Esztergom és Vidéke, 1907

1907-09-26 / 74.szám

Vízvezetéket Esztergomnak. Esztergom, szept. 24. Vagy két hete annak, hogy a szentgyörgymezei kerületi orvos Szentgyörgymezőn a hasihagymáznak járványszerű felléptét megállapította. A hasihagymáz fellépte Szentgyörgymezőn nem újság. Gyakran, mondhatnánk évenként felüti fejét kisebb nagyobb mérvben, melynek oka az ivó vizben keresendő, mit megerősíteni látszik azon körülmény, miszerint a betegség fellépte a Duna alacsony víz állásával szokott összeesni. A járvány fellépte természetszerűleg sürgős jellegűvé teszi a vízvezetéknek rég húzódó, immár újból feledésbe menő kérdését. Hogy az ivóviz elsőrendű egészségügyi követelménye minden városnak, ahhoz kétség nem íér. Hogy ennek dacára városunkban az a mai napig megoldva még mindig nincs, az tisztán a pénz kérdésén múlik. Ujjongó örömmel fogadtuk annak idején azt a hirt, hogy Varga József budapesti mérnöknek sikerült egy külföldi pénzintézetet tervének oly módon való financirozására, kivitelére megnyerni, amely Kairóig. — Uti jegyzetek. — I. Júliusi perzselő napsugarak tűznek le a wieni déli vaspálya indóházának üvegtetejére. A délelőtti gyorsvonat gépe fütytyent, s a vonat száguldva hagyja el a császárváros külső kerületeit, utána a majdnem hozzá épített iparűző városkákat. Minden esetre bizarr ötletnek látszik, hogy valaki épen július hóban vállalkozzék arra, hogy Afrikába utazzék, — akkor midőn mások szivesebben keresik fel a tűfenyős Svájcot; — vagy Ostendebe mennek, s a jó Isten adta egész napon át a hűs hullámokban lubickolnak. Különben tudok én arra esetet, hogy a szép Budapest lakói közül, — divat lévén — benaftalinozzák lakásaikat, a redőnyöket leeresztik, elhíresztelik, hogy Ostendebe mennek. Tulajdonkép pedig valamely dunaparti falucskába veszik be magukat, — és a kisasszonykák hónyakukat és vállukat olajjal bevonják, azután kiülnek a napra, s ott oly. feketére égetik magukat, mint valami' zulukafferek. szerint a vízvezeték nem kötelező alapon, hanem oly módon létesülne, hogy kinek-kinek elhatározására bízatnék a bevezetés, a mely népszerű kiviteli módnak előnyét fokozná azon körülmény, miszerint nem általány, hanem órarendszer mellett és jutányos áron adatnék a viz. Sajnos, arra ébredtünk azonban, hogy mindezek az előnyök csak költöttek. Időközben elkészült a szabályrendelet tervezet, a kötelező bevezetés elve alapján. Hónapok sora mullott el azóta ismét s ma ugy rémlik előttünk, hogy a vízvezeték kérdése megfeneklett. Mi ugy véljük, hogy a vízvezetéket csakis kötelező bevezetés alapján és órarendszer mellett való egységár szerinti díjszabás mellett lehet bevezetni, s ha ez igy van, kérdjük, mire való lenne az, hogy vállalkozó építse azt fel és vegye kezelésbe, mely a financirozásra csakis a város garantálása mellett talál tökepénzest. De minek tenné ki magát a város az idegen, főleg a külíöldi financirozás melléktekinteteket nem ismerő rideg eljárása esélyeinek, minek garantálna a város vállalkozónak, minek adna Csak ugy villog ki a fehér foguk. Visszatérvén, bámultatják magukat, mint akiket az ostendei nap feste oly sötétre, — amikor a bársonyos tenger fövenyt taposták apró lábaik. Engedelmet a kitérésért, de az ök, hogy én júliusban utaztam keletre az, hogy télen horribilis árakat követelnek a vezetők — akik különben is nyúznak, — a restaurantok is méregdrágák. Ugy, hogy ezt csak az akkor oda özönlő amerikai milliomos urak s hölgyek tudják megfizetni. S ezt csupán azért irigylem tőlük, hogy mig mi itthon a náthaszerző szotyét tiporjuk, az esztréről nyakunkba csepeg a hó lé, ezalatt reájuk júniusi napsugár mosolyog. No de robogjunk tovább. — Lassan feltünedeznek Stájer gyönyörű fenyvesei. Erdőkön át pöfög a gőzgép, — a szemnek végtelenül kellemes, az ózon tágítja a tüdőt, s a magasba nyúló gyantás fák mérséklik a meleget. Itt-ott őzikék riadozva menekülnek a zakatolás hangjára, s a fenyők gyér madárvilága röpköd ágrólágra. Bemetszések vannak az egyfolytában következő hegyek derekaiban, — oszlopos csarnokok készitvék, — melyeken át dübörgünk, s lenn 100 — 150 méteres mélységek, vízfolyások; távolból a tiszta cserép zsindelyes fehér házak, s városok tünedeznek elő s maradnak el. Lassan kúszik fel a vonat a Semmeringre, felsébúsás nyereséget az épito, a bérlő vállalatnak, midőn azt maga vághatja zsebre, amivel pedig jutányosabb lenne a vizmű létesitése, addig másrészt a bérleti rendszer