Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-14 / 54.szám

tak Schweiz Vilmos királyi tanfelügyelő, Guzsvenitz Vilmos tanitóképző» intézeti igazgató, dr. Fehér Gyula a városi elemi iskolák igazgatója. Megjelentek még többen a meghivott tanügybarátok közül, úgyszintén a helyben működő irgalmas nővérek zárdáinak elöljárói. Délelőtt Va 10 órakor Schweiz Vilmos királyi tanfelügyelő üdvözölvén a tanfolyamra megjelent tanítóságot és az érdeklődő vendégeket, Guttenberg Pál igazgató rövid bevezető beszéde után nyomban kezdetét vette az oktatás. Előbb papírmunkában, azután az anyagmunkában ; első nap famunkára még nem került a sor. A tanfolyam jóval népesebb, mint arra a rendezők számítottak. A résztvevők száma 67, holott 50 volt a legmagassabbul előirányzott szám. E miatt a helyiségek is a papir és agyagmunkánál kivált midőn az egész tanfolyam együtt dolgozik, szűkeknek bizonyultak. Azonban egy kis kényelem feláldozása árán meg fognak felelni. A rendezők senkit a jelentkezők közül viszszautasitani nem akartak, ezért nőtt ekkorára, lehet mondani, az utolsó órákban a résztvevők száma; mert még az utolsó napon is történtek jelentkezések. A tanfolyamban részt vesznek a városi iskolák tanitói karából 19-en; a helybeli és vidéki zárdákból 9 irgalmas nővér; a vármegyei tanitók és tanítónők közül 23-an. A többiek más megyék területéről jelentkeztek. A főegyházmegyei hatóság részint a vármegye, részint a más megyék területén működő tanitók közül ötöt hívott be a tanfolyamra s ezek ellátásáról is, legalább részben, gondoskodik. A tanfolyam augusztus hó 3-ig tart naponként, a vasárnapok kivételével a délelőtti órákban. A famunka-oktatás reggel 7 órától 10-ig tart, a papir és agyagmunka-oktatás 10—12-óráig, A résztvevők azonban már reggel 6 órától kezdve mind egyenlők voltak. Egyik kevésbbé, a másik jobban volt adakozó szerelmével, de mind adakozó volt. Ezután a lányok nem is érdekeltek már. Asszonyokkal kezdtem el. Azok érdekesebbek. Hogy mennyire őszinte vagyok magával szemben Margit, megvallom, hogy most is, mikor magával beszélek egy asszonyra, egy szép, fekete s~emű, fekete hajú, ördögi asszonyra gondolok, de érzem már, ők sem fogn:ik sokáig érdekelni. Pedig szeretnék még sokáig velők maradni, hogy minél később érjen el a végzet: a homálybahullás. Sokáig szeretnék még a felszínen maradni, de nem fogok tudni. Elmenekülök. Pedig ugy szeretném, ha megmentene valaki . . . — Sándor, miért olyan szomorúan lemondó ? Hátha akad még, aki meg • tudná menteni magát. Hátha ... én megtudnám . . . menteni . . . magát. Hátha ak*kor nem merülne el, ha én szeretném magát. — Margit, még azok után is tudna szeretni, amiket elmondtam ? Milyen jó is maga. Megment engem. Egy szegény, üres, kifáradt lelkű embert. Áldja meg érte a maga Istene . . . Tudja-e, hogy ki volt hát az első ? — Maga volt ... A napsugár két csókos ajkat festett aranyosvörösre. Mert az igazi leánylélek önzetlenül s végtelen lemondással tud szeretni. Balatonfüred, 1907. Pártos Zoltán. megjelenhetnek és dolgozhatnak a tanfolyam helyiségében. A rendezőséget igen megörvendeztette azon élénk részvétel, melyet a tanítóság részéről a tanfolyamra való tömeges jelentkezés révén tapasztalt és örömmel reményli, hogy a tanfolyam kezdetén megnyilatkozó készség és munkakedv állandósága mellett azon rendkívül nagy fontosságú ügyet, melyet a tanfolyam szolgál, széles körben jelentékeny lépéssel sikerül előbbre vinnie és ekként azon áldozatok, melyeket a főegyházmegye hatósága, a vármegye és város közönsége, valamint egyes intézetek a tanfolyam létesítésére hoznak, bőséges ellenérték nélkül maradni nem fog. Nem lesz érdektelen, ha a tanfolyam munkatervét bemutatjuk, mely a következő. ELMÉLETI RÉSZ. I. A tek?iikai nevetés históriai áttekintése. A munkáról és a munka erkölcsi értékéről való hit a múltban. A paedagogusok álláspontja egész a XVIII. század végéig. A harmonikus nevelés ideálja — és a gazdasági nevelés ideálja a XÍX. század folyamán stb. II. Nyugateurópa példája. Az angol kézimunka