Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-18 / 30.szám

gáknak, mikor itthon mint szabad polgá­rok is találhatnak tisztességes munkát és keresetet. — Gyermekek passió játéka. Kicsihdy Kálmán Süttő község fáradhatlan és ügy­buzgó tanítója a nemes cselekedetek egyik legszebbikét gyakorolta, mikor tanítvá­nyait, oly nagy türelmet, kitartást, oda­adást kivánó fáradsággal a Megváltó kín­szenvedésének színpadon való előadására tanította. A cél, melyet maga elé kitűzött, paedagógiai értékét abban bírja, hogy megragadja az alkalmat a megváltás drá­mai eseményében szemléletileg lekötni a hit iránt való lelkesedést. Nagy munka ez ! A külföldön sok helyütt meg van ez. Hazánkban ugy tudjuk, Kicsindy Kálmán városunk szülőttje az úttörő s dicséretére válik, hogy a nehézségektől nem riad vissza. A 40—45 létszámot kitevő gyer­mek csoporttal szombaton érkezik váro­sunkba, hol aznap és vasárnap fogja be­mutatni a Kath. Legényegylet dísztermében az előadásokat. Ezen alkalomból fölhívjuk a város közönségét, hogy az előadásokon minél tömegesebben jelenjen meg és mél­tányolja azon paedagógiai célt, mit Ki­csindy Kálmán oly odaadóan szolgál. — Hogyan használjuk a szájvizet? Jellinek Ignác helybeli fogorvostól vettük az alábbi közhasznú sorokat, azon igéret kapcsán, hogy közérdekű ismertetéseivel alkalmilag ismét fel fogja keresni lapunkat a közjó érdekében. A szájvíz használatáról irt ismertető sorok igy szóllanak. A száj­víz használatának célszerűen kell tör­ténnie, mert a gargarizálás magában véve nem elégséges az ételmaradékok eltávo­lítására. A leghelyesebb, és legbiztosabb mód az, ha a nedves fogkefével, melyet előbb fogporba mártottunk, fogainkat jól ledörzsöljük, azután szájunkat televesszük szájvízzel és csukott szájjal, az ajak és nyelvizmok segélyével, fogaink közt gyak­ran és nagy erővel keresztül szorítjuk, ami által a szájvíz a visszamaradt fog­port és ételmaradékokat a fogakról le­mossa. Ezt naponta legalább háromszor kell csinálnunk, még pedig reggel, délben és este. Lefekvés előtt is azért szükséges, mert éjszakán át a visszamaradt ételek erjedésbe mennek át és az erjedési vá­ladék lerakodva, a fogakon a legnagyobb károkat okozza. Ezen oknál fogva elte­kintve attól, hogy a lélegzés által is menyi fertőző anyag kerül a szájűrbe, a száj­viznek a fogakra való antiszeptikus ha­tásáról vitatkozni fölösleges volna. Az antiszeptikus szájvíz az ételmaradékokat közömbösíti és megakadályozza azok er­jedését és igy alapjában meggátolja a szájbűz keletkezését. íme egy jó anti­szeptikus szájviz vény, melyet minden gyógyszertárban megkaphatunk. Finom borszesz 300 gramm. Bénzoe sav 5 gramm. Gaulther olaj 5 gramm. Menthe olaj 2 gramm. Eucalyptus tincturák 50 gramm. Ezen szájvízből egy liter vizbe egy evőkanálnyit öntünk és hogy min­dig egyenlő erős legyen, használat előtt felrázzuk. — Gazdasági cseléd kitüntetése. Kő­hidgyarmat községhez tartozó és az esz­tergomi főkáptalan tulajdonát képező kis­tatai pusztán 40 évi hűséges szolgálatá­nak elismeréséül dr. Thuránszky Lajos járási főszolgabíró folyó hó 14-én adta át Konya Mihály uradalmi cselédnek a föld­mivelésügyi miniszter által ajándékozott emlékképet és 100 koronát. Az ünnepélyt megelőzőleg a templomban dr. Vargha Dezső plébános tartott szép és emelkedett szellemű beszédet, a melyben világos és a nép szivére ható példákkal igazolta be azt, hogy annak a kasztszerű phalánx­nak lerombolását, me\y a pogány vi­lág népei közt emelkedett, egyedül a ke resztény hit világának köszönhetjük, mert ez gyújtotta lángra a szeretet soha ki nem alvó szövétnekét, a mely nélkül nincs élet, nincs boldogság és megnyug­vás a földi élet útösvényein. A tulajdon­képeni ünnepély az iskola helyiségben folyt le, hol a község közönségének s az ünnepségre megjelent vendégek, a főkáp­talani és szomszéd birtokosok cselédjei jelenlétében dr. Thuránszk}' Lajos járási főszolgabíró igazi költői szárnyalású be­szédben magasztalta a munkát. Ez a be­széd valóban a munka apotheozisa volt. Rámutatott beszédében arra, hogy az a cseléd, aki a gazdáját minden időben hí­ven, tisztességgel és becsülettel szolgálja, nemcsak földes ura becsülését érdemli ki, hanem megemlékezik róla a magyar kormány is, a mely igazi atyai szeretet­tel gondoskodik a józan magyar nép javáról, mert jól tudja azt, hogy a magyarnak hitén kivül még egy drága kincse van, a magyar föld, a melyen ki­vül nincsen számunkra hely, s a mely mint az édes anya, „ápol s eltakar". Megható volt látni, mikor a hatóság után a földes uraság nevében Bogosich Mihály püspök szólt az ünnepelthez, kiemelve an­nak szorgalmát, hűségét és munkásságát, biztosította a földes uraság jóindulatáról, mely a cselédjeinek nemcsak ura, de gondos szerető atyja is, mit minden alkalommal beigazolt is s aminek legfényesebb bizo­nyítéka az, hogy a Főkáptalan cselédjei nem idegenek, hanem az uradalom bár­mely birtokán otthon vannak. Az ünne­pély után a vendégek a szomszéd birto­kosok és lelkészek, a primási és főkápta­lani uradalom főtisztjei Cselka János in­téző házához szálltak, hol a szives ven­déglátást csak a háziasszony ismert sze­retetreméltósága s a vendégszerető házi­gazda figyelme multa felül. Ezen ünne­pély Cselka János intéző kezelése alatt álló uradalmi birtokon már a harmadik, ami : mindenesetre első sorban az uradalmi intéző érdeme. — Gyermekvédelem. Az /. magyaror­szági gyermekvédelmi congressus történeti vázlata és munkálatai. Kiadja a Fe­hér Kereszt délvidéki gyermekvédő-egye­sület. Temesvár, 1907- Gyermekvédelmi dolgozatok 5. sz. — A gyermekvédelem materiális alapját az állam megteremtette, a midőn a közellátásra szoruló és erköl­csileg elhagyatott gyermekek ellátására áll. gyermekmenhelyeket létesített. De a gyermekvédelem müvelése az egész tár­sadalom kötelessége, mert az a nemzeti kultúra egyik leghatalmasabb tényezője. A gyermekvédelem nemes eszméjének csak a társadalom részvétele adhat fényt és tartalmat. E két hatalmas tényező, az állam és társadalom együttműködése hozta létre az I. magyar gyermekvédelmi con­gressust a mult év pünkösdjén Temes­vár városában. Hogy a kongressus meg­teremtése időszerű volt, fényesen igazolja azon tény, hogy ez évben, tehát egy év­vel a magyar congressus után, Bécsben megtartották az első osztrák gyermekvé­delmi congressust is. A magyar congres­sus történetét és munkálatait tárgyalja az a füzet, mely a napokban jelent meg a „Fehér Kereszt" délvidéki gyermekvédő­egyesület kiadásában Temesvár város költségén. A füzet, a melyhez Ruffy Pál min. tan. irt előszót, részletesen tárgyalja a congressus előmunkálatait. Ugy az elő­készületeket, mint a congressus gondos vezetését dr. Telbisz Károly udv. taná­csos, a congressus elnöke végezte ra­jongó szeretettel, nagy tudással. A con­gressuson 