Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-26 / 41.szám

tik meg. Mások ismét tollaikért fogdos­sák a madarakat, amely eljárást még ke­vésbé lehet menteni, mint amazt. Mond­ják, hogy egy londoni divatárus hetenként 25—30 ezer madár tollát dolgoztatja fel különféle ruhaneműek díszítésére. Ráiöttek arra is, hogy sok helyen a bokros, csalitos helyeket kiirtották, az od­vas fákat kivágták, a gyümölcsösök bo­zontos fáit megtisztították s így énekese­inket a fészkelésre legalkalmasabb he­lyektől megfosztották. Érthető tehát, hogy madaraink ritkulásának magunk vagyunk okai. Mivel most már ismerjük a baj okait, kötelességünkké válik lehetőleg elhárítani a bajt és a madarak védelmével jóvátenni hibánkat. A védelemnek kétféle módja van: 1) védenünk kell a meglevő madarakat, 2) elő kell mozdítanunk szaporodásukat. Legtöbbet tehetünk állandó madaraink védelmére úgy, hogy télen, mikor a hó­lepel az eleséget elzárja előlük, alkalmas helyen és módon táplálásukról gondosko­dunk. Vannak madarak, melyek fára nem szállanak, földről szedegetik eleségöket mint pl. a pacsirta, a sármány, stb., ezek részére a hótól megtisztított helyre hintsünk ocsút vagy gabonafélét; azoknak pedig, melyek a földről nem esznek, etetőkön adjunk kendermagot, tökmagot, napra­forgó-magot. Ezeket a magvakat legjobb faggyú közé olvasztva adni nekik. Igy egész lakomát rendezünk számukra. Mily gyönyörűség lesz nézni az etetők körül sürgölődő apró madarakat s látni, mily szelídek s bizalmasak lesznek azok iránt, kik róluk szeretettel gondoskodnak. A téli etetés mellett a madárkák nyári megtelepítésére is legyen gondunk. A sza­badban fészkelők csak azt várják tőlünk, hogy fészkeiket kíméljük, oltalmazzuk. A fabdukban fészkelő különféle cinkék, po­száták, légy kapók, csuszkák és harká­lyok számára megfelelő, e célra készített fészekodukat helyezzünk el a kertben, szőlőben és erdőben, hogy azokkal pó­toljuk a természetes faüregek hiányát. A mesterséges fészekodukat nyilasukkal ke­letre, délkeletre fordítva és másfél mé­ternyi magasságban fára szögezzük fel csendes, lombos, de nem hozzáférhetetlen helyen. A lakás berendezéséről majd gon­doskodnak a szárnyas lakók. Ezeket kívántam elmondani nektek a gyümölcsfákról és a hasznos madarakról. Remélem, szavaimat megértettétek s amit hallottatok emlékezetben is fogjátok tar­tani. Remélem azt is, hogy a fákat és madarakat szeretni és védelmezni fogjá­tok, mint jó és okos gyermekekhez illik. Akik e szép és hasznos teremtményeket mint Isten adományait kellőképen megbe­csülik, azok nemcsak a saját javukat és a közjót mozdítják elő, hanem a jócse­lekedet szárnyain felemelkednek Istenhez, ki javunKra, boldogságunkra oly sok szép dolgot s ezek között zöldelő és gyümöl­csöző fákat meg hasznos és szép madár­kákat is teremtett, és úgy is meghálálja az ő jóságát, hogy szeretetet és kíméle­tet tanúsít teremtményei iránt, annálin­kább, mert aki ezeknek árt, az önmaga nak is árt. HÍREK. — Szabadságon. Dr. Perényi Kálmán alispán hat hétre terjedő szabadságát jú­nius 17-én kezdi meg. — A városi közgyámi állás betöltése ügyében a városi kör tegnap értekezletet tartott, mely, miután a polgármester a két pályázó közül dr. Brenner An­talt, .mint legmagasabb qualifikátiójut és mint szorgalmas és törekvő egyént, an­nál is inkább ajánlotta, mivel a közgyámi állással a polgármesteri fogalmazói nagy­mérvű teendők is egybe vannak