Esztergom és Vidéke, 1907

1907-09-19 / 72.szám

ti IR EK. — Olvasóinkhoz. Tárcarovatunk es cikkeink a kongresszusról hozott kimerítő referádánk folytán maradtak ki. — EskÜVŐ. Nagy Pál, a kereskedelm és iparbank tisztviselője szombaton tartotta esküvőjét menyasszonyával, Heszterényi Rózsikával a nagymarosi róm. kath. tem plomban. Esküvő után a menyasszony ot tani rokonának házánál a családi gyász folytán szük családi körben jött egybe a násznép. Örökké tartó igaz boldogságot kívánunk az ifjú párnak. — Hymen. Vettük az alábbi eljegyzési hirt. „Csébi és szt. királyi szabadjai Már ffy Helén — Suchter István cs. és kir. hadnagy a 26. gyalogezredben, jegye sek. Esztergom, 1907. szeptember hava ban." — BérmakÖrut. Kohl Medárd dr. püs pök e hó végén fogja a komáromi egy házmegyéhez tartozó következő községek ben a bérmálás szentségét feladni a híveknek. Szeptember 22-én Gután, 27-én Nagymegyeren, 26-án Ekeiben és 29-én Izsán. — Véglegesítés. Csupor István ideiglenes közigazgatási gyakornokot Hont vármegye főispánja állásában véglegesítette. — Értekezlet a reáliskola fejlesztése Ügyében. Jeleztük lapunk utóbbi számában, miszerént a reáliskola fejlesztésének ügye kátyúba került, amennyiben a sz. Ferenc rend nem hajlandó helybeli zárdájának a Főapát-utcára néző részét a városnak bérbeadni. Ezen ügyben az iskolaszék, tanügyi bizottság, pénzügyi • bizottság, tanács és a képviselőtestület tagjaiból polgármesterünk kedden délutánra egy értekezletet hivott egybe, hogy a teendők felől tanácskozzék. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a legégetőbb szükség az, hogy ha a miniszter az ötödik osztályban a paralel osztály felállítását elrendelné, hogy azon esetre egy iskolai he •lyiség álljon rendelkezésre, mit ugy vélt az értekezlet megoldani, hogy a fiú elemi iskola első osztályát a jelenlegi mérnöki hivatalba helyezi ki, hol már az elemi iskola volt és az elemi osztály he lyiségét a reáliskolának bocsájtja rendelkezésére. Kiküldött továbbá a polgármestervezetése alatt, a főjegyző, a mérnök, a reáliskolai igazgató, Bleszl Ferenc és dr. Fehér Gyula urakból álló bizottságot, melynek fel adata lesz elsősorban is arról gondoskodni a jövő tanév elejéig hogy az elemi iskola habár csak ideiglenesen, egészben kihelyeztessék a reáliskola épületéből, hogy igy a hatodik és a parallel osztálynak külön helyisége legyen magában a reáliskola épületében, mert megtörténhetik, hogv ha a régiben nem állana helyiség a további osztályok részére, rendelkezésre, a fejlesztés titkos ellenségei abból fegyvert kovácsolhatnának. Második feladata lenne pedig, gondoskodni egy megfelelő telekről, hol az ideiglenesen elhelyezést nyert fiú elemi iskola, esetleg a leányiskola is végleges elhelyezést nyerhetne. Örömmel értesült az értekezlet arról, hogy mily melegen érdeklődik főispánunk a reáliskola fejlesztéseinek ügye iránt, s mily tevékeny részt vesz annak előbbrevitelénél. — Elgázolás. Bizonyos időközökben, amikor annak szükségét látjuk, szinte állandó témáját képezi lapunknak a sebes és gondatlan hajtás, melynek városunkban igen gyakran van áldozata. Személyesen is, nem egyszer voltunk már a főkapitánynál s hivtuk fel figyelmét