Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-01 / 34.szám

nagy érdekeket képviselő, ellentétes felíogást visszatükröző eszmék és követelményeik előtt. Az erkölcs, a tisztesség, a becsület a nemzetnek mindenesetre a legnagyobb kincse s méltán követeli a nemzet a közélet minden orgánumától, hogy erre az alapra helyezkedjék, mert különben a nemzet legnemesebb erőit fogyasztja, létét alapjában támadja. S ki merné mondani, hogy a sajtót vád nem érhetné, hogy nincsenek parazitái! Ha a sajtó a maga testéről le nem tudta őket rázni, az államhatalomnak joga és kötelesség kipusztítani őket. Azután ki merné tagadni, hogy sajtónk egy része esztelen izgatásával a gondolat szabadságának ürügye alatt az állam fenállásának épen gyökereit támadja folyton s túlhajtásaival ma az ország egyik részét, holnap a másikat gyújthatja fel. Tudott-e a múltban, tudna-e a jelenben a sajtó az imminens veszély ellen önmaga védekezni ? Nincs rá módja. Tehát módot kell adni az államnak, hogy saját létét védelmezhesse : ezt követeli a polgárok közérdeke, kik saját boldogulásukat kötik az állam boldogulásához. íme a két ellentétes nézet, mely elemi erővel küzd egymással s melynek első csatája e hó 4-én lesz. Nagy érdeklődéssel nézünk a szellemi erőpróba elé. Bizunk egyrészt a sajtó vezéreinek magas fokú intelligenciájában és hazafiasságában, másrészt kormányférfiaink nyugodtságában és körültekintésében, hogy valami üdvös dolog lesz az akció eredménye. Nem szabad egyik részben sem feledni: suprema lex Salus rei publib e esto, a legelső kötelesség, a haza boldogulása legyen. H B. Kerületi betegsegelyzo pénztárak országos értekezlete. Mint már jeleztük, az Esztergom vármegyei kerületi betegsegelyzo pénztár kezdeményezése folytán, a hazai kerületi pénztárak f. év ápoda érkezett olasz kereskedők serényen közreműködtek a kézművesekkel, a jeles zárda és templom építésénél, annál is inkább, mert a templom környékén telepedtek meg, holott 1249. körül a várban szándékoztak megtelepedni. Az Olaszhonból származott Ferenc-rendűek és az ugyanonnan érkezett lakosság között a legőszintébb vonzalom állhatott fenn, ami Béla fejedelmi áldozatkészségével egyesülve, hozta létre a remek zárdát templomával, mely, mint Béla királynak temetkezési helye hírnevessé és a rendben elsőrangúvá lett. Még a rendi pecsét is e sírhelytől nyerte tárgyát. Béla herceg temetése után, csakhamar megnyílt a sírhely magának az agg fejedelem teteme számára. A jó Béla hercegnek halála a királynak atyai szivét nagyon megtörte. Közeledni érezte végóráját, azért ennek bekövetkezése esetére, megtette végintézkedéseit. Október 3-án irt a veszprémi püspöknek, hogy jóvátegye, amivel uralkodása alatt a püspökségnek rövidséget okozott; nehogy a püspökségnek védszentje, Szent Mihály arkangyal reá haragudjék, hanem, hogy végső utján vezére legyen. Betegágyán, mikor már oly rosszul érezte magát, hogy az élet reményéről úgyszólván teljesen lemondott, irt II. Ottokár cseh királynak és kérte, hogy ha meg talál halni, kedves nejét, a magyar királynét, édes leányát rilis 25-én Bpesten országos értekezletet tartottak. Ezen értekezlet megtartását különösen szükségessé tette a közel jövőben való átalakulás és ezzel kapcsolatban levő fontos kérdések megvitatása. Az orvos kérdés megoldása képezi jelenleg az újonnan létesítendő munkás betegsegelyzo pénztárak , legfőbb feladatát. A pénztárak szolgálatképessége, mondhatnánk létérdeke fűződik ezen kérdés sikeres megoldásához. Ezen nehéz kérdés tárgyalása képezte az országos értekezlet legfőbb tárgyát, melyet dr. Walter Gyula praelátus kanonok, mint a középponti bizottságnak elnöke vezetett s a melyet az alábbi beszéddel nyitott meg. Midőn a mélyen tisztelt orsz. értekezletet egész bensőséggel üdvözölni szerencsém van, örömömet nyilvánítom egyúttal azon jelenség fölött, hogy ily nagy számban méltóztattak ide fáradni és ez által a betegsegelyzo pénztárak ügye iránt táplált meleg érdeklődésüket fényesen bebizonyítani. Fogadják mélyen tisztelt uraim ezen fáradságért forró köszönetemet. Különösen üdvözlöm a budapesti pénztárt, mely először jelenik meg körünkben és ezentúl is mindig velünk lesz, velünk fog működni. Üdvözlöm az orvos urakat, kikkel szintén először van szerencsénk együtt tanácskozhatni a legfontosabb