Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-12 / 37.szám

részét, melynek erkélyéről volt Kmety szólandó. Brutsy János, mint a függetlenségi és 48-as kör elnöke, tudatta pár szóval az egybegyűltekkel képviselőnk látogatásának célját, melyek után Kmety lépett elő a városháza erkélyére, hogy beszámolóját elmondja. Szavait azzal kezdette, hogy ő mindenkor az őszinteség és igazmondás embere szokott lenni s igy beszámolója alkalmából is tiszta bort önt választói poharába, nem szépiti a dolgokat, úgy adja elő azokat, amint tényleg vannak. Beszámolója két irányban tájékoztatta választóit. Elsősorban az országos politikai mozzanatokat illetőleg, másodsorban pedig helyi vonatkozású és érdekű dolgok tekintetében. Az országos politikáról szólva, felemiitette, miszerint a kormány eddig három irányban fejtett ki tevékenységet. Elsősorban rendet teremtett az országban, nevezetesen megszavazta országgyűlésileg az adókat és a katonákat, ami a paktumon alapszik, másodsorban tevékenységének egész erejével azon munkálkodik, hogy megteremtse az alkotmány-biztosítékokat, igy a többek között, hogy visszaszerezze a megyéknek pénztáraikat, hogy azoknak, mint védbástyáknak erkölcsi és anyagi erejét, súlyát visszaadja, hogy egy esetleges alkotmányellenes kormány törekvéseivel szemben megvédjék a hazát, továbbá tevékenységének elsőrendű munkálkodási körébe vonta az általános szavazati jog behozatalát, ami a nemzet kezében hatalmas fegyver lesz, a netáni kísértések esetén. Harmadsorban pedig az önálló vámterület kérdésében tudatta, hogy 1917-től meg fog szűnni Ausztriával a közösség. A városunkat közelről és közvetlenül érdeklő kérdések közül, négyről tájékoztatta választóit. Elsősorban a rendezett tanácsú városoknak nyújtandó anyagi támogatásról, ami ma már azon stádiumban van, hogy január l-től a segélyezések már folyósítva lesznek. Másodsorban a boritaladóról. Neki, úgymond képviselőnk, az a véleménye, hogy a boritaladó végleg el volna törlendő és az abból évente befolyó 16 millió, a pálinkaadóból volna pótlandó. Előadta, hogy a borvidékek képviselői mozgalmat indítottak a borital adó végleges eltörlése iránt, aminek az lett az eredménye, hogy a miniszter hamint bivaly gulyák, átszáguldnak a bozontos felhőnyájak: csak az én csillagom látja. Mert a Ti szemetek csak egymáson révedez. Nem halljátok a riadva zengő, tüzkarikás csattanásokat. Csak a szerelmes meséket, miket ajkatok egymásnak elsusog. Amely mesékben benn cseng napkelet minden tűzmámoros hangja. S melynek szavai színesek, mint napnyugat esti, rengő, százszinű, égő kárpitja. Barátom, hamisan és kajánul üdvözöllek. Mond meg szép Arádnak, hogy gyűlöllek benneteket. Mert irigyellek. Nagyon bűnös, rút, piszkos irigységgel. Mert nincs nekem is: kit szabadna szeretnem ! Köszönt legnagyobb irigyed s legjobb barátod. Vesper. Jegyzetek a határról. Ha nem tanultuk volna már az elemiben, hogy a Lajtha az ország természetes nyugati határa: nem is tudnók, mikor magyar földre érünk a fiók-germániából. Bruck a Lajtha egyik partján. A másikon Királyhida. A hid bal feljárójánál a feketesárga oszlopon : Österreich; a jobboldalin : Magyarország áll, örömgyujtó nemzetiszínű mezőben. Az utolsó brucki ház, melynek falát a tározóit ígéretet tett, miszerint januárig a leszállításra vonatkozó törvényjavaslat be lesz terjesztve. A villamos vasútról szólva, jelezte, miszerint a kereskedelmi miniszter szerint annak létesítése államellenes érdekekbe ütközik, hanem ahelyett kilátásba helyezte, hogy a Duna áthidalásával megteremti az összekötő vasutat. A reáliskola államosításának és négy osztálylyal leendő bővítésének kérdéséről, mint olyanról beszélt, melynek megvalósítása a közel jövőben várható. Beszámolójának végeztével kitartásra és bizalomra buzdította választóit, kik lelkes éljenekkel köszönték meg Kmety tájékoztató szavait. Képviselőnk után a doroghi kerület országgyűlési képviselője, Zlínszky István beszélt az egybegyűltekhez. Két okból jött el úgymond. Elsősorban, hogy vezérének, Kossuthnak szívélyes üdvözletét a kerület választóinak tolmácsolja, másodsorban pedig, hogy Kmetyt beszámolójára elkísérje. Ismertette az országgyűlés tevékenységét, mely főleg a munkásnép érdekeinek megvédése céljából