Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-28 / 58.szám

pélyesen feltéve. Délben a csendőrségi laktanya helyiségében ünnepi lakoma lesz. — BÚCSÚ. A Kossuth Lajos utcán mult pénteken egész nap szokatlanul nagy népsokaság volt látható, mely a Szent­Anna templom felé sietett, hol ezen a napon tartatott az évi búcsúünnep, ezt je­lezte a templom előtti téren felállított mé­zeskalácsos sátor is. A díszesen felékesí­tett templomba reggel 6 órakor körmenet is vonult a belvárosi plébániáról, melynek megérkeztekor Mátéffy Viktor s. lelkész megható sz. beszédet mondott, ezután Fe­hér Gyula dr. ünnepélyes misét tartott fé­nyes segédlettel. De ezzel még nem ért véget az ájtatosság, mert Számord Ignác, lelkész igazgató, gondoskodott, hogy min­den órában hallgathasson a templomot folyton egészen betöltő ájtatos közönség misét. A régi időből eredt alapítványi áj­tatosság különben még 8 napon át tart, mely alatt naponként reggel 6 órakor mise, d. u. 6 órakor pedig litánia tartatik. — Az esztergomi vár romjainak res­taurálása. Egy érdekes tervről vettünk hirt, amely szerint az országos műemlékek bi­zottsága megbízásából, Ő Eminentiájának engedélye alapján Stefanie János azzal bízatott meg, hogy az esztergomi vár­hegyről, helyesebben a régi várromokról készítsen felvételeket, melyek alapján az­tán a jelenlegi várromok ki lesznek ja­vítva, illetve a várromok olyképen lesznek átalakítva és tatarozva, hogy a mohácsi vész előtti régi esztergomi várat ábrázol­ják, állítsák elénk, melynek átalakítási költségeit Ő Eminentiája fogja viselni. A terv mindenesetre igen érdekes és ben­nünket esztergomiakat közelről érdekel, mert városunk egy oly országos műem­lékkel fog gazdagodni, mely Esztergom­nak ritka nevezetessége lesz. — HŰvéSZ­Cabaret estély. Nagy műélve­zetben lesz része városunk közönségének. Egy kis, de lelkes művészgárda elhatározta, hogy bemutatja Esztergomban az igazi Ca­baret­et, azt a cabaretet, amely Budapesten valóságos forradalmat teremtett nemcsak a közönség, hanem az irói s művészi világban is elannyira, hogy rövid félesz­tendő alatt valóságos irodalmat teremtett. Legelőkelőbb iróink Molnár Ferenc, Her­czeg Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő stb. stb. dolgoznak a magyar­Cabaret irodalom fellendülésén. Jelen Cabaretnek nagy előnye, hogy Németh' József, Tábori Frida, Kápolnai Irén, Tihanyi Miklós és Somlai Arthuron kivül Hetényi (Heidlberg) Albert zeneszerzőt sikerült megnyerni kí­sérőnek, ki ma a legtermékenyebb s leg­kedveltebb zenezerzőnk s kinek épen csütörtökön aratott óriási sikert egy új operetté je Budapesten. E művészekből összeválogatott kis csapat városunk kö­zönségének két, igazán élvezetes estét fog szerezni ma vasárnap és holnap hétfőn este a Fürdő vendéglő kertihelyiségében. A műsor a mi nyelvünkön szólva, kizá­rólag „családias" lesz s igy bátran elhoz­hatják a gondos mamák serdülő leányaikat is az előadásra. — Agglegények adója. Somogy vár­megye annak idején elhatározta, hogy a 7 éven felüli gyermekek ápolásá­ról, eltartásáról és neveléséről szóló tör­vény módosítása ügyében felir a kép­viselőházhoz, mit meg is tett, egyben pe­dig a feliratot megküldötte az összes törvényhatóságoknak a képviselőházhoz intézendő hason szellemű felirat elküldése céljából. A felirattal megyénk is foglal­kozott legutóbbi ülésén és dr. Seyler Emil tiszti főorvos előkészítése alapján, Somogy vármegye feliratától eltérőleg, egy országos gyermekvédelmi alapnak törvényhozás útján leendő létesítését ja­vallta, mely módositott feliratát viszont megyénk is megküldötte az Összes törvény­hatóságoknak pártolás és azon értelemben lendő felírás okából. Nevezett tiszti főor­vos szakavatott tollából kikerült felirattal most az egész ország közvéleménye, saj­tója foglalkozik, melyben pro et kontra jelennek meg bírálati cikkek, aszerint, hogy ki irja azokat. A javaslat szerint „bizonyos, különösen a méltányosságra alapított adókulcs nyomán megadóztat­ható lenne minden 38 éves nem házas, vagy gyermektelen özvegy, férfi vagy nő, épúgy minden, mondjuk 3 évi házasság után gyermektelen házaspár, mint jogi személy." — A városi zárszámadás, A városi számvevő a város mult 1906. évi záró­számadásait elkészítvén, az a szokott for­mában nyomtatásban már meg is jelent, mit a pénzügyi bizottság legközelebbi ülé­sén fog tárgyalni, mely azután a tanács véleményével ellátva fog a képviselőtestü­let jóváhagyása alá kerülni. — A borhamisítók ellenőrzése, A föld­mivelésügyi miniszter a hazai borterme­lés