Esztergom és Vidéke, 1907

1907-09-22 / 73.szám

— A reáliskola ügyéről, A reáliskor igazgatójától vettük az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztő Ur ! A reáliskola fejlesztésének megindulása körül felmerült nehézségek, részlettervek meghiúsulása, kísérletek meddősége miatt még a helyi sajtóban is majd nyiltan, majd burkoltan helyet talál azon gyanúsítás, hogy a fejlődésfolyamatok kezdetén mindenütt és mindenben észlelhető ilynemű akadályok felidézésében ezúttal részes volt a szt. Benedek-rend helybeli főgimnáziumának tanári testülete. Hogy a reáliskola tanári testülete meg egyénenként sem azonosítja nézetét ezen gyanúsításokkal, annyival is inkább köte lességem nyilvánosságra hozni, mert nem tudom a város érdekével összeegyeztetni a törekvést, hogy e két intézet tanári testületét a meghasonlás szelleme válassza el egymástól a közös cél szolgálatában. Tárgyilag is tarthatatlan ezen gyanusi tás, mert a főgimnázium tanári testülete meg van győződve arról, hogy a reáliskola magas létszáma az iskolai érdekek sérelme nélkül a gimnáziumban már helyet sem találhatna, a nemzeti művelődés és a közjólét hű szolgáinak pedig nem lehet célja ily nagyszámú ifjúságot a tanulmányi pályáról elterelni és a várostól távol tartani. • Egyébiránt a reáliskolai épülctkérdés az átmeneti évek tartamára sokkal olcsóbb és eléggé tűrhető megoldást nyert. Ezen levelem szives közlését kérve vagyok a tekintetes szerkesztő úrnak Esztergom, 1907. szept. 20-án alázatos szolgája Nagy Antal, reáliskolai igazgató. — A Városi vadászterületről. Beszámoltunk annak idején arról, miszerint Seile Antal, a városi vadászati jogot 3000 koronáért bérbe -vette, egyben kötelezte magát arra is, hogy a vadkárt megtéríti. Utóbb, ugylátszik a beszerzett információk alapján ázt az ajánlatot tette a tanácsnak, miszerint vadkár fejében 3000 korona fix összeget fizet. A tanács ragaszkodva a szerződéshez az ajánlatra vonatkozólag, elutasító határozatot hozott, ami ellen nevezett bérlő jogorvoslattal élt, azonban fellebbezése másodfokon elutasittatott. — Az Országos Tisztviselői Szövetség helyi szervezetének megalakulása. Az O. T. Sz. helyi szervezete ma délelőtt lí leségem nem perlekedik velem. De a helyett íróasztalom előtt ültem. Mi volt ez ? — De jót aludtál férjecském, — hangzott a hátam mögött. Hát biz igaza volt, mert a negyven fokos meleg annyira ellankasztott, hogy •olvasás közben elaludtam és valahogy ledobtam a papirollót, mely fölébresztett. De, hogy is álmodhattam ezt a sok ha.szontalanságot ? Rejtvényemet csakhamar megfejtette előttem fekvő olvasmányom, mely „A nők kongresszusa Parisban" cikk felirattal vicsorított felém. Ebben olvastam, hogy a nők a férfiakkal egyenjogosultságot akarnak és ez ostoba cikk agyamba megvalósult, sőt mint kedves olvasóim látták, furcsa helyzetbe állított minket férfiakat. No, de igazán örültem, hogy csak álom volt az egész, a mely félültetett és csak hálát kell adnom a jó Istennek, hogy még a valóságban nincs ugy berendezve, amint megálmodtam. Egészen fáradt, nagyon ingerült voltam, mikor felébredtem, mert ha álmom folytatódik, tán oly prédikációt hallok, hogy ugyancsak megelégedtem volna. Jelszavam tehát: „Maradjunk csak a réginél!" az órakor tartja megalakulását, városunkban melyre vonatkozólag O'sváth Andor t nácsjegyző, az O. T. Sz. vál. tagja