kapcsolva ; egyhangúlag kimondotta, miszerint a köz­gyámi állás betöltésénél dr. Brenner Antal megválasztása mellett foglal ál­lást. — Az ügyvédi kar tisztelgése az nj törvényszéki elnöknél. Miként már hirt adtunk Nádasdy Aladár, a komáromi kir. törv. elnöke kedden városunkba jött, hogy a járásbirósági ügykezelést megvizsgálja. Az ügyvédi kar csütörtökön délelőtt tisz­telgett az elnöknél, ki a tisztelgőket szí­vélyesen fogadta. Jól esett hallanunk a barátságos jellegű beszélgetés folyamán az elnök azon kijelentését, hogy bárha a törvényszék városunkban volna, melynek fekvése, tájéka stb. tetszését igen meg­nyerte. — Kiküldetés tannlmányi útra. A düs­seldorfi és mannheimi kiállítások alkalmá­ból az országos gazdasági egyesület há­rom hétre terjedő társas kirándulást ren­dez Németországba, melynek célja a ki­állítások megtekintése és a németországi nevesebb gazdaságok tanulmányozása. Hercegprímásunk a tanulmányi útra ura­dalmának gazdasága részéről Etter Gyula kéméndi intézőt küldötte ki. A kikül­detés mindenesetre fényes bizonyítéka annak, hogy a Hercegprímás a gazda­sági fontos mozzanatok iránt érdeklődik és hogy azok érdekében áldozatra is kész. — Főispáni ebéd. Gyapay Pál főispán csütörtökön, a tavaszi rendes közgyűlé­sen jelen volt bizottsági tagok egy részét vendégéül látta a Fürdő vendéglőben adott ebéden. Miként értesülünk, Ü méltósága alkalmilag a bizottság többi tagjait fogja vendégszeretetében részesiteni. f Meszéna FereDC. Nagyszámú rokon­ságot borított gyászba az a halálhír, mely tegnap a kora reggeli órákban kelt szárnyra. Meszéna Ferenc ügyvéd, a vármegye tiszte­letbeli főügyésze hunyta le munkás életben kifáradt szemeit 92 éves korában. Meszéna Ferenc 1816. május 22-ikén született. El­végezve tanulmányait, 1842-ben ügyvédi irodát nyitott, majd a városnál ügyésszé lett megválasztva. Ügyésze volt egyben az esztergomi takarékpénztárnak. 49-ben mint nemzetőr szolgálta hazáját. Az absolutiz­mus beköszöntével, mivel a császári hű­ségi esküt letenni nem akarta s igy az ügyvédi gyakorlatot sem folytathatta, Bény­be ment gazdálkodni, hol birtokot bérelt. 61-ben megyei főügyész lett. 65-ben gróf Forgách főispán árvás ügyésznek nevezte ki, midőn újból főügyésze lett a megyé­nek, mig 72-ben, midőn a közigazgatás­tól az igazságszolgáltatás el lőn választva, tiszti ügyésszé választatott. A kilencvenes évek elején nyugalmasabb hivatalt vállalt, árvaszéki nyilvántartó lett s mint ilyen nyug­díjaztatta magát. Családja az alábbi gyászje­lentést adta ki. „Özv. Meszéna Ferencné sz. Paulovits Anna és alulírottak a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájda­lommal tudatjuk, hogy szerető hű férjem, áldott jó atyánk, nagyatyánk és dédatyánk,. Meszéna Ferenc hites ügyvéd, Esztergom megye nyugalmazott árvaszéki nyilván­tartója és tiszteletbeli főügyésze, áldásos életének 92-ik évében, 1907. évi május hó 25-én reggel 5 órakor végelgyengü­lésben, az Urban csendesen elhunyt. Sze­retett halottunk földi porait a róm. kath. egyház szertartása szerint beszentelve, f. hó 26-án' d. u. 5 órakor kisérjük örök pihenő helyére a kir. városi sírkertbe. Lelki üdvéért f. hó 27-én d. e. 9 órakor az esztergomi kir. városi plébánia temp­lomban szent misét hallgatunk. Esztergom, 1907. május 25-én. Áldás és béke leng­jen porain ! Meszéna Mária, özv. Ivanits Istvánné, Meszéna Matild özv. Etter Nán­dorné, Meszéna Lajos, Meszéna