Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-19 / 39.szám

egyúttal örvendetes erkölcsi purifi­kátión megy keresztül anélkül, hogy bárminemű hatósági beavatkozásra volna szükség. Sajnos, nem igy történt. Mert épen a szorgalmas, a jóravaló, a becsületes magyar és az idegen ajkú munkásnép legjava vette ke­zébe a vándorbotot s ma, a kiván­dorlási törvény életbelépte után négy esztendővel ott tartunk, hogy több mint hétszázezer ember vándorolt Amerikába és hogy idehaza épen a legnagyobb mezőgazdaságot üző vidékeken munkáshiány észlelhető és hogy legutóbb, különösen a Du­nántúlon, a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlon, tehát a legmagya­rabb vidékeken, valósággal nemzeti veszedelemmé nőtte ki magát a ki­vándorlás, és a végeredmény, hogy épen ezeken a helyeken ütötte fel a tejét az agrárszocializmus. Eltekintve az óriási anyagvesz­teségtől, amely a kivándorlás révén az országot éri, sokkal nagyobb a veszteség, ha azt is figyelembe vesszük, hogy négy év alatt hét­százezer munkáskéz elveszítését sínyli a magyar mezőgazdaság és az anélkül is gyenge magyar ipar és hogy ezek közül is több, mint 45-ezer elpusztult és közel 65 ezer ember, mint rokkant, munkaképte­len máris elveszett hazájára és csa­ládjára nézve. És nézzük csak, mit tettek a kivondorlás megakadályo­zására ? Semmit! ! Az egész intézkedés annyiból ál­lott, hogy megcsináltak egy rossz kivándorlási törvényt, amellyel el­érték azt, hogy a lelketlen külföldi ügynökök mellé, még néhány száz magyar ügynököt szabadítottak a nép nyakára, akik azután már a legutóbbi esztendőben 308 ezer embert szállítottak Amerika bányá­iba és gyáripari telepeire. Megdöbbentő ez a statisztika, már azért is, mert kitűnik ebből az, hogy a hazáját elhagyó 308 ezer kivándorlóból volt 251 ezer férfi és 57 ezer asszony, leány és gyer­mek. ház. A lányok ugylátszik nevetnek is rajta. Utánok illő távolban ballag a mama, mint egy kifejlett évelő georgina. Mellette egy komolyabb szándékú jogász gyerek bandukol fontoskodó tekintettel és gesz­tussal. (Biztosan annak az elvnek hódol, hogy nézd meg az .anyját, vedd el a leányát.) Hm ! Most meg egy csapat fiatal ember jön. Fürkésző pillantásokat vetnek a félho­mályban alig felismerhető alakok felé. Egyik szerelme tárgyát keresi, másik a hitelezőjétől fél. Az alakok egyre jönnek, tarka válto­zatokban. Szubtilis bakfisek közelegnek nagyre­ményű, gymnazista udvarlókkal. Ép a költészetről csacsognak. Az egyik kurta­szoknyás kis lány azt vitatja, hogy ő tudna verset irni, már a fejében van, csak . . . csak ugy ... de összeállítani nem tudja. . . Hátul a mamák a cseléd­mizériát tárgyalják, meg befőttekről be­szélnek, közbe-közbe pletykákról susog­nak. Igy ölelkezik a költészet a prózával. Aztán megint egy terjedelmes familia! Elöl négy hölgy s egy akkora gaval­lér, mint a kis ujjam. Helyzete magasla­tán önbecset érvezve, nagy komolysággal a párbajairól beszél. Ő szívesen főbe lőné magát, ha a hölgyek ugy kívánnák. De ki tudná oly gyors egymásutánban papirra vetni a fotográfiákat! — Szóval fess hölgyek és kevésbbé fessek, szépek A férfi kivándorlók 76%-a, va­gyis 180860 egyén a 25—50 élet­évet betöltött legerősebb munkásra, mig a hátralékos 24°/o, vagyis 60240 egyén, 19—25 évig, tehát a katonakötelesekre esik. — Kell-e en­nél