Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-07 / 27.szám

Szabályrendelet tervezet. A városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás) 40. §. A házi főelzáró szelepcsap számára építendő téglafalazatú és személybiztonság céljából kulcscsal zárható, öntött vasfedővel biró akna méretei a következők legyenek legalább : 10—30 mm. csőátmérő esetén 1'20 m. hosszú, 0'80 m. széles és 1.35 m. mély; 30—60 mm. csőátmérő esetén 1/50 m. hosszú, 1 m. széles és T50 m. mély; 65 mm.-nél nagyobb csőátmérő esetén 2 m, hosszú, 1'20 m. széles és 2*35 m. mély. A kényelmes belejuthatás végett legalább 0'60 m. méretű négyzetes nyílással és hágóvasakkal látandók el. Az akna legcélszerűbben a kapu bejáróban, közel a telek határához építendő annyival is inkább, mivel a házi főelzárószelepen kivül a magánvezetékből oldalelágazás nem engedélyeztetik, hanem az eiső elágazásnak a főelzáró szeleptől befelé legalább 1 méternyire kell lennie. ; 42. §. ; A házi főelzáró-szelep számára szolgáló aknában egyúttal az esetleg felállítandó vízmérő óra is elhelyezhető. A vízmérő óra felállítása csakis az üzemvezetőség által eszközölhető. T 43, V. . •:: • A vízmérő órák a házi főelzáró-szelepen kivül helyezendők el ugy, hogy zárás és vizleeresztés esetén az órák a magánve2etékből kizárassanak. A vízmérő helyét mindig az üzemvezetőség állapítja meg, az előállításával járó költségeket a fogyasztó viseli és azt a csatlakozó vezeték költségével együtt előzetesen tartozik letétbe helyezni. 44. .§. ... Ha a 39.- §. szerint a szelep-akna mellőzésével az elzáró és vízleeresztő szelep, valamint a,vízmérő óra az épület fagymentes pincéjében helyeztetnék el, ugy ezek számára a pince falába megfelelő nagyságú és kulcscsal zárható fülke vágandó. Ezen fülkét helyettesitheti egy a pince falára felerősített és kulcscsal -zárható deszkaszekrény is. iÜU 45. §. Az elzáró szelep-aknában levő leeresztőcsapon át kibocsátott viznek kellő elvezetéséről gondoskodni kell. 46. §. A magánvezetékek ugy fektetendők akár a földbe, akár az épület falaiba, hogy a házi főelzáró-szeleptől a legtávolabbi pontig folytonos emelkedésben legyenek. Kiváló gond fordítandó arra, hogy a vezetékben sem magas pontok, melyek légzsákokat, sem mély pontok, amelyek vízzsákokat alkothatnak, ne legyenek. 47. §. A vezetékek fektetésénél, azok fagymentessége — a károsodás kikerülése végett — mindig szem előtt tartandó. Ennélfogva a földbe fektetett csövek legalább r20 méter földfedéssel birjanak. A téli fagyoknak kitett kapubejáró, folyosók falaiba, általában külső falakba, hideg pincékbe, homlokzat falakba, közös falakba, szomszéd felöli határfalakba, vezeték fektetése tilos. 48. §. Vizvételi szelepek hasonlóképen csak fagymentes helyeken szerelhetők fel, hideg folyosók és udvari külső falak erre nem alkalmasak. ; 49. §. Olyan vezetékek, melyek csak nyáron használtatnak és a víz belőlük teljesen leereszthető, kisebb, de legalább 50 cm. mélységben fektethetők. Ilyen vezetékeken a vizvételi szelepek és egyéb felszerelési tárgyak nem kell, hogy fagymentes helyen legyenek. Ezek azonban télre okvetlen viztelenitendők és lezárandók. 50. §,Udvari vizvételi helyek csak önműködő viztelenitésű ejektor szerkezettel biró kutakkal készülhetnek, vagy olyan kifolyó csövek alkalmazhatók, melyeknek záró szelepe áz épület belsejében fagymentesen van elhelyezve és zárásuk, illetőleg nyitásuk a falon keresztül nyúló kulccsal kívülről történhetik. 51. §. Olyan magánvezetékekhez, melyek alár rendeltebb célt szolgálnak, pl. klozet, adagoló vezetékek és amelyekből ivó és használati vizet venni nem lehet, a 37. §. felsorolt folyóméterenkénti súly betartásával közönséges ólomcsövek is használtathatnak. . § .... Különleges oldalvezetékek, mint öblítéssel működő árnyékszékek, fürdőszobák stb. vezetékei, valamint lakosztályokhoz szolgáló felmenő vezetékek külön elzáró szelepcsappal építendők. 53. §. .:' A magán vezetékekre kivétel nélkül csak csavar szelepesapok szerelhetők fel, a fordító és conuscsapok alkalmazásának kizárásával. A szelepcsapok zárása és nyitásához legalább négy fél fordulat legyen szükséges. 54. §. ' Sj| A magánvezetékek minden erős töréseinél, továbbá az alkalmazandó könyökök és elágazásoknál, valamint a kifolyó szelepcsapok megerősítésénél mindenkor idomdarabok szerelendők be. \ . ;. /_. v ;55V . . Öblítéssel működő árnyékszékeket a magánvezetékekkel közvetlenül összekötni tilos, e célra kivétel nélkül közbeigtatott adagoló szerkezet alkalmazandó. Kazántáplálásra külön engedéllyel biztosított vízhasználatnál, a táplálásra kü> lön víztartály állítandó fel, a vízvezetéket kazánnal közvetlenül kapcsolni nem szabad. • : 56. §..- :•/;••• , ; Minden magánvezeték elkészülte a felszerelést végzett iparos által az üzemvezetőségnél bejelentendő. A bejelentés vételét az üzemvezetőség Írásban elismeri és a berendezés felülvizsgálását a bejelentés elismerésétől számított 3 nap alatt teljesiti. A felülvizsgálathoz szükséges nyomószivattyut, minden szerszámot, anyagot és munkaerőt a felszerelő iparos bocsátja rendelkezésre. Maga a felülvizsgálat kiterjeszkedik arra, hogy a magán vezeték a bejelentésben foglalt és jóváhahagyott terv szerint készült-e, hogy jelen határozmányok betartattak-e, továbbá, hogy e kész vezeték 10 légkörnyomásu próbának 30 percig maradandó alakváltóztatás nélkül ellenállni képes-e, végül hogy az egész házi vezeték a házi főelzárószelep leeresztő csapján teljesen viztelenithető-e. A földbe rakott, valamint a falba beeresztett csöveket betemetni, illetőleg befalazni a felülvizsgálat megejt ése előtt nem szabad. Sikeres felülvizsgálat után a kiküldött szakközeg a csövek betemetését és befalazását megengedi. Ezen szakközeg jelentése alapján az üzemvezetőség intézkedik az utcai főcsap kinyitása illetőleg a magánvezetékeknek a városi vízműbe való bekapcsolása iránt. Ha a magánvezeték nem a jóváhagyott terveknek vagy jelen határozmányoknak megfelelően készíttetett volna el, vagy ha az előirt nyomási próbát ki nem tartaná, a berendezés megfelelően átalakítandó, esetleg egész újból építendő és a helyreállításról újra jelentés teendő. Csupán oly vezetékek bekapcsolása engedélyezhető, amelyek a felülvizsgálat alkalmával teljesen kifogástalanoknak minősíttetnek, ezen felülvizsgálással azonban az üzemvezetőség nem vállal természet szerint felelősséget az iránt, hogy magánvezetékeknél felhasznált anyag és a végzett munka minden tekintetben tökéletes jó és tartós lesz. 57. §. A vizsgálati dij minden ilyen próba után a következő : a) 1 csapos vezeték után 2 korona. • b) 2 . „ „ „ 4 „ c

) 3 „ „ „6 „ d) 4 „ „ „ 8 „ e

) 5 „ „ » 10 „ o 6 „ „ i2 és minden továobi öt csap után ismét 2—2 korona. A megkezdett ötös csap csoport teljesnek számit. HÍREK. — Hymen. Vettük az alábbi eljegyzési kártyát. „K. Bertalan Ilonka — Vales Ferenc jegyesek Esztergom, 1907. április hó." — Nyugalomba vonuló árvaszéki elnök. Kollár Péter megyei árvaszéki elnök, akiről megírtuk már, hogy nyugdíjazása iránti kérvényét beadta, majd, hogy azt az orvosi vélemények után visszavonta, ujabban ismét benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérvényét, melyben megindokolja, hog\'miért vonta vissza már egy izben beadott hasonló kérvényét. — A kaszinó mai szinielőadása. A kaszinó műkedvelő gárdája, amiként lapunkban eleve jeleztük, a Gyurkovies lányok előadását a nagyközönség részére ma este 7 órakor ugyanazon szereposztással megismétli. Helyárak: 1—4 sorig 2 kor. 5—8 sorig 1 kor. 60 fill, a többi sorban 1 kor. Deák és katonajegyek 60 fillér. Jegyek előre is válthatók Brutsy Gyula diszműkereskedésében és a kaszinóban. Az eddig váltott jegyekből következtetve, a második előadás iránt szintén nagy érdeklődés mutatkozik. — BuCSUestély. Nárai dr. Szabó Elek törvényszéki elnök tiszteletére, ki Veszprémbe helyeztetett át az ottani törvényszék vezetése céljából, a komáromi birói kar pénteken bucsúestélyt rendezett. — Uj törvényszéki elnök- A király Nadasdy Aladárt, a győri kir. ítélőtábla elnöki titkárát a komáromi kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. Nádasdy Aladár korábban a győri kir törvényszéknél működött és csak két éve foglalta el legutóbbi állását, melyben a birói körök rokonszenvét és tiszteletét sikerült biztosítani a maga számára. — BirÓSági kinevezés. A király Szentimrei Lajos betétszerkesztő kir. albirót telekkönyvi betétszerkesztő bíróvá nevezte ki. — Uj kir. ÜgyéSZ. Eckensberger Károly kir. alügyész a komáromi kir. ügyészséghez királyi ügyésszé neveztetett ki. A jól megérdemelt előléptetés derék és szorgalmas tisztviselő érdemes munkásságának méltó elismerése. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 14-én tarja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hívek a szent gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig x

fe 7, 8, 9 és Va 10 órakor szent mise, délután 5 órakor szent beszéd és litánia. — Köszönet nyilvánítás A vízivárosi zárda főnöknője apáca-testvérei nevében is hálás köszönetet mond N. N. praelátus kanonok urnák, ki a májusi oltár díszítésére 60 koronát-, és Mattyasóvszky Lajos úrnak, a primási javadalmak ny. kormányzójának, ki a templom céljaira 50 koronát adományozott. Nemkülönben hálás köszönetét fejezi ki Majer Imre, pápai kamarás, párkányi plébános urnák, ki a zárdatemplom karzatára egy csinos rácsozatot állíttatott 200 korona értékben. Isten áldja meg a kegyes jótevőket. •— Lelki gyakorlatok a vízivárosi zárdában. Dr. Prohászka Ottokár püspök f. hó 15., 16., 17., 18. és 19-én a vízivárosi zárdában hölgyek számára elmélkedéseket tart, melyekre a meghívókat a zárda főnöknője tegnap küldötte szét. — Zenés mise. Jeleztük lapunk húsvéti számában hogy a belvárosi plébánia templomban a Húsvét vasárnapi szent misén Szabados Géza volt kecskeméti zenede igazgató vegyes karra irt 5 szóllamu miséje lesz előadva zenekar kísérettel. Constatáljuk, hogy a szent mise fényét, melyen dr. Fehér Gyula belvárosi plébános nagy assistenciával celebrált — mennyire emelte a lelkes ének és zenekarnak Isten dicsőségére való ügybuzgó közreműködése, mellyel a szépen megcomponált mise minden részét megfelelő praecis előadásban juttatta érvényre. Különösen emelte a templomi áhítatot az ofíertoriumra előadott igen szép Ave Mária, mely szintén Szabados szerzeménye és amit Taky Gyuláné énekelt Nemesszeghy István tanítóképző intézeti zenetanár obligát hegedű kísérete mellett. — Képviselőtestületi Ülés. A képviselőtestület csütörtökön délután rendes ülést tartott. Napirend előtt a polgármester az elhunyt közgyámot, Jambrik Istvánt parentálta el. Őszinteséggel fejezi ki— úgymond a többek között — a veszteségjfeletti igaz részvétét az elhunyt felett, ki jeles tehetségű, szorgalmas és törekvő tagja volt a város tisztikarának. Az elhalálozás folytán megüresedett közgyámi állás betöltésére nézve, az alispánhoz előterjesztés tétetik, valamint megtétettek a szükséges intézkedések, a június hóban megejtendő képviselőválasztások ügyében. Nagy Antal reáliskolai igazgató előterjesztésének elfogadásával kimondotta a képviselőtestület, hogy a reáliskolát kihelyezi a Szt. Ferenc rendiek zárdahelyiségébe és hogy felállítja az ötödik osztályt ha a kormány részéről az államsegélynek tartós és állandó megadása biztosíttatik. A vadászati jog bérbeadására ujabbi árverést hirdet, midőn zárt ajánlatok is figyelembe vétetnek. Érdekes statisztikai adat jutott ezen ügy tárgyalásánál nyilvánosságra, nevezetesen az, hogy a vadkár az utóbbi hét év alatt 45.619 korona volt. A katonai sátortábor ügyében kimondotta, miszerint a város nem épit; a magánosok területének használására nézve tárgyaljon a katonai kincstár az egyes tulajdonosokkal. Felhívja a katonai parancsnokságot a bérösszeg nagyságának közlésére és hogy az erdőből csak 200 holdat enged át. Végül, hogy a sátortábor építésére szükséges 15 katasztrális holdat megadja. Több, kevésbbé fontos tárgy elintézése után az ülés, mely d. u. 4 órakor vette kezdetét, esti 6 órakor véget ért. — Csónakázó egylet alakítása. Az evezés, vitorlázás és úszás g}i

r

akorlására városunkban egylet van alakuló félben. A kezdeményezők ma d. e. Va 11 órára alakuló gyűlést hivtak egybe a kaszinó dísztermébe, melynek tárgyai: 1. Jelentés a csónakozó társaság eddigi működéséről. 2. Az egylet és az alapszabályok megalakítása. 3. A tisztikar megválasztása. — Az országos gyermekliga helyi bizottságának megalakulása. Az emberbaráti szeretet és könyörület nemes cselekedetének, a gyermekvédelemnek mozgalmát indította meg főispánunk minden jóért és