Esztergom és Vidéke, 1907

1907-08-29 / 66.szám

ménység tárháza, amely sohasem ürül ki, mig hirdettetik az igaz tudomány. Igaz tudomány! Azt mondják, hogy a tudomány egyetemes, nemzetközi, népekhez, országokhoz kötve nincs. Tényleg ugy van, hogy a tudomány egyetemes, mint a szellem, mint a lélek legtöbb tulajdona. Azt is mondják, hogy csak ez az egyetemes tudomány örök, miként csupán az emberiség a maga egészében örök, mig az egyes népek kebelén fejlődött tudomány mulandó miként az emberiséget alkotó egyes népek és nemzetek is időszerűek. Lehet, hogy ez is igaz ; de ha igaz egyszersmind kétségbeejtő is! Nekünk az a tudomány, mely csak egyetemes, nem kell; nekünk az emberiséghez semmi közünk, ha a mi nemzetünk nem képezi annak mindenkori alkotó részét. Ha a tudomány nem tud nemzetivé lenni, akkor annak az iskolában helye nincs, akkor jobb, ha az iskolák helyén fonóházak és kovács műhelyek állanak. A mi nemzeti jövőnk az iskolákban van letéve. Ött rakják a nemzeti nagyság fundamentumát. És pedig a tudomány nevében! Van egy csudálatos mélységes nagy érzelem, egy lelkünkbe oltott, soha el nem muló szent indulat, mely által a tudomány minden egyetemessége mellett is megújul, megelevenedik s a legcsudálatosabb nemzetfentartó erővé s a nemzeti nevelés leghatalmasabb eszközévé válik s ez a hazaszeretet. Felül állva a könyveken és betűkön, az ismeretek végtelen halmazán, ott él a tanitó szemeinek sugárzó tekintetében, arcának'ragyogásában*, szavainak lelkesítő erejében, keblének templomában, szivének közepében. Az alsóbb és felsőbbrendű tanitók lángoló lelkesedése, égő honszerelme öltözteti a tudományt nemzeti színbe, adja meg az iskolának magyar jellegét és eszközli, hogy az iskola a hazafias nevelés templomává lészen. Nincs tárgy, dolog vagy ismeret, melyet az iskola a honszerelem tüzében uj életre keltve a nemzeti nevelés eszközévé nem tehet. Az akadémiákban, a tudós körökben lehet a tudomány egyetemes és nemzetközi, de az iskolában sovinista magyar nemzetinek kell lenni. Sovinista nemzeti tudomány lehet csak eszköze a magyar nemzeti nevelésnek, amelylyel áll, vagy esik a nemzetnek jövője. Mert hazánk jövőjét többé nem ekével és kaszával, nem is gőzgépekkel és gyárakkal, de nem is karddal és füstnélküli puskaporral fogjuk biz tositani, hanem egyedül a magyar nemzeti szellemű iskolával és az zal a tanitói karral, melynek kebe lében a hazaszeretet tüze oltári tűz ként lobog mindenkoron.. Egyetlen nemzetfentartó erő e ha zában : képzett, szilárd jellemű tettre vágyó, erős akaratú, a honszere lemben törhetetlen generáció. Ilyet pedig az iskola nevel! Bár munkája mindenütt és mindenben sikeres lenne ! Mi jó reménységgel vagyunk, hogy a siker nem marad el, ha soha el nem tűnik a szemek elől eme kettős jelszó : A tudomány és — hazaszeretet nevében! — Parancsol valamit ? — Olyan csúnya idő van oda künn; ne menjen, megtalálja hűteni magát. — Mit árthat az már énnekem ? Bár a halál fagyos keze érintene mielőbb ! Jó éjt! — Elek! ? A leány e felkiáltásba belelehelte szivének minden érzelmét. A féltő szerelemnek volt ez kifakadása. A férfiú megállott s midőn a leányt remegve, könybelábadt szemekkel állni látta ott a kupé közepén, hirtelen kitárta karjait s keblére ölelve szivének bálványát, ajkuk egy édes, hosszú csókban fort eggyé. A nyitva maradt kupé ajtaja nagy robajjal csapódott be. E hangra Bakonyi Dénes felrezzent s majd a guta ütötte meg, leányát annak a becsületes képű fiatal embernek karja közt látva. — Ah! hát igy vagyunk ! — szólt fenyegetően felemelt hangon — szépen vagyunk, ezer milliom . . . — Bocsánat — szólt közbe Elek bátran, lefejtve karjait a Giza derekáról, azután ünnepélyes állásba helyezve magát, folytatá: van szerencsém kedves bátyám a Gizuska kezét megkérni. Tanszer és faárugyár Párkányban. A Párkányban alapítandó tanszer és faárugyár létesitése, immár befejezett tény. Alább közöljük a részvényaláirási felhívást, mely magába foglalja az alapítási tervezetet, habár miként értesülünk a részvények már túl vannak jegj'ezve. A gyár, mely állami támogatásban is fog részesülni, egyelőre csak kisebb keretekben indul meg, és a szükségletnek és keresletnek növekedtével fog terjeszkedni. A kibocsájtott aláírási felhívás, amit csupán tájékoztatóul közlünk, a következő : Aláírási felhívás ós alapítási tervezet. A nemzetek vetélkedésében a legújabb kor uj harcmezőt jelölt ki. Ma már az ipar és kereskedelem terén mérik össze a nemzetek erőiket s az a világ legelső nemzete, melynek legnagyobb az ipara és kereskedelme. Hazafias kötelességünk mag3

r

ar nemzetünk erőgyarapitásához erőnkhöz mérten az ipar fejlesztésével hozzájárulni. Szűkebb otthonunkat, Párkány községet szerencsés földrajzi fekvése egyenesen predesztinálja arra, hogy gyárvárossá fejlődjék. A Duna hatalmas viziutja, a va — Mi az ? mit mondtál ? Jól értettem-e ? Hiszen még a nevedet sem tudom öcsém . . . — Én dr. Naprádi Elek zs . . . i szolgabíró vagyok ! — Brávó! És te Gizuskám, mit szólasz mindezekhez ? — Pompás . . . No hát az ég áldása legyen rajtatok. * Virradni kezdett. A szél elült s szép csendes idő váltotta fel az előbbi zimankós, rossz időt. A hófúvások reggeli kilenc órára már egész vonalon el lettek takarítva, a pálya szabad lett s délelőtti tiz órakor Elek és Giza mint jegyesek vonultak be T . . . ra a boldog apa. kíséretében, honnan mikor visszatértek otthonukba, Bakonyi Dénes azzal állott a felesége elé : — Beszélhetsz te ezután én nekem. Nem igaz az, hogy a leány csak a bálokban kap vőlegényt. Irta: Ifj. K. F. suti fővonal közelsége, vidékének nagysága s a lakosság kereskedelmi s vállalkozó szelleme, .. mindmegannyi mozgó rugók, melyek kell, hogy iparfejlesztésre serkentsenek. Minthogy legnagyobbrészt helyi érdekeltségű és pedig olyan vállalatot akarunk létesíteni, melyre az országban szükség van, egy tanszer- és faárugyár alapítását határoztuk el. Ezen vállalkozás, tekintettel arra, hogy az országban eddig csak egyetlen hasonló természetű gyár van és ez is - szerencsétlen földrajzi fekvéssel, nemcsak hézagpótló lesz a magyar iparvállalkozás terén, de épen az emiitett oknál fogva becsületes polgári haszonnal is kecsegtet. Legelső sorban fából készült tanszerek előállításával, u. m. vonalzók, háromszö gek, rajztáblák, itatósdonkák, tolltartók készítésével fog gyárvállalatunk foglal kőzni, de tömegesen fog közönséges ablakrámákat, tálalótálcákat s egyéb, fából készítendő olyan cikkeket előállítani, melyekre a kereslet irányulni fog. A gyártelep és vállalat székhelye Pár kányban lesz s a vállalkozást határozottan időre irányozzuk elő. Az alaptőkét 50.000 koronában állapit juk meg, amennyiben azonban a részvényjegyzékek ezen összegen felül emel kednének, jogunkban lesz az alaptőkét 75.000 koronáig felemelni. A részvénytőke tehát az előbbi esetben 500 drb., az utóbbi esetben 750 drb. részvényből fog állani. A részvények névre fognak szólni s 100 korona névértékben bocsáttatnak ki, 5 drb. részvény egy szavazatra fog jogosítani. Az alapítók jogosítva lesznek az első igazgatóságot 5 évre, a felügyelőbizottságot 1 évre kinevezni. Az alapítók fentartják maguknak a jo got az alakítandó társaság által 5 éven belül esetleg kibocsátandó uj részvények nek elsősorban való átvételére. Az aláírás zárideje 1907. évi október hó 15-ike. Az aláírók kötelesek az aláíráskor az általuk aláirt részvénytőke 10°/