azokra a lelketlen gazemberekre, kik fékevesztetten száguldanak utcáinkon át és az utcakeresztezéseknél, a kanyarulóknál jobbra tekintve, balra hajtanak s gázolják el a járó-kelőket. A rendőrség feje mindannyiszor készséggel intézkedett és hivta fel újból figyelmét a legénységnek. Történnek is feljelentések, meg is lesznek büntetve gyilkosoktól semmiban sem különböző ga zok, de mig egyrészt a feljelentések száma nagyon csekély, addig a büntetés nem lesz oly szigorral mérve, mint azt a lelketlen gazok garázdálkodása méltán megérdemelné De hisszük, hogy rendőrkapitányunk jövőben, közönségünk megnyugtatására kérlelhetetlenül szigorú büntetést fo mérni azokra a lelketlen vérszomjasokra akik az emberek testi épségét, életét, uton útfélen veszélyeztetik. Ezek között gon doljuk nemcsak a bérkocsik hajtőit, de a magán és vidéki fogatokat is, akik kivé telszámba ritka esetben jönnek. Tudjuk hogy a rendőrségi létszám csekélysége az éberebb ellenőrzést meg nem engedi de tanúi voltunk már annak is, hogy sebesen hajtónak hátat forditott a posz toló, szolgálatban álló rendőr. De hisz szük és reméljük, hogy ez előadni ma gát nem fogja, mert különben mi fogjuk átvenni az ellenőrzés és vádlás szerepét Megbotránkoztató, ha elgondoljuk, hogy a mult hét folyamán a vonathoz reggeli V29 órakor kijárni szokott társaskocsit kocsis nél kül húzták ki az eléje fogott lovak türel mesén a Magyar Királytól a Kossuth La jos utcán végig kifelé a vasút felé. Mi tör ténhetett volna, ha azoknak nem lett volna több eszük, mint az őket őrizetlenül ha gyó lelketlen sihedernek ? Azzal ugyan ne törődjék rendőrkapitányunk, ha fog olyan találkozni, mint ama bizonyos főpapi személy, akinek kocsisát, midőn sebes és gondatlan hajtásért megbüntette a rendőr kapitány, beszüntette a szegényeknek rendesen adni szokott adományait azért mivel a büntetést a rendőrkapitány szabja ki, aki egyben a szegény ügy et is ellátja. De figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek a biciklik és automobilok meg rendszábályozását is, mert mig igen gyak ran láttunk holmi ficsurokat a járdán hen cegni, addig szédületes sebességgel- hajtanak a város főutcáján áz automobilok Kedden történt a legújabb vérlázító elgázolás, midőn Laiszky János könyvnyomda tulajdonos 7 éves kis . leányát gázolta el a Garai-féle szikvizgyár kocsisa. A kis lean}'nak karja törölt s mellén a ló átgázolt. Meg jegyezzük, hogy már egy izben sebeshajtásért az illető büntetve volt. A szikvizes kocsikra általában felhívjuk a rendőrség fi gyeimét, mivel köztudomású, hogy azok hajtanak a legbotrányosabb módon. De arra is felhívjuk, hogy ne engedje azt meg, hogy például a kis dunai fahidnál a \ szikvizes kocsi megálljon lovakat őrzetlenül magukra hagyva szállítsa a hídon gyalogszerrel át a szikvizet. De alispánunk figyelmét is felhívjuk a jövőre nézve, a sebes és gondatlan hajtások esetére, mivel bizonyos tekintetben növeli a sebeshajtnokok bizalmát az, hogy a rendőrhatósági szigorú büntetést a Il-od fokú hatóság, volt már eset, enyhítette, leszállította. — Bucsuestély Az Esztergomi Kath. Legényegyesület ifjúsága e hó 22-én, az egyesületi helyiségben, a katonasághoz bevonuló ifjúság búcsúztatásául szinielőadással és tánccal egybekötött búcsú estélyi tart. Kezdete este fél 8 órakor. Belépti-dij : személyjegy 80 811., családjegy 1'60 K. Jegyek előre válthatók Vörös Lajos fodrász üzletében Széchenyi-tér. Magyaros ételek- és italokról gondoskodva van. Szinre kerül : Szalma özvegy. Bohózat 1 felvonásban. Irta : Schlüter J. SZEMÉLYEK: Tyukoss László jegyző — — Vörös Antal e. r. t. Nyöszörné asszonyság, Tyukos anyósa — — — •— — — Krejniker F.