Kálmán, Meszéna Kornélin gyermekei. Meszéna Lajosné szül. Bellovits . Irma,, Meszéna Kálmánné szül. Spiszár Mária, menyei. Ivanovits Béla veje. Etter Kálmánné. szül. Domoszlay Eugénia, Etter Gyu­láné, szül. Munkácsi Sarolta, dr. Etter Dezsőné, szül. Kruplanitz Aranka, Et­ter Ödönné, szül. Legény Irén unoka menyei. Etter Kálmán, Etter Gyula, dr. Etter Dezső, Etter Ödön, Meszéna Lajos ifjú, Meszéna Ferenc ifjú, Meszéna Jenő, Meszéna Ernő, Meszéna Pistike, Meszéna Mariska, Meszéna Tibor, Meszéna Jolán, Nisky József, Nísky Erzsike, Nisky An­nuska unokái. Etter Nándor, Etter Ödönke, Etter Lacika, Etter Gyulus, Etter Klárika, Etter Dezsőké, Etter Jenőké, Etter Palika, Etter Kálmánka dédunokái. — Esküdtszéki tárgyalások. A komá­romi kir törvényszék májusi esküdtszéki ülésszaka szerdán vette kezdetét, melyre városunkból esküdti szolgálatra Magurányi József, Marosi Ferenc, Meszéna Kálmán és Cseicsner Ferenc hivattak be. — Városi vadászterület bérbeadása, A városi vadászterület bérbeadásának árve­rése csütörtökön folyt le. Hárman tették le a bánatpénzt, azonban az árverésben csak egy vett részt, . nevezetesen Saile Antal budapesti lakos, aki 3000 ko­rona bért igért, mig a vadkárokért ugyanannyit. Ezenkívül egy írásbeli aján­lat is érkezett be, mely bérlet, vadkár, adó s többi címen 8000 koronát ajánl fel. A kérdésben véglegesen a közgyűlés fog dönteni. — Zene a Széchenyi téren, A mennyi­ben szerdán a Duna áradása következtében a térzene a primási kertben nem volt meg­tartható, a zene tegnap este a Széchenyi téren játszott. — Előleges SZini jelentés. Szalkay La­jos, a székesfehérvári és szombathelyi színházak igazgatója tudatja, miszerént társulatával, melynek előadó személyzete 17 nőből és 17 férfiből, vezetősége és műszaki személyzete 13 és zenekara 12 tagból áll, előadását a Milliárdos Kisasz­szony operettel kezdi meg június 4-én a Fürdő vendéglő udvarán épült nyári szin­körben. — Mikor lesz a képviselő választás? Lapunk legutóbi számában az volt, hogy a képviselőválasztás határidejét az alis­pán június 19-ére tűzte ki, mi sajtóhiba, mivel az 14-ére van kitűzve. — Méhészeti gazdasági tanfolyam Gö­döllőn. Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter leiratot intézett a törvényhatósá­gokhoz a méhészeti gazdasági tanfolyam érdekében. A leirat szerint a gödöllői ál­lami méhészeti gazdaságban az 1907. év folyamán időszaki tanfolyamot tartanak a következő beosztás szerint: június 1 — 15-ig erdőőrök, június 18—28-ig lelkészek, jú­lius 1—21-ig és július 24-től augusztus 15-ig néptanítók, végre augusztus 18—31-ig nők részére. A tanfolyamoknak céljuk, hogy a résztvevők a. méhtenyésztés elmé­leti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, valamint, hogy a méhkaptáraknak és mé­hészeti segédeszközöknek házilag való el­készítését is megtanulják. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgatót vesznek fel. Minden egyes tanfolyam hallgatói annak tartama alatt díjtalanul teljes ellátásban részesülnek és azonkívül azok részére, akik a pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják, a vasúti költséget is megtérítik. A pályázatokat a földmive­lésügyi miniszterhez kell címezni. — A magyar művelődés a XVI—XVII. században- E cimen látott egy érdekes és művelődéstörténeti szempontból értékes mű napvilágot a közelmúlt napokban, melynek szerzője Bagyary Simon bencés tanár, a rend helybeli