0-át az Esztergommegyei párkányi takarékpénztár r. t.-nál, vagy a Párkány-vidéki takarék pénztár r. t.-nál készpénzben befizetni, 20% részvényenként 1907. évi október 15-éig szintén az említett intézeteknél lesz befizetendő, a hátralékos 70% befizetésének ideje iránt az alakuló közgyűlés fog határozni. A részvényekre való befizetések folytatólag mindig azon pénzintézetnél teljesitendők, melynél az első befizetés történt. Túljegyzés esetén az aláirt részvények számát az alapítók aránylagosan leszállít-, hatják. Párkányban, 1907. évi augusztus hó 15. napján. Az alapítók megbízásából: Esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár. Párkányvidéki Takarékpénztár. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Schiller Lipót vaskereskedő, a párkányi takarékpénztár igazg. tagja. Haár Adolf lisztkereskedő, a'párkányi takarékpénztár igazg. tagja. Frühauf Béla dr. ügyvéd. Ifj. Schiller Lipót lisztkereskedő. Pauncz Soma kereskedő, a párkányi takarékpénztár igazg. tagja. Pick Simon fakereskedő, a párkányi takarékpénztár igazg. tagja. Berényi Zoltán dr. ügyvéd. Singer és Leimdörfer fakereskedő és vállalkozó. Istvánffy Elemér Vámos Béla dr. a párkányi takarékpénztár főkönyvetője. Nagy Antal a „Nagy és Szabó" cég tulajdonosa. a „tiontmegyei Népbank" ügyésze. Schrank Mór dr. a „Schrank és Fia" cég társtárstulajdonosa. Salzer Miksa magánhivatalnok. Meghívó. Az „Esztergomi Hajós Egylet" szeptember 1-én, vasárnap társas kirándulást rendez Visegrádra, melyre összes tagjait, azok hozzátartozóit és esetleges vendégeiket ezennel tisztelettel meghívja. Az evezős csapatok (csak működő, képesített tagok) d. u. 2 órakor gyülekeznek a Kósik-féle uszoda öltözőjében ; indulás egyszerre d. u. *h3 órakor. A nem csónakon résztvevők d. u. 3 órakor indulnak a csavargőzössel és a 3 óra 54 perckor induló vonattal Nagy-Marosra, (érkezés 4 ó, 32 p.) onnan csavargőzösön Visegrádra mennek. Találkozás a csavargőzös visegrádi kikötőjénél. Uzsonna a Mátyás forrásnál, közös hazaindulás és vacsora a Wien felé menő gőzhajón, érkezés Esztergomba k. b. este 11 órakor. Kérjük, hogy minél számosabban jelentsék be leendő résztvételüket, hogy az ellátásról előre gondoskodni lehessen. Esztergom, 1907. aug. 8-án. Az igazgatóság. A f. hó 25-én Vimmer Imre polgármester úr e. elnök vezetése alatt tartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság beszámolójául előterjesztetett, hogy a 21 taggal alakult egyesület ma 26 működő tagot, 41 pártoló tagot és 5 növendéket számlál. A működők közül 12 teljesen képzett evezős, 10 kezdő. Az egylet csónakállományában van három sportcsónak, ezek közt egy használt négyes és két egyenlő pair-roár (kettes) továbbá egy sportszerű párevezős kettes, végül a hölgyek kényelmesebb két pár evezős csónakja. — Az egylet tagjává lett a magy. evezős egyletek orsz. szövetségének; e réven több evezős egylet látogatását fogadta és viszonozta. — A pénzügyi jelentések után a közgyűlés az igazgatóságnak felmentvényt adott. Ezek után az e.'szabályzat pótlása és kiigazítása következett, mellyel többek közt vidéki tagság létesíttetett beiratási illeték, évi 30 kor. tagdíj és 3 évi tagkötelezettség mellett. Régi zászlaja helyett pedig ujat választott az egylet, a mely a város piros-fehér lobogója minek közepén a város cimere, a rúd melletti piros sarokban kék horgony és a lobogó fehér sarokban az egylet betűjele vari. — Ezután a júniusi igazg. gyűlés elleni fellebbezést fogadta el a közgyűlés és az ülés helytelen összehívása miatt annak határozatait megsemmisítvén, tárgysorozatát uj tárgyalásra utasította. — Az idei további költségvetés megállapítása után határozatba ment, hogy a felállítandó flottába az egylet jövőre egy versenynégyest és egy kormányos doublót fog beszerezni, a csónakház létesítésére pedig gyűjtést indít. Végül az igazgatóhelyettes művezető Tóbiás Frigyes bejelentette az összes egyleti bizottságok lemondását, miután az uj választás a következő eredményt nyújtotta : Igazgatóság: igazgató: dr. Mattyasóvszky Béla, művezető : Tóbiás Frigyes, titkár: dr. Marosi Károly, pénztáros Dobó Aladár, szertáros: ifjú Matus Gyula, ügyész: dr. Berényi Zoltán. Bizottsági tagok Beck János, Háber János, Nagy Antal, Reusz Ferenc, dr. Seyler Emil és dr. Szilárd Béla. Fegyelmi bizottság: igazgató, művezető, ügyész, Matus, dr. Szilárd. Sxámvizsgáló bizottság: Berán Károly, dr. Brenner Antal, Nagy Pál. Becsület biróság; Elnöke : Vimmer Imre, birái: dr. Burián János, Háber János, dr.