-né u. a. Borközi ) — Fricska Gy. e. r. t. „ ,. . } Tyukos barátai _ . T

. , Csepszeki ( J - Fazekas József e. r. t. l-től uj menetrend lép életbe, mely nemcsak a vonatok ind. és érk. tekintetében tartalmaz változtatást, de annyiban is, hogy mindkét vonalon egy vonattal több fog indulni és érkezni. A beosztás a kö vetkező : hából álló lakás azonnal kiadó, kívánatra butorozottan is. Esztergomból Füzitőre Füzitőröl Esztergomba indul érkezik indul érkezik 4-00 6-00 625 8-18 819 10-09 12-30 2-40 . 12-18 2-20 4-10 6-31 5-31 6*50 7*22 9-00 Esztergomból Budapestre Budapesről Esztergomba indul érkezik indul érkezik 5*08 7-20 6-30 8-42 7'55 10-10 2 40 4-56 2-15 4-30 (i-15 8-29 715 9"25 8-55 1110 — Felakasztotta magát. Kubovics 1st ván hetven éves földmives, szombaton délután házának padlásán felakasztotta m agát. Tettének oka, családi viszály volt — Alakuló ülés a tanitóképezdében "Vasárnap tartotta a helybeli, tanítóképző intézet önképzőköre alakuló közgyűlését Vasáry Dániel az önképzőkör vezér elnöke nyitotta meg az alakuló ülést szép szavakban, kiemelve, hogy min den pártoskodás nélkül a saját meg győződését követve szavazzon az ifújság. A szavazás a iegnagyobb rendben tör tént. Az összes tisztviselőket egyhangúlag választotta meg az ifjúság. A megvá lasztott tisztviselők a következők : Elnök: Borbély János IV. é. n. Főjegyző: Bossányi Albert IV. é. n. Alelnök : Tóth Lajos III. é. n. Pénztáros': Sólymos János IV. é. n. Titkár: Vilmos Mihály III. é. n Szoc. szak. titkár: Lazányi Emil IV. é. n. Levéltáros: Georgi József III. é. n. /. Aljegyző: Villand János II. é. n. II. Aljegyző: Tury Sándor II. é. n. A vezérel nök azután megköszönve az ifjúság példás viselkedését, kitartó munkásságra buzdította azt. — UjraoltáSOk himlő ellen. Amennyiben Budapesten egy-két himlő eset adta magát elő, értesülésünk szerint a középiskolák felső osztályaiba járó növendékek ujraoltása, az illetékes tanügyi hatóság által el fog rendeltetni. A felnőttek köré ben számosan oltatták be magukat. — A régi ötven és ötforintosok. Lejárt a régi ötven és ötforintos államjegyek utolsó beváltási terminusa is és ma már azok, amelyeket be nem váltottak, teljesen értéktelenek. Pedig maradtak szép összegben beváltatlan államjegyek. Körülbelül 49000 drb. ötvenforintos és 20000 darab ötforintos, pénzértékben körülbelül 2 és fél millió korona, mely csinos összeg az Osztrák Magyar Bank haszna. Julcsa, Tyukossék cselédje — Szerkál Aranka k. a. Hapták káplár — Jerabek János e. p. t. Befejezésül : Monolog. Előadja : Göbrés N. e. r. t. — Uj menetrend. Az esztergom—budupest—almás-füzitői vonalakon október 3 régi szó... Altvater Gessler lägendorf 3 uj szó... Altvater Gessler Budapest Móssaline Radium Louisine Taflet Selyem és „Henneberg"selyem 60 kr.