d. e. 10 órakor tartja őszi rendes köz­gyűlését, melynek 127 pontból álló tárgy­sorozatából a következőket emeljük ki: Elsősorban is az árvaszéki elnöki állás, majd az annak betöltése folytán megüre­sedett egyéb állások betöltése. A gyám­pénztári és közigazgatási fölös pénzkész­letnek 1908. évben gyümölcsözőleg leendő elhelyezése. A vármegye székházának át­alakítása. A kernend—páldi uton lévő Garamhid újjáépítési költségeinek fedezé­sére szolgáló kölcsön, stb. — A kórházi könyvtár. A Kolos kór­háznak dr. Walter Gyula praelatus-kano­nok által alapított könyvtára tekintélye­sen növekedett. Bogisich Mihály v. püspök nagymennyiségű különféle érdekes mun­kákat adományozott e napokban' a könyv­tár számára. Szívesen használjuk fel e kedvező alkalmat, hogs' a könyvtárat a magunk részéről is melegen ajánljuk a közönség meleg keblű pártfogásába és nagylelkű támogatásába, mert a bete­gekre nézve egy jó olvasmány valódi áldás, hathatós enyhülés. — Sztrájk és tüntetés. Müller Ernő süttői kőfaragó mester telepén munkában lévő egyik kőfaragót üzletvezetője va­lami miatt megdorgálta, minek folytán a munkás ellenszegült az üzlet vezetőnek, minek vége az lett, hogy a munkás el lelt bocsájtva. A telep összes kőfaragói erre letették a kalapácsot s kijelentették, hogy addig nem dolgoznak, mig Müller Ernő az elbocsájtott munkást vissza nem veszi és az üzletvezetőt el nem küldi. Ez azonban meg nem történt, s igy a munká­sok folytatták a sztrájkot, sőt a községben lévő összes, többi mesternél dolgozó mun­kások is beszüntették a munkát, szolida­ritásba léptek társuk ügyéért. A hangulat a sztrájkolok között mindjobban elmérgese­dett, amit fokozott az október 10., ugyany­zették, oly helyzetbe jutott, hogy gyer­mekeit tisztességesen nevelhette. Aztán, amit tettem, nem mertem többé ránézni. Hogyan is viselhettem volna el tekintetét! Hisz én tettem özveggyé ! Hát még a kicsinyek tekintetét, kik általam árvák lettek ! Ugyan azzal a kézzel őket cirógatni, melylyel apjukat megöltem ! — Oh! nem, nem tudtam elviselni és igye­keztem Parisból menekülni. És most, Poulier apám, mondja ki őszintén, hogyan gondolkodik a dolog fe­lől ? Poulier Abbe, ki az öreg katona elbe­szélését mély megindulással leste, néhány percig hallgatott, kinyitotta burnót szelen­céjét, bemártotta két ujját, mintha ezzel a feleletet akarná keresni. Végre megtalálni látszott azt, és egy jókora adagot felszippantva, igy nyilatko­zott: • — Kedves barátom! Ha most a gyón­tatószékemben ülnék, akkor -mindenesetre Isten parancsára kellene emlékeznem : „Ne öij !" De nehéz dolog megbánást pa­rancsolni! . . . Ez alkalommal azonban azzal kell megelégednem, hogy önnek ke­zet nyújtva azt mondjam : — Becsületes ember! Irta: Frampois Goppée; ford. Hollós. nyira, hogy fenyegető állást kezdtek elfog­lalni. Közben azebszőnyi mészégető és a to­kodi szénbánya munkások mozgolódni kez­dettek s oly féle hírek hallatszottak, hogy ok­tóber tizedikére a bányát felrobbantják, mi­nek folytán Pissuth Kálmán főszolgabíró csendőrséget rendelt ki a nyugtalankodó telepekre, sőt kedden este külön vonaton egy század katonaságot vitt ki, akiket Süttőn, Ebszőnyben és a tokodi bányában osztott szét, s ő maga is két napig kinn maradt, hogy személyesen ügyeljen a rend fenntartására. A felizgatott munkások látva a csendőrség és katonaság megje­lenését, észretértek s rendzavarás nem történt, s igy a katonaság pénteken visz­szatért városunkba. A süttői kőfaragó mesterek elhatározták, hogy ha csütörtö­kig a kőfaragók munkába nem állanak, beszüntetik a munkát és az összes alkal­mazottakat elbocsátják, mit a főbírónál be is jelentettek. — Az alispáni jelentés. Esztergom vá­rosánál régebbi idő óta divik az a gya­korlat, hogy a polgármester a városi közigazgatás menetéről évente egy kime­rítő