munkásbiztositási ügyben. A szives és gyakran tapasztalt érdeklődésen kivül a mai tanácskozás főtárgya is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez országos értekezlet ily nagy látogatottságnak örvendjen. Teljesülni látszik a betegsegelyzo pénztárak életében is az a régi közmondás, hogy nincs öröm üröm nélkül. A magas kormány, melyet az Isten sokáig tarrson meg hazánknak, a napjainkban olyannyira fontos és szükséges szociális politika mezejére lépve, egyik legelső feladatán nak tekintette az 1891. évi XIV. t. c. célszerű módosítását. Rövid idő folyama alatt meg is alkotta az immár ő felsége által is szentesitett 1907. évi XIX. t. cikkelyt. Ez a tény általános örömet keltett mindazok körében, a kik a munkás biztosítás ügye iránt érdeklődtek; a betegsegélyzésről szóló régibb törvény hiányait (Annát, Ottokárnak) anyósát és az urakat, akik hozzá hivek maradtak, vegye oltalmába. „Kérjük ezt tőled, •— igy ir a király — kedves fiam! betegágyunkból, mint legutolsó kívánságunkat!" Az okmányról az idő és a keltezési hely hiányzik, de könnyen pótolhatjuk, mert tudjuk, hogy a király 1270-ben, a betegágyán, kedves Margit leánya közelében, a Margit-szigeten feküdt, ahol május 3-án, a szent kereszt megtalálása ünnepén, élte 64. évében fejezte be életét. Mivel Béla a Szent-Ferenc rendének és pedig a harmadik rendnek tagja volt, halála után testét, a rendnek szabálya szerint, a rendnek öltönyébe öltöztették és Esztergomba szállították, hogy ott, határozott szándéka szerint a már éltében maga számára készített sírban eltemessék. Akiket éltében nagyon becsült, azok között választotta végső nyughelyét, azokra bizta porlandó földimaradványainak őrzését. Bélának a Ferencrendüek közül voltak lelki vezetői, gyóntató atyái. Előbb Románus, majd Pál. Ez utóbbit IV. Kelemenhez 1265-ben követségbe is küldötte. A tartomány főnökeit bizalmával tisztelte meg és gyakran őket kitüntető megbízásokban részesítette. Igy Jakabot 1254-ben IV. Incéhez küldte követségbe. Eme lelki kapocs és együttérzés az életben, indokolja kívánságát Béla királynak, hogy holta után a Ferencrendüek ismerték és a módosítások szükséségesgéről meg voltak győződve. Az öröm poharába azonban csakhamar ürömcseppek vegyültek. A t. orvosi kar olyan igényeket kezdett hangoztatni, a melyek a betegsegelyzo pénztárak iránt érdeklődő köröket megdöbbentették és gondolkodóba ejtették. Megdöbbentették, mert a törvénymódosítás ilynemű következményére alig számítottak. Gondolkodóba ejtették, hogy a. kibontakozás létesítésének, a kedélyek megnyugtatásának módozatait megtalálhassák. Legyünk méltányosak, mélyen tisztelt értekezlet. Nem szabad csodálkoznunk a mélyen tisztelt orvosi kar törekvései felett. Mint a malomkövek a magvakat, ugy őrlik meg.az élet küzdelmei, a létfentartás gondjai az eszményi felfogásokat. A hivatás és foglalkozás régi válaszfalai csaknem ugy tűntek el, mint a régi világ különböző társadalmi osztályainak kiváltságai. Tény az is, hogy egyes pénztáraknál valóban igen csekély mértékű volt az az anyagi elismerés, a melyben a mélyen tisztelt orvos urak részesültek. Méltányos ennélfogva, hogy az orvosi fáradságok elismerésének kérdése a fennálló viszonyok mérlegelése mellett akként rendeztesék, a mint azt egyrészt a szolgálmányok megkívánják; másrészt a pénztárak körülményei megengedik. Betegsegelyzo pénztárakat orvosok nélkül elképzelni nem lehet. Azoknak a láncoknak, a melyek a betegsegelyzo pénztárakat és orvosokat szorosan összefűzik, erőseknek, szilárdaknak kell lenniök, hogy az együttműködés biztosítva legyen. Nem szabad azonban e láncoknak olyan súlyosaknak lenniök, hogy azoknak készséges viselésétől akár az egyik, akár a másik fél idegenkedjék. Szivem mélyéből kívánom, hogy a jelen országos értekezlet bölcsesége, higgadtsága, türelme és méltányossági érzése megtalálja szerencsésen annak a titoknak a kulcsát, a mely az összes érdekelteket megnyugtató és kielégítő megoldás módozatait rejtegeti. Ezen forró kivánatom kifejezése mellett, ismételten üdvözlöm a mélyen tisztelt országos értekezletet és a tanácskozmányt megnyitottnak nyilvánítom. templomában kivánt temetve nyugodni. A szeretet, mellyel Béla fia iránt viseltetett, hozta létre a vágyat, hogy halála után is földi maradványaik együtt maradjanak' együtt