-tól feljebb, bérmentve és vámmentesen Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : an Seidenfakikt. Henneberg in Zürich. = Pfalcz-féle házban egy 5 szobás emeleti lakás minden hozzátartozóival, november 1-én 440 forint bérért kiadó. Ugyanitt egy földszintes, 2 szoba és 1 konyA cabaret. — Budapesti levél. — A mit a „Chat Noir"-ral elkezdtek Parisban, amit aztán Aristide Bruant olyannyira kifejlesztett a Montmartre csúcsain, aminek aztán a német Wolzogen báró, majd Wenekind adott — hogy ugy mondjuk — kontinentálisabb izt, az csak tavai érkezett el a magyar földre : a cabaret. És csodálatos: még egy évre se volt szükség ahhoz, hogy a cabaret magyar földön megtalálja a maga stílusát, kiformálódjék ugy, hogy egyszeriben kedves és népszerű szórakozó helyévé válhassék a magyar közönségnek is és különösképen a budapesti közönségnek. Mi ennek a magyarázata ? A színházi közönség — mert hiába, a cabaret közönsége legnagyobb részt a szinházbajárók soraiból kerül ki — csömört kapott a nagyképű színházi produkciótól, mely az utóbbi esztendőkben penetráns üzlet-szagot árasztott. És rájött ezenkívül arra is, hogy a művészetben a szabadság a legnagyobb kincs és a művészet szabadságát legjobban biztosítja az az intimitás, mely a cabaret-ban a közönséget az előadókkal összefűzi. Az első magyar cabaret, a budapesti „Bonbonniere" már tavaly első esztendejében bizonyította, hogy a magyar közönségnek igenis szüksége van ilyenfajta művészi vállalkozásra és most, hogy a kezdeményezés kétségtelen dicsőségével, presztízsével a kis „Bonbonniére"-ből kifejlődött a pompás „Budapesti CabaretSzinház" : a cabaret-művészet minden tekintetben méltó otthonra lelt a magyar fővárosban. Nem csekély dolog ez a siker ma, amikor Budapest színházi élete a legnagyobb forrongásban van : nagy átalakulások, nagy változások jegyében indult meg az idei színházi szezon. Rezsimek mennek, rezsimek jönnek, tengernyi apró színház kezdi meg működését és ebben a nagy áradatban, melyben még a tömérdek „mozi" is nevezetes konkurrenciák számit, a „Budapesti Cabaret-szinház" uj és állandóan érdeklődő közönséget tudott hódítani. Persze a cabaret közönségének egy nagy kontingensét a vidék szolgáltatja. A Teéz-körúti intim szinházacska modern diszszel ékített, pazar fényben uszó nézőtérén esténként egy sereg vidéki művészetkedvelő ad egymásnak találkozót. És kétségtelen, hogy különösen átutazó vagy mulatnivágyó ember nagyobb szórakozást talál itt a kaleidoszkóp-szerűen változó programmban, mint egy sablonos színházi előadásban. Az is igaz, hogy olyan művészi erők produkcióit kapja, mint amilylyen például — hogy csak kettőt emiitsünk a sok közül — László Rózsi és Ferenczy Károly és olyan kiváló iró a conferencierje, rendezője és valósággal lelke a. „Budapest Cabaret-szinház"-nak, mint Nagy Endre. Regényeiből, novelláiból, humoreszkjeiből jól ismeri a magyar olvasóközönség, most, mint előadó művészt is tapsolhatja. Az uttörés nehéz munkáján már túl van az első magyar cabaret, most már művészi munkájának gyümölcseit érleli az idő. Mert Budapest és a vidék közönsége egyaránt a legnagyobb szeretettel pártfogolja. —r.