Esztergom és Vidéke, 1907

1907-06-13 / 46.szám

Csorbató csodaszép környékén, vagy Marilla bűbájos völgyében kényelmesebben és ez által sokkal biztosabbari meglelhetné a keresett gyógyulást. Honnan a magyar fürdőorvos és nyaraló közönségnek ez az érthetetlen, hihetetlen tévedése? Ennek a kérdésnek a megvilágítására vállalkozott a magyar tudósvilágnak két jeles tagja: dr. Hankó Vilmos és dr. Gerlóczy Zsigmond, a kik nemcsak tudósok, de szivvel-lélekkel magyarok is. Búvárkodtak, keresték a jelenségek gyökérszálait, rendkívül fáradsággal és buzgósággal végigtanulmányozták az egész magyar fürdő-kérdést s március 25-én azután beszámoltak vizsgálódásuk eredményéről. A Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület kezdésére és rendezésével felolvasást tartottak. Dobieczky Sándor, a Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület ügyvivő tanácsosa vezette be néhány szóval a tanácskozást. Jellemezte a kérdés nagy fontosságát és felemlítette, hogy péidául a kis Románia még néhány évvel ezelőtt éppen ugy- volt, mint mi vagyunk manapság. Gazdag bojárjai a külföld fürdőit özönlötték el tömegesen, mignem fölébredt bennük a nemzeti önérzet — és biztos fellendülés utján van minden román fürdő. Miért tódul a magyarság a külföld fürdőibe ? Ennek az egész országnak régi politikai és társadalmi rendszere egyformán hibás ebben. Az a rendszer, a mely mindenre, a mi külföldi, ráfogta, hogy jó és mind arra, a mi hazai és csak azért, mert hazai, ráfogta, hogy — rossz. Jött azonban egy csudás tavasz, kivirágzott egy tüneményes virág, a tulipán és kezdett értékessé válni az, a mi igazán értékes, noha magyar, noha a mienk. Most már kezdjük észrevenni, hogy halálos vétek ebből az országból minden évben kivinni otuen milliót nyaranként, beletömve a külföld feneketlen pénzes-zsákjába, holott a mi áldott földünkön kétszáz ilyen fürdőhely van, a melyeknek jóformán ugyan templomban ilyesmi, de én mégis megkezdtem a flirtet. A mint párszor arra felé tekintek, ő ezt észrevette és oly zavarodtan sütötte le szemét, csakúgy pirult bele. No ez jó jel! — Óh, drága Lolóm ! csak most itt volnál, hogy felvilágosítanál a további lépésekről ! . . . Amint a templomból hazatértem imakönyvemmel kezemben, végigfutok a tágas tornácon, beakarok lépni a szalonba, a mikor idegen férfi hang üti meg fülemet; megállok és hallgatom, hogy e valaki egész előadást tart bizonyos gazdasági dolgokról, de oly értelmesen beszél, mintha könyvből olvasná és ami a legjobban meglepett, hogy atyám, a vitatkozásról híres papa, ugy hallgatta, mint valami prófétát — Vájjon ki lehet ez ?! . . Kipirult arccal nyitottam be. Az isme-, rétien ur háttal állt felém; magas, erős férfi-alak. Keresett, divatos szmokingja csak úgy tapadt egyenes hátára, mintha ráöntötték volna, az ajtónyitásra hirtelen megfordult és egy gyönyörű barna férfi arc mosolygott