tanítás, mint az ipari és mezőgazdasági oktatás alapvetője. Szemlélet és tapasztalat az angol tanitó szemében és a német tanitó szemében. Nyugati népek népnevelési elveinek és gyakorlatának öszszevetése és ez összevetés magyar tanulságai, stb. * III. Hazai törekvések a múltban. A magyar népnevelésben egy század óta nyilatkozó gyakorlati tendenciák. — Hazai törekvések a teknikai nevelés terén. Mikben nyilatkoznak a magyar népélet idevágó szükségei: a mezőgazdaság, állattenyésztés, kertészet, kézművesség, házi gazdaság és háziipar terén. A magyar népiskolai tanterv és az utasítások — az ifjúság gyakorlati foglalkoztatásáról. — A tanítóképző tanterv reális tárgyainak anyaga. # * * IV. A mi feladataink a magyar népiskola teknikai disciplinái körül. A) A kézimunka tanitás anyaga és forrásai. 1. Az otthon tárgyköre. Az otthon szerzett tapasztalatok helyi és időbeli rendje. Az otthoni környezet, az otthon talaja és tájéka. Az otthontól az iskoláig való út. 2. Az iskola és a szerzett benyomások feldolgozása. Az élőtermészettel való foglalkozás. Az időjárás és a természet állandó s változó jelenségei, azok megfigyelése és számontartásuk módja. Az aquarium, a vivarium és az iskolakert. 3. Kirándulások: a játékok szolgálatában a természetrajz, a fizikai földrajz s a kulturális, gazdasági tevékenység kapcsolatában. Séták, foglalkoztatás a szabadban. Kirándulás a szomszéd községekbe, hosszabb utakra való vándorlás. A szülőföld kultusza. 4. A kézimunkatanitás kapcsolata a tananyaggal. A beszéd- és értelemgyakorlatok, az olvasmányok, a reáltárgyak és azok szemléleti köre, valamint constructiv és kísérleti gyakorlataik. B) A kézimunka tanitás módszere. 1. A tapasztalat s annak lélektani alapjai, a megfigyelés, annak tudatossá tétele, tárgyi elemei, disciplinája. 2. A tapasztalat kifejezése és repró ducálása: élőszó, rajz, színezés, plasztikai munka és szerkesztés útján. 3. A munka az egyes disciplinák keretében: -a) kifejező lesz a beszéd- és értelemgyakorlatoknál, b) Formális lesz a rajzzal és mértannal kapcsolatban, "c) Reproduktiv lesz a természetrajznál és földrajznál, d) Constructiv és> alkotó jellemű lesz a fizikának és gazdasági gyakorlatoknak szolgálatában, e) A munka tárgyszerűsége és a gyermekek korával együtt változó jelleme. 4. A kézimunkatanitás menete: A gyermeklélek érdekkörei; a feldolgozandó anyag és az elkészítendő tárgyak; a teknikai fokozatok szerszámok: a reáltárgyakkal való kapcsolat egymásutánja ; a hivatásos munka egymásutánja. C) A szervezés munkája. D) A serdültebb kor teknikai munkája. A gazdasági oktatás gyakorlati jelleme a Magyar Otthon cullusával kapcsolatban. a) A háztartási oktatás : főzés, mosás, fehér varrás s ruhavarrás, házvezetés, kertészet. b) A magyar porta és a magyar ház. A magyar lakóház szerkezete, belső beosztása, arányai, udvarbeli megoszlása, alaprajza szemléletes feltüntetésével, kiváló tekintettel a népélet egészségügyi és és gazdasági követelményeire. A földmives otthona, az iparos otthona és a tanítómester otthona erkölcsi alapjai megvilágításával, ízlés és célszerűség a magyar otthonban. A magyar portának gazdasági építkezése gyakorlati célszerűség és szerkesztési teknika szempontjából. Az építkezés és berendezés anyaga, költségei és szerszámszükséglete. c) Gyümölcs- és zöldségkertészet, virágápolás ; állattenyésztés és tejgazdaság teknikai momentumai. d) Mezőgazdasági háziiparszerű hivatásos nevelés mindkét nemű ifjúság részére. E munkakör teknikai anyaga. — E munkakörnek szövetkezeti uton való szervezése. e) Fiuk és leányok gazdasági, ipari s kereskedelmi ismétlő oktatása és ez oktatás teknikai anyaga. f) Teknikai haladás és magyar népélet: kézimunka és gépek. GYAKORLATI RÉSZ. I. Agyagmintázás. Kezdő tanfolyam: A magyar gj'ermek otthonának világa, emlékezet után megalkotott plasztikai képekben. Városi és falusi gyermekek előtt ismert gyümölcsformák, zöldség-félék mintázása. Egyszerűbb geometriai sikok és testek, megközelítő méretekkel. Befejező tanfolyam: Gyakorlatok a növényi és állati