alábbi szövegű meghívókat bocsájtotta ki „Meghívás. Az Országos Tisztviselő Szö vétség nemes és a tisztviselői kar érde keinek megvédésére hivatott céljait min den magyar tisztviselő átérzi. A Szövet ség, mint a magyar tisztviselő társadalom egyetemes érdekképviselete olyan kérdé sek megoldását irta zászlajára, melyek legközelebbről érdeklik a tisztviselőket Legújabban az Országos Tisztviselő Szö vétség takarékpénztára megalapitását tá mogatja, hogy legyen a tisztviselőknek a mai súlyos és nyomasztó viszonyok kö zött, melyeket a hitelszövetkezetek és kis bankok válsága még elviselhetetlenebbé tesz, egy olyan, valóban tisztviselői hitel intézetük, mely csak az ő érdekeiket szol gálja. Esztergom város és megye terüle tén a Szövetségnek számos tagja van. A tagok közötti kapcsolat, nemkülönben a sikeres munkálkodás és a központtal való rendszeres közlekedés szempontjából, meg a kitűzött célok elérését illetőleg kívánatossá válik az Országos Tisztviselő Szövetség itteni helyi szervezetének megalakítása. Ezen célból tisztelettel értesítem, hogy folyó évi szeptember hó 22-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében értekezletet tartunk, melyre való szives megjelenését okvetlenül kérem. Egy ben megemlítem, hogy a szervezet diszelnökségét és az értekezlet vezetését Gyapay Pál, főispán úr Őméltósága volt keg}'es elvállalni." - Hűtlen alkalmazott. Stark Adolf kenyérmezői bérlő a Lőrinc utcai tej csarnokában üzletvezetőképen alkalmazta Klein Ignácot. Klein a tejért, vajért < túróért járó pénzek beszedésével is meg volt bizva elszámolás kötelezettsége mellett. E hó 12-én kellett volna neki elszá molnia, azonban azon cim alatt, hogy még 200 koronája hiányzik, az elszámolásra halasztást kért. Stark megunván hosszas várakozást, e hó 19-én a Klein által átadott kimutatásban hátralékosok ként szereplőkhöz személyesen elment, hogy a pénzt bekasszálja. Nagy volt a meglepetése, midőn a hátralékosokként szereplők egymás után jelentették ki, hogy tartozásaikat a Klein által aláirt nyugta igazolása szerint kifizették. Az ily módon elsikkasztott pénzek összege 4910 kor. iírre Stark nyomban feljelentést tett a még hó 12-én a városból eltűnt Klein Ignác ellen a rendőrségnél, honnan a tettes kézrekeritése céljából Csernák Béla rendőrfogalmazó nyomban elutazott Budapesre, hol e hó 19-én este 8 órakor, hosszas keresés után Klein Ignácot egyik ismerősénél a Csengeri utca 41 sz. a vacsorázás közben megtalálván, őt a bpesti főkapitányságnak előzetes letartóztatásba való helyezés végett átadta. Ma már a bpesti kir. ügyészség foglya Klein Ignác, ki ott várja be a komáromi kir. ügyészséghez leendő átszállítását. — ÜdvÖS intézkedés. Igen gyakori azon szerencsétlenségek száma melyek azáltal idéztetnek elő, hogy a fuvarosok a törvény rendelkezésének fittyet hányva, jármüveiket éjjel, a sötétben meg nem világítják, állatjaikat csengővel el nem látják; de még gyakoribb azok száma, melyek azáltal keletkeznek, hogy a fuvarosok magukra hagyva a fogatokat, az út szélén gyalog haladnak, sokszor többen együtt s vigan társalognak, avagy a kocsi ülésén annak tetején alusznak, szabadjára hagyva az igavonó állatokat. Ezen szigorú büntetést érdemlő visszaélések meggátlása céljából az esztergomi járás főbírája, Pissuth Kálmán, dicséretére legyen mondva, a bajoknak elejét veendő, járása összes községeinek elöljáróságához egy felhívást intézett, melyet üdvös és aktuális voltánál fogva közlünk, mely igy szól: „Az 1890. évi I. t.