felém, fehér fogai szinte csillognak a szépen kunkorodó bajusz alatt* — tömött fekete haja keresett hanyagság" gal hull széles homlokára. Egy világfi modorával mutatja be magát: — Róna Józsi vagyok! És uram fia, még csak zavarba sem jő, pedig mondhatom, érdemes lettem volna mindegyike sehol a világon fel nem lelhető gyógyító különösséggel dicsekedhetik. A kies Borosznó glauber-sós hideg vize számos betegségnél tökéletesen pótolja a karlsbadi meleg forrásokat! Herkulesfürdő, Pőstyén, kénes meleg vizei hatásosabbak a pireneusi méregdrága fürdőknél. Ott van Szováta, a melynek meleg és forró sós tava világraszóló és csodás hatású sajátosság. Csízről egy bécsi egyetemi tanár, aki ugyan meg nem gyanúsítható irántunk való elfogultsággal, tudományos alapon jelentette ki, hogy a világ legkitűnőbb jódforrását rejti magában. Kovászna, a hires Pokolsárral, Borszék a maga savanyuvizével, a melyből már is három és félmillió palack kerül évenkint forgalomba és Magyarországnak mindmegannyi felséges üdülőhelye valóban érthetetlenné teszi azt, hogy ebből az országból évenkint nyolcvanezer magyar család megy ki külföldre nyaralni, fürdőzni s üdülni, itthon pedig nem marad fürdőink számára több, mint kilencvenezer. De ha még legalább az itthon maradottak mind a magyarság javára költenék el pénzüket. Ám ez sincs igy. Minden fürdőhelyünkön ott van a bazár, tele idegen portékával, karlsbadi porcelánnal, cseh üvegneművel, drezdai és egyébb német meg osztrák képeslappal. Mindez nemcsak káros de szégyenletes dolog is. Ennek a megváltoztatásáért küzd a tulipán jegyében a magyar társadalom hazafias része és hogy nem hasztalanul, annak egyik örvendetes jele, hogy a mult évben már nem egy fürdőnk szállói bizonyultak szűkeknek az odaözönlő közönség részére. Remélhető, hogy ez évben még általánosabb és még szembeötlőbb lesz a haladás. Most, amidőn mindenki a nyaraló és üdülőhely megválasztásával foglalkozik, hasznos szolgálatot vélünk tenni igen tisztelt olvasóinknak, ha közöljük az Országos Balneologiai Egyesület megbízásából Bókay Árpád dr. és Vámossy Zoltán dr. egyeerre, mert legszebb, legdivatosabb szürke ruhámban, felbodrozott, sárgás szőke hajamon nagyperemű tollas kalappal, ötven centiméter karcsú derekammal én is igényt tarthattam volna ahhoz, hogy legalább egy ah! lebbenjen el ajkáról, de nem,világért sem ! . . . Sőt olyan egykedvűen néz végig rajtam, mintha az ő Róna pusztáján minden bokorban teremne ilyen perszona, mint én vagyok. Csak legalább jómagam ne jöttem volna oly zavarba, hogy csak ugy irultam-pirultam. Józsi urat itt tartották ebéden. Az asztalnál egymás mellé ültettek és ez engem igen boszantott. Jobb szerettem volna szembekerülni vele, mert Loló azt mondta, hogy egy bágyadt közönséges tekintet a férfiakat őrültségbe kergeti. De igy mellette ülve, hogy alkalmazzam a bágyadt tekintetet? .. . attól féltem, hogy sandítani