megdöbbentőbb számadat annak igazolására, hogy szinte rohanva közeledünk a nemzeti pusztulás ve­szedelme felé. Ezt pedig megakadályozni nem­csak hogy kell, de egyenesen és égető kötelessége a kormánynak, minél előbb, minél radikálisabb esz­közökkel. Két mód van rá. Módosítani kell a kivándorlási törvényt és földet adni a népnek. Minél több földet parcellázni és eladni a népnek és meghonosítani a nagy birtoknak kisebb, 5—10 holdas részekben való bérbeadását, hogy akinek nincsen pénze örök­áron venni földet, az bérlet útján juthasson könnyen művelhető, hasz­not hajtó földhöz. Meg kell tani­tani az embereket belterjesen gaz­dálkodni s mivel ezt más államok­ban is meg tudták honosítani, ná­lunk sem mehet lehetetlenség számba, s igy megfogjuk érni rövid időn belül, hogy kivándorolt véreink visszakívánkoznak majd az édes szülő-hazába s itthon fognak köz­remunkálni az erős, a nagy és füg­getlen Magyarország felépítésében ! DJ. HÍREK. — Frey Ferenc, közéletünk jeles és agi­lis tagja, miként örömmel értesülünk ; sú­lyos bajából, melyet erős meghűlés kö­vetkeztében szerzett, már annyira fölé­pült, hogy ágyát elhagyhatja. — Városunk a kamarai székház felava­tásán. A kerületi ipar és kereskedelmi ka­mara ujonan épített székházának f. hó 29-én tartandó ünnepélyes felavatásán a város képviseletében Vimmer Imre pol­gármester fog megjelenni. / — Személyi hír. Viola Imre székesfő­és kevésbbé szépek (tessék elhinni, hogy ezek többen vannak) fiatalok és idősek, tapasztalatlanok és rafinirozottak, sová­nyak és kövérek, törpék és magasak, kedvesek és kevésbbé kedvesek stb. stb. Csupa ilyen ellentétekből áll a világ. Iga­zán érdekes felvonulás. Hát még azok a fix alakok, akik találó és jellemző nevekkel vannak felruházva ! Noha a férfiak is nagy mesterek ebben, de a nők sem maradnak mögöttük. Igy vannak: Ubrik Borbála, Szandolin, Fla­mingó, Szegfű Laci, Ürge, Mókus, Me­fistó, Hexameter, stb. stb. Hanem a kamera obskurám felmondta a szolgálatot. Teljes a sötétség. ^ Kigyúl­nak a gázlámpák. Végig mentem a pad­sorok között. Minden helyen ültek. Sit­teges-suttogás, nevetés-kacagás itt-ott. . . Lassan-lassan a sétálók is hazafelé szál­lingóznak. . . Csend lesz körös-körül. Az éj leszáll, minden zaj elül s myriád csillag virraszt az alvó föld fölött. A hold, mint sóvárgó Don Juan, ra­vasz mosollyal kandikál ki a futó felhők mögül s ismét elbuvik. Foszforeszkáló ezüstös fénye misztikus vonalakkal raj­zolja körül a néma tárgyakat. Az üde esti szellő suttogva csókolja a remegő faleveleket, aztán tovasurra'n. Elszenderül, elcsendesül minden a föl­dön meg az égen. — Jó éjszakát. Jó éjszakát! városi tanácsos, városunk fia, néhány napra rokonai látogatására Esztergomba jött. — Gyárosaink a pécsi kiállításon. A pécsi országos kiállításon miként olvassuk, gyárosaink közül Brutsy János, Heisch­mann Ferenc, Schrank Béla és Bayer Károly vesznek részt kiállított gyártmánya­ikkal. — Hírek Kovácspatakból. Kies kirán­dulóhelyünk iránt napról-napra fokozó­dik az érdeklődés. A győri polgári leány­iskola igazgatósága értesítette a társulatot, hogy legközelebb 130 tagból álló társa­sággal lerándul. A budapesti Barcsay-ut­cai gymnázium növendékei is felrándul­nak a nyár folyamán, ezen kivül helybeli iskoláink ifjúsága is felkeresi Kovácspa­takot. — A vezérkar