Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-09 / 36.szám

A közgyűlést Bertalan Vince az esztergomi kör elnöke vezette be, meleg sza. vakkal üdvözölvén a megjelenteket. Felolvasta a főtanfelügyelő levelét, melyben miután nagymérvű elfoglaltsága miatt akadályozva van a személyes megjelenésben, a gyűlés vezetésére Fehér Gyula dr. esztergom-belvárosi plébánost kéri fel. Fehér Gyula dr. rövid áttekintést adván az egyesület múltjáról, tiszti választásra hivta fel a közgyűlést. Gyarmatid József igazgató-tanrtó szép szavakban adja elé azon gazdag érdeme ket, amelyek az egyesület vezetésére Fe hér Gyulát méltóvá teszik, kéri a közgyű lést, hogy elnökül az illusztris férfiút vá lassza meg. A közgyűlés határtalan lelke sedéssel, egyhangúlag járul az indítvány hoz s elnökül választja őt. A megválasztott elnök azután mélyen átérzett és az együvétartozandóságra lelkesítő megnyitó val foglalja el elnöki székét. A népélet irányítását és működését kifejtő beszédé ben kijelenti, hogy tudatában van feladatának s nem igér, hanem cselekszik. Kéri a közgyűlést, hogy ezek után a körök tiszti karát és választmányát, egyúttal az egye sülét tisztikarának és választmányának is jelentse ki, mit a közgyűlés egyhangúlag magáévá tesz. Ezek után felolvastatott a három tanitói kör választmányának a mult évi de cember hó 13-án az egyesület megalakulása tárgyában együttesen tartott ülésének jegyzőkönyve, amely tudomásul vétetett A jegyzőkönyv felolvasása után Gieszuein Sándor tartotta meg a szociológia széles terén otthonjáró s nagyhatású beszédét, melyben párhuzamot vont az evan geliumi és a szociáldemokratikai szabadság, egyenlőség és testvériség alapelveiről. Előadása körébe vonván Hoekkelnek a fejlődés tanát és Mózes szociális szempontból hozott törvényéit párhuzamba állítva Jézus alapvető tanát arra nézve, mi a leánnyal. Ugy is tettek s csakugyan maguk előtt látták a szőke leányt, amint kitárt karokkal, behunyott szemmel ment az ő tétova, félénk lépéseivel az éji uton. De, amint eléjekerültek az apácák, rögtön az ut másik oldalára csapott át. A két nővér lassan követte. Sokáig mentek, mig megállott a leány egy alacsony, zöldrefestett, kétablakos házacska előtt. Az ablakon át kiverődött a lámpa gyengefényű sugara. A finomveretű csipkefüggönyön át egy férfi szép fejét lehetett látni. Erőteljes, fiatal ember ült odabenn a szobában az asztal mellett és irt, gömbölyü-betűs írásokat, mikkel megteltek előtte a fehér lapok. Mélyen lehetett elmerülve az Írásban, mert nem vette észre, hogy már éjfél elmúlt s hogy ablakán valaki csendesen bezörgetett. . . . . . Talán harmadszori zörgésre riadt fel. Örömmel kelt fel a helyéről. Letette tollát s az ablakhoz ment, Kinyitá. — Hát mégis eljöttél, én drága, aluvó leányom. Eljöttél ezen a holdas, sugaras éjjel ? — s a leány lehajtotta kicsi, buksi fejét az ablakdeszkára. A haja kibogozódott s szétfolyt az ablakon. Igy voltak sokáig, mig lehunyt a nyugati határon a hold. Akkor az ifjú megcsókolta a leányt és elváltak. A leány ment vissza az ő utján. Hazament és helyére feküdött. Furcsa dolog, de úgy történt, hogy Silvia, a szent életű apáca, maga vitte ki, hogy Margit, a szőke, holdkoros leány felesége lett annak a feketehajú, feketeszemű embernek. S Margit azóta sohasem járt éjjel az útra. . . Budapest, 907. IV—29. Pártos Zoltán. értendő az egyenlőség, testvériség és sza badság axiómái