fogok, hát meg sem próbáltam. — Egész ebéd alatt a félbemaradt gazdasági témát vitatták, szomszédom engem tudomásul sem vett, csak vizet öntögetett poharamba, és én szokásom ellenére annyi vizet ittam, mint egy vadruca. Ebéd vége felé azt kérdezi tőlem: — Hogy találja magát e csendes, kis faluban ? . . (Vége következik.) Mária. temi tanárok által ügyesen összeállított kimutatást, a melyből mindenki és azonnal kiolvashatja, hogy hová menjen nyaralni, avagy hol keressen gyógyulást betegségére. A fürdők és üdülőhelyek gyógyhatásúk szerint a következőkép csoportosíttattak : Subalpin gyógyhelyek (IOOO méterig) nyári tartózkodásra. Bariangiigét (739), Bártfa (319), Borszék (882), Feketehegy (632), Fenyőháza (450), Gyertyánliget (510), Iglófüred (580), Korytnica (850), Lubló (955), Lucsivna (800), Marillavölgy (790), Rajec (410), Stoósz (670), Tátraháza (730), Tátralomnic (850), Tusnád (650). Virágvölgy (688). Alpin gyógyhelyek (iooo méteren felül) nyári tartózkodásra. Bálványos (1053), Biharfüred (1063), Csorbató (1350), Felsőhági (1085), Kereszténysziget (1420), Matlárháza (1063), Alsó-Tátrafüred (1000), Ó-Tátrafüred (1000), Új-Tátrafüred (1000), Tátraszéplak (1001). Alpin és subalpin helyek téli tartózkodásra. Csorbató (1350), Ó-Tátrafüred (1000), Uj- Tátrafüred (1000), Tátralomnic (850). Szigorúbb hidegvizgyogyintézetek (nagyrészt szanatórium-rendszer). Bálványos, Borosznó, (Kneip-rendszer), Budapesti szanatóriumok, Feketehegy, Korytnica, Kőszeg, Margitliget, Marillavölgy, Stoósz, UjTátrafüred. Tengeri fürdőnk hazai egy van; Cirkvenice. Tóparti fürdők. B.-almádi, B.-Badacsony, B.-Boglár, B.-Fonyód, B.-Földvár, B.-Füred, B.-Kenesse, B.-Keszthely, B.-Lelle, B.-Lepsény, B.-Rév-Fülöp, B.-Siófok, B.Szemes, Nyíregyházi sóstó, Palics-tófürdő. Erős konyha-sósfürdők. Aknaszlatinai Pável-fürdő, Bázna vagy Felső-Bajom, Budai Erzsébet keserűsós-fürdő, Korond, Maros-Ujvár, Polhora, Ruszanda, Szováta, Vízakna. Láp- és iszapfürdők. A Tátra füred (láp), Bázna vagy Felső-Bajom (iszap), Borszék (láp), Daruvár (láp), Harkány (iszap), Hévviz (iszap), Lukács-fürdő (iszap), Pőstyén (iszap), Ruszanda (iszap), Tárcsa (láp), T.-Teplic (iszap), Topuskó (iszap). Hévvizü fürdők (a kénesek 5-sel jelölvék). Budapest: Artézi-fürdő 72 fok S, Császár-f. 59 f. S, Lukács-f. 60 f. S, Szt.Margitsziget 43 f. S, Rác-f. 43 fok, Rudas-f. 45 f., — Daruvár 45 f., Harkány 62 f. 5, Herkules-f. 48 f. S, Hévviz 33 f., Krapina-Teplic 43 f., Meny háza 32 f., Nagyváradi Szt.-László-f. 41 f., Felix-f. 34—41 f.. Pöstyén 64 f. S, Rajec 33 f., Stubnya 46 f., Szklenó 53 f., TrencsénTeplic 40 f. S, Varasd-Teplic 57 f. S. Gyógyvizek és fürdők (az „f"-el jelzettek fürdő-telepek is). Vasasfürdők és gyógyvizek (arzénesek Aí-el jelölve). Bártfa „/", Buziás „/", Borszék ,,/",Erdőbénye „/", Élőpatak „/", Gyertyánliget „/", Korond „/", Korytnica „/"; Lubló „f

