Esztergom és Vidéke, 1907
1907-07-28 / 58.szám
pélyesen feltéve. Délben a csendőrségi laktanya helyiségében ünnepi lakoma lesz. — BÚCSÚ. A Kossuth Lajos utcán mult pénteken egész nap szokatlanul nagy népsokaság volt látható, mely a SzentAnna templom felé sietett, hol ezen a napon tartatott az évi búcsúünnep, ezt jelezte a templom előtti téren felállított mézeskalácsos sátor is. A díszesen felékesített templomba reggel 6 órakor körmenet is vonult a belvárosi plébániáról, melynek megérkeztekor Mátéffy Viktor s. lelkész megható sz. beszédet mondott, ezután Fehér Gyula dr. ünnepélyes misét tartott fényes segédlettel. De ezzel még nem ért véget az ájtatosság, mert Számord Ignác, lelkész igazgató, gondoskodott, hogy minden órában hallgathasson a templomot folyton egészen betöltő ájtatos közönség misét. A régi időből eredt alapítványi ájtatosság különben még 8 napon át tart, mely alatt naponként reggel 6 órakor mise, d. u. 6 órakor pedig litánia tartatik. — Az esztergomi vár romjainak restaurálása. Egy érdekes tervről vettünk hirt, amely szerint az országos műemlékek bizottsága megbízásából, Ő Eminentiájának engedélye alapján Stefanie János azzal bízatott meg, hogy az esztergomi várhegyről, helyesebben a régi várromokról készítsen felvételeket, melyek alapján aztán a jelenlegi várromok ki lesznek javítva, illetve a várromok olyképen lesznek átalakítva és tatarozva, hogy a mohácsi vész előtti régi esztergomi várat ábrázolják, állítsák elénk, melynek átalakítási költségeit Ő Eminentiája fogja viselni. A terv mindenesetre igen érdekes és bennünket esztergomiakat közelről érdekel, mert városunk egy oly országos műemlékkel fog gazdagodni, mely Esztergomnak ritka nevezetessége lesz. — HŰvéSZCabaret estély. Nagy műélvezetben lesz része városunk közönségének. Egy kis, de lelkes művészgárda elhatározta, hogy bemutatja Esztergomban az igazi Cabaretet, azt a cabaretet, amely Budapesten valóságos forradalmat teremtett nemcsak a közönség, hanem az irói s művészi világban is elannyira, hogy rövid félesztendő alatt valóságos irodalmat teremtett. Legelőkelőbb iróink Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő stb. stb. dolgoznak a magyarCabaret irodalom fellendülésén. Jelen Cabaretnek nagy előnye, hogy Németh' József, Tábori Frida, Kápolnai Irén, Tihanyi Miklós és Somlai Arthuron kivül Hetényi (Heidlberg) Albert zeneszerzőt sikerült megnyerni kísérőnek, ki ma a legtermékenyebb s legkedveltebb zenezerzőnk s kinek épen csütörtökön aratott óriási sikert egy új operetté je Budapesten. E művészekből összeválogatott kis csapat városunk közönségének két, igazán élvezetes estét fog szerezni ma vasárnap és holnap hétfőn este a Fürdő vendéglő kertihelyiségében. A műsor a mi nyelvünkön szólva, kizárólag „családias" lesz s igy bátran elhozhatják a gondos mamák serdülő leányaikat is az előadásra. — Agglegények adója. Somogy vármegye annak idején elhatározta, hogy a 7 éven felüli gyermekek ápolásáról, eltartásáról és neveléséről szóló törvény módosítása ügyében felir a képviselőházhoz, mit meg is tett, egyben pedig a feliratot megküldötte az összes törvényhatóságoknak a képviselőházhoz intézendő hason szellemű felirat elküldése céljából. A felirattal megyénk is foglalkozott legutóbbi ülésén és dr. Seyler Emil tiszti főorvos előkészítése alapján, Somogy vármegye feliratától eltérőleg, egy országos gyermekvédelmi alapnak törvényhozás útján leendő létesítését javallta, mely módositott feliratát viszont megyénk is megküldötte az Összes törvényhatóságoknak pártolás és azon értelemben lendő felírás okából. Nevezett tiszti főorvos szakavatott tollából kikerült felirattal most az egész ország közvéleménye, sajtója foglalkozik, melyben pro et kontra jelennek meg bírálati cikkek, aszerint, hogy ki irja azokat. A javaslat szerint „bizonyos, különösen a méltányosságra alapított adókulcs nyomán megadóztatható lenne minden 38 éves nem házas, vagy gyermektelen özvegy, férfi vagy nő, épúgy minden, mondjuk 3 évi házasság után gyermektelen házaspár, mint jogi személy." — A városi zárszámadás, A városi számvevő a város mult 1906. évi zárószámadásait elkészítvén, az a szokott formában nyomtatásban már meg is jelent, mit a pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén fog tárgyalni, mely azután a tanács véleményével ellátva fog a képviselőtestület