alatt. Hatalmasan bevilá gitott a szociáldemokrácia jelszavainak sö tét hátterébe, amelyben ép ellenkezőjét találjuk annak, mit ők, mint végcélt hir detnek. És itt reámutatott azon kötelessé gekre, amelyeknek teljesítése a pap, a ta nitó vállaira nehezedik: szerves egységgé tenni a népet, hogy keresztény szellem ben vezethessük, a társadalmi rendet duló és tekintélyt nem ismerő romboló veszel} lyel szemben. Az előadás nagy hatást tett s mindvégig élénk figyelemben része sült. Utánna Walter Gyula dr. praelátus tartott ugyancsak széles körben mozgó előadást a magyar kath. tanitók árvahá zárói. Kronologikus sorrendben ismertette az árvaházak létesítését és fejlődését. Lé pésről-lépésre mutatta ki, hogy ezen in tézmény az egyházé és ő szerzett legmaradandóbb emlékeket és érdemeket azok felállításában. Névleg felsorolta hazánkban az árvaházakat és azoknak legnagyobb jótevőit és alapitóit, kik többnyire a főpapok soraiból kerültek ki. Majd azon indit vánnyal lépett elő, hogy kerestessenek meg a hazai tanegyesületek arra nézve, hogy a nagyméltóságú püspöki kar engedélyezze a tankötelesek után évenkint egyenkint öt fillér adománynak szedését, másrészről pedig rendezzenek a tanitók az árvaház javára különféle gyűjtéseket és ünnepélyeket, hogy a még szükséges összeg fedezve legyen. Az árvaház léte sitésének ügyén fáradságot nem ismerő buzgó praelátus serkentő beszédét is nagy figyelemmel hallgatták és fogadták el indítványát. Bertalan Vince adott be ezután három indítványt, amelyben kérte a közgyűlést, hogy ö Eminenciájának és Apponyi Al bert grófnak táviratban, Csernoch János prael. kanonoknak pedig, mert köztünk van, szóbelileg fejeztessék ki köszönet és hála azon jóindulatukért, amellyel a tanitók anyagi érdekei iránt viseltetnek. Riadó éljenzés fogadta az indítványt és rögtön meleg ovációba részesítette az országgyűlésen a tanitók fizetésének törvényjavaslata tárgyában oly nagy és agilis szerepet vivó praelátus kanonok urat. Majd Ő Eminenciájának a következő távirat menesztetett: „Az esztergom-vidéki róm. kath. ?iépnevelők egyesülete a mai napon tartott közgyűlése alkalmával hódoló tisztelettel üdvözli Főmag asságodat" Apponyi Albert grófhoz: „A magyar nemzeti állameszmének igazi megvalósulása, valláserkölcsi alapon való biztosítása körül kifejtett nagy munkássága után, amelyben lángoló hazaszeretete, vallásos meggyőződése és a tanitók anyagi érdekei iránt táplált atyai jóindulata egy iránt megfiyilvámdt: az esztergom-vidéki róm. kath. néptievelők egyesülete a mai napon tartott közgyűlése alkalmával mély hálával üdvözli Nagyméltóságodat." A közgyűlés befejeződvén, a helybeli tanítóképző intézet által a Haudinger-féle házban rendezett Slöjd-kiállitást tekintette meg. Ezt a kiállítást mindert helybeli polgárnak meg kellene tekinteni, aki gyermekei neveltetése és képzése iránt érdeklődik. Rövid idő alatt valóban nagymérvű eredménnyel dicsekedhetik a slöjd tanítója, Klinda Károly tanár. Az ő fáradhatlan és szakszerű vezetésének köszönhető ez a gyönyörű kiállitás, mely nemcsak a szemet köti le, hanem egyúttal nagyon, de nagyon tanulságos is. Igazán érdemes volna, ha egy rövidke közlemény reáirányitaná a közönség figyelmét erre a tanulságos és meglepő eredménnyel dicsekvő kiállításra. A kiállitás megtekintése után a Fürdőszállodába vonultak, hol pompás és kifogástalan tálalás mellett derült hangulatú közebéd volt. Ebéd