városunkban, A hadse­reg vezérkara magyarországi terep szemle útjában, 16 tábornok, 4 ezredes stb. Ösz­szesen 34 tiszt csütörtökön érkezett váro­sunkba, hol is a primási palotában, a ka­nonoki házakban, majd szállodáinkban volt elszállásolva. A Fürdő vendéglőben ren­dezte be irodai helyiségét, mely két szo­bából állott. Másfél napi itt időzés után pénteken d. u. a vezérkar folytatta útját. — Virág hullás. A természet rendje, hogyha eljő a kikelet, újra életnek, teljes pompájukban díszlenek a virágok. Az ő hervadásának ideje a kikelet volt. Életé­nek legszebb tavaszán, rózsás álmainak, reményeinek zenitjén érintette a halál sorvasztó lehelete. Bút, bánatot, szomo­rúságot hozott övéire. Életével váltotta meg szenvedéseit. A gyászhír, mely egy a reményteljes életpálya korai végéről számol be, igy szól: „Özv. Wodicska Ferencné, szül. Wagner Ilona ugy a sa­ját, valamint a nagyszámú rokonság ne­vében is fájdalomlelt szívvel jelenti, for­rón szeretett egyetlen, kedves, jó leányá­nak Wodicska Ilonka budapesti Ranolder tanítónőképző intézet IV. éves növendé­kének hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, életé­nek 19-ik évében, május hó 16-án reg­gel 2 órakor történt elhunytát. A drága "halott földi maradványba folyó hó 17-én délután 5 órakor fog a szenttamási Ima­ház-utca 3. számú gyászházból a szent­györgymezei sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-ál­dozat pedig folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor fog a vízivárosi plébánia temp­lomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1907. május hó 16. Adj Uram örök nyugodalmat néki ! Özv. Wodicska Ferencné szül. Safarik Anna nagyanyja. Wodicska Mária férj. Hilbert Károlyné nagynénje. Wagner János, W T ágner István nagybátyjai. Einczinger Ferenc, Einczin­ger Lujza férj. Kósik Ferencné, Einczin­ger Sándor unokatestvérei. Wagner Ka­tica férj. Obert Kálmánné, Wagner Ma­riska férj. Vadkerti Zsigáné unokatestvérei." — Hivatalvizsgálat. Főispánunk csütör­tökön Tokodon és Bajóton ' hivatalvizsgá­latot tartott. t PospeSCh Antal. Alig pár napja, talán egy hete, hogy közöttünk járt-kelt és ma már az anyaföld ölén piheni az élet fáradal­mait, lelki szenvedéseit. Egy-két éve, hogy fiú gyermekét, ki büszkesége volt, fáj­dalomtól megtörten kisérte sirba, reá rö­vid időre, egyetlen kis leánya költözött el az élők sorából. A csapás, a szenve­dés megviselte öt, ki családját rajongás­sal szerette. Őt megváltotta a halál szen­vedéseitől, de annál .nagyobb bánat érte özvegyét, ki rövid egy-két év alatt gyer­mekeit és férjét vesztette el, akinek elvi­selhetlen fájdalmaiban őszintén osztozik az általános részvét, mely a megboldogult temetésén, impozánsul nyilatkozott meg. Pontos, munkabíró és szerető tisztviselőt veszített benne a Máv., de egy közked­velt és általában tisztelt tagját gyászolja társadalmunk. Övéi az alábbiakban tu­datták a gyászesetet. „Özv. Pospesch An­talné szül. beckói Blaskovich Ilona^ugy a maga, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett felejthetetlen férje, illetve testvérük és rokonuk Pospesch Antal úr a magy, kir. államvasutak osztályvezető főmérnöke folyó évi május hó 16-án reg­gel 6 órakor, munkás életének .63-ik és példás, boldog házasságának 20-ik évé­ben, rövid, de kinos szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után ál­dott lelkét Teremtőjének visszaadta. Drága halottunk hült tetemei f. évi május 17-én d. u. 6 órakor fognak a kir. városi te­mető kápolnájában a kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni és ugyanott Örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise-áldozat a megboldogult lelki üdveért folyó évi május 18-án (szom­baton) reggel 9 órakor fog a belvárosi plebjánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Esztergom, 1907. má­jus hó 16-án. Áldás és béke poraira ! Pospesch Károly, Pospesch Adolf, Pos­pesch Mária férj. Biberauer Tivadarné Pospesch Anna testvérei. Blaskovics Ár­pád és neje Hensel Elma, Blaskovics Gá­bor és neje Funta Mária, Landorfer Kon­rád és neje, Blaskovics Sándorka, Blas­kovics Ilus sógorai és sógornői." — Megyegyülés. Vármegyénk törvény­hatósági bizottsága tavaszi rendes köz­gyűlését f. hó 23-án tartja. A kilencven­három pontból álló tárgysorozat nagyrész­ben formai elintézést igénylő tárgyakból, u. m. felsőbb rendeletek, jelentések tudo­másul vételéből, majd kérvények és leve­lezésekből áll. A felsőbb rendeletek között olvassuk a kereskedelemügyi miniszternek leiratát, mellyel a süttő-tardosi vicinális közutnak, a törvényhatósági utak hálóza­zatába való felvételét kimondó határozat­tól jóváhagyását megtagadja. A kérvé­nyek között van Kollár Péter árvaszéki elnök kérelme, melyben július l-től nyug­díjaztatását kéri. Ezen a közgyűlésen fog be­töltetni a Petheő Bormesztini Éva féle ala­pítványnál megüresedett egy nemesi hely, melyre több pályázó van. — TŰZ. Pén!eken a délutáni órákban egy mozsár lövés dördült el, jelezvén, hogy tűz vam Tóth Jánosnak, a szt. Anna templommal átellenben lévő házában egy^ félszer gyulladt ki, melyben sok minden­féle gyúlékony anyag volt felhalmozva. A tűznél legelsőnek a 76. gyalogezred egy szakasza jelent meg, mely arra mentében látva a tüzet, gyorsan gulyába rakta fegy­verét és menteni ment. Rövid vártatva ki­vonult a 26-osok egy szakasza a külső laktanyából fecskendővel. Általában a ka­tonaság dicsérendő érdeklődést tanúsított a tűz alkalmából. Mire a tűzoltók kivo­nultak, a tűz már teljesen lokalizálva volt. — Adományok az egri kerületi ifjúsági tornaversenyben résztvevő főgimnáziumi tanulók részére. Egerbe, az ifjúsági tor­naversenyre f. hó 25-én a főgimnázium­ból 26 tanuló indul Dombay Nárcisz ben­cés tanár és Oberth Ágoston tornatanár kíséretében. Közülük a szegényebb sor­suak részére Esztergom városa és az esztergomi takarékpénztár 50—50 koronát a kereskedelmi és iparbank 25 koronát adományozott. Farkas Tivadar kékfestő pedig szives volt számukra 25 tornanad­rágot díjtalanul megfesteni. Az ifjúság e nagylelkű jótevőinek az intézet igazga­tója e helyen is hálás köszönetét fejezi ki. — A Dunántúli Közművelődési Egyesü­let XVI. közgyűlését június 2-án tartja meg Széli Kálmán diszelnök vezetése alatt Pécsett. A közgyűlés és a vele kapcsola­tos ünnepségek sorrendje a következő: Junius 1-én az egyesület elnökségének fo­gadtatása, a közgyűlésre jelentkezők el­szállásolása. Esti Va9 órakor ismerkedés a kiállitás területén. Esti 9 órakor dísz­előadás a kiállítási színházban. Junius hó 2-án Vall órakor a D. K. E. tizenhato­dik évi közgyűlése az uj városháza disz-

Next

/
Thumbnails
Contents