Esztergom és Vidéke, 1907

1907-08-11 / 62.szám

Városunk parlagon heverő köz­kincsei közé számithatjuk a héviz­forrásokat is, ezek egyike és pedig az, amely a terep viszonyai és fel­szálló képességénél fogva nagyobb fürdőnek legalkalmasabb, társasá­gunk tulajdonát képezi. A városunkban megforduló cse­kélyszámú idegenek, laikusok és szakemberek egyaránt osztatlan lel­kesedéssel és kellemes meglepetéssel szemlélik e természeti adományt, örömmel élvezik az ott eddig léte­sített kabinfürdőket és uszodát, amelyek használata különösen fej­lődésükben visszamaradt gyerme­keknél és gyenge idegzetű felnőt­teknél már eddig is elvitathatlan kedvező eredményeket mutat fel. Bátran állithatjuk, hogy sok gyenge, ideges gyermek, a mai nehéz élet küzdelmeihez okvetlen szükséges ellentálló képességét és testbéli s ezzel szoros kapcsolatban álló szel­lemi fejlődését e fürdőnek köszön­heti. . Társaságunk egy alkalmi vétel folytán 1894. évben jutott e fürdő birtokába, de ekkor csak a kabin­fürdők léteztek, míg a közkedvelt­ségű nyári uszodát 1899-ben már mi építettük. Ámde itt meg nem állhatunk, mert oly közkincset lá­tunk e forrásokban, melyeknek forga­lomba hozatala, kihasználása és emelése — a város és közönségé­nek érdekében — úgyszólván kö­telessége a tulajdonosnak és igy eme morális kötelességünk irja elő azt, hogy vagy nekünk kell annak fokozatos fejlesztéserői gondoskodni, vagy pedig oly kezekbe kell azt juttatnunk, melyben a fürdőtelep további emelkedése feltétlenül biz­tosítva volna. ( Amennyiben társaságunk maga óhajtana városunk ezen értékes és specialis természeti adományának fejlesztéséről gondoskodni, úgy erre most nyílnék megfelelő alkalom. A mi 480 négyzetöles telkünk közvetlen szomszédságában fekvő 355 négyzetöles Rochlitz-féle ingat­parton a legszebb „homok"ja > bársonyos puha, fövenyes partja (plage). A gyerme­keknek, akik az ostendei homokon csak mellékesek és akiknek Ostendében igazán csak szűkes játszóhelyük van, Blanken­berghe-ben van az igazi paradicsoma. A keréken járó kis fürdőházak közt mezítlá­bas, vidám emberkék futkosnak, odább a viz partján homok-várakat emelnek nagy buzgalommal, mert a legsikerültebb „vár" szerzői dijat kapnak, a sekély víz szélén pedig térdig gázolva folyik egész nap a vizi játék. Kár, hogy ez a Blankenberghe, amely emelkedését éppen ennek a „csa­ládi fürdő" hírének köszönheti, ujabban Ostende versenytársa akar lenni. Persze hasonlithatlanul messze marad és fog maradni attól és már nyolcemeletes, zsú­folt uj szállodáival aligha fog mást elérni, mint azt, hogy máris 30.000-re felszapo­rodott évi vendégeinek száma még tovább emelkedik, mig végre megáll s a fölösle­get a körülötte fekvő kisebb és nyugod­tabb helyek fogják befogadni, tovább haladva felvirágzásuk megkezdett utján. Az utóbbi években oly lendületet vett Blankenberghe felvirágzását nem kis mér­tékben köszönheti fiatal polgármesterének, de Hondtnak, aki ritka leleményességgel gondoskodik a közönség szórakoztatásáról. Mindennapos concertek, hetenkint két lampionos, zenés felvonulás, egyik vasár­nap 10 környékbeli zenekar, a másikon 10 énekkar hangversenye a parton, más­kor megint jelmezes virágkorzó látvá­nyosságai, folyton valami uj és