folyamán dr. Fehér Gyula meleg szavakkal emlékezett meg Ő íminenciájáról, azután Bertalan Vince köszöntötte fel egykori tanárát, Gieszvein Sándor drt., ki válaszában a lelkes keresztény-szociális tanitói karra emelte poharát. Gyarmatid József igazgató-tanító a közkedvelt dr. Csernoch János prael kanonokot köszöntötte fel, ki válaszában gróf Apponyi Albertre, Vitái István az egyesület elnökére: dr. Fehér Gyulára, Tölgy esy Ferenc doroghi főtanitó epizó dokkal kisért beszéddel azokra a plébánosokra és kántortanítókra emelte poharát akiket a nép java irányit hivatásuk telje sitésében. Üt követte Gieszvein Sándor poétikus felköszöntője a tanítónőkre, végül Foltin János bajóthi plébános a tanítóságnak a papsággal való egyetértő működésére emelte poharát. A társaság azután egy nap szép es tanulságos eseményeinek emlékével osz lott szét. .Igy van ez helyesen s hisszük, a jövő ben sok ily szép és jelentőségteljes napok fognak a Sionra felvirradni.' Nemo. HÍREK. — Adomány. Gr aeff el János praelátus kanonok az Esztergom sz. kir. városi társulati kisdedovó intézetnek 1400 koronát adományozott az intézet által vásárolt ház vételárának részben való törlesztésére. A vásárolt házban van ez idő szerint a városi elemi leányiskola egyik osztálya elhelyezve. A kegyes adomány a város nevelésügyét szolgálja. — EskÜVŐ- Renner Géza f. hó 14-én tartja esküvőjét a helybeli izraelita templomban arájával, Renner Sárikával. — Uj Ügyvéd- Dr. Áldori Viktor az ügyvédi vizsgálatot f. hó 6-án jó eredménnyel tette le Budapesten. — Orvostudorrá avatás. Berényi Zsigmond, dr. Berényi Gyula városi orvos fia e hó 4-én avattatott fel az orvositudományok tudorává Budapesten. — Szabadságon. Pongrács Kázmér megyei főjegyző három hétre terjedő szabadságát f. hó 10-én kezdi meg. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 12-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig 8, 9 és V2IO órakor szent mise d. u. H%7 órakor sz. beszéd és litánia. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Nedecsky K, Aladár muzslai kir. járásbirósági végrehajtót a dereskai kir. járásbírósághoz helyezte át. — Kmetty Károly dr. beszámolója- Dr. \mety Károly, a városi kerület országgyűlési képviselője, ma d. e. tartja a Széchenyi téren beszámolóját, mely alkalomból a függetlenségi és 48-as kör az alábbi szövegű falragaszokon hivja fel a nagy közönség figyelmét a beszámolóra. „Az esztergomi függetlenségi és 48-as kör. Tisztelt Polgártársak! Az ország alkotmányáért fotytatott hatalmas küzdelem lezajlott, helyébe lépett az áldásos munka. Az országgyűlés szakadatlanul hozza a nemzet felvirágoztatását, vagyonosodását és megszilárdulását célzó törvényeket. Szeretett képviselőnk dr. Kmety Károly, ezen munkában erősen részt vett, s ugy az országos, mint a városi érdekeket derekasan képviselte. Régi nemzeti szokásunkhoz hiven, eljön most közibénk, hogy ezen tevékenységéről számot adjon. Hű választóinak és Esztergom város közönségének élő szóval, közvetlenül fogja tudtára adni, hogy miket végzett nemzetünk és városunk népe érdekében. Meg fogja kérdezni választóit, vájjon továbbra is érdemesitik-e őt bizalmukra és helyesnek találják-e azon utat, amelyen ő halad. Evégből f. évi május hó 9-én városunkba; érkezik és ekkor d. e. fél 11 órakor a Széchenyi téren fogja megtartani beszámolóját. Legyünk ott mindannyian, hallgassuk meg beszédét azzal az áhítattal