Esztergom és Vidéke, 1907

1907-09-01 / 67.szám

mindig szemei előtt: Az élet csak akkor szép, ha nagy és szent céloknak szentelte­tik. Nagyrabecsülte, szerette pályáját, mert tudta, hogy valóban „nagy és szent cé­lok" szolgálatára van hivatva. Érezte, hogy munkaköre ne:n szorítko­zik az értelem fejlesztésére és egyes kész­ségek begyakorlására. Ismerte fontosabb kötelmeit. Tudta, hogy nemesítenie kell a ke­délyt. Irányítania az akaratot. Alakítania a jellemet. Tudta, hogy nemcsak taníta­nia, hanem nevelnie is kell a társadalom leendő tagjait. Azért is alapozni igyekezett a vallásos­ságot. Meggyökereztetni az erkölcsössé­get. Éleszti azt a prometheusi tüzet, a melynek lángjai munkásságra hevítenek, önzetlen törekvésekre lelkesítenek, eré­nyes cselekedetekre gyullasztanak. Nem feledte soha, hogy e tevékenysége által drága kincsek birtokába juttatja a serdülő nemzedéket. A hitnek és erkölcsösségnek magvai­ból u. i., amelyek fogékony keblébe hin­tetnek, a mély vallásos meggyőződés, a gyöngéd lelkület és az erélyes jellem haj­tásai fakadnak. Ezek gyümölcsei növelik később és fokozzák azt a nemzeti erőt, a mely a haza fejlődését, emelkedését, vi­rágzását szolgálja. Minő fontos az a szerep, amelyet a val­lás szellemétől áthatott és a nemzeti ér­zületet gondosan ápoló népiskola betöl­teni hivatva van, bizonyítják a következő érdekes szavak. Ballagi (akkor még Bloch) Mór 1843­ban a „Pesti Hirlap" hasábjain egy ma­gyar izraelita tanítóképző intézet létesitése érdekében kardoskodott. Indítványának in­doklására egyebek között igy szóll: „Végre hitsorsosaim is át kezdik látni, hogy ha Magyarországnak valaha polgárai akarnak lenni, gyermekeiket magyaroknak kell ne­velniük." Azután folytatja : „A zsidók vo­nakodnak gyermekeiket más hitfelekezetű iskolába járatni és ebben igazuk is van. A más hitfelekezetű iskolából kikerülő zsidó ifjak rendesen vallásnélküliek és en­nek természetes következésében jobbára romlott erkölcsüek." (Erdélyi Lipót. A zsidó népiskolai vallásoktatás módszer­tana. 1890. 15., 16. lap) A valláserkölcsös nevelés áldásos hatá­sairól táplált meggyőződés mindig vissza­tükröződött a katholikus tanítóság mun­kásságán. A vallásosság és erkölcsösség fénylő zománcával igyekezett ékesíteni az ifjúság lelkületét. Az a változás, amelyet az 1907. évi XXVII. t.-c. anyagi helyzetére nézve fog előidézni, nem fog befolyást gyakorolni működésének irányára és szellemére. A könnyebbülés folytán nem fogja könnyí­teni munkáját. Nem fogja engedni, hogy ügybuzgalma lohadjon, kitartása lankad­jon. Nincs is kívánatosabb, mint az, hogy semmise zavarja az ily nemes tevékeny­ség folyamát. Az élet esélyeit azonban nem lehet előre látni. Nem lehet kiszámítani. Az okosság sugalja ennélfogva, hogy gondoskodjunk azokról az eszközökről, amelyek enyhít­hetik a lét küzdelmei által okozható kel­lemetlenségeket, behegeszthetik a fájó se­beket. Legyen szabad azért is a m. t. tani­tói kar becses figyelmét ez alkalommal is különös hangsúlyozással felhívni a segély­alap meleg felkarolására. Sajnálatos az a tény, hogy tagjainak száma alig kétezer, holott a katholikus tanitók összesen kö­zel 20000-en vannak a hazában. A segélyalap támogatásával összekap­csolt kötelezettség valóban csekély. A kö­rülmények mostohasága folytán eddigelé talán teher gyanánt tűnhetett fel a segély-1 alap pártolása. A