Esztergom és Vidéke, 1907

1907-06-06 / 44.szám

Gyermeknap. Amióta a kultuszminiszter atyai? nemesengondolkodó szivének szavai, hogy mentsük meg az elhagyott gyermekeket elhangzottak, országszerte* mintegy varázsszóra megindult a mozgalom az önkéntes adományok gyűjtésére. Hangsúlyozva emeljük ki, hogy önkéntes adományok gyűjtésére, mert a Liga cimen megalakult országos és vidéki szervezetek a kényszernek még a legkisebb nemétől is menten, tisztán a könyörületes szivekre hagyják, hogy ki-ki mennyit ad. A Liga, tagjaitól nem kér tagdijat, azok belátására, nemes szivére bizza, hogy ki mit ad, mert megvan győződve arról, hogy mindenki tehetsége szerint ad. Csak filléreket kér, amit mindenki adhat, mert, hogy a sok fillérből rövid idő alatt mily hatalmas nemzeti tőke gyűlhet egybe, mutatja a főváros példája. A kényszer nélküli, önkénytes adomány erőssége és biztositéka a gyermekvédelem céljára szánt nemzeti vagyon megizmosodásának. Városunkban ma üli a Liga a Gyermeknapot. Kivitelének módo„Esztergom és Vidéke" tárcája Tudomány és irodalom.* E fejezetben első sorban Erdély szellemi életéről lesz szó, amely országrész e zivataros időben a magyarság mentsvára, törekvéseinek melegágya, szellemi mozgalmainak irányitója. Szilágyi Sándor már adott rövid áttekintést Erdély XVI. századbeli tudományos életéről

1 Szamosközy elszórt adataival azonban ezt némileg kibővíthetjük, homályosabb részleteit megvilágíthatjuk. A XVI. században két szellemi mozgalom köti le az elméket: egyik a renaissance s a belőle fejlett humanizmus, másik a reformáció. Hazánk mind a kettőből kiveszi a részét. Erdélyben a Báthoryak alatt másodvirágzását éli a magyar humanizmus, mely sok rokon vonást őrzött meg a Mátyás korabeli humanizmussal. Olasz eredetű és jellegű mindegyik ; amannak tudósait épügy elkápráztatja a klasszikus világ fénye, * Bagyary Simon bencés tanár „A niagyar művelődés a XVI—XVII. században" cimű nemrégiben megjelent munkájából. 1 Szilágyi Sándor, Erdélyország története külöös tekintettel mívelődésére, II. 52—74. 1. zatairól olvasóink hir rovatunkban nyerhetnek tájékozást; hol látjuk, miszerént teljesen az adakozókra van bizva az adomány nagysága. Adjanak bár filléreket, azokat is köszönettel fogadják az ügy szolgálatába szegődött szépeink. S ez helyes is, mert nagyobb tőke halmozódik egybe a sűrűn adott fillérekoől, mint a ritkán befolyó koronákból. Hisszük, reméljük, de ugy is tudjuk, hogy ezen elv fogja vezérelni szépeinket és igy elvárjuk, hogy senki magát az adakozásból kivonni nem fogja. El fog látogatni mindenki az urnához, hogy áldozatot hozzon annak az igazán humanitárius ügynek, melynek magasztos célja ; az árvaságra jutottakat, az elszegényedett szülők gyermekeit, szóval mindazokat gondjaiba fogadni, belőlük a hazának tisztességes, hasznos polgárokat nevelni, akik segítség nélkül, a züllés lejtőjére jutnának. De nemcsak a könyörület filléreinek adományozásával szolgálhatjuk az ügyet. Lapunk hírrovatában fel vannak sorolva azon kereskedők, akik a mai napi bevételeiknek bizonyos hányadát áldozatul ajánlják fel. Keressük fel azokat a kereskedőket a mai mint ezéit; mindkettő a fejedelmi udvar szűk körére szorítkozik, egyik sem hatol mélyebben a társadalom testébe, s egyik sem érezteti szélesebb rétegben termékeny iiő hatását. Bár igaz, hogy az iskolák szaporodása s a vallási eszmék harca nem marad hatás nélkül a nemzet jobb részének művelődésére. A tudományos élet termékei végre hazánkban is bizonyos közszellemet teremtenek. Vagyonosabb ifjaink tanulni, világot látni sűrűn mennek idegen országba s itthon a „tanult, tudós, nemzeti úri rend" s a papi pályán működő nem nemes származású műveltek száma megszaporodik.

1 De még mindig sokan vannak a hivatalosak és kevesen a választottak ; a nép nagy tömege kivül • áll a kiváltságosok körén és ennek műveltségi állapota egészben véve elszomorító. A székelység különösen elmaradott e tekintetben ; Székely Mózesnek még elemi ismeretei sincsenek.

2, A nemesség sem nyújthat kielégítő képet ; a kard kiüti kezéből az iró tollat s az olvasó könyvet. Megtetszik ez Szamosközy két izben tett azon megjegyzéséből, hogy „litterarum decus rarum in Ungaris proceribus ornamentum."