székházának rokon­szenves és jeles tehetségű tagja. A könyv, mely a pannonhalmi főapátnak van ajánlva, mint a magyar művelődés nagyérdemű munkásának és pártfogójá­nak és amely Szamosközy István törté­neti maradványai alapján van megírva, tiz fejezetben ismerteti zamatos magyar stílusban a két század művelődési mozza­natait. A bevezetésben elmondja a szerző, hogy könyvével a hazai művelődés tör­ténetének anyaggyűjtési munkájában, a magyar művelődéstörténelem parlagon hevert mezejének, rendszeres művelése előmunkálatában, a kútfők művelődéstör­ténelmi feldolgozásában kívánt részt venni. Szerző szives hozzájárulásával az érdekes műből legközelebb egy-két szemelvényt fogunk bemutatni. = Wollner cirkUSZ. A Mária Terézia­utcában felállított kényelmes és diszes sá­torban kezdették meg Wollner fivérek variété előadásukat pénteken este. A be­mutató előadáson arról győződtünk meg, ho^y Wollner fivérek cirkusza messze túlhaladja és össze nem hasonlítható azok­kal a cirkusz-varietékkel, melyek eddig városunkban voltak. A társulat kiváló erők­ből áll. A bemutató műsorából különösen kiemelendők a korcsolya-művészek, kik bámulatos ügyességű mutatványaikkal a közönséget valóságos lázba ejtették. Ér­dekes mutatványai voltak Theo Johnson amerikai Tramp Junglernek. Valley test­vérek kiváló kerékpárművészete szintén érdemes a megtekintésre. Ezenkívül az abroncs-művész, valamint a társulat többi erői is méltán megérdemlik, hogy a kö­zönség részéről támogatásban részesül­jenek. Ma két előadás lesz, melyekről bővebb tájékozást olvasóink a hirdetési rovatban szerezhetnek. 4646/907. tkvi szám. ÁiTOési hirdßfemßngi kivonat;. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy özv. Pfluger Jánosné szül. Wohler Anna Mária doroghi lakos végrehaj tatónak Gin­czinger János végrehajtást szenvedett el­leni 37 kor. 78 fii. hátralékos tőkeköve­telésének, ennek 1907. évi január hó 10 napjatói járó 6 °/o-os kamata és 12 ko­rona árverés kérelmezési költségének kielégítése iránti végrehajtási ügyében a komáromi kir. törvényszék kerüle­téhez tartozó esztergomi kir. járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság te­rületén Dorogh község határában fekvő, a doroghi 598 számú tkvi betétben ak­kor még Ginczinger János (Hogelmayer Anna Mária férjének) tulajdonául felvéve volt A f 1 sorszám 73 hrszám beltelki pincehelyiségre 1600 korona kikiáltási ár­ban az árverés a 763/907 tkvi számú árverési hirdetmény szerint elrendeltetvén, végrehajtató fél kérelmére ezen ingatlanra, mely már nevezett végrehajtást szenvedett­nek jogutódai, kiskorú Ritter József, György kiskorú Ritter Mária és kiskorú Ritter Szidónia tulajdonosok nevén vezettetik, az árverés ujabbi határidejéül 1907. évi junins hó 13. napján délelőtti 9 óráját Dorog község házába kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fenti ingatlan esetleg a ki­kiáltási áron alul is el fog adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árá­nak 10°/o-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezeihez tartoznak letenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár tetszés szerinti részletben 3 hónap alatt fizetendő az árverés nap­jától számítandó 6%-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Dorogh község házánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1907. április hó 29-én. Magos Sándor. kir. Ítélőtáblai biró.

Next

/
Thumbnails
Contents