jövőben azonban alig lehet erre hivatkozni. Erősen hiszem en­nélfogva, hogy nem lesz katholikus tanitó, aki ne tartoznék a segélyalap kötelékébe és ne járulna hozzá erősítéséhez és izmositásához. Ha tömörülne a katholikus tanítóság a se­gélyalap körül, akkor könnyen megfelel­hetne azoknak a feladatoknak és céloknak, amelyeknek szolgálatára a Nagyméltó­ságú Püspöki Kar bőkezűsége és nagy­lelkűsége létesített. Altalános felkarolását és támogatását az a körülmény is indokolhatja, hogy előmozdítaná az Orsz. Kath. Tanitói Ár­vaház létesítését, ami pedig rendkívül kí­vánatos és szükséges lenne. Ismételten kérem ezeknél fogva a m. t. tanitói kart, sorakozzék a Segélyalap tag­jai közé és hozza meg ugy saját érde­kében, mint a kartársak tekintetéből az évi két korona áldozatot! Ezen kérésem kapcsán hálás köszöne­temet nyilvánítom a méltóságos egri fő­főkáptalannak és különösen Begovcsevich Róbert püspök úr ő méltóságának az alap anyagi ügyeinek gondozása körül tanú­sított kegyes fáradozásaiért. Forró köszönetet mondok az alap min­den jótevőjének minden legcsekélyebb adományért. Hálám érzelmeit tolmácsolom a m. t. Középponti Bizottság tagjainak is szives megjelenésükért és azon támoga­tásért, amelyben csekélységemet részesí­teni méltóztatnak. Megújítva forró köszönetem és hálám kifejezését, a legmélyebb tisztelettel üd­vözlöm a m. t. Középponti Bizottságot és a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Áttérvén a gyűlés a folyó ügyekre és a segélyezéssel foglalkozván, az eszter­gomi főegyházmegyei tanitók közül az alábbiaknak Ítélte oda a 40 koronás segé­lyeket : Fekete István Nána, Gerley Má­tyás Nyitra, Glonek Ferenc Szénavár, Halmos János Mezőkeszi, Hlaványi János Garamkeszi, Horák Bernát H.-Nádas, Horvát István Farkasd, Janda Rezsőné Vág-Szt.-Kereszt, Karsay István Vágujhely, Luzsicza Sándor Alsórécsény, Palásthy Antal Szentkereszt, Stibló István Dejtár, Terstyánszky Adolf Nagykereskény. Az ülés folyamán tárgyalta még a köz­közgyűlés az Orsz. Kath. Tanitói Árvaház ügyét. Dr. Walter Gyula előterjesztette ide­vonatkozó jelentését. E jelentésből megtudjuk, hogy az ár­vaház-alap az elmúlt évben 50.000 koro­nával gyarapodott. Ebben a vallásalap 20.000 koronával szerepel, mig a gyűjté­sekből befolyt készpénz 25.000 korona. Javasolja, hogy a tanítóság jövedelmező iskolai ünnepségeket rendezzen az Árva­házalap javára. Újólag megkérik a nm. püspöki kart, hogy a mai ujabbi kérelmet, mely minden tanköteles után a beiratáskor 5 fillér beszedésének engedélyezését kéri, megújítsa. Köszönetet mond a sajtónak a buzgó támogatásért. Kérni fogják a pénz­ügyminisztert, hogy a jótékony államsors­játékban az árvaházat is részeltesse. Megkeresik az összes katholikus tanító­egyesületeket, kérve, hogy jövedelmeik egy részét az árvaháznak adományozzák. Elfogadták az elnök ama indítványát, mely sorsjegyszerű levelező lapok kibo­csátásának engedélyezését kéri a pénz­ügyminisztertől. Tóth Géza abbeli indít­ványát, mely a templomi perselygyűjtés­nek az árvaház javára való engedélyezését kéri, félretették. Végezetül a bizottság tüntető elismeréssel adózott dr. Walter Gyulának azért a fáradhatatlan buzgó­ságért, mellyel az árvaház ügyeit intézi s mely odaadó munkásság eredménye az, hogy rövid idő alatt oly szép tőkévé nőtte ki magát az alap. A gyűlést az el­nök d. u. 1 órakor zárta be. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI, Értesítés.* Miután a „Váci Sport Club" szeptem­ber hó 1-én tartandó házi versenyére meghívott s egyúttal megkért, hogy ez alkalommal a két pair-oart oda leevezzük, kénytelenek vagyunk e napra tervezett visegrádi kirándulást szeptember hó 8-ára halasztani. Kérjük erről' hölgytagjainkat s mindazokat értesíteni, kik részt szándé­koztak venni. Vasárnap, 1-én reggel fél 6 órakor ta­lálkozó az uszodán, közös indulás 6 óra­kor. Dress kötelező. Hölg}^ek és nem hajón indulók reggel 8 órakor indulnak a csavargőzössel, ér­kezés Vácott kb. 10 órakor. Párkány-Nánáról 12 óra 23 p. induló vonattal is lehet menni. Visszautazás esti hajóval. A váratlan változtatásért engedelmet kér az érdeklődőktől az igazgatóság. Az e. pénztáros értesiti a t. tagokat, hogy szeptember első hetében kiküldi a működők egész tagdijáról szóló nyug­tákat. A pártolók évi adományáról szóló nyugtákat pedig 2 koronás részletekről fogja kiállítani, miknek szives beváltását — tekintettel a csónak megrendeléseknél most fizetendő előlegekre — tisztelettel kéri az igazgatóság. A Váci Hirlap — mely váci sport tár­saink helyi közlönye, — a Casinö asztalán a t. tagtársak rendelkezésére áll. * Lapunk legutóbbi számában közöltük még a visegrádi kirándulás meghívóját, melynek megjele­nését a lapunk zárta után érkezett visszavonás dacára, technikai okokból nem állott már módunk­ban megakadályozni. A szerk. ti ÍREK. — Esküvő és aranylakodalom. Waw­recska Rudolf vegyész szeptember 3-án vezeti oltárhoz a főszékesegyházi Bakács kápolnában menyasszonyát, zetényi és loczi Csukass Erzsikét. Ugyanazon napon ülik lovag Kaán János, az esztergomi kereskedelmi iparbank vezérigazgatója és neje, szül. Majortsik Terézia egybekelé­sük ötvenéves évfordulóját. — Adomány. Az esztergomi főkáptalan az Esztergom-belvárosi kisdedóvóintézet nagyobb tatarozási költségeinek fedezésére 300 koronát adományozott. A kegyes ado­mányért ezúton is hálás köszönetet mond az intézet igazgatósága. — Iskolatársak találkozója. Augusztus 28-án összegyülekeztek városunkban azok a tanférfiak, akik 15 év előtt, a helybeli képezdében tettek képesítő vizsgálatot. Tizenöten voltak akkor. Hármat közülök elragadott már a halál. Néhányan akadá­lyozva voltak megjelenni. Kilencen voltak tehát együtt. Cservik Gábor Budapestről. Fóglein János Budafokról. Halász János Szaárról. Janovits József Vámosladányból. Jankovics Ernő Budapestről. Koller Károly Csobánkáról. Kh'öck Lajos Csolnokról. Minkó István, siketnéma intézeti igazgató Egerből. Scheicher János Gyulaszentgyörgy­ről. A képezdének díszére váló fiatal tan­férfiak 9 órakor misét hallgattak a főszé­kesegyházban, amelyet dr. Walter Gyula praelátus-kanonok mondott, aki akkor a képezdének igazgatója volt. Azután meg­tekintették a főszékesegyházi kincstárat. Majd dr. Walter Gyula lakására vonultak, ahol Mlinkó István, igazgató tolmácsolta az iskolatársak hálás érzelmeit. Szép sza­vaira válaszolva, dr. Walter Gyula őszinte örömét nyilvánította a viszontlátás felett és köszönetet mondott figyelmükért. Igen kellemesen érinti a tudat, hogy amily te­hetséges és szorgalmas növendékei voltak az intézetnek, ép oly számottevő tagjai lettek a társadalomnak és buzgó munká­sai a tanügynek. Kívánta, hogy lelkes tevékenységüket megelégedésben és bol­dogságban sokáig