Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-11 / 53.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. 1907. július 11. érdemességüket igazoló ajánlólevele kíséretében a győri kereskedelmi és iparkamaránál f. évi augusztus hó 15-ig nyújtsák be. A kitüntetésre és jutalmazásra való igény feltételei a következők : 1. Magyar állampolgárság. 2. Az árukereskedelemben segédi minőségben való állandó alkalmaztatás (irodai s egyéb alkalmazottak nem jöhetnek figyelembe.) 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az árukereskedelem körében. (Előnyben részesittettnek azok, kik a szolgálatot egy és ugyanazon helyen teljesitik. Tanoncévek is beszámíthatók.) 4. A rendes kereset évi összege 2000 koronát meg nem haladhat. — A szent Istvánnapi ünnepély rendező bizottság ma d. u. 4 órakor ülést tart, melyen a szétküldendő plakátok alakja és kiállítása felett fog a bizottság végleg dönteni. Az ajánlatot tevő cég ugyanis a megállapítások alapján elkészítette a plakátok végleges mintáját, melyet 3 féle szín változatban küldött be, hogy abból a bizottság válasszon. — Kovácspatak és a hernyóirtás. Midőn Kovácspatakon a hernyók a fák lombjait elpusztították, sokaknak ugy tünt fel, mintha a hernyók csak a Kovácspataki erdőkben garázdálkodnának, mignem bizony sajnosán győződtek meg arról, hogy nemcsak a szomszédos területen, nemcsak a szomszédos községekben, de sőt az egész megyében igy van ez, hanem arról is, hogy Magyarországnak jóformán minden üdülő, nyaraló és fürdő telepén, helyén, hasonlóan minden lombot elpusztítottak a hernyók, mint a kies üdülő helyünkön, kivéve ott, hol dió, akác, gesztenye, szóval oly fák vannak, melyeket azok nem szeretnek, mely elemi csapás ellen még országosan sem lehet védekezni. Hogy a hernyó járás országos, igazolja az a képes levelező is, melyet a napokban kaptunk Herkules fürdőből, melyben özv. Klinda Rezsőné úrnő sajnálattal irja, hogy ott a hernyójárás a szép erdőket tönkretette. — Szórnom Statisztika. A Clevelandban megjelenő Magyar hírmondó irja : „A tavasz végével a bevándorlás rendkívül megnövekedett. A legtöbben ezt az időt tartják a legbiztatóbbnak s a megújuló természettel egy időben keresnek uj hazát. Csakhogy az idén azok a bevándorlók, akik kellemes, nyugalmas tengeri útban reménykedtek, mélységesen csalatkoztak. Az abnormis időjárás folytán a tenger mindeddig viharos volt és még most is az. Valóságos orkánok szántják végig az Atlanti óceán vizeit s ugyancsak megfélemlítik a tenger szeszélyeit még nem ismerő szegény bevándorlókat. A mult hóna}) folyamán a new-yorki kikötőbe 146.588 emigráns érkezett, mig április hónapban csak 118.834 jött. A növekedés tehát igen szembeszökő. A Magyarország-Ausztriai bevándorlás is megnövekedett, mert mig április hónapban csak 33 910 ember érkezett, addig május hó folyamán 42;362 magyar-osztrák bevándorlót kaptunk. Az ellis-islandi hatóság ma már nem téveszti össze a magyart az osztrákkal és nemcsak közös, hanem külön kimutatást is készit ugy a magyar, mint az osztrák bevándorlásról. Ebből aztán megtudjuk, hogy a május hó folyamán érkezett 42.362 magyar-osztrák bevándorlóból több, mint a fele, azaz 23.227 személy magyar volt, akik közül 17.141 volt a férfiak és 6084 a nők száma. Elég szomorú dolog, hogy aránylag egyetlen egy nemzet sem önti ugy a bevándorlókat, mint a magyar. Mintha csak a pusztulás átka é fenyegetné