-c. 112. S-a szerint minden járműnek éjjel és sötét időben feltűnő helyen vagy lámpával világítva kell lenni, vagy a vonó állatok legalább egyike csengővel látandó el. Azt tapasztalom azonban, hogy a törvény rendelkezését a közlekedők be nem tartják s gyakori az eset, hogy a fogat vezetője (különösen a fuvarosok kocsisai) a foga tot elhagyják, abban aludva vagy társa lógva nem vezetik s más fogatoknak ki nem térnek. Felhívom a cimet, hogy lakosságot a szokásos hirdetés utján es nagyobb birtokosokat (intézőket) pedig irásbelileg figyelmeztesse a törvén}' fentemlitett rendelkezésének betartására, il letve utóbbiakat arra, hogy cselédeiket a szabályok betartására komolyan figyel meztessék. - Szarvasmarha díjazás Kirván. Gaz dasági egyesületünk e hó 19-én tartotta 3-ik tenyész szarvasmarha díjazását, ezúttal Kirva községben, amely község e napon valóságos diszbe öltözött A község házánál zászlóval várta Í a falu küldöttsége élén Pissuth Kálmán főszolgabíróval a főispánt, s majd benn a faluban szintén igen szép fogadtatást rendezett a falu derék, szorgalmas népe, mely bár többnyire német szóval áldja, dicséri az Urat, de . szivében igaz, jó magyar érzelmű fia a hazának. A község örömét szép szavakban tolmácsolta magyar nyelven Faul Sebők, kérve Isten áldását a megye vezető férfiára, Gyapay Pál főispánra és működésére, amelyet mint a politikai hatalom képviselője, mint a gazdasági egyesület elnöke me gy éj ében kifejt. -Kirva község a feletti örömének adott kifejezést, hogy csendes kis falujukban, amelyet évtizedek sora óta főispánok nem látogattak meg, ő méltóságát, a főispánt tisztelheti. Gyapay Pál főispán válaszában megköszönte a kedves fogadtatást, s buzdította a község lakóit, hogy az állattenyésztést soha el ne hanyagolják, mert az egyik létalapja a mezőgazdaságnak. Pissuth Kálmán főszolgabíró látta vendégekül reggelire a bizottság tagjait, melynek elköltése után a bizottság a felhajtott teheneket és üszőket vette bírálat alá, s örömmel tapasztalta és állapította meg, hogy ennél szebb anyagot az eddigi díjazások alkalmával nem látott. Gazdasági egyesületünk útján kiosztott üszők igen szép fejlődést mutattak. Felhajtatott 46 db. tehén és 41 db. üsző. Kiosztatott 10 állami és 8 gazd. egyesületi dijban összesen 330 korona. Igaz sajnálkozásának adott a bizottság kifejezést, hogy nem állván rendelkezésére több dij, sok szép tehenet jutalomban nem részesíthetett. Elismerő oklevelet nyertek Jerney dági plébános ritka szép tehene, továbbá Klinger Ferenc és Faul Sebők állatjai. A díjazási eljárás befejeztével a bizottság azzal a tudattal hagyta el Kirva községet, hogy annak gazdái érzékkel birnak az állattenyésztés iránt s kívánatos volna, ha példájukat más községek is követnék, mert bizony sajnos, a díjazáshoz még a szomszédos községek sem hajtottak fel állatokat. A főispán és a biráló bizottság tagjai Véber Gyula sárisápi intéző vendégszerető házához voltak ebédre hivatalosak. - Állategészségügy. Muzsla és Köbölkút községekben a sertésvész fellépett. Bajólon a sertésorbánc megszűnt. - Különfélék- Specialisták. Ugyan kedves Kollega, nem nyújthatna valami tájékoztatást a puhányok lelki életére nézve ? Sajnálom