jóváhagyása alá kerülni. — A borhamisítók ellenőrzése, A földmivelésügyi miniszter a hazai bortermelés érdekében kölonös súlyt helyezvén a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvény rendelkezései szigorú megtartására, felhívta a hatóságokat, hogy a szüret megkezdése előtt a legkiterjedtebb módon tájékoztassák a nagyközönséget a törvény és a rendeletnek különösen ama rendelkezései felül, mely a borkezelésre vonatkozó korlátozások és tilalmakról szólt, nevezetesen pedig, hogy a mustba, vagy borba, úgyszintén a már kész, kierjedt törköly borba vizet keverni bármily csekély mennyiségben tilos, továbbá, hogy a természetes bornak törköly borral vagy gyümülcsborral való összekeverése szintén tiltva van, mely rendelkezéseknek áthágói, nevezetesen, akik a tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozzák, avagy eladják 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, mig azok, akik a bort maguk vizezik, vagy más tiltott anyaggal keverik, vagy a természetes bort törköly borral vagy gyümölcsborral összekeverik 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek büntetve. — Egy cigánykaraván letartóztatása. Pénteken az esti órákban arról értesitették rendőrségünket Kenyérmezőről, hogy ott egy cigánykaraván fenyegető álláspontot foglalt el, mivel az uradalom bérlőjének egyik alkalmazottja nem engedte meg, hogy a karaván a bérlet területén átvezető magánúton átmenjen, mit aképen akadályozott meg, hogy leeresztette a híd előtti sorompót. A jelentés folytán Gyarmathi Dénes egy csapat rendőrrel kiment Kenyérmezőre és a cigányokat bekisértette, kiknél, midőn azoknak holmiját átkutatták, egy véres alsónadrágot és egy vérfoltos kést találtak. Az alsónadrágra nézve azt adták elő, hogy az egyik társuké, akit, mivel őket elárulta, agyonvertek s akinek ruháit emlékül tartogatják. A meseszerű előadás lehet igaz, de nem valószínű s igy nincs kizárva, hogy a rendőri nyomozás a büntető igazságszolgáltatás kezeibe nyomra vezető adatokat fog szolgáltatni. r- Baleset Lábatlanon. A lábatlani cementgyárban egy villamos póznáról Kiss Sándor szerelő munkás oly szerencsétlenül esett le, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Az esetről jelentést tettek a járásbíróságnál, mely a vizsgálatot nyomban megindította a helyszínén annak kideritésvégett, vájjon nem forog-e fenn valamely mulasztás, avagy gondatlanság, s igy büntetendő cselekmény esete. — Az ipartörvény revíziója. A kereskedelemügyi kormány már több izben jelezte, hogy az ipartörvény revíziójával az őszre elkészül a minisztérium. Kiszivárgott hirek szerint, ha az őszi idényben a képviselőház nem lesz túlságosan igénybevéve, az is remélhető, hogy a törvény már a jövő év elején életbe fog lépni. A kereskedelemügyi kormány — hir szerint — azt tervezi, hogy a javaslatot főbb fejezetei szerint külön-külön fogja az érdekelt testületeknek megküldeni, hogy igy az anyag mielőbb az érdekeltekhez jusson. Az eredeti tervtől eltérően az ipartörvény nem fog mindent felölelni amit eleinte a törvény keretében kívántak megoldani. Egy külön törvényben kerül megoldásra a vasárnapi munkaszünet ügye, úgyszintén külön készül a munkás védelmi törvén}', amely, ennek a nagy kérdésnek egész komplekszumát fogja tartalmazni. — Visegrád félelme a szanatóriumtól. Visegrádon az állami gyermekmenedékhely beteg gyermekei részére az állam szanatóriumot szándékozik felállítani. Meghallva ezt a visegrádiak, küldöttséget menesztettek a belügyminiszterhez, mely arra kérte őt, hogy akadályozza meg a szanatórium építését, mert az nemcsak a nyaralókat, de a kirándulókat is elriasztaná Visegrádról, ami nagy kárt okozna a községnek. A miniszter, megnyugtatta a visegrádiakat, hogy a tervezett szanatóriumban nem szándékoznak olyan gyermekeket elhelyezni, akiknek valami ragadós betegségük van, s igy nincs okuk attól tartani. A községbeliek a miniszter kijelentése dacára sem nyugodtak bele a szanatórium építésébe 6 tovább is ragaszkodnak ahhoz, hogy a község határában az ne építtessék, mivel a szanatóriumnak már csak a hire is elriasztaná a nyaralókat és kiránkirándulókat. A helyre nézve a miniszter még nem döntött s igy felhívjuk a tanács figyelmét erre a körülményre, mert ha a miniszter a szanatóriumot a Duna mentének ezen tájékán szándékozik létesíteni, úgy azt hisszük egy kis utánjárással könnyen el volna érhető, hogy az városunk határában építtessék. — Beíratások az eperjesi collegiumba. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Collegiumának jogakadémiáján az 1907-—1908. tanév I. felére a beiratások 1907. szeptember l-től 12-ig eszközlendők; az előadások szeptember i6-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szeptember 13 — 15. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. Akik jogi tanulmányaikat most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, akik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leczkekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október l-r-8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. l-től 15-ig terjed. A félévi tandíj 50 kor. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanitók fiai — tekintet nélkül vagyoni visszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külömbség nélkül részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért az első félévben szept. l-től december végéig 60 korona, csak ebédért 34 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által éven* kint kiosztatni szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysorsúak tandíjmentességre, tápintézeti dij elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segélyegylet" támogatására. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. — Uj rendelet a tanköteleseknek öszSZeirásárÓl- A közoktatásügyi miniszter uj rendeletet intézett a vármegyei törvényhatósághoz, amelyben értesiti azokat, hogy elődjének a tankötelesek Összeírására vonatkozó rendeletét hatályon kivül helyezi | és helyébe az uj Összeirási eljárást elrendeli. Az új eljárás legfontosabb és alapvető intézkedése az, hogy az összeírást az iskolai beiratások utáni időre helyezi át, minek következtében a tankötelesek hónapokon át való nyilvántartásának s időközi változások keresztülvezetésének szüksége elesik. Ennek előnye a régi felett az, hogy a jövőben csak a be nem iratkozott tanköteleseket kell összeírni, s az iskolába beiratkozottak összeírása feleslegessé válik. Az iskolába be nem iratkozott tankötelesek összeírásánál nem a szülő vagy a gondviselő, hanem magának a tankötelesnek akkori rendes lakása vétetik alapul. Az utasítás ezen intézkedése biztosítja azt, hogy az eljárás a nagyközségekben ugy, mint a városokban kevesebb munkával és kellő időben lesz végrehajtható. — Nagy katonai gyakorlat lesz e hó 31-én városunk határában, melyben helyőrségünk és a Komáromból jött vadászzászlóalj vesznek részt, amely alkalomból a 33-ik hadosztály parancsnoka is városunkba jön. — Drágnl a fehérnemű. Az osztrák fehérnemű gyárosok elhatározták, hogy a takácsmunka rohamos emelkedése folytán a fehérneműek árát 10— 12°/o-aI fel fogják emelni. — Magyar munkás sorsa Amerikában. A kivándorlási hajók tömve indulnak el Fiúméból s a hajókon új ábrándokkal eltelve intenek búcsút hazájuknak a távozó magyarok. Uj világot, jobbat az itthonihál, remélnek a dollárok hazájában, amelyről ép most irta a munkások irója, Gorkij Maxim, hogy a sárga ördög, az arany hazája az, melyért mindent, mindent fel- * áldoznak. Az uj hazába érve csakhamar láthatják, hogy a remények nem válnak valóra s annyi munkával, mit ott kell végezni, itthon is jól élhetnek. Milyen sorsa van ott künn a magyar munkásnak, nem először hallottuk. Közöljük most az alábbi levelet, melyet egy Vácról kivándorolt iparos irt haza egy jóakarójának : Nagyságos úr kérem én igaz szívből írhatom meg az itt való viszonyokat szomorú helyzetünkről. Az angolok a magyar néppel nagyon brutálisak és gorombák, épen annyit engednek keresni már a magyar embernek, hogy majd csak éhen el nem vesz a magyar nép, én is mennék örömest vissza, csak pénzem volna, de nem lehet annyit keresni, itt muszáj sinlődni. Csak annyit mondhatok, hogy senki ne bátorkodjon indulni Amerikába, mert nagyon megkeserüli és megbánja. Nagyságos úr kérem, legyen szives hirdesse ki, hogy igaz szívből mondom, hogy senki semmi áron ne jöjjön ki Amerikába, semmi sem ugy van, mint ahogy nékem mondották, csak az Isten engem még egyszer haza segítsen, de attól félek, hogy itt elveszek. Üdvözli és ne feledkezzék rólam el. Moór István 3. Str. Nom. 925. Sout-Betlehem Pa, Nord-Amerika. 3 régi szó... 3 uj szó... Altvater Altvater Gessler Gessler lägendorf Budapest