és szeretette], amellyel képviselőnk iránt mindenkor viseltetünk. Éljen a szabad, független Magyarország !" — Esztergomi járás utibizoltsága tavaszi közgyűlését f. hó 18-án d. e. 11 órakor tartja a vármegye székházának nagytermében. Tárgyai: a bajna-héregi ut hozzájárulási arányának ujabbi megállapítása tárgyában hozott határozat; a Nyergesujfalu-héregi vicinális ut jellege tárgyában hozott határozat, a Süttő-tardosi ut jellegére vonatkozó határozat, végül a vicinális és közdűlő utak árkaiban termő fű értékesítése. — Magyar nyelvi vizsgálatok a vegyes nyelvű községi elemi népiskolákban. A vármegye vegyes nyelvű elemi nép iskoláiban a szokásos évi magyar nyelvi vizsgálatokat az alispán a kir. tanfelügyelővel a közeli napokban kezdi meg. Es pedig 11-én d. e. Kuralon, 13-án d. e. Tát és Nyergesujfalun, lfí-án d. e. Kesztölcön d. u. Dorogon, 17-én d. e. Leányvár és Cséven, 18-án d. u. Szentléleken, 21-én d. e. Kirván és Dághon, d. u. Csolnokon, 24-én d. e. Annavölgyön, d. u. Sárisápon, 27-én d. e. Mogyoróson és d. u. Süttőn. — Andrássy János temetése. Az az általános, benső, igaz és őszinte részvét, mely a mezye nemrég nyugalomba vonult alispánjának halála hire alkalmából város- és megyeszerte megnyilatkozott, kisérte őt örök pihenő helyére, az unyi családi sírboltba. Szerettük, tiszteltük, becsültük őt, mint igazi férfit, ki egyenes lelkületű, nyíltszívű volt, ki bár hivatalában szigorú, de igazságos volt, ki atyai szeretettel övezte a vezetése alatt volt tisztikarát a megyének. Életéből változatos momentumok nem emelkednek ki, csak egy : hogy a munka embere volt. Jeles képzettségét a vármegye boldogulásának szentelte, melynek szolgálatában folyt le életének legnagyobb része. Családjának és munkának élt önzetlenül. Holtteste a gyászháznál volt ravatalozva, melyet a koszorúk egész halmaza borított, melyek szalagján a többek között ezeket olvastuk : „Felejthetetlen uramnak" — „Anna." „Kedves jó apának" — „Mária és Józsi." „Szeretett jó sógoromnak" — „Antonia." „Tisztelete jeléül" — „Esztergom vármegye közönsége." „Volt alispánjának szeretettel" — „Esztergom megye tisztikara." „Esztergom sz. kir. város közönsége" — „Vármegyéje érdemdús alispánjának". „Őszinte mély részvétük jeléül" — „Freyék és Sternbergék." „Hálás emlékezettel" — „Marianna." „Utolsó üdvözletül" — „Burány Ernő és neje." „Az igaz jó barátnak" — „Vaszary László és családja". „Felejthetetlen jó barátjának" — „Kobek család". „Isten veled nemes lelkű barátunk" — „Reviczky Gáborék." „Felejthetlen barátunk" — „Erzsi és Imre". „Tiszteletük és szeretetük jeléül" — „Ivanics Béláék." Mély részvéttel" — „dr. Földváry István és neje„. „Tiszteletük jeléül" — „Laczkóék." „Mély tiszteletük jeléül" — „Göncziek". „Hálás szeretettel" — „Burián család." „Őszinte barátsággal" — „Boronkay Jenő és felesége." „Szeretett barátinknak" — „Nedeczky Miklósék". „Felejthetetlen alispánjuknak" — „Községek jegyzői kara." „Forrón szeretett fivérnek" — „Kamenszkyné Kamenszky." „Kedves barátomnak" — „Morász József". „Szeretetük jeléül" — „Haán Rezső és családja." „Jó barátomnak" — „Altorjay ezredes". „Ihren Lieben Onkel" — „Familie Ludvig Graf Sternberg." Ezeken kivül még számos felírás nélküli koszorú tolmácsolta a fájdalomteli részvétet. Vasárnap délután szentelte be a gyászháznál a tetemet Pór A.ntal p.-kanonok, melynél városunk és egyénk intelligenciája és társadalmunk