uj szem­lant lehetne most megszereznünk. Ara ezen, a mi telkünk folytatását képező és a Ferenc József útra szolgáló kert, udvar és háznak 40,000 korona. Igaz ugyan, hogy e telek távol­ról sem bir oly vizbőséggel, mint a mienk, mégis tekintve azt, hogy egy második uszoda vagy hidegvíz gyógyintézet a mi telkünk kertjének és szabad levegőjének lekötése nél­kül csak ezen ingatlan belső felén volna célszerűen elhelyezhető, te­kintve továbbá, hogy e teleknek idővel netáni teljes elfoglalásával fürdőnkkel a főutcára juthatunk, a vétel kívánatosnak mutatkozik. Már itt megjegyezni kívánom, hogy az igazgatótanácsnak — in­dítványa elfogadása esetén — nin­csen szándékában az ingatlant azon­nal egészen birtokába venni, mi csupán a telek hátsó fele részét tervezzük egyelőre a fürdőhöz csa­tolni, mig az utcai felét eladónak nyomban bérbe adnánk és igy a vételár javarészének kamatozása még a jelen állapotban is biztosít­tatnék. További tervünk az volna, hogy a kérdéses uj telken átalakítás vagy építkezéssel bevezetőül egy kisebb szabású, de berendezés tekintetében teljesen modern vizgyógyintézetet, — és ha megfelelő uj forrásokat kapunk, — egy második uszodát létesítenénk, úgy, hogy utóbbi eset­ben egy női és egy férfi uszoda ál­lana egész napon át a közönség rendelkezésére ; de már ezek alap­ján is a fürdőt gyógyfürdőnek dek­larálhatnánk és ezzel megvetnénk zsenge alapját annak, hogy Eszter­gom idővel gyógyhelylyé, magyar Vöslau-vá alakulna. Az ezen cél érdekében szüksé­gesnek mutatkozó kisebb mérvű folytatólagos kibővítésektől elte­kintve, az igazgatótanácsnak egye­lőre nem volna szándéka e válal­latba a jelzetteken kivül nagyobb befektetéseket eszközölni, ezért lenne a most megvenni szándékolt ingat­revaló mulatság szolgál szórakozásul. Elnéztem a múltkor azt a fiatal, 35 éves finom úriembert, aki ősrégi család sarja és a mi Grand Hőtel-ünk szállodása, hogy ügyel úriasszony feleségével együtt egész nap az ő üzletére, cseppet sem tartván méltóságán alulinak, hogy hivatali teendőinek végeztével maga is odaálljon pincérei közé, tányért váltani és kiszol­gálni vendégeit. Elvégre is a munka nem szégyen; meg is fizetnek érte és igy gyűlnek fel lassan a belga milliók, szü­letnek meg a belga milliomosok, akiknek pénzét oly szívesen veszi igénybe az a Magyarország is, amikor kölcsöneit, állam­papírjait „elhelyezni" akarják. A dunák szürkés-zöld pázsitja közé elszórt villákkal épült bájos Coq-sur-mer, ez a szomszédos fürdőhely is egészen egy bruxelles-i milliomos öreg úré, akinek a városban egész sor bérpalotája van, de azért odakünn a fürdőn esténkint maga sem resteli ételt-italt hordani s bizony a fiait sem küldte holmi kis jövedelmű hi­vatalnoknak a minisztériumba. Pedig ez az úr nagy műveltségű ember, aki pihenő napjait, a téli hónapokat a francia Riviera legelső rangú helyein szokta élvezni „jó társaságban." A belgák üzleti szelleme kiaknázatlanul hagyta volna azt a nagy természeti kin­cset, amely a tengerpartban rejlik, ha meg­elégedtek volna az Ostende és Blanken­berghe cimű tengeri üzletekkel. Ostende alatt Middetkerke, Westetiá, Nieuport és La Panne: feljebb Blankeberghe körül We?i­lan java része bérbe adva és egy esetleges nagyszabású