u

, Parádi arzenesviz (As) „/", Ránk-Herlány „/", Szliács „/", Tárcsa „/„, Vihnye „/". Egyszerű savanyúvizek Balatonfüredi „/", Borszéki „/", Kászoni, Kézdipolyánai „Vénus", Kristály (szénsavval telitett), Mohai „Ágnes", Radna-Borberek „/", Szántói, Véghlesi „Vera". Lithiumos földes savanyuvizek. Baldóci „/", Balfi „/", Salvator-forrás, Sultan-forrás, Szlatvini-Anna, Szulini-Korona. Alkalikus savanyuvizek (főleg Na. hydrocarbonat tartalmúak és ez gm-okban jelezve 1 literre). Bodoki Matild 4 5. Luhi Erzsébet 4, Luhi Margit 4, Parádi Csevice 1'6 „/", (H2S), Petánci 49, Répáti 4, Szolyvai 8 4 „/". Alkolikus konyhasós vizek (a jodosok n

7"'Ve\ jelezvék). Bártfai „Orvos-forrás" „/", Bíkszád „/", Cigelkai „Lajos", Dombháti „Lívia" „/", Korond „/", Lipiki „/" „J", Málnási „Mária" „/", Málnási „Sicula" „/", Sztojkai „f

u

. Egyszerű konyhasós vizek (jodosok „J"vei, kénesek H2S-vel). Csizi viz „y" „/", Mehadiai Hercules „/", Szmredák H2S „J" „/", Szobránc H2S „/". Sülfatos ásványvizek (főleg Na2S04-et tartalmaznak). Baldóp „/", Borosznó „/", Ivándai viz, Korytnica „/". Kezerüvizek (Na2S04 mellett MgS04-et tartalmaznak). Budán : Apenta, Deák, Erzsébet „/". Hunyady János, Ferenc József, Pálma, Szegedi-Petőfi, Igmándi. Színház. Alkalmas idő ez a mai, hogy színjátszással, mint művészettel is foglalkozzunk s ne csak száraz referádát adjunk a nap eseményeiről. Az igazi színjátszás művészi terület, melynek esztétikáját két mezőben ellentétes kategóriába sorozhatjuk. Az első a relativ visszaadás, mikor a darabhoz, szorosan a szerző gondolatmenetéhez vonatkoztatjuk, mikor azt vizsgáljuk, hogy a szinész mennyire tudta érvényre juttatni a szerző szándékát. A realizmus utján járó színésznek ehhez képest az iró alakjainak előirt lényegébe kell belehelyezkednie. S mivel az iró célzatait kereste és akarja visszaadni, törekvése bár magas értékű, de kétes, mert a realizáló művész annyira bele mélyedhet az apróságokba, hogy a nagy keresésben éppen a legfontosabb lelki folyamat és a hűség siklik ki kezéből. A szerző ugyanis annyira bőven nem adhatja kezébe a színésznek képzeletét, hogy az a legaprólékosabbakra is kiterjedjen, igy a színésznek saját fantáziájához kell fordulnia. — A realizmus tehát stilizál. A színjátszás esztétikájának másik fele az abszolút szinjáték. Ennek az -a szabálya, hogy egyáltalán szabály nélkül való, annyira kivételes, hogy szinész-egyéniséghez van kötve, és utánzás utján nem értékesíthető. Az abszolút, vagy tisztább kifejezést használva, az alkotó színésznek, a darab csak olyan anyag, melyből saját lelke megértette művészi alkotást teremti. Annyi neki, mint a szónoknak a jegyzetei, vázlat, melyet a szinész ruház fel lelkének csillogásával. Lelkében az iró műve átasszimilálódik. Világos dolog, hogy a színésznek kétes a helyzete e még meg nem határozott uj fogalmakkal szemben, mert a régi elvek szerint, ez utóbbi esetben nagyon rosszul végzi feladatát. Igaz, hogy jobban teszi a szinész, ha ezt nem akarja megtanulni, mert ezt nem lehet. Az egyéniség fogalma kizárja azt, hogy járt uton haladhasson vagyis, hogy tanulhasson. Ezt egyenesen igy kell tudni. Szalkay társulata immár harmad izben adta elő a nagy hírre kapott Leon-SteinLehár Vig özvegyét. E nagy operett végre megtörte közönségünk hidegségét és Hidi Irén, a társulat szép tehetségű művésznője, ki a címszerepet játsza, csak melegebbé teszi az érdeklődést. Élénk temperamentuma ép oly hatást keltett, mint a milyen behízelgő volt a lágy, szivreható melódiáival Vérében kell lenni a fedákízmusnak, mert azt eltanulni nem lehet. Gyárfás, Déri, Báthori a férfi szerepekben mindenkor vezetésre hivatott nevek, ezúttal különösen élveztük Báthori egészséges, igaz humorát. Tordai Erzsi nem neki való szerepet játszik. Mindhárom előadásról általánoságban csak jót mondhatunk. Hétfőn Kada Elek énekes népszínműve, a Helyre asszony ment, Ráthonyi Stefivel, I ügyes játékával sok tapsot kapott és méltó