nyugodjanak. Mária királyné, a búslakodó özvegy, nem szorult Ottokárnak oltalmára, habár leánya Anna, odamenekült. Ő férje sírjánál maradt, de fájdalmas bujában összeroskadt, mi csakhamar megtörte testét, azért még ugyanazon évben követte férjét, annak siri nyugalmában. . Kívánatára ő is Esztergomban, a Ferencrendüek templomában nyerte nyughelyét és pedig férje, Béla királlyal és fiával Béla herceggel egy közös sirban, melyre mindhármukra vonatkozó sírfelirat volt alkalmazva, melynek magyarja Knauz Nándor szerint ez : „Nézd csak e szép dolgot,hogykörzikhárman az oltárt; Nő és fia közt a király, kiket érjen hármas örök fény, Mig lehetett, miglen ragyogott oh Béla' hatalmad, Lappangott a csalárd s becsület békében uralgott. Anna, Bélának harmadik leánya, aki atyja haláláig mellette volt és tőle még éltében tömérdek kincset és tekintélyes vagyont kapott, melyet Ottokárhoz magával vitt; szüleinek lelki üdvére mondandó szent misékre és a szegények közt kiosztandó örökös alamizsnára az esztergomi zárda templomban kincseiből gazdag alapítványt tett. (Vége köv.) Ezen nagy fontosságú gyűlés, melyen mintegy 150 pénztári orvos és pénztári kiküldött vett részt, nem csekély mértékben mozdította elő a pénztárak és orvosok egymáshoz való közeledését, mi hogy lehetővé vált, abban az Esztergom vármegyei kerületi pénztárnak maradandó érdeme van. A legnagyobb elismerés illeti dr. Walter Gyula praelátus kanonok pénztári elnököt, aki a tanácskozást két napon keresztül körültekintő tapintattal és a nagy fontosságú kérdést megérdemlő ügybuzgalommal vezette. —s. Áz egészség megóvása. A betegeknek több, mint felerésze oly betegségekben szenved, melyek az evés és ivás helytelenségéből, az egészségtani szabályok ismeretlenségéből vagy tisztátalanságából keletkeznek. Az egészség megzavarása gyakran a gyomorban veszi kezdetét. Sok gyermek egészsége a dajka vagy más, a gyermek első gondozására hivatott személy tudatlansága által veszélyeztetik. Köztudomású, mennyire kedvelik a gyermekek az édességeket és nyalánkságokat, de kevesen iparkodnak a gyermekeket e rossz és ártalmas szokástól, mely a gyenge gyomrot csak gyöngíti, elszoktatni. Csecsemők csak tejjel, első sorban anyatejjel tápláltassanak. Felnőtteknél nehezen emészthető élelmi szerek, alkoholtartalmú italok, tűlfüszerezett mártások, valamint az úgynevezett étvágyat gerjesztő szerek mindmegannyi tényezői a gyomorbetegségeknek, hasmenésnek, hurutnak s egyébb betegségeknek. A jólérzés elmaradhatatlan kelléke a friss levegő. Lakosztályaink legtöbbjében ártalmas levegő van; nyilvános intézetekben, iskolákban, színházakban, kávéházakban, tehát mindazon helyeken, hol sokan gyűlnek össze, hol az elégő anyagok egyesülnek kilélegzésünk és bőrünk kipárolgásának anyagával, a levegő mindig legrosszabb és kellő szellőztetés hiányában alig alkalmas, sőt gyakran szerfölött ártalmas is a belélegzésre. Sok nő és sok lábbadozó beteg magyarázhatatlan félelemmel viseltetik a friss levegő iránt, bezárkóznak lakásaikba és falaik közt időznek egész nap a nélkül, hogy valaha az ablakokat kinyitnák, vagy egyébbként gondoskodnának a belélegzésre szánt levegő tisztításáról. Kiválóan jó szabály: a szoba-levegőt legalább minden két órában megújítani, az ablakot öt percnyi időn át nyitva tartani és ezalatt a lakásban, ha lehetséges, egy kis légáramlatot előidézni. Még sokkal fotosabb a tiszta levegő alvás közben, amikor a lélegzés a test mozgása nélkül történik. Ez okból szükséges, hogy lakásunk legegészségesebb és legtágasabb, jól szelőztethető szobáját válasszuk hálószobának. Egy másik fontos tényezője az egészségnek a hőmérséklet. Tudjuk, hogy az átmenet melegből hidegbe mily gyakran okoz meghűlést, torokgyulladást, egyéb hurutos betegséget, rheumatizmust és idegbajt. Az átmenet a nyárból őszbe sok áldozatot követel, főleg a tüdőbetegek közül, mig az átmenet hidegből melegbe, a télből a tavaszba, emésztési zavarokat, bőr- és nyákhártyabetegségeket idézhet elő. Nagy forróság könnyen gyomor és bélbetegségeket okoz, mig ellenben erős hideg mellbetegségekkel járhat. Sok esetben az éghajlat is nagy tényezője az egészségnek és az orvosok manapság többféle idült baj orvoslására, lábbadozó betegeknek légváltozást, hegyek között, avagy tenger közelébe ajánlanak.