szegény szülőhazánkat. Lássuk csak a bevándorlás arányait a többi nemzeteknél: Május hó folyamán érkezett a magyarokon és osztrákokon kivül: 11.147 német, 655 svájci, 36.602 olasz, 28.340 orosz és 5041 görög. A májusi bevándorlók között volt 109.636 férfi és 36.850 nő, akik 446.163 dollár készpénzt hoztak magukkal". — A villám áldozata. Valkoun Mária 17 éves kesztölci hajadont kedden reggel, midőn a zivatar elöl a mezőről ha> „ .1 zateroben volt, a villám agyonsújtotta. — Egészségügyi Statisztika. A vármegye tiszti főorvosához érkezett jelentések szerint június I hó i II. felében az alábbi hevenyfertőző kórok fordultak elő. Kanyaró : Esztergom város, Lábatlan, Nyergesujfalu, Piszke, Nána, Dunamocs, Nagyölved. Roncsoló toroklob: Nyergesujfalu, Nagyölved. Hökhurut: Esztergom város, Dágh, Piszke, Tokod (bánya), Kiscsév (puszta). Torokgyik: Esztergom város, Kesztölc, Kőhidgyarmat, Farnád. — TŰZ. Szombaton éjjeli 11 órakor egy hatalmas mozsár lövés jelezte, hogy tűz van, melynek elhangzása után összes templomaink tornyában vészesen szóllaltak meg a harangok, s pár pillanat alatt jóformán egész városunk talpon volt. Mindössze Kiffer Mihálynak a szérűkön lévő kis mennyiségű szalmája égett, mit ugylátszik valaki szándékosan gyújtott meg. Nagyobb volt a lárma, mint a tűz, de úgy van jó, ha tűzoltóságunk és lakosságunk ebben az aratási időben és szárazságban komolynak veszi a legkisebb tüzet is, mert a kicsiből lesz a nagy. Célszerű lenne, ha tűzoltóságunk ismét elrendelné, hogy minden tűzjelzés alkalmából a gőzfecskendő azonnal begyújtandó. — Állategészségügy. Kisujfalun a sertésvész, mig a Bart községhez tartozó érseki pusztán a sertésorbánc megszűnt. ' = A gyermek-kolera és nyári hasmenés ellen kitűnő szer a Kufeke-féle gyermekliszt tej nélkül vizben adva, mivel helyes arányban vannak meg benne az anyatejben foglalt alkotórészek, ugy, hogy csupán csakis vele lehet a gyermekeket táplálni. Az ő fehérjéi igen alkalmatlanok azon gombacsirák tenyésztésére, amelyek a hasmenést okozzák, tehát megszüntetik a betegséget. — Eladó ház. Esztergomban, a Deák Ferenc utcában levő 29. sz. ház eladó. Bővebb értesítést dr. Szilárd Béla, tb. főszolgabírónál nyerhetni. C5ARN0K. s&z észak- skandináviai mezőkről. — Uti naplómból. — Az éjféli nap országának, Svédhonnak és Norvégiának népessége két törzsből áll: a skandinávokból, akik az ősi büszke Wickingek utódai; nagytermetű férfiak, szőke kékszemű asszonyok, germán faj és mellettök fönn északon a lappok, kistermetű igénytelen nép, egy messze elterjedt néptörzs utódai, akiknek törzsrokonai a keleti tenger mellékén, az Ural tartományokban, Szibériában és Európa szivében még ma is laknak az osztjákok, finnek, észtnek és magyarok néven ismeretesek. A lappok egész lényökben ugy jelennek meg, mint egy teljesen idegen országbeli elem, Skandináviának jól fejlődött kultúrája és a vele való közvetlen érintkezés mellett is. Hogy oly különböző népelemek oly különböző életmódon egymás mellett lakhatnak, annak az a magyarázata, hogy az ország rendkívül kiterjedt, — több, mint tizenhat szélességi fok alatt van elterjedve, Tekintetbe véve azokat az ellentéteket, melyek a két ország éghajlata, terményei és életmódja között léteznek, nem lehet hasonló külombségek fölött csodálkozni, amelyek Skandináviában előfordulnak. A legmagasabb északi vidéktől nyúlik ki a Kjölen hegység, párhuzamosan a norvég partvidékkel, 8 szélességi fokon át. Kelet felé meredek esése van számtalan mélyen bevágó fjordot képezve, nyugat felé széles fensikban végződik egész a Bottni tenger öbölig, Északi részében hó és jég, eltörpült nyirbozót, moh ' és zuzmó között van a lappok hazája. 