fejtett ki nagy tevékenységet. Kitartásra buzdította a választókat. Végül Vimmer Imre polgármester szollott. Elsőben is köszönetet mondott Kmety nek beszámolójáért, másodsorban pedig egy határozati javaslatot terjesztett elő, mit a jelen voltak el is fogadtak, amely szerint felírtak a kormányhoz, melyben bizalommal üdvözlik és a vállalt Programm keresztülvitelére kérik, továbbá üdvözlő sorokat intéznek a függetlenségi párt vezéréhez, Kossuth Ferenchez, n. Közigazgatás a megyénél. A vármegye adminisztrációja április havában, miként azt a közigazgatási bizottságnak szerdán tartott ülésében felolvasott havi jelentésekből hallottuk, a rendes mederben folyt. Különös dolgok magukat elő nem adták. Örömmel voltunk tanúi annak a nagy érdeklődésnek és szigornak, mellyel a közigazgatási bizottság az élelmiszerek hamisítása terén előfordult ujabbi eseteket elbírálta, bár jogi szempontból a bizottság felfogásához bizonyos kétség is fér. Az eset a következő. A rendőrkapitány egy esztergomi, egy szálkai és egy lelédi méla Lajtha mossa: német kávéház. Az első magyar ház az ut jobboldalán : a magyar kávéház. Vasárnap este van. Hát persze, hogy itt ülök. Megvallom : nem jöttem volna ide. De cigányt láttam. S zenét hallottam. Hamisítatlan magyar zenét, hamisítatlan magyar cigánytól. Készakarva irom igy „hamisítatlan magyar cigány". Mert a sok talmi cigánytól borsódzik a hátam. Már, akiket Bécsben láttam. A jó Bécs terjeszti a mi hírünket. Élvezetesen, de hamisan. Különösen Práterjében reklámnak használja a „magyar" fogalmat. Minden ötödik mulatóhelyen nagy táblák hirdetik: Ungarische Zigainer-musik. Vagy: Ungarische Gulyás. Néhol: Szegediner halpaprikás. És a reklám csal. A jó reklám a legjobb üzletet csinálja. Csak ugy hull be a tömegje. És az élelmes vendéglős minden büdös, megromlott jószágát eladja e címen : magyar. S a vélemények olyanok a magyarról, amilyen az a gulyás, vagy paprikás. Hát igy hamisítják a cigányt is. Istenemre, ha akad valahol egy-egy cigánybanda : csikós uniformisba bujtatják. S a jó bécsieknek dissonáns nótáikat igy adják be. Mert egy se tud muzsikálni. A asszonyt, akik a húsvéti ünnepek előtt a piacon avas szagú, savós, margarinnal kevert és vizezett vajat árultak, mint jó minőségű vajat a rendes piaci árban, fejenként 10—10 koronára büntette, akik az ítéletet súlyosnak találván, jogorvoslattal éltek. A közigazgatási bizottság egyiknek büntetését 1 napi elzárásra és 20 korona pénzbüntetésre, mig a másik kettőét 2—2 napi elzárásra és 40—40 korona pénzbüntetésre emelte fel, tekintettel az élelmiszerekkel s különösen a tejtermékekkel űzött visszaélések gyakoriságára és azok megakadályozásának, illetőleg a hatósági ellenőrzésnek nehézségére és arra, hogy a hamisitott tejtermékek a fogyasztóközönség egészségét nagy mértékben veszélyeztetik. Bár általában mindenki egyetértett érdemben az ítélet tervezetével, alaki, jogi szempontból azonban többen felszólaltak, arra alapítván felszólalásukat, hogy azon esetben, ha egyedül a panaszlott él felebbezéssel, hátrányára az ítélet meg nem változtatható, ami elfogadott jogi elv. Hosszas jogi vita után az előadó szigorító javaslata fogadtatott el a fentebb jelzett módon. Az alispáni jelentésből két szomorú momentum emelkedik ki. Az egyik az a sok tűz, mely főleg a túlsó járásban volt és elég érzékeny károkat okozott, bárha azok javarészben megtérülnek a biztosítás révén, a másik, hogy április hóban 49 egyén vándorolt ki a megyéből. A pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adók befizetésénél csökkenés volt, mig a többi adónemeknél emelkedés. A tanügy terén felemlitésre méltó magát elő nem adta, a tanítás a megye összes népoktatási tanintézeteiben zavartalanul folyt. A tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok a városban kevésbbé voltak kedvezők, mig mindkét járásban kedvezők voltak. Meghalt áprilisban összesen 225, ebből a városban 57, az innenső járásban 96 és a párkányiban 72. Tüdővészben 17-33°/« halt el. Hétéven alóli 44'89%. A Kolos-kórházban ápoltatott 277, 3549 ápolási napon át. Az államépitészeti hivatal főnöke jelentéséből láttuk, hogy ugy az állami, mint a törvényhatósági közutak jókarban voltak. A főállatorvos az állategészségügy állápárkányi Vilmos tört von os hegedűjével Szent Dávid hozzájuk. Hanem ez a banda itt mellettem: már hazai. Baronyai Antal a primás Nezsiderből. S művészei műveletlen, de jó fülű ifjak. Bravúrosan és merészen játszanak. Alig tudok irni tőlük. Majd ki csöppennek nagy könnyeim levelemre, úgy meghat a nóta: H

Ha az Isten nem egymásnak teremtett ..." Ha nem azt húznák mindjárt utánna, hogy: „Nagy a feje, búsuljon a ló . . ." tán sirnék is. De igy, a szomorúság makacs akciója vig reakciót szül. Igy van ez rendjén. Itt a magyarok az osztrákokkal békésen, testvérként élnek. Összeházasodnak, komáskodnak s szeretik egymást. Ez nem paradox mondás. Való. Azt hiszem, nem haragszanak meg, ha átlátogatok egy kicsit hozzájuk: a Lajthán tul. Hát tegnap Bruckban bementem egy könyvkereskedésbe. Kértem Hauptmann drámái közöl egyet-kettőt. Ez a Hauptmann az a német literaturájában, aki a mienkben, mondjuk, ki is no ... ? Senki. Igen. Senki. Nálunk tilos még szociális alapeszmével drámázni. De, hogy mégis hasonlítsam valakihez (Ne féljetek magyar Akadémisták, hozzátok nem hasonlít), hát sáról számadatokkal számolt be az állategészségügy elég kedvező állásáról, majd az állategészségügyi szolgálat ugyancsak jó ellátásáról, ami ellen panaszra ok magát elő nem adta. Végül a közgazdasági előadd ismertette a kedvezőtlen időjárás szülte mostoha közgazdasági viszonyokat, melyek a várandó termést illetőleg aggodalomra adnak okot. A cseléd- és munkásviszonyokról szól /a, azokat ezidőszerint kielégítőknek találta, félni lehet azonban, — úgymond — hogy a most tárgyalás alatt álló és a gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat oly eszköz lesz lázitó körök kezében, hogy azzal olyan helyeken is előidézik a sztrájkot, ahol eddig a békés nyugalom és egyetértés meg volt. —s. HÍREK. — A hercegprímás és kultuszminiszter válasza. „Az Esztergom-vidéki rom. kath. Népnevelők Egyesületének" f. hó 4-én tartott közgyűléséből küldött s lapunkban már közzétett távirati üdvözléseire az alábbi válaszok érkeztek a hercegprímástól és a kultuszminisztertől Fehér Gyula dr. egyesületi elnökhöz: „Köszönettel vettem a róm. kath. népnevelők egyesületeitek nevében tolmácsolt üdvözletet és kívánom, hogy működésük mind az anyaszentegyházunk, mind hazánk üdvére szolgáljxm.r Vaszary Kolos bibornok érsek'" — „Az esztergomvidéki róm. kath. népnevelők egyesületének üdvözlését köszönöm, viszonzom és számitok hazafias támogatásukra. Apponyi". — Szabadságon. Haán Rezső m. kir. anyakönyvvezető hat heti szabadságra megy, mely idő alatt Polczer István h. anyakönyvvezető fogja teendőit ellátni. — Hübschl Kálmán müve a pécsi kiállításon. A Váci Hírlapból vesszük át az alábbi hirt. „ Városi mérnökünket, Hübschl Kálmánt Darányi miniszter megbízta, hogy a pécsi orsz. kiállításra készitse el a borszakcsoport diszkapuját. A munka el is készült, egy székely motívumokkal biró hatalmas kapu, mely egyik látványossága lesz a kiállításnak. Hübschl tervei szerint Gabriel ácsmester végezte a munkát, melyet tegnap el is szállítottak Pécsre. A felállításra Scheffer András, ki a szövő és kötőgyárnak rövid idő alatt egy remek Ibsenhez hasonlítom. Hauptmann a németek Ibsenje. És kérem, tessék figyelni tovább. Erről a Hauptmannról, a német drámairodalom élő, alkotó királyáról, nem tudott semmit a könyvkereskedő. Elém tett egy rakás uj könyvet, hogy válasszak. Félóráig kutattam: Hauptmannak még a nevét se láttam. Jelentettem ezt a kereskedőnek. Igy felelt: Hát mit tudom én, minek hívják az önök. Hauptmannjukat (kapitányukat) s hogy mit irt az. Mikor felvilágosítottam, hogy a Hauptmann író-királyról van szó — akiről neki dunsztja sem volt: pirult. S én megrendeltem Hauptmann drámáit. Aztán még a szomszéd hangoztatja gyakran, hogy a „puszta ..." Egyébiránt sok jó tulajdonságát ismerik a magyarnak. Vendégszeretetünket mindig emlegetik. A magyar lányok nemcsak mint Hungarák, de mint a kontinens legszebb lányai is híresek. A magyar fiatalemberekről pedig az a véleményük, hogy igen sokat bókolnak a hölgyeknek. Ők nem hisznek nekik. És igazuk van. Magyarországon ha egy husz éven aluli lánynak félóra alatt husz bókot nem mondunk: máskor szóba sem áll velünk. A bók szükségesebb a magyar lánynak, mint az eledel.