3 A szabad művészetek (artes liberales) 1 Acsády, Magyarország három részre oszlása, nak tört. 482. 1. — 3 Sz. III. 66. 1. — 3 Sz. I. 215., II. 5. 1. napon, szerezzük be hosszabb időre szóló szükségleteinket s igy azzal is, közvetett módon leszünk javára az ügynek. Mentsük meg az elhagyott gyermekeket ! n. ínséges esztendő. Szomorú hirt tett közzé a földmivelésügyi miniszter a vetések állásáról kiadott jelentésében. A gazdasági tudósítóktól a minisztériumhoz érkezett adatok valamennyien megegyeznek abban, hogy a vetések állása nagyon kedvezőtlen és nap-nap után csökken a kielégítő termés reménye. Amig csak a spekuláció portálta ezt a szomorú hirt, hogy ennek révén felhajtsa a gabona árakat, nem adtunk ezeknek teljes hitelt, dacára annak, hogy a buza és a liszt ára szinte elképzelhetetlen magasra szökött. Most azonban amidőn maga a minisztérium erősiti meg a rossz termésről szárnyra kelt híreszteléseket, el kell azokat hinnünk s el kell készülnünk arra, hogy megint megpróbáltatáson kell keresztül mennie ennek a szegény országnak. Súlyos helyzet! Ha jó a termés, akkor rendszerint olyan alacsonyak a búzaárak, hogy a gazda alig elsajátítása pedig irónk felfogása szerint elvárható a polgári élet minden számottévő emberétől. Karácson Györgyről külön kiemeli, hogy „neque opificio, neque liberalibus artibus apud ullos commendatus" volt.

1 A követségek tagjai, kiknek nagy szerep jut ebben a korban, rendesen külföldi egyetemeken is megfordult; tudományos képzettségű egyének. Gyidáy Pál, Békés hű embere, kinek a jóvoltából Olaszországban tanul,

2 Almási (Literátor) Péter, Aszalói Mátyás, Bernát fi János, Bogáthi Miklós, Gyula ffy Lestár, Gyulai Mihály, Kakas István,

3 Óvári István, Sarmasági Zsigmond, Tövösi Péter, Trauzner Lukács és többen, mind többé-kevésbbé jelentékeny szereplők koruk * politikai és diplomáciai életében. Utazásaik révén többen széleskörű nyelvismeretre tesznek szert. Elsajátítják a nyugateurópai, azonkívül az oláh, tatár és török nyelveket. Szamosközy maga is ért e nyelvekhez ; az oláh nyelvről észreveszi, hogy rokon az itáliai nyelvekkel.

1 mivel néha perzsa neveket is magyaráz, valószínű, hogy e nyelv sem volt előtte teljesen idegen. Annak a humanista körnek, mely Eri Sz. I. 97. 1. — 2 Sz. I. 137. 1. — 3 V. ö. Veress Endre dr.-tól való életrajzát. (Magy. Tört. Életrajzok, 19Ö5.) '— * Sz. I. 24. 1., II. 285. 1. tudja megtalálni számadását, viszont ha van ára, akkor silány a termés. Az ilyen Ínségesnek Ígérkező esztendőkben szoktak a mai gazdasági tudósaink elmélkedni arról, hogy mennyivel gazdagabb és boldogabb lenne az ország, ha mezőgazdasági termelésünk nem lenne oly végtelenül elmaradott és egyoldalú, ha intenzivebben, ha a modern technikai segédeszközök felhasználásával művelnék meg a földet. Ha nagyobb súlyt helyeznének a kerti veteményekre, a gyümölcstermelésre, az ipari termeléshez szükséges nyers anyagok előállítására, a háziiparra és az iparfejlesztésre. Nálunk csak a nagy birtokosoknak úgynevezett mintagazdaságaiban találkozunk modern, intenzív gazdálkodással. Lehetetlen helyzet az, hogy egy kulturország népének jóléte egy egész esztendőn keresztül attól függjön, hogy kedvező-e az időjárás tavasszal, vagy sem, van-e eső májusban, és ha van, nem kevés-e, vagy nem tul sok-e? Sehol Európa nyugatán nem játszik olyan fontos szerepet a tavaszi időjárás, mint Magyarországon, a hol bízvást mondhatjuk, hogy élet és halál kérdése a májusi eső. Nem jól van ez igy s ideje lenne már, ha megszűnnénk egészen a délyben e szellem uralmát képviseli, több tagját már emiitettük. Nagyobbrészt külföldi egyetemeken képzett egyének. Közőlük a szerencsétlen Jósika István Krakóban, majd Olaszföldön tanul. Kovacsóczy Farkas, ki mint Szamosközy megjegyzi „Socratico more" viselte a börtönt, azzal vigasztalgatva magát, hogy a görögrómai históriában is vannak hasonló példák, kik üldözést szenvedtek, noha „bene mereáltak a haza iránt", Paduábau jár az egyetemre.

1 Itt oly nagy hirnévre tett szert, hogy éles eszét és nagy tudását az olasz tudósok sok idő multával is elismeréssel emlegették.

2 Kiváló humanista még Tordai János.

3 Istvánffy Miklós történetíró hallgatója volt Rotterdami Erazmusfiak

1 Pezzen Bertalan császári tanácsost szintén kiválóan tudományos embernek halljuk emlegetni.

5 János Zsigmond jártas a szabad művészetekben.

0 Báthory Zsigmondról olvassuk, hogy jó szónok, jártas a laíin nyelvben és előkelő stílusban tud e nyelven fogalmazni ;

7 különben már atyja Kristóf is nagy képzettséggel biró uralkodó, ki Német-, Francia-, Spanyolos Angolországban gyarapítja ismereteit.

8 i Sz. II. 136. s még IV. 38., 279. 1. - 2 V. ö. Szádeczky Lajos, Kovacsóczy Farkas 8. 1. (Tört. Életrajzok 1891.) — 3 Sz. IV. 279. 1. — * Sz. II. 20. 1. — 5 Sz. II. 20., 21., 34. 1. — 6 Sz. I. 109. 1. — ? Sz. II. 226. 1. — 8 Sz. I. 192. 1.