élet plasztikája köréből. Plasztikai képek az otthon világából, topográfiai és geográfiai domborzatok a szülőföld tájékáról. Magyarország domborzati képe. Iparművészeti képek a természetélet és az otthon köréből. II. Lágy papir- és karton-munkák. Kezdő tanfolyam: a) Lágypapir-munkák. Hajtogatás, kivágás, fölragasztás, mozaikmunka, fűzés, szövés. Beosztás és vágás. Alakító munka. Tárgyak szerkesztése és kivágása s összeállítása. Kötések s szögezések félkemény papirossal. Befejező tanfolyam: b) Keményfa-lemezmunkák. Lemezvágás, ragasztó bevonás, sarkalás, több réteg egybekapcsolása, vászonzsanér, lemezhengerités, homoritás és domborítás. Természettudományi kísérleti szerek készítése. III. Fafeldolgozás. Kezdő tanfolyam: Szerszámgyakorlatok. Fűrészelési gyakorlatok. Vonókés-gyakorlatok. Gyalulási gyakorlatok. Kanyaritófűrész-gyakorlatok. B ognárkés-gyakorlatok s véső-gyakorlatok. Befejező tanfolyam: Fakötések és construction Mezőgazdasági építkező és faragó gyakorlatok. Természettudományi szemléleti és kísérleti szerek készítése. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. A f. hó 11-én tartott igazgatósági gyű lésről a t. tagtársakat a következőkben értesítjük : Elsőben tárgy altatott az igazgató pénzügyi jelentése. Utána a középiskolai tanulók sorából fölveendő „növendékek" fölvételi feltételei jöttek szóba, amely kérdésre nézve Nagy Antal igazg. tag úr kéretett fel egy, a tanügyi szempontoknak mindenben megfelelő szabályzat kidolgozására. A folyó ügyek előadásánál közölte az igazgató, hogy bejelentette az egyesület belépését az Országos Magyar Evezős Szövetségbe. Ezzel több előnyön kivül a versenyekre utazásnál a vasúti és hajómenetdijak és csónakszállitási dijak kedvezményes mérséklése jár. A szövetségi tagsági dij fejében minden evezős 1 kor. évidijat fizet. Határozatba ment, hogy a képesített evezősök több állandó négyes és kettes csapatba osztassanak. Ezután Istvánffy Elemér igazgató úr bejelentette, hogy az egyletnél viselt tisztségéről lemond, amit dr. Katona Sándor e. ügyész lemondása követett. A lemondást az igazgatóság dr. Seyler Emil igazg. tag úr korelnöksége alatt, tekintettel különösen Istvánffy úr lelkes sportszeretetére sajnálkozással vette tudomásul és elhatározta, hogy az összehívandó rendkívüli közgyűlésnek a további intézkedések végett bejelenti. Az egylet ügyeinek ideiglenes vezetésével Nagy Antal, Dobó Aladár igazg. tag és dr. Marosi Károly bízattak meg, mig Tóbiás F. művezető megérkezik. Ma, vasárnap délelőtt érkezik Herceg László, a váci többszörösen győztes négyescsapat trainere, aki estig oktatást tait a működők részére. Ugy a négyes, mint a pairoar is résztvesz a gyakorlatozásban. Kérjük a t. tagtárs urakat ezúton is, szíveskedjenek minél számosabban megjelenni a kora délutáni órákban a Kósik-uszodánál. Értesítjük továbbá a t. tagtársakat, hogy jövő vasárnap kedvező idő esetén a felső szigetekre kirándulás lesz, amire az összes csónakok indulni fognak. Vendégeket is szívesen látunk. Közigazgatás a megyénél. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdai ülésén kérte számon a közigazgatás május havi tevékenységét, melyen a szakelőadók jelentésén kivül, érdemlegesebb dolog magát elő nem adta. Az alispáni jelentés a községi élet terén felemlíti, miszerint Tokodon és Piszkén biróválasztás volt, majd azt, hogy a bajóthi képviselőtestületi tagválasztás felsőbb helyen meg lett semmisítve. A pénzügyigazgató jelentése szerint a borital-, husfogyasztási adó és iparkamarai illeték kivételével az összes adónemek és illetékek befizetésénél emelkedés volt. A kir. tanfelügyelő az évzáró vizsgálatokról, az államsegélyek utalványozásáról referált. Előadta, hogy a tanitók az ez évi törvénycikk rendelkezéséhez képest az esküt letették és hogy intézkedések tétettek a nemzeti lobogónak és az ország címerének az iskolák részére államköltségen leendő beszerzése végett. Beszámolt több kulturadományról, majd felemiitette, miszerint Vénis János süttői tanitó a magyar nyelv terjesztése terén szerzett ér-