modern gyógy­fürdő építése és az egész ingatlan birtokba vétele iránt akkor határoz­hatna az intézet, a midőn hosszú évek tapasztalata és e kisebb fürdő kellő igénybe vétele azt indokoltnak mutatná. A jövőbe tekintve sejtjük, hogy a tervezett gyógyfürdő világ-, de még országos hirre is alig fog fej­lődni, de feltehető, hogy az idővel Esztergom és a szomszédos néhány megye, valamint a főváros közön­sége egy részének kedvelt üdülő­helye lesz. Előre látható az is, hogy e vállalat intézetünkre nézve nem lesz valamely kiváló üzlet, de az eddigiekből reméljük, hogy az a tisztes polgári kamatot meghozná ; végül kétségen kivül áll, hogy a tervezet megvalósításával a közügy­nek, a város közönségének feltétle­nül hasznos szolgálatot tennénk, melyből közvetve bár, de intézetünkre is, mely a várossal szorosan össze van nőve, haszon háramlanék. Mind­ezeknél fogva indítványozza az igaz­gatótanács a Rochlitz-féle ingatlan­nak 40,000 koronáért leendő meg­vételét, az utcai résznek bérbeadá­sát, a telek velünk szomszédos má­sik részére pedig egy vizgyógyin­tézet és esetleg egy második uszoda létesítését." A majdnem teljes számban meg­jelent igazgatósági tagok, bár tudva azt, hogy a társaság e tervezet megvalósításával inkább a közügyet, mint a saját érdekét szolgálja, Etter Gyula, Marosi József, Mattyasóvszky Kálmán, Brutsy János és Vimmer Imre igazgatósági tagok hozzászó­lása és az ügy alapos megvitatása után úgyszólván egyhangúlag fo­gadták el az indítványt és igy az Esztergomi takarékpénztár részvény­társaság ujabb tanújelét adta a vá­rosi ügyek iránti meleg érdeklődé­sének és hasonló ügyekben a város közönsége iránt mindenkor tanúsí­tott figyelmének és áldozatkészsé­gének. duyne, Heysí, Duinbergen és Knocke-sur­mer f megannyi emelkedőben levő kisebb tengeri fürdők. Ez utóbbiakban kevesebb a nagy szálloda és aránylag több a villa. Nem mindig afféle „ villa-"ra kell itt gon­dolnunk, amit mi az ilyszerű nyárilak alatt értünk, körülbelül szabadon álló kerti épületre. A legtöbb belga tengeri fürdő villái sorban egymáshoz ragasztva állanak a parton végesvégig, ugy, mint a mi nagyvárosi utcáink házai. Egy-egy villa homlokzata átlag 4—5 ablakkal bir, a keskeny két-három-emeletes házban aztán vagy az egész ház, vagy minden emelet egy-egy kiadó lakás, mindegyik tágas er­kéllyel vagy verandával. Ily építkezési mód mellett sem kell azért félnünk a lakás túlságos városias hangulatától; ami a nagyvárosi magas házak lakásait komorrá teszi, az a szemközti magas házak sora, mely elrabolja tőlünk a napfényt és leve­gőt. De hisz itt itt nem áll szemben ve­lünk semmiféle szürke fal, csak a nagy Isten hatalmas tengere, a jó öreg tenger, amely olyan nyugodtan sétál fel és vissza, dagállyal és apállyal, az idegeket csende­sítő morajlásával egyformán kisérve év­ezredek óta az embernek nevezett száraz­földi lények kis játékait, amiknek olykor „világtörténet" a hangzatos nevük. Roppant költséget fordítottak a belgák a tengerparti házsorok előtt végigvonuló sétány rendezésére. Ez a „digue", amely pl. Blankenberhé-ben két kilométer hosz­szúságú, mintegy 20 méter széles és ke­ramit-lapokkal van burkolva, a tenger felé Mi, a közcélú nemes ügy érde­kében csak minél teljesebb sikert kívánunk vezető pénzintézetünknek ezen ujabb humánus vállalkozá­sához. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Nagy Antal e. igazg. tag az egylet megbízásából ezúton közli a középiskolai tanulókkal, illetve a tisztelt szülőkkel, hogy az egylet a váci evezős egylet példájára már az idén felvesz növendékeket a kö­zépiskolai tanulók sorából. Ezeknek föl­vétele és beléphetése a tanügyi hatóságok beleegyezésével és pártolásával találkozik. A jelentkezők orvosilag megvizsgáltatnak, hogy alkalmasak-e az evező sport üzésére. Az igy fölvett növendékek a működés alatt az egylet szabályai alatt állanak. A növen­dékek évi dija az idénre legfeljebb 10 ko­ronát tesz ki. Fölvétel végett jelentkez­hetni Nagy Antal ig. tagnál, dr. Marosi Károly e. titkárnál. A növendékcsapat ve­zetéséről és felügyeletéről Nagy Antal ig. tag. gondoskodik. Növendékekül eddig Kuszenda Lajos, Marosi László, Meszéna Tibor eszterg. főgimn. tanulók és Matus Sándor győri keresk. akadémiai tanuló jelentkeztek, kik­nek kiképzése f. hó 12-ével veszi kez­detét. A jelentkezőket az egylet igazgató­sága örömmel fogadja, mert igy a tanuló­ifjúság evezős kiképzésével sikerül az egyletnek jelenlegi szerény viszonyai kö­zött is némi közérdekű szolgálatot teljesí­teni. Vimmer Imre e. elnök úr, a f. hó 1-én rendezett kovácspataki mulatságunk alkal­mából 10 kor. adomány nyal járult az építendő csónakház alapjához, amiért az igazgatóság ezúton mond köszönetet. F. hó 7-én dr. Szilárd vezetése alatt a négyes és a pairoar a váci evezősök láto­gatására indultak, az útközben támadt órási záporok miatt azonban Nagymaro­son kikötni kényszerültek. Jó idő esetén ma, vasárnap reggel indul ismét egy csa­eső szélén lépcsők vezetnek le a plage-ra, a homokos területre, melynek szélessége mintegy 300 lépés, apály idején. Dagály­kor elönti a viz s akkor a viz szélén álló kereken álló járó fürdőházakat is feljebb tolják egészen a sétány alá. Ilyes beren­dezésű csaknem az összes belga tengeri fürdők partja, amelyen különben sehol sincs fa, hogy a tengeri szellő annál in­kább járhasson és semmi se födje el sze­münk elől a tengert, amely körül itt az egész élet forog. Az ilyen part csak­ugyan a belga (és hollandi) fürdők egyik nagy előnye. A szállodák, a város nem állanak itt magas, szakadékos parti fen­sikon, ahova kapaszkodva érünk fel a parti homokról, mint az némely francia, angol és sok német fürdőhelyen ; hanem itt közel élünk a viz színéhez, az onnan áradó sós levegőt közvetlenül szívhatván magunkba. Van, akinek a szabadban fü­rödnie nem is szabad, vagy akinek inkább a magyar vagy olasz tengerpart langyos­meleg sós vize való. Ezt az erős hullám­verést nem mindenki birja ; még annak is, aki birja, ajánlatos, ha olykor szünetet tart a fürdésben. De a levegőt, ezt a tel­jesen tiszta levegőt, mely a némely hegy­vidék levegőjénél is pormentesebb, min­denki szivhatja; s a hatása csakugyan csodálatos. Halvány emberek jönnek ide, akik negyednapra már piros-pozsgás ar­cúak lettek és táplálkoznak hatalmas ét­vággyal. Az ellátás általában elég jó; a francia konyha remekel könnyű, sótalan ételeivel, amelyek eleinte ugyan nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents