Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-07 / 52.szám

Fejleszti a serdülő ifjúság érzékét az igaz, jó és szép iránt az iskola az által is, ha az iskolába tartunk élő állatokat, vagy élő növényt s azok gondozását az ifjúságra bízzuk, A család az egyes kiválóbb ünnepségeket használhatja fel az ifjúságban az igaz, jó és szép érzéknek fejlesztésére. A legszebb és legmeghatóbb, legszivhezszólóbb és a nemes erények fejlesztésére legalkalmasabb családi ünnep a karácsony, a karácsonyfa felgyújtása. Minden család, legyen az szegény, vagy gazdag, úr, vagy paraszt iparkodik a keresztény szeretet estéjére karácsonyfát állítani gyermekei részére. Mily megható jelenet, midőn az égő karácsonyfa megpillantása alkalmából kigyúl a gyermek arcokon az igaz öröm vidám mosolya. A felnőtt is meghatottan, lelkében nemes érzelmektől eltelve áll a ragyogó karácsonyfa előtt, s örömkönnyek fakadnak szemeiből a boldogságtól sugárzó gyermekarcok láttára. S vájjon nem fokozná-e a felnőttek örömét és az ifjúság lelkét nem töltené-e el igaz öröm és éltető bolgogság tudata, ha ilyenkor a tehetősebb szülők családjuk körébe fogadnának oly gyermeket, akit, mint halhatatlan nagy költőnk és mesterünk, báró Eötvös József mondja : „nincs senkim, aki mondaná : szeretlek gyermekem". Lehetnek s bizonyára vannak is sokan, akik azt hiszik, hogy az elősoroltak által inkább irigységre szoktatjuk azokat, akikkel jót vélünk cselekedni, mintsem fogékonnyá tenniök lelkét a nemes cselekedetek gyakorlására. De miért kell éppen azt tételeznünk fel, hogy az ifjúság lelke inkább a rossz iránt fogékony s miért ne volna lehetséges, hogy ez ifjak lelkében megfogamzik ezek lattár a hasonló szép, jó és nemes cselekedetek gyakorlásának ösztöne, mint a kikkel mi követendő példaadásul cselekedtük meg e kiválóan nemes erényeket. Ezekről gondolkoztam s beh jó volna, ha gondolkozna más is. Walter Károly. amibe már szerinte a lelkébe is megfagyott. Olyan jó itt kiengedni, megpihenni a jó meleg vizben, amitől nemcsak az arcok, de még a falakra felkúszó futó rózsák szine is pirosabbá lesznek. Mert ha a lélek melegebben érez, ha a szivünk melegebb dobogását nem hűtjük le naponként kétszer hideg vizzel orvosi rendeletre, még a fehér vizirózsát is (ami itt nyílik a meleg vizben) szeretnénk rózsaszínűnek látni. Szeretném még valahogy meg is dicsérni ezt a fürdőt, de nem tudom. Mert itt már a magam rózsaszínű szemüvegére fel kellene tennem egy sötétet is, ami pedig nekem nem jól áll. Mindössze csak annyit róla, hogy magyar fürdő, drága fürdő! S ez általánosan igy van minálunk itthon. De félre ezzel a magyar fürdők nagy hibáival. Vásárhelyi Béla cigány nem muzsikál ingyen, de még olcsóért sem. Van Biharországnak elég pénze, mert akinek csak kevés van, és takarékoskodni akar, az ne jöjjön ide, mert nagyon megbánja. Szívélyes üdvözlettel Nagy Reneé. A javító vizsgálatok megszorítása. A nevelés, a tanügy iránt érdeklődők körében, de a sajtóban is sokféle, egymásnak ellentmondó nézetek, vélemények hallhatók olvashatók a középiskolai tanításra, helyesebben a tanárok eljárására nézve. Egyfelől az ifjakat látjuk pártfogásba venni a tanári kérlelhetlen szigor ellen, másfelől pedig szigorításról hallunk, aminek célja lenne, hogy az amúgy is túlzsúfolt tudományos pályára nem való elemeket távol tartsák a középiskolák látogatásától, ami által nemcsak a diplomás proletáriatusságon is volna segitve, hanem eléretnék az a cél is, hogy a kereskedői és ipari pályákat számosabban és olyanok keressék fel, akik bizonyos fokú iskolázottsággal, készültséggel lépnének ama pályákra, melyeken tisztességes és biztos jövő kínálkozik az arra lépőknek. Ezt a kettős célt tűzte ki a tankerületi főigazgatóknak május havában tartott értekezlete, melynek lefolyásáról az „Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny" legutóbbi számában az alábbi cikkben számol be, melyet felkérés folytán, de az ügy közérdekűségénél fogva is adunk közre, mely igy szól. A tankerületi főigazgatóknak május 2kán tartott értekezlete (miniszteri rendelet 39.884 sz.) üdvös határozatokat hozott, melyek hivatva vannak arra, hogy a középiskolákba nem való elemet onnan távoltartsák. Ezekből a következőket emlitem: 1. A szigorú osztályozást irja elő. 2. Olyan I-III. oszt. tanulóknak, akik magyar, latin, számtan, vagy ezek közül 2 tárgyból és még más kettőből kaptak rovást, vagy buktak, értesítőjébe, illetve bizonyítványába az „Észrevétel" rovatába be kell jegyezni : „a tanári kar más pálya választását ajánlja". A IV-VI. oszt. tanulók értesítőjébe, illetve bizonyítványába pedig vezesse be : „a tanári kar azt ajánlja, hogy középiskolában tanulmányait ne folytassa". 3. A javító vizsgálatok szigorítására vonatkozik. Másodízben bukott tanulóknak 2 tárgyból javító vizsgálati engedély egyáltalán nem adható; az egy tárgyból ismételve bukott tanulók is csak a felsőbb tanügyi hatóság engedelmével javíthatnak. Mindezen pontok alkalmasak arra, hogy egy kissé megapasszák a középiskolába nem való elemet és igy kisebbítsék a már mindnagyobb mértékben terjedő diplomás proletariátust. Ami a 2. pontot illeti, ott mindaddig nem lehet szigorúbban eljárni, amig a középiskolai törvény idevágó szakait nem módosítják; mindaddig csak ajánlani lehet a szülőknek, hogy gyermekeiket másfelé vigyék. Ami a javitó vizsgálatok kérdését illeti, eddig ebben a tekintetben a legnagyobb elnézés uralkodott. A Rendtartás 41. §. értelmében : „Oly tanulóknak, kik egy kötelező tárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet és akiket a tanári testület képesnek tart arra nézve, hogy a szünidő alatt önszorgalmukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javitó vizsgálatot tehessenek". Bár ez a szakasz maga is azt mondja, hogy csak megadhatja a testület, de nem kell feltétlenül megadnia, mégis ugy tudom, hogy eddigelé minden tanuló megkapta az engedélyt minden kérelem nélkül is ; sőt mi több, egyes tankerületekben még a 2 tárgyból bukott tanulók is megkapták ezen engedélyt kivétel nélkül, holott a középiskolai törvény értelmében és az 1894. évi 19.781 rendelet szerint a főigazgatók ezt az engedélyt csak rendkívüli esetekben adhatják meg. Ideje volt tehát ezen ok nélküli humanitásnak véget vetni, mert ezen indokolatlan elnézés csak növeli a diplomás emberek végnélküli számát, kik közül akárhánynak azután esztendőkig betevő falatjuk sincs, vagy már előbb az egyetemi tanulmányokkal sem birkóznak meg és elzüllve a szocialista tábor nagy számát növelik, miután végtelen kegyelem folytán az érettségi vizsgálaton is keresztül mentek. Intelligens iparosokra, kereskedőkre és gazdákra van szüksége az uj Magyarországnak az önálló vámterület behozatala esetén és erre igen alkalmas lesz az az elem is, melyet még idejekorán a további középiskolai tanulmányoktól visszatartunk. eg. Színház. A keddi cabaret árnyéka borongott az üres néző téren. A közönség, ugy látszik nem tudja elfelejteni, hogy visszaéltek jóhiszeműségével. Pedig ezúttal nem érte volna csalódás; a szerdai és csütörtöki est nagyobb közönséget érdemelt volna. De még ez a kis közönség is unottan és közömbösen viselkedett és tapsolni mintha végleg elfelejtett volna. A kissé álmos és éppen nem franciásan könnyed Kis traftkos leányt láttuk szerdán. Hidi ezúttal nem volt elemében a nem nekivaló szerepben, de Szatmári alakítása a legjobbak közé tartozik, mit Szálkai társulatától eddig láttunk. A vén rué márki szerepét játszotta diszkrét naturalizmussal, a karrikaturaszerű vonások művészi mérsékletre valló és jóleső enyhítésével, a legapróbb részletekig kidolgozva szerepét, finom intuícióval látva meg a tőle ennyire távol eső alaknak jellemző vonásait: mindinkább erősödik az a meggyőződésünk, hogy ő a társulat legtehetségesebb férfi tagja. Igazán kár, hogy a nézőtér csaknem teljesen üres volt. Csütörtökön a Déryné ifiasszony ment. A múltra emlékezés édes melankóliája, amit Herceg megragadott s gyönyörű, ódon patinás, megsárgult régi csipkéhez hasonló mondataival kifejezett, nem Déryné derűs szomorúsága a darab tárgya, hanem az a hangulat, ami elfog, ha dédanyánkra emlékezünk, ha rátalálunk sárgult elefántcsont födelű, levendulaszagu imádságos könyvére. Ami a színpadon történik, egy szép álom, amiben nincs semmi reális, melynek komolysága is mosolygós, mosolygása is könnyes, ami meg nem ráz, a nyoma csak egy kis édes ellágyulás. A Vígszínház sem tudta ezt megcsinálni, amieinktől sem várhattuk. Ettől eltekintve Holéczi Dérynéje szép volt, partnere, Déri azonban feltönően hideg. Szatmári ezúttal éppen olyan jó nyakas, szangvinikus táblabíró volt, mint a milyen francia főnemes tegnap. Pénteken a Csibészkirályt ismételték. Még két előadás következik. Azután lebontják Thália szellős palotáját. Ál Solo. HÍREK. — Szabadságon Vimmer Immer polgármester két heti tartózkodásra a Császár fürdőbe utazott. — Nyugalomba vonult árvaszéki elnök. Kollár Péter vármegyei árvaszéki elnök f. hó elsejével nyugalomba vonult. 1877. évi december 22-én lett az árvaszékhez megválasztva, melynek szolgálatában 30 évet töltött. Kollár Péter az utolsó volt a vármegye régi tisztikarából, akinek nyugalomba vonultával az ifjabb generáció tisztikara foglal helyet a megye székházában. Az elnöknek távozása alkalmával kívánjuk, hogy kiérdemelt nyugdiját az évek hosszú során át élvezze megelégedetten, boldogan. — ütőn. Einczinger Ferenc lapunk kedves tollú munkatársa szabadságát Münchenben tölti, honnét ígérete szerint több alkalomból fogja lapunkat felkeresni. — Esztergemiak a pécsi tanitógyülésen. Szerdán és csütörtökön lefolyt pécsi tanitógyulésen s a kath. tanitók országos százas bizottságának közgyűlésén városunk tanférfiai szép számmal vettek részt. Jelen voltak: Bertalan Vince, Búzás István, Guzsvenitz Vilmos, Keményffy Kálmán, Klinda Károly, Miklóssy József, Obert Ágoston, Számord Ignác és Vitái István. Bertalan Vincének a gyűlés meleg és zajos ovációja mellett tűzte fel mellére Zichy Gyula gróf pécsi püspök a „Pro Ecclesia et Pontifice" pápai kitüntetést. Guzsvenitz Vilmos a tanítóképző szakosztályban a tanítóképzők belső szervezetéről tartott előadást s a banketten dr. Igaz Béla püspöki irodaigazgatót köszöntötte fel. Keményffy Kálmán a közgyűlésen dr. Walter Gyula helyett annak a „Pedogógia és lélektan" cimű -értekezését olvasta fel s megindokolta azon határozati javaslatot, mely a tanítóképzőkben a keresztény bölcsészetelveket nagyoob fokban kívánja érvényesíteni; egyben fölköszöntötte a banketten Ember Károlyt s a többi pápai kitüntetett világi tanférfiakat. Bertalan Vince Geőcze; Saroltára a gyűlés kimagasló előadójára, mondott ünnepi áldomást ; Obert Ágoston a pécsi tanítóképző tanári karára, mely a helybeli tanítóképző ifjúságát a júniusi kiránduláson annyi figyelemmel fogadta. — Ludovikások és vadászok gyakorlata. A m. kir. honvéd Ludovika Akadémia első évfolyamán lévő növendékei e hó 14 én hat napi, mig a 19 számú vadászzászlóalj 20-án 12 napi gyakorlatra városunkba jön, hol a barakkaszárnyában lesznek elszállásolva. — Központi választmányi ülés- A megye központi választmánya tegnap délelőtt ülést tartott, midőn is az országgyűlési választók jövő évi névjegyzéke ellen beadott felszólamlások intéztettek el. A bátorkeszi választó kerület névjegyzékébe pótlólag felvétetett ifjú szobi Luczenbacher Pál földbirtokos, mig a párkányiba dr. Mauthner Gyula ügyvédjelölt. — Közigazgatósági bejárás, A torbágy— anhavölgy—tokodi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását alispánunk f. hó 13-ának d. e. 10 órájára tűzte ki Bajna község házához. — Halálozás- Alig pár napja, hogy egy agg férfiú haláláról emlékeztünk meg, máris egy ugyancsak magas életkorú polgár haláláról kell beszámolnunk. Tóth József, volt vízivárosi községi biró haláláról, ki 88 éves korában a napokban hunyt el. Harminc évig volt birája Vízivárosnak, kit ezen minőségében szerzett érdemei elismerésül a királyi kegy az arany érdem kereszttel jutalmazott meg, mig Viziváros közönsége a községhez tartozott szigeten egy utat nevéről nevezett el. Fiatalabb korában a poézissal is foglalkozott és verseit 1901. évben ki is adta egy 200 oldalra terjedő diszkiállitású kötetben. Nagy pomologus volt, kinek a szigeten levő gyümölcsös kertjében a legnemesebb almafajok teremtek, melyeket mind maga nemesitett s gondozott oly szorgalommal és tudással, hogy ha sehol, az ő gyümölcsösében mindig volt termés. Mint a régi gárda emberét, nem gyötörték modern betegségek. Erős, egészséges ember volt, ki még egy két évvel ezelőtt napokig eldolgozott, hajlongott gyümölcsösében anélkül, hogy a munka nehezére esett volna. Az utóbbi évek alatt ugylátszik, meghűlés következtében gyöngélkedni kezdett, majd ágyba dölt, mig végre a halál a 88 éves aggastyánnal, bár erős tusa után