barátom, de én csak a brazíliai mezítelen csigák számérzékének tanulmányozásával foglalkozom. kedjeték ám aztán a díszfelvonuláson, mintha-az „ének szárnyain lengedeznétek." Az automobil hatása.. Mióta a báróék automobilt szereztek csend és béke honol a kastély falai között. Hogy-hogy ?! Soha sincsenek otthon. = Pfalcz-féle házban egy 5 szobás emeleti lakás minden hozzátartozóval, november 1-én 440 forint bérért kiadó Ugyanitt egy földszintes, 2 szoba és 1 konyhából álló lakás azonnal kiadó, kívánatra butorozottan is. = Eladó ház. Esztergomban, a Deák Ferenc utcában levő 29. sz. ház eladó. Bővebb értesítést dr. Szilárd Béla ad. CSARNOK. A bölcs tanácsadó. Kiváló nevelő. Hogyan van megelégedve az új nevelővel ? ! Igen jól. Nagyon megnyerő foxteriőrjr (extérieur!) van. A kaszárnya udvarán. Fiúk, úgy lépRégi időben gyakoriak voltak a remeték, akik hónapokon, sőt éveken át zordon magányban éltek. Sziklaüregek, kivájt terebélyes fák belseje, egyszerű fakunyhók stb. szolgáltak nekik lakásul. Vad gyümölcs, gyökerek voltak eledelök. Csak midőn valamely szénégető, favágó vagy vadász találta meg véletlenül őket, vett tudomást róluk a vidéknek jámbor népe, amely kenyeret, tejet és némi ruházatra valót adott nekik. Foglalkozásuk az imán és elmélkedésen kivül többnyire kosárfonás, gyékényszövés volt, melyeket a legszükségesebb tágakért, szerszámokért becseréltek. A szentek élettörténete számos remetét sorol fel. Hazánkban is voltak ilyenek. Például: B. Günter, Szent István királynak rokona, Salamon király, Özséb, esztergomi kanonok, a Pálos-rend alapitója, skalkai sz. Zoéárd és Benedek, Báthory László, sz. Pál rendű remete, a szentírásnak első magyar fordítója és mások. A remeték vonzalma a csend, az egyedüllét, a magány felé, távol a világ zajától, a hadak vadlármájától, lehetségessé tette a jámbor embereknek, hogy lelkük javára háborítatlanul az imának és munkának éljenek és Istennel társaloghassanak. Mégis sajátságos és az ember lelki életében mélyen meg van alapítva az, hogy ha bármikor a magokat szándékosan elrejtett remetéket véletlenül megtalálták, csakhamar remeteségük a közellévő helységbeli lakosságnak zarándokhelyévé lett. Kivándorolt, sokszor nagy fáradsággal előkelő és szegény, ifjú és idős, férfi és nő, hogy a vadonnak szent lakójától tanácsot, vigaszt kérjen. Ezek, ama helyes álláspontra támaszkodtak, hogy olyanok, kik a világ zajától távol, a földi érdekektől érintetlenül, csak az Istennel foglalkoznak, tisztán, elfogulatlanul, részrehajlás nélkül láthatnak és nem vezérli őket más, mint az Isten és felebaráti szeretetnek legmagasztosabb törvénye. Manap azt mondhatjuk, a remeték „párton kívüliek" voltak. A régi jó időben lehettek ily párton kívüliek, midőn egyik a 'másikkal mitsem törődött, de manapság ilyesmi lehetetlen, mert a közügyi és rendőri beavatkozás e sajátságos életmódnak okát fürkészné és tartózkodási helyüket törvényellenesnek tekintené. Nem említve azt, hogy a remetét vallási rajongónak, meghibbant eszűnek és semmittevőnek tartják. Manap a magányba vonulás számára szolgálnak a szigorú szerzetek; de még azokban is a közös cél számára, a jótékonyság vagy tudomány céljaira kell közreműködni. Ily vonzalmat a magány iránt érzett magában nemrég egy magas rangú családnak ifjú sarja, aki jogi tanulmányait elvégezte és katonai kötelezettségének is