érdekében kölonös súlyt helyezvén a mesterséges borok készítésének és for­galomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvény rendelkezései szigorú megtar­tására, felhívta a hatóságokat, hogy a szüret megkezdése előtt a legkiterjed­tebb módon tájékoztassák a nagy­közönséget a törvény és a rendeletnek kü­lönösen ama rendelkezései felül, mely a borkezelésre vonatkozó korlátozások és ti­lalmakról szólt, nevezetesen pedig, hogy a mustba, vagy borba, úgyszintén a már kész, kierjedt törköly borba vizet keverni bármily csekély mennyiségben tilos, to­vábbá, hogy a természetes bornak tör­köly borral vagy gyümülcsborral való összekeverése szintén tiltva van, mely ren­delkezéseknek áthágói, nevezetesen, akik a tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozzák, avagy eladják 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, mig azok, akik a bort maguk vizezik, vagy más tiltott anyaggal keverik, vagy a ter­mészetes bort törköly borral vagy gyü­mölcsborral összekeverik 2 hónapig terjed­hető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek büntetve. — Egy cigánykaraván letartóztatása. Pénteken az esti órákban arról értesitették rendőrségünket Kenyérmezőről, hogy ott egy cigánykaraván fenyegető álláspontot foglalt el, mivel az uradalom bérlőjének egyik alkalmazottja nem engedte meg, hogy a karaván a bérlet területén átvezető magánúton átmenjen, mit aképen akadá­lyozott meg, hogy leeresztette a híd előtti sorompót. A jelentés folytán Gyarmathi Dénes egy csapat rendőrrel kiment Ke­nyérmezőre és a cigányokat bekisértette, kiknél, midőn azoknak holmiját átkutatták, egy véres alsónadrágot és egy vérfoltos kést találtak. Az alsónadrágra nézve azt adták elő, hogy az egyik társuké, akit, mivel őket elárulta, agyonvertek s akinek ruháit emlékül tartogatják. A meseszerű előadás lehet igaz, de nem valószínű s igy nincs kizárva, hogy a rendőri nyo­mozás a büntető igazságszolgáltatás ke­zeibe nyomra vezető adatokat fog szolgál­tatni. r- Baleset Lábatlanon. A lábatlani ce­mentgyárban egy villamos póznáról Kiss Sándor szerelő munkás oly szerencsétlenül esett le, hogy súlyos sérüléseket szenve­dett. Az esetről jelentést tettek a járás­bíróságnál, mely a vizsgálatot nyomban megindította a helyszínén annak kiderités­végett, vájjon nem forog-e fenn valamely mulasztás, avagy gondatlanság, s igy büntetendő cselekmény esete. — Az ipartörvény revíziója. A keres­kedelemügyi kormány már több izben jelezte, hogy az ipartörvény revíziójával az őszre elkészül a minisztérium. Kiszi­várgott hirek szerint, ha az őszi idény­ben a képviselőház nem lesz túlságosan igénybevéve, az is remélhető, hogy a törvény már a jövő év elején életbe fog lépni. A kereskedelemügyi kormány — hir szerint — azt tervezi, hogy a ja­vaslatot főbb fejezetei szerint külön-külön fogja az érdekelt testületeknek megkül­deni, hogy igy az anyag mielőbb az ér­dekeltekhez jusson. Az eredeti tervtől el­térően az ipartörvény nem fog mindent felölelni amit eleinte a törvény keretében kívántak megoldani. Egy külön törvény­ben kerül megoldásra a vasárnapi mun­kaszünet ügye, úgyszintén külön készül a munkás védelmi törvén}', amely, ennek a nagy kérdésnek egész komplekszumát fogja tartalmazni. — Visegrád félelme a szanatóriumtól. Visegrádon az állami gyermekmenedékhely beteg gyermekei részére az állam szana­tóriumot szándékozik felállítani. Meghallva ezt a visegrádiak, küldöttséget menesztet­tek a belügyminiszterhez, mely arra kérte őt, hogy akadályozza meg a szanatórium építését, mert az nemcsak a nyaralókat, de a kirándulókat is elriasztaná Visegrád­ról, ami nagy kárt okozna a községnek. A miniszter, megnyugtatta a visegrádiakat, hogy a tervezett szanatóriumban nem szándékoznak olyan gyermekeket elhe­lyezni, akiknek valami ragadós betegségük van, s igy nincs okuk attól tartani. A községbeliek a miniszter kijelentése da­cára sem nyugodtak bele a szanatórium építésébe 6 tovább is ragaszkodnak ahhoz, hogy a község határában az ne építtes­sék, mivel a szanatóriumnak már csak a hire is elriasztaná a nyaralókat és kirán­kirándulókat. A helyre nézve a miniszter még nem döntött s igy felhívjuk a tanács figyelmét erre a körülményre, mert ha a miniszter a szanatóriumot a Duna men­tének ezen tájékán szándékozik léte­síteni, úgy azt hisszük egy kis utánjárás­sal könnyen el volna érhető, hogy az vá­rosunk határában építtessék. — Beíratások az eperjesi collegiumba. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Collegiumának jogakadémiáján az 1907-—1908. tanév I. felére a beiratá­sok 1907. szeptember l-től 12-ig eszköz­lendők; az előadások szeptember i6-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szeptember 13 — 15. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. Akik jogi tanulmányaikat most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, akik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leczkekönyvüket tartoznak a beirat­kozásnál felmutatni. Azok az egyéves ön­kéntesek, akik tényleges katonai szolgá­latukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október l-r-8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. l-től 15-ig terjed. A félévi tandíj 50 kor. Evangéli­kus lelkészek, tanárok és tanitók fiai — tekintet nélkül vagyoni visszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tan­díj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külömbség nélkül része­sülhetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért az első félévben szept. l-től december végéig 60 korona, csak ebédért 34 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által éven* kint kiosztatni szokott ösztöndijakra, va­lamint a szegénysorsúak tandíjmentességre, tápintézeti dij elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély­egylet" támogatására. A jogakadémiai if­júsági-, valamint a collegiumi nagy könyv­tár a hallgatóság rendelkezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilágosítások­kal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. — Uj rendelet a tanköteleseknek ösz­SZeirásárÓl- A közoktatásügyi miniszter uj rendeletet intézett a vármegyei törvény­hatósághoz, amelyben értesiti azokat, hogy elődjének a tankötelesek Összeírására vo­natkozó rendeletét hatályon kivül helyezi | és helyébe az uj Összeirási eljárást elren­deli. Az új eljárás legfontosabb és alap­vető intézkedése az, hogy az összeírást az iskolai beiratások utáni időre helyezi át, minek következtében a tankötelesek hónapokon át való nyilvántartásának s időközi változások keresztülvezetésének szüksége elesik. Ennek előnye a régi fe­lett az, hogy a jövőben csak a be nem iratkozott tanköteleseket kell összeírni, s az iskolába beiratkozottak összeírása fe­leslegessé válik. Az iskolába be nem irat­kozott tankötelesek összeírásánál nem a szülő vagy a gondviselő, hanem magá­nak a tankötelesnek akkori rendes lakása vétetik alapul. Az utasítás ezen intézke­dése biztosítja azt, hogy az eljárás a nagyközségekben ugy, mint a városok­ban kevesebb munkával és kellő időben lesz végrehajtható. — Nagy katonai gyakorlat lesz e hó 31-én városunk határában, melyben hely­őrségünk és a Komáromból jött vadász­zászlóalj vesznek részt, amely alkalomból a 33-ik hadosztály parancsnoka is váro­sunkba jön. — Drágnl a fehérnemű. Az osztrák fe­hérnemű gyárosok elhatározták, hogy a ta­kácsmunka rohamos emelkedése folytán a fehérneműek árát 10— 12°/o-aI fel fogják emelni. — Magyar munkás sorsa Amerikában. A kivándorlási hajók tömve indulnak el Fiúméból s a hajókon új ábrándokkal el­telve intenek búcsút hazájuknak a távozó magyarok. Uj világot, jobbat az itthonihál, remélnek a dollárok hazájában, amelyről ép most irta a munkások irója, Gorkij Maxim, hogy a sárga ördög, az arany hazája az, melyért mindent, mindent fel- * áldoznak. Az uj hazába érve csakhamar láthatják, hogy a remények nem válnak valóra s annyi munkával, mit ott kell végezni, itthon is jól élhetnek. Milyen sorsa van ott künn a magyar munkásnak, nem először hallottuk. Közöljük most az alábbi levelet, melyet egy Vácról ki­vándorolt iparos irt haza egy jóakarójának : Nagyságos úr kérem én igaz szívből ír­hatom meg az itt való viszonyokat szo­morú helyzetünkről. Az angolok a magyar néppel nagyon brutálisak és gorombák, épen annyit engednek keresni már a ma­gyar embernek, hogy majd csak éhen el nem vesz a magyar nép, én is mennék örömest vissza, csak pénzem volna, de nem lehet annyit keresni, itt muszáj sin­lődni. Csak annyit mondhatok, hogy senki ne bátorkodjon indulni Amerikába, mert nagyon megkeserüli és megbánja. Nagy­ságos úr kérem, legyen szives hirdesse ki, hogy igaz szívből mondom, hogy senki semmi áron ne jöjjön ki Amerikába, semmi sem ugy van, mint ahogy nékem mondották, csak az Isten engem még egyszer haza segítsen, de attól félek, hogy itt elveszek. Üdvözli és ne feledkezzék rólam el. Moór István 3. Str. Nom. 925. Sout-Betlehem Pa, Nord-Amerika. 3 régi szó... 3 uj szó... Altvater Altvater Gessler Gessler lägendorf Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents