Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-14 / 29.szám

Ez évben a község faiskolájából kiültetett 90 darab szederfát. A faiskolának állapota tűrhető. Libád községben tavaly szüne­telt a selyemtenyésztés. Az idén ketten vállaltak hernyót és átlag 68 koronát kerestek. A 86 korona 50 fillérre rugó nagyobb keresetet Pintér Bözse kapta a gubóért. Re­méljük, hogy ez a szép eredmény buzdító hatással, lesz az elöljáró­ságra és minden lehetőt el fog kö­vetni, hogy a szegényebb lakos­ságnak biztosítsa ezen jól jövedel­mező kereseti ágat. Hasson tehát oda, hogy a községi faiskolában mi­nél több szederfát neveljenek és ezeket a község befásitható közhe­lyeire kiültessék, mert csakis az utcákon, tereken és a közutak men­tén levő szederfák képezhetik biz­tos alapját a sikeres selyemtenyész­tésnek. Mussla községben 1906. évben a közterületeken és közutak mel­lett 410 drb. lombszedésre nem al­kalmas és 268 drb. lombszedésre alkalmas szederfa volt. A szokásos csonkítás után 235 drb. lombsze­désre alkalmas szederfa állt rendel­kezésére a selyemtenyésztőknek. Ju­tott egy selyemtenyésztőre átlag 19 fa. A magántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfák­nak köszönhetjük, hogy 12 selyem tenyésztő 230 klg. gubót termelt és 376 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 31 ko korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 56 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkez­dése óta 4,305 koronát fizettünk ki a községben. Szeder faállomány a : Az országos selyemtenyésztési felügyelőség ki­osztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 1,900 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolábó kiültettek 90 drb. szederfát. Elhelyezhető volna még a köz­ségben pótlás gyanánt utcákon és köztereken 100 drb. és a Párkány felé vezető törvényhatósági uton 100 drb. szederfa. A faiskolának állapota jó. Muzsla községben a selyemte nyésztők száma 38-ról 12-re szállt az idén, mert a mult évi ered­ménnyel sokan nem voltak megelé­edve. A visszalépett tenyésztők azonban megbánhatták elmaradásu­kat, mivel ez évben már jóval na­gyobb sikerrel járt a selyemtenyésztés. Szabályrendelet tervezet. A városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. Vége. A nyilvános kutak, vízcsapok és azok tartozékainak rongálása, bemocskolása, fő vagy egyéb csapok önkényes kinyitása ál­tal eszközölt vízvétel az 1878. évi V. t.-c. 421 §-a és az 1879. évi XI. t.-c, 105. és 127. §§-ai alapján biráltatik el. A kártérí­tés megállapításánál az 1880. évi 38547. sz. belügyminiszteri rendelet 4-ik §-a irányadó, 66. §. Aki a 61. §-ban emiitett vizsgálat cél­jából megbizott hatósági közeg által Írás­ban megidéztetvén, meg nem jelenik, ma­kacsnak tekintetik és az esetben a hatóság hivatalból felvett tényálás alapján határoz. hazába. Mentél a zümmögő méh veze tése, — a szentjánosbogár lámpása s a fülemile indulója mellett virágos réten csobogó habon keresztül messze . messze. . . Midőn másnap elmentem hozzád, nem találtalak sehol. . . Oh szivem majdnem meghasadt a fájdalomtól. Mert fáj az em bérnek, ha attól, kit szeret, búcsúzni kell de százszor fájóbb, százszor kínosabb szó nélkül való távozás gyötrelme. . . Sokáig nem láttalak aztán! . . . Keres telek mindenhol, kérdeztem a napsugár tói, a suttogó szellőtől, a virág illattól nem látták-e, nem találkoztak-e veled. De mind azt felelte : nem . . . nem. Kínos gyötrődések közt mult el a nyár az ősz, a tél . . . Már reményemet is el vesztettem, hogy valaha meglássalak ime mikor a tavasz langy fuvalma éb reszgette az alvó világot én is felkeltette lek téged. . . Emlékszel-e Gyöngyvirág ?! . . . Tudod-e mit fogadtam akkor ? Azt hogy többé nem hagylak el, veled ma radok, őrizlek és amikor elközeleg az ősz, s a bús szellő végig siratja a hal dokló világot: elviszlek messze, messze hol örök tavasz hinti szét balzsamos il latát, éltető melegét . . . Elviszlek eg 67. §. Ha oly cselekmény, vagy mulasztás esete forogna fenn, mely bírósági eljárást von maga után, az ügy a tényállás felvé­tele után haladéktalanul az illetékes biró sághoz teendő át és a közigazgatási eljá­rás a bírósági eljárás befejeztéig függőben tartandó. 69. §. Magánvezetékeknek idegen területen en gedély nélkül való átvezetése, utcai főcsap nak önkényűleg való kinyitása, a magán­vezetéket utcai vezetéktől elválasztó fő­csap önkényű kinyitása, az utcai vezeték megfúrása, a házi vezetékeknek rossz kar ban hagyása, vízpazarlás stb. esetében i város tanácsa 2000 (kettőezer) koronáig terjedő rendbüntetést alkalmazhat. Azon kivül a marasztalt fél az okozott kár meg téritésére is kötelezendő. 69. §. A pénzbüntetések, rendbírságok és kár térítések közigazgatási végrehajtás utján közadók módjára hajtatnak be. 70. §., A kihágási pénzbüntetések hovaforditá sára a törvényes intézkedések mérvadók A rendbírságok a város tiszti nyugdijalapja javára fordíttatnak. Eljáró hatóságok. 71- §. A vízvezetékre vonatkozó összes ügyek­ben, rendbirságolásokban, kivéve a kihá­ási ügyeket: I. fokban a város tanácsa, II. „ a vármegye közigazgatási bi­zottsága illetékes, mely utóbbinak határozata ellen az 1906. évi XXVI. t.-c. 34 §-a b) pontja értelmében panasznak van helye a kir. közigazgatási bírósághoz. 72. §. Fellebbezés a nehezményezett határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a vá­ros tanácsi iktató hivatalába nyújtható be. határidő lejártával vagy nem e helyre beadott fellebbezés érdemi elbírálás nél­kül hivatalból visszautasítandó. 73. § Ha a határozat végrehajtásának elha­lasztása veszéllyel vagy a vizmű üzemé­nek megzavarásával jár, a fellebbezésnek csak birtokon kivül adatik hely, ily eset­ben tehát a fellebbezésnek felfügesztő ha tálya nincsen, ami a határozatban mindig kiteendő és indokolandó. 74. §. Kihágási ügyekben : I. fokban a rendőrkapitány, II. „ a vármegye alispánja, III. „ a magy. kir. belügyminiszter illetékes. 75. §. Ezen szabályrendelet a jóváhagyás után azonnal életbe lép. kis kertbe, hol megteszlek szivem király néjának, szivem virágának. . . Fogadásom te is hallottad Gyöngyvi rág! Emlékszel-e, mit csicsergett aranyos ajkad ? . . . Ugy e azt: . . . Nem bánom . . . nem bánom . Aztán keblemre hajtottad selyem fe jecskédet, hogy illik-e szivemre a gyöngy virág ! ? . . . S a gondviselő szellem azt suttogta Illik . . . illik . . . Oh Gyöngyvirág, ott kezdődik az én életem, ott született meg az én boldog ságom. . . Lassan, csigalépésekkel haladt aztá az idő! A tavasz egy élet, a nyár eg örökkévalóság volt, — de elmúlt ... el . . . el . . . Itt az ősz! . . . Nézd, hullatja már sárguló levelét a rezgőnyárfa, zokogva bocsátja útnak a dércsipett szirmait a li liom. . . Gyöngyvirág! Emlékezz elhatározá somra, emlékezz ígéretedre. . . Itt az ősz ! . . . Megjött! . . . Jöjj te is keblemre, jöjj pici hajlékomba, hol most kezdődik a tavasz. . . Jöjj, hisz tu dod, gyöngyvirág nélkül a tavasz mit sem ér! . . . Hosszú Lajos. HÍREK. — EskÜTŐ. Mihályi Imre közigazgatási gyakornok tiszteletbeti aljegyző ma d. e 11 órakor vezeti oltárhoz Párkányban menyaszonyát Ivanics Vilmát, Ivanics Gyula párkányi jegyző leányát. Az ifjú pár nak a szerelemszőtte frigyhez örökké tartó boldogságot kívánunk. Legyen éltük oly virágos, mint a kikelet, mely tanuja egy beleélésüknek, — Hymen hir. Payer János főkáptalani somogy-szobbi intéző eljegyezte Stepán Katát Zemplén megyéből. — Személyi hir. Dr. Kohl Medárd püspök, praelátus-kanonok szombaton több napi tartózkodásra Esztergomba jött. — Vimmer Imre városunk polgármes­tere, egy hétig tartott betegségéből fel­épült. — Betegágyon. Frey Ferenc egy két nap óta meghűlés következtében ágyát őrzi. — Gyula napja a belvárosi templom­ban- A belvárosi három elemi iskola reggel fél 8 órakor dr. Fehér Gyula, igazgató­juk névünnepe alkalmából pénteken tem­plomba vonult, hol dr. Fehér Gyula mondott csendes misét, mely alatt a bel­városi leányiskola növendékei két hang­ban „Nagyasszonyunk, hazánk reménye" és „Szeretlek szép szűz Mária" bekezdésű régi énekeket adták elő, Neményi Károly tanitó vezetésével oly szépen, hogy ahhoz hasonlót már régen nem volt alkalmunk hallani a belvárosi templomba járó inté­zetektől. — Főigazgatói látogatás. Dr. Spitkó La­jos tankerületi kir. főigazgató a főgimná­zium és reáliskola látogatására egy heti tartózkodásra csütörtökön délután váro­sunkba érkezett. — Változások a főkáptalan tisztikará­ban. Geiger Ferenc nánai tiszttartó és Rutich Béla kiskomáromi rendelkező kasz­nár gazdasági felügyelőkké léptek elő. Rosznáki Alajos kis-csévi intéző Mihálydra, Schönbeck Ignác baráti intéző Merkére, Miazovszky Ákos intéző Barátiba és Payer János intéző Somogy-Szobbra he­lyeztettek át. Kaszinói táncmulatság, A kaszinó választmánya a kaszinó fiatalságának kez­deményezésére elhatározta, miszerint f. hó 27-én a kaszinóban azon alkalomból, hogy az V-ik hadtest önkéntesei váro­sunkban vannak, kik zárójel között irva jó mulató fiuk, táncmulatságot rendez. Hogy a mulatság miképen fog sikerülni, arról jósolni felesleges. Mi azt hisszük, hogy a táncmulatságok krónikájában e mulatság párját ritkító eseményként lesz megörökítve. — Hivatal átvétel. Kemény fy Kálmán főegyházmegyei uj könyvtárőr a napokban foglalta el állását s átvette az országos hirű, régi művekben elsőrangú, 125,000 kötetes könyvtár vezetését, mely nagyság tekintetében az országban az egyetemi, múzeumi és pannonhalmi után következik. — Halálozás. Rothnagel Ferenc városi főjegyzőt súlyos csapás érte szeretett édes anyjának az élők sorából való el­költözése folytán. A gyászba borult csa­lád a boldogult haláláról az alábbi gyász­jelentést bocsájtotta ki: „Alulírottak az egész rokonság nevében fájdalomtól meg­tört szívvel jelentik, hogy áldott lelkű édesanyjuk, illetve nagyanyjuk özv. Roth­nagel Ferencné, szül. Major Jozefa hosszas szenvedés s az utolsó szentségek fölvétele után, életének 68-ik évében, f. évi április 12-én hajnali 2 órakor csendesen elhunyt. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 13-án délután 3 x /2 órakor fognak a sz. kir. városi sírkertben levő kápolnában be­szenteltetni s az ugyanottani sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise áldozat április hó 15-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Esz­tergom, 1907. április hó 12-én. Nyugod­jék békében ! Özv. Wanitsek Rezsőné sz. Rothnagel Jozefa, Rothnagel László, Fe­renc, János, Anna gyermekei. Wanitsek Ilus, Rezső, Feri Laci, Marian, Karcsi, Elli, Miklós, Rothnagel Margit, Józsi, Klá­rika, Pisti, Magyary Józsi unokái. Roth­nagel Lászlóné sz. Erdélyi Szidi, Rothna­gel Ferencné sz. Németh Anna menyei. Magyary László veje. Özv. Sztahovits Ferencné sz. Major Alojzia testvére." — A megye állandó választmánya teg­nap d. e. tartott ülésén a választók jövő évi névjegyzékének egybeállításával fog­lalkozott. Az ideiglenes névjegyzék május 5—25-ig közszemlére lesz kitéve. Május 5—15-ig a névjegyzék ellen felszólamlá­sok, mig az azokra vonatkozó észrevételek május 16—25-ig adhatók be. — Gyermekénekkar. A szenttamási elemi iskola növendékeiből a tanítótestület buz­galma és Schönvelder Kálmán vízivá­rosi kántor szaktanitása egy 50—60 gyer­mekből álló egyházi énekkart állított ösz­sze, mely időnkint a vízivárosi templom­ban, úgy latin liturgikus, mint magyar mise-énekekkel szokta az isteni tisztelet áhítatos gyakorlását emelni. A húsvéti feltámadási szertartással kapcsolatos ének­részeket és húsvét ünnepén a misét ők énekelték. Fellépésük figyelmet és tetszést keltett a jelenlevő hivek sokaságában. Külföldön az ilyen gyermekénekkarok nagyon el vannak terjedve s a liturgikus egyházi éneket művelik. — Közigazgatás a megyénél. A köz­igazgatási bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, melyen a közigazgatás március havi menetéről számoltak be a szakelő­adók. Az alispáni jelentés a többek között a községekben észlelhető szocialisztikus szervezkedésekről emlékezik meg, melyek mind nagyobb tért hódítanak. Az ipari élet az enyhe időjárás folytán kissé föl­lendült, nagy hátránya azonban az ipar intenzív fejlődésének, hogy az ipari mun­kások izgatások folytán elégedetlenek, holott azok jól vannak fizetve. Március­ban 38 vándorolt ki a megye területéről.

Next

/
Thumbnails
Contents