60 jótékony egyesület képvi­seltette magát. Ezeken kivül a magyar társadalom számos kitűnősége jelent, meg, hogy előadásokkal vagy részvételükkel a felső gyermekvédelmi congressus fényét emelje. A congressuson a következők tar­tottak előadásokat: Perczel Ferencné, dr. Neumann Árminné, B. Schwimmer Róza, Geöcze Sarolta, Avarffy Melánia, Ruffy Pál, Hegedűs Lóránt dr., Szilágyi Arthur dr., Leitner Ernő dr., Déutsh Ernő dr., Turcsányi Imre dr., Edelmann Menyhért dr., Klaits János. Az előadásokkal kap­csolatban több nagy fontos c áou kérdés lett megvitatva, e vitából kifolyólag a kor­mány több tagjához felterjesztéseket intéz a congressus. A congressus nagy lelkese­déssel határozta el, hogy a gyermeke delmi congressust állandósítja és e célra egy állandó központi bizottságot szerve zett dr. Telbisz Károly elnöklete alatt, mely a 2 évenként tartandó gyermekvé delmi congressusokat előkészíti. Az I. gyer mekvédelmi congressus alkalmával leplezte le Temesvár városa a gyermekvédelmi ügynek nagy jóltevője, a temesvári gyer­mekpoliklinika alapitója Sailer Antal érc­szobrát. Az egész füzet megerősíti azon tényt, hogy a gyermekvédelmi congres­sus megteremtése által a „Fehér Kereszt Egyesület" szilárd alapot teremtett a gyer­mekvédelmi eszmék terjesztésére és fej­lesztésére. • A divat. — A Divat Ujság-ból. — Semmiféle újdonságot nem várnak olyan égő kíváncsisággal, mint a legújabb divattudósitásokat. A divathölgyeknek és szabónőknek a legszebb dolgokat tárja szemük elé és ezerféle apró semmiséget tesz nélkülözhetetlen toalett-cikké. A gon­dos háziasszony és a lányos mamák az ő útmutatásától várják, hogy szükséglete­iket lehetőleg olcsón állithassák elő. Ez­úttal mindenkit ki fog elégíteni, mert nagy a választék; a legegyszerűbb utcai és délelőtti ruhától a legelegánsabb délutáni és látogató ruháig a lehető legszebb dol­gokat hozta magával a tavaszi divat. Tu­lajdonképen többesszámban, divatokról kellene beszélni, mert — és ezt örömmel irjuk — minden sablonszerűt kizárva, az egyéni Ízlésnek a legnagyobb szabadsá­got adja. A délelőtti angol ruhákról megjegyez­zük, hogy az egészen rövid, még csipőig sem érő rövid kabátkán kivül a mély ha­rangráncokba aláhulló, sállgallérral, bár­sony-, vászon-, piké- és művésziesen hím­zett posztó- vagy svédbőrmellénnyel dol­gozott lebbenyes kabát, a majdnem a szoknya szegélyéig érő redingot is diva­tos, utóbbinak egyedüli disze a kifogás­talan szabómunkán kivül a hajtás-, tű­zés-, sujtás- vagy pántdisz. A bokorugró szoknyák helyett a földigérő kerek szoknya illik hozzá. Előre is mondhatjuk, hogy a melegebb időben is ezeket a formákat, de selyem, piké és vászonból fogják viselni. Kedves újdonság az úgynevezett vállra­vető, mely az egyszerű sétaruhához ép­pen ugy illik, mint b ármely más elegáns ruhához. Formája különböző. A ráncos szoknya és blúzból álló ruhához, vállon pánttal tartott ujj nélküli kabáthoz vagy ujj nélküli, duplásor gombbal csukódó, két-háromszoros vállgalléru kis kabát il­lik. Egyszerűségében is nagyon elegáns a fekete tafotakabátok fiatalos spenzer-alak­ban vagy fiatal asszonyoknak a félig test­hezálló forma zsinór-, bársony- vagy be­létdisszel. Jellemző, hogy az ujjak majd mindig a kabáttal egyben vannak szabva. Ezt az újdonságot a japán kimonótól vet­ték át. Nemcsak a téli esti köpenyeken, de a nyári ruhákon is alkalmazzák, de ezzel még nem elégszenek meg, hanem hogy a hatás teljes legyen, valódi japán­himzéssel is díszítik, pl. ezüstszürke se­lyemblúzt különböző árnyalatú pávakék és aranyhímzéssel. Vájjon szép ez a di­divat ? Nem mondhatnánk. De a divat oly szeszélyes urnő, kinek akarata előtt akarva nem akarva minden hölgy meghajol. A kalapformák is nagyon sokfélék. A­szin és disz annyiféle, hogy mindenki ta­lál ízlésének megfelelőt. Kalapválasztásnál szinte tanulmányozni kell, kinek mi illik, mert inkább kevésbbé legyen divatos a kalap, mint azért viseljük, mert divatos, ha rosszul áll is. A Divat Újság minden hónapban két­szer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétkül­déssel, két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság ki­adóhivatala Budapesten, VIII. Rökk Szi­lárd-utca 4 számú házában van. 1786/1907 tkvi szám. ÁiWési hWetmengi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy a nagyol vedi r. kath iskolaalap végrehaj­tatónak, kiskorú Klacsány Katalin végre­hajtást szenvedett elleni 14 kor. 88 fii. tőkekövetelésének, ennek 1902 évi július hó 23 napjától számítandó 5%-os kama­tának, 17 kor. 45 fii. per, 5 kor. 65 fii. végrehajtási és ezúttal megállapított 12 kor. 75 fii. árverés kérelmezési költségek kielégítése iránti végrehajtási ügyében a komáromi kir. törvényszék kerületéhez tartozó, esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén Nagy Ölved község határában fekvő, a nagy ölvedi 25 számú betétben A I. 1 sor 276 hrsz. alatt Babincz Ferencné Klecsány Erzsé­bet és kiskorú Klecsány Katalin tulaj­donául felvett 173 népsorszámu házra 320 korona, ugyazazoknak a f 1 sor 277 népsorszámu beltelki szérűjére 32 korona, a nagy ölvedi 972 számú betétben A I. 1 — 14 sor 737/1, 737/2, 921/1, 921/2, 1799/1, 1799/2, 2930, 4112/1, 4112/2 4344/1, 4344/2, 4509/1, 4509/2, hrszám alatt felvett úrbéri birtoknak kiskorú Kle­csány Katalin nevén álló fele részére 209 korona, kiskorú Klecsány Katalinnak a 225 számú betétben A 1. 1—2 sor 3954/1 3955/1 hrszám alatt felvett öreghegy szántóra 90 korona kikiáltási árban az árverés a 25 számú betétbeli ingatlanokra vonatkozólag az 1881: 60. t. c. 156-§-ának alkalmazásával elrendeltetvén, az árverés határidejéül 1907. évi május hó 6. napjá­nak délelőtti 9 Óráját Nagy Ölved község házába kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fent jelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árá­nak 10°/°-a teendő le. Árverezni szándé­kozók a bánatpénzt készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírban a kiküldött ke­zeihez le tartoznak tenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár három egyenlő részletben 90 nap alatt fizetendő az árverés napjától számított 5°/o-os kamattal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési fel­tételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Nagy ölved község házánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1907. február 18-án. Környey Imre kir. járásbiró. Sírnak az Olyan gyermekek, a kik sok higitatlan tejet kapnak, mert sok benne a sajtanyag, s ez okozza, hogy a gyomorban a tehéntej durván alszik meg, a bélbeli erjedéstől pedig a reszkető­hártya feltolódik és alkalmatlanságot okoz a gyermekeknek. A Kufeke-féle gyermek-lisztnek a tejhez keverése csökkenti a sajtanyag durva megalvását és a bélben való erjedést, ugy hogy a székelés meg­könnyebbszik.

Next

/
Thumbnails
Contents