folytathassák. Délben a praelátus vendégei voltak. Ebéd alatt Cservik Gábor szólott társai nevében, aki­ket viszont dr. Walter Gyula meleg sza­vakkal éltetett. — Bírósági kirendelés. Gergely József járásbirónak a komáromi kir. törvény­székhez történt áthelyezésével megürese­dett muzslai járásbiróság vezetésére a miniszter ideiglenesen Lipschitz József járásbirót rendelte ki. — A papi nyugdíjintézet közgyűlése Az „Esztergom főegyházmegyei papi nyugdíjintézet" f. évi aug. hó 30-án tar­totta Il-ik rendes közgyűlését a helybeli papnövelde nagytermében a főegyház­megyei papság élénk érdeklődése mellett. A tagok képviselői csaknem teljes szám­ban megjelentek. Az ülést délelőtt 10 órakor dr. Rajner Lajos püspök, érseki általános helynök, mint a közgyűlés el­nöke nyitotta meg. A tárgyalásra került ügyek előadója dr. Fehér Gyula cs. és kir. t. udvari káplán, Esztergom sz. kir. városi plébános volt. Az összes javasla­tokat változtatás nélkül elfogadta a köz­gyűlés. Élénkebb vita fejlődött ki a nyug­dijak emelését célzó javaslat tárgyalásánál. A .közgyűlés azonban itt is elfogadta a központi bizottságnak az előadó által képviselt javaslatát, mely szerint a nyug­díj kezdő összege az eddigi 1200 koro­náról 1400 koronára emeltetett és ezen emelés kiterjesztetett azon nyugdijasokra is, kik az uj intézet alapszabályai szerint 1906. jan. l-től eddig nyugdíjaztattak. Az ülés délután 1 órakor ért véget. A köz­gyűlés tagjait az érseki papnövelde látta vendégekül. — A beiratás a főgimnáziumban szept. hó 2., 3. és 4. napjain lesz, az igazgató­ság részéről a gimnázium épületében, az osztályfőnökök részéről a bencések szék­házában délelőtt 8 órától 12-ig. Az I-ső osztályba a beiratás első napján csak a helybeliek vétetnek fel valláskülönbség nélkül; a másodikon, ha a törvényes szám (68) még be nem telt, a vidékiek ; ezek között elsőbbségük van a kath. vallásuak­nak. Felvételi dij 4 korona, értesítő és könyvtári dij 1 — 1 kor., egész évi tandíj 36 kor. Szept. 5-én reggel 8 órakor lesz az év ünnepi megnyitása Veni Sancteval. Szept. 6-án megkezdődnek az előadások. — A bazilikái kincstár megtekintése. Polgármesterünk kérelmére a főkáptalan elhatározta, miszerént szeptember 15-én, midőn a rendezett tanácsú városok pol­gármesterei városunkban kongresszust tartanak, a kincstárt nyitva tartja, miről a kérelmezőt értesítette. — Gyógyszerészek munkaszünete. Gyógy­szerészeink kérelmet terjesztettek elő a miniszternél, hogy az általános munka­szünet, vasárnap és ünnepnapokra vonat­kozólag reájuk is terjesztessék ki oly­képen, hogy a nyári évadban vasár- és ün­nepnapokon, felváltva mindig csak egy gyógyszertár legyen nyitva. A miniszter a kérvényt véleményezés végett leküldte a vá­rosnak, mely miként értesülünk, a gyógysze­részek kérelmét pártolni fogja. — Iskolai beíratások. Az Esztergom sz. kir. város közönsége által föntartott elemi iskolákban a beiratások szeptember hó 2—6 napjain délelőtt 8 — 11 óráig eszközöltetnek. Szeptember 7-én reggel 8 órakor „Veni Sancte". Szeptember 9 én kezdődik a tanitás. Beiratási dijat fizetnek : helybeliek 4 koronát, vidékiek 12 koro­nát, párkányiak 24 koronát. Az országos tanitói nyugdijalap részére minden beirt tanuló után külön 30 fillér fizetendő. A beiratási dij elengedéséért a helybeliek a polgármesteri hivatalhoz, a vidékiek a városi

Next

/
Thumbnails
Contents