és általános tájékoztatót tlyujtó jelen­tést ad ki, mely nyomtatva jelenik meg. A megyénél eddig ez szokásban nem volt. Dr. Perényi Kálmán alispán a megyénél is meghonosította ezt a gyakorlatot. Az első jelentés, mely a törvényhatóság álla­potáról, a vármegyét érdeklő események­ről, a közszolgálat és közigazgatás érde­kében tett fontosabb intézkedésekrőt szólt az elmúlt félévet illetőleg, most jelent meg ugyancsak nyomatott alakban s osz­tatott szét a bizottság tagjai között. — Egészségügyi Statisztika. Esztergom vármegye területén szeptember hó máso­dik felében a tiszti főorvoshoz beérkezett jelentések szerint az alábbi hevenyfer­tőző kórok fordultak elő. Hasihagymáz: Esztergom város, Nyergesujfalu, Csév, Tokod, Dorog, Bajna, Dág, Lábatlan, Kö­bölkút. Kernend, Párkány, Muzsla, Far­nád és Kural. Kanyaró: Esztergom vá­ros és Bajna. Vörheny: Bény, Kicsind, Nagyölved és Bart. Torokgyik : Leányvár és Bucs. Roncsolótoroklob : Sárisáp, Bá­torkesz, Németszőgyén és Érsekkéty. Hökhurut: Sárisáp. — Október tizedike városunkban csend­ben, minden rendzavarás nélkül folyt le. Az üzletek mind nyitva voltak, kiki a saját napi teendőit végezte, csupán 19 munkaadó tett az ipartestületnél jelen­tést, hogy összesen 69 alkalmazott mun­kába nem lépett, sztrájkolt, kik agylát­szik a szociáldemokraták által rendezett népgyűlésen vettek részt, mi a Borcsar­nokban folyt le. Rendőri beavatkozásra ott sem volt szükség. = Píalcz-íéle házban egy 5 szobás emeleti lakás minden hozzátartozóval, no­vember 1-én 440 forint bérért kiadó. Ugyan­itt egy földszintes, 2 szoba és 1 kony­hából álló lakás azonnal kiadó, kívánatra butorozottan is. — Eladó ház. A Kossuth Lajos­utcán lévő 58. számú Klein-féle ház szabad kézből eladó. Tudakozódni lehet Klein Gyulánál Esztergom. CSARNOK. Két szonett. I. s Balok sorsa. ^ideg, nagy, fekete dalokat ér\ek. {Búsan Súgják Sos^orkás^ %öld vi^ek. E dalokban szomorúan hiszek. E dalokért feketén, csúfan vériek. J2agy jósfás Borong kék, opal-s^ememße. {Brufusként küldök a jó holnapért. f£onkoty-kenyérre váltom a babért 3 forgatom a jogart fehér kehembe. Elátkozott fia vagyok a Sfföultnak. Vacogó, gyáva, bús kgény. Csókfatan, utált, szeretem-szegény. ^fekete dalrózsáim huttnak-hullnak. f£acagják parfümös nők, sápadt férfik. Ok boldogok: a bús nótát nem értik. II. Álom-vásár. JOopott álmok bitortó, agg királya, Szereíemorzó, bús nótás vagyok. 2iznek: biborszinü új Rajnátok S mámoros ördögök csengő ligája. Csalogat cédán JCucifer: az Elet. J2e : mámor, boldogság, csókos vató. <tgy mohón minden fáról, ami jó Es vágd földhöz <*Z ócska álomképet. Es vezet JCucifer: cseng-cseng a háta, {Bódító, illatos kincsek között. T2ini: már itl a gazdag sátán sátra. JQirülringnak habókofó ködök. Es íuí a ködön — csitt, csitt — .- JCadát látom. f2em. T2em. Sohasem adom et az J^tmom. Budapest, okt. hava. Drozdy Győző. Innen­Onnan. I. Caruso. Üdvözlégy nagy, hatalmas, szent Ca­ruso. Te ; akinek a hangja olyan, „mintha márványkorsóból rózsaszincsillogású ol­vasztott, meleg aranyat öntenének, amely ibolyaillatu." Te : akinek nagyobb a hi­red Tatjana remetéjénél. Te: akinek az egész golyóbison legértékesebb torkod van. Te szép Pán. Te uj Oríeusz. Te: aki egyszeri andalító üvöltésedért 6000 pengőket rabolsz el a koldus Budapest­től. Te: aki lánysziveket kötsz meg és oldasz fel. Te: kit egyetlenegy dalos kör­utadon többen hallgatnak meg, mint amennyi embert mi életünkben látunk. Te: nagy Caruso. Te: hatalmas Caruso. Te : szent Caruso, ki oly könnyen kivá­god a magas „B"-t, „C"-t, mint a basz­szus-regiszter középhangjait. Légy üd­vöz! Légy üdvöz! - Az nem baj, hogy milliókat zsebeltél el tőlünk: csak éne­kelj. Te: csoda-torok, nagy vagy, mert már életedben is „letegez" az utókor.

Next

/
Thumbnails
Contents