5 szélességi fokkal belenyúlik az ország az északi sarkvidékbe. Nyáron heteken át nem nyugszik le a nap, télen ép ily hosszú időn át tart az éjszaka. Az északi sarkon május 13 ától július 20-áig világit az éjféli nap és november 18-án merül le a halvány napkorong, hogy január 24-én jelenjék meg ismét. A hosszú hideg téli éj csak az alkony egy bizonyos neme által lesz megvilágítva déli időben aztán a remek északi fény és ragyogó holdvilág által lesz megvilágítva. A hőmérséklet alacsony, de távolról sem annyira, mint a hasonló fekvésű más vidékeken. Svéd- és Norvégország északi részének földrajzi fekvése megegyezik Labrador és Baffin tartományéval, melyek teljesen jéggel boritvák és csak kevés embernek nyújtanak megélhetésre módot. Skandináviában a Golf-áramlat visz az egyenlítő vidékéről meleget. A sarkvidéken az évi hőmérséklet 0°, Hammerfestben 1.9°, Tromsveban 1.5°, Az ország belsejében jóval nagyobb a hideg, leszáll a hőmérséklet egészen — 30°-ig és sokszor a higany is megfagy. A hőmérsékletnek megfelel a vegetáció is. Délen megterem még a cser és a tölgy, északabbra már mind sűrűbbek a tűlevelű erdőségek és végre egész északon csak a nyir, az is szórványosan és törpén tenyészik, de azért nagy szerepet játszik a lappok életében. Gabonából a zab és árpa terem meg. Az állatvilág valódi északi, a milyen másutt Európában nem igen található. Jégróka, hóbagoly, hótyuk és hónyul, mindegyikének fehér a takarója, hogy a hómezőn láthatatlanná tegye ellenségei elől. A melegebb éghajlat állatai közül is számos fordul elő, nevezetesen: farkas medve, róka és hiúz. A madarak közül a sas, a sólyom, a bagoly és még mások találhatók. Megemlítendő még a szúnyog. Valamint a tropikus vidékeken, ugy itt északon is valóságos csapása az embereknek és állatoknak a moszkitó, melynek csípései ellen a vadász és a kutató hálóval kénytelen védeni arcát és éjjel finom háló alatt aludni. Legfontosabb állatja az északi vidéknek az iramszarvas. Szarvasfajta állat, amelynek mindkét neme évente változó agancsot hord. A him valamivel nagyobb, mint a nőstény. Az iramszarvasnak nincs meg az a büszke testtartása és finom feje, mint ami nemes szarvasunknak, de az összes szarvasfajok között az emberre nézve legfontosabb, mert egyedül teszi lehetővé, hogy az északi vidék lakható legyen. Iramszarvasok vannak Eszakamerikában is, de ott teljesen vad állapotban élnek, csupán a lappok, tsukkok és thuguzok használják, mint vonó és teherhordó állatot, mig az például kutyákat fog be szánjába. A lappok kisebbek, mint Európa többi népei. 3 Testmagasságuk 1,50 m. Kezeik és lábaik kicsinyek, az arcvonásaik az oroszokétól alig különböznek, homlokuk lapos, orruk rövid és tövében széles. Szemük kissé ferde, de találkoznak különösen a gyermekek között kenderhajuak is. Szemeik barnák, szürkék zöldes-szürkék, a gyermekeknél többnyire barnák. Jellegzetes a fejalkotásuk, mely arról tanúskodik, hogy az eszkimókkal nincsek törzsrokonságban, mert az eszkimó feje hosszúkás, a lappé rövid és széles. Fogaik szépek és függélyesek. Szájuk, habár nem kicsiny, mégis > keskeny, ajkuk kellemes külsőt kölcsönöz nekik. Ruházatuk vidék és időszak szerint nagyon különböző. A téli ruházatot prémekből ők maguk készítik. A ruházat áll: bő kabátból, mely az egész testet beborítja és a férfiaknál térdig, a nőknél bokáig ér és egy sajátságos nadrágból. Ezüst és arany díszítést igen szeretnek a lappok. Az őv, mely a kabátot derékban összetartja, gazdagon van gyöngyökkel és ezüsttel kihimezve. Szijon és láncocskán függnek a kés és más eszközök, továbbá egy táska, amelyben mindig az evőkanalat őrzik. Az asszonyok a késen kivül ollót, tűtartót és gyűszüt hordanak. Télen vastag, prémes csizmákat viselnek, melyek rojtosak és szorosan össze vannak fűzve. A cipők igen sok művésziesen kiszabott darabokból állitvák össze és igen kényelmesek. A cipőbe a harisnya helyén úgynevezett cipőfüvet hordanak, melyet a legkülönbözőbb fűnemekből igen eredeti módon horgolnak össze. Fejtakaróul a férfiak sapkát viselnek, melynek széleit az eső és nap ellen le lehet hajtani. Télen prémsapkát viselnek. Az asszonyok ruházata egészben véve hasonlít a férfiakéhoz, csupán a kabátjuk hosszabb. Sapkájuk pedig sisakalaku és gyakran favázat is tesznek bele, hogy az alakja megmaradjon. A leányok tarka, az asszonyok fekete, a jegyesek pedig előszeretettel kék sapkát és öltözetet viselnek. Télen férfiak és asszonyok zárt bundát is vesznek öltönyük fölé, amely bő és meleg. A lappok lakása a lehető legegyszerűbb. Télen-nyáron néhány karót ütnek le köralakban és áthúzzák vászonnal vagy gyapjú-szövettel. Szilárd alapját néhány nyirfatörzs képezi, melynek villaalaku ágait egymásba kapcsolják és körös-körül fény őtörzseket helyeznek rájuk. A szegény sorsú lapp befedi e törzseket gyepdarabokkal, amelyek egymással összenőnek. Csekély nyilas marad csak üresen az ajtó számára, amelyet szövettel vagy bőrrel fednek el. A felső nyílás, ahol a törzsek találkoznak, télen-nyáron mindenféle időben nyitva marad. Bútoraik nincsenek, csekély holmijukat felakasztják az ágakra. Tejgazdaságuk egyszerű, eszközei — vaskatlanaik kivételével — fából és szaruból valók. Az iramszarvas tej rendkívül zsíros, de igen kellemes és jóízű. Tisztán nem lehet meginni, a lappok vízzel keverik, megőrzés végett a földbe ássák, ahol eltart szokszor egy évig is. Az iramszarvastehén igen kevés tejet ad, mert a kikicsinyei nagyon sokáig és sokat vesznek igénybe. Egy családnak rendesen több tehene van. Tejen és sajton kivül hust is szolgáltat az iramszarvas, melyet főznek és megfüstölnek; kenyeret csakis a legritkább esetben eszik a lapp. Déli ebédül rendesen iramszarvas húst esznek mély fatányérból, melybe mindnyájan kéz, zel nyúlnak bele. Viz és tejes edényeik nyírfából valók, kanalaik pedig fából. Igen érdekes a lappok bölcsője. Egy darab nyirfatönkből van készítve, a fej felé eső oldalon bőrből kis tető van alA csecsemők bélhurntját korlátozzuk, ha Kufeke-féle gyermeklisztet teszünk a tehéntejbe, mivelhogy az evvel a gyermekliszttel kevert tej kevésbé erjed meg, mint maga a tehéntej, pedig ilyen erjedés okozza a bélhurutot. Az anyatejhez képest a tehéntej kevésbbé emészthető, mert a csecsemő gyomrában nagyobb gomolyokban alszik meg. Ellenben ha Kufekeféle gyermeklisztet keverünk a tejbe, finom pelyhekben alszik meg, ugy, hogy könnyebben emésztetővé válik. Ennélfogva a gyermekeknek nem zavarodik meg az emésztésük, jobban gyarapszanak s az oly gyakori betegségektől megmenekülnek.