nyereségét pótadója, avagy a vízdíjak csökkentésére használhatná áldásosán fel, amivel módot nyújtana a lakosságnak az olcsó víz élvezésére. Számadatokon alapuló igazság, hogy az a szenttamási polgár, aki pitli, hordó számra veszi a Duna szüretlen vizét, nem hozna nagyobb áldozatot akkor sem, ha vízvezetéki vizet inna, használna. Azzal, hogy a vízvezeték áldás egy városra, hogy elsőrendű egészségügyi feladat, rég tisztában vagyunk, hogy pedig annak létesitése kölelező bevezetésre alapított egységár szerinti dijazás mellett saját vállalatban és saját üzem mellett ujabbi terhet nem, avagy alig érezhetőt ró a könönségre, ezzel egyszer már tisztába kell jönnünk. Nem azt akarjuk, hogy meghiúsulható reményekre, rózsás szinbe feltüntetett számításokra alapítsa építési elhatározását, de azt, hogy minél előbb haladéktalanul indítsa meg az előmunkálatokat azon számges kilátást nyújtva a körülbelül 500 méteres magasságból, lenn a kis Schottwien városka, melynek házai ugy látszanak ide fel, mintha gyermekjátékok volnának. Fenn a magasban kóvályog, kering a bérci sas, hogy apró őzikékre, nyulakra lecsapjon. A hideg, átlátszó, tiszta élenyes levegőt csakúgy habzsolja be az ember. Ezen (bár tollal nagyon nehezen leírható) remek panoráma kiséri az utazót 400 kilométer távolságon át, Krajna, Karinthia hegyes-völgyes regényes vidékein. Végre feltünedeznek a komor Karavanka sziklás csúcsai. Belejutottunk az osztrák Karszt hótömegei közé, mintha haragjukban a Ciklopok forgácsolták volna szét a hegyóriásokat apró szikla tömegekké, s mértföldeken szórták szét, amint az eget ostromolják. Olyan látvány, mint az alvilág bejárata, kő-kőhátán, rideg, szürke de fenséges. Néhol egy-egy törpe fenyő kapaszkodik a sziklák morzsalékaiból képződő humusba, s a havasi flóra gyermekei — élénk szinű szirmocskákkal mosolyognak. — A derék velenceiek ugyancsak letarolták eme vidéket, kivágván fáit, hogy hódító útjukra hajókat készíthessenek abból. Nabresinán tul merész fordulót tesz a vonat, felcsillog a bűbájos tenger csillogó lapja, s a hegyoldalban villák között tovább haladva feltűnik a hófehér Miramar kastély. adatok megvetése iránt, melyek tiszta képet tárnak elénk. Bizza meg a város közönsége Varga József mérnököt, aki hoszszas tanulmányozásai alapján ismeri már a mi viszonyainkat, körülményeinket, azzal, hogy készítse el Esztergom város vízvezetékénektervét, költségvetését, hirdessen pályázatot a város közönsége az építésre, szerezze be pontos munkálatok alapján a város lakosságának kötelező bevezetés alapján való vízszükségletének adatait, szerezze be az amortisationális kölcsön feltételeit, és mindezen adatok alapján állapítsa meg a viz egységárát az eshetőleges leírások figyelembevételével, ugy azonban, hogy a vizmű üzemi bevételei csupán az évi kiadások fedezésére szolgáljanak, vagyis állapítsa meg a viz minimális egységárát s ne számítson nyereségre. Ha a végeredmény igazolni fogja azt a feltevést, hogy a vízműnek a jeleztünk módon való létesitése sem a város közönségétől a pótadó rovására, sem a polgároktól egyénileg véve anyagi áldozatokat kívánni nem fog, lássunk hozzá haladéktalanul annak létesítéséhez, ha pedig Többször volt alkalmam látni Miramar csodás fekvését, fejedelmi szépségű parkját, kincseket érő műremekekkel ékesített kastélyát. Nem sokáig időzöm itt, hiszen nagyon sokan vannak, akik ott állva a sziklára épült kastély falánál délre néztek s szemük hiába kereste a partot, a titokzatosan mormoló, szint szinre változtató tenger nyúlik ott le, elzárva a föld láthatárát. Istenem, neked millió és millió nagy alkotásod közül a legszebb a tenger. Amint a partok mellé millió cséppé zúzódva ostromolja a sziklát, dörögve omlik vissza ismét a víztömeg, miközben a szivárvány minden színében pompáz. Lenn a mélyben 10 méter mélységben a kis tiszta vizben piros szőnyegek húzódnak, melyeket piros algák raja alkot. Kisebb halak tömege rebben szét egy meredt szemű nagyobb fajrokonuk támadásától. Messze-messze a végtelen vizlápon vitorlások tünedeznek fel és tűnnek el, a szemlélőnek oly látványt nyújtva, mintha terebélyes fák nőttek volna ott ki. Halászbárkák fénye csillog, amint magnézium fényével csalogatják a jóizű rákokat hálójukba, melyek a fövényesben lomhán mozognak, izes falatokat adva az ínyenc asztalára. Amint besötétedik, valamely kis olasz faluról messziről idecsiiingel az „Ave Máriát" hirdető harangocska.