Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-04 / 26.szám

jelentékeny külömbözet a dolog természeténél fogva a városra háramlanék, a 8 osztály számára való százezreket pedig nem is kérhetjük, mert a 8 osztály tényleges szervezése pénzügyileg biztosítva nincs. Épület nélkül tehát nincs államosítás, fejlesztés nélkül pedig nincs épület. A körülmények szerencsés öszhangja eléggé biztos irányt ad, mert a rendelkezésre álló szt. Ferenc-rendi zárda s a tanári testület vállalkozása az átmenetek költségeit teljesen elhárítják a városról. Az államsegély arányában fejleszthető a reáliskola s a segély maximumának eléréséig is állandónak kell lennie az ostromnak az építési segély iránt. Hogy pedig az állami költségvetésnek ezen két cime igényeink kielégítésére állandó forrásként nyitva tartassék, az államosításra való törekvésnek a napirendről letűnnie nem szabad s ha a szervezés tartama alatt, mint direkt cél az állami kezelés meg sem valósulhatna indirekt eredményei bizton előkészítik a végcélt, melyet szem elől sohasem szabad téveszteni, nehogy valamely ujabb törvény a várost ismét ujabb küzdelmekre szorítsa. A legkedvezőbb alkalom kínálkozik, hogy az állami gondoskodásnak ismét intensiv mértéke biztosittassék a reáliskola javára, de talán nem is fedné teljesen e város hanyatló sorsát, ha nem akadna vállalkozó, aki aggályokba burkolt ellenszenvét minden fejlődéssel szemben esetleg a tekintély mázával tetszetősen színezett oppozicióban olcsó diadalra juttatni meg ne kísérelné. Hát ez már hozzátartozik Esztergom milieujéhez. N. Esztergom vármegye selyemtenyésztése 1906. évben. *) Esztergom vármegyében 1906. évben 12 selyemtenyésztő községben közterületeken és közutak mellett 2,168 drb lombszedésre nem alkalmas és 901 drb. lombszedésre alkalmas szederfa volt. A szokásos csonkítás után 848 drb. lombszedésre alkalmas szederfa állt rendelkezésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 8 fa. A magántulajdonban levő szederíákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 10 selyemtenyésztő 2,013 kgr. gubót termelt és 3,583 koronát keresett. Átlagos keresete egy selyemtenyésztőnek 35 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 169 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 44,629 koronát fizettünk ki a vármegyében. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a vármegye községeinek és a községekben lakó magánfeleknek, részint állami és törvényhatósági utak beíásitására 1906ban 1,207 kiültetésre alkalmas szederfát; 28,150 drb 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a vármegyében 13,584 *) A selyemtenyésztési felügyelőségnek a földművelésügyi miniszterhez intézett jelentéséből. kiültetésre alkalmas szederfát: 363,820 drb 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 1,707 drb szederfát. Ez évben tönkrement 171 darab szederfa. A vármegye selyemtenyésztése járásonként és községenként 1906. évben. Párkányi járás. A párkányi járásban 1906. évben 10 selyemtenyésztő községben közterületeken és közutak mellett 1,404 darab lombszedésre nem alkalmas és 856 drb. lombszedésre alkalmas szederfa volt. A szokásos csonkítás után 807 drb. lombszedésre alkalmas szedarfa állt rendelkezésére a selyemtenyésztőknek. Jutott egy selyemtenyésztőre átlag 9 fa. A magántulajdonban levő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 87 selyemtenyésztő 1,828 klgr. gubót termelt és 3,281 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 37 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 169 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 35,690 koronát fizettünk ki a járásban. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a járás községeinek, részint a községekben lakó magánfeleknek 1906-ban 100 drb kiültetésre alkalmas szederfát; 26,950 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a járásban 2,816 darab kiültetésre alkalmas szederfát; 218,140 drb 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 1,022 drb szederfát. Ez évben tönkre ment 155 drb szederfa. Bart községben 1906. évben közterületeken és közutak mellett 203 drb. lombszedésre nem alkalmas szederfa volt. A magántulajdonban levő szederfáknak köszönhetjük, hogy 3 selyemtenyésztő 29 klgr. gubót termelt és 51 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 17 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 19 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 1,,045 koronát fizettünk ki a községben. Szeder faállomány a: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 800 darab kiültetésre alkalmas szederfát, 15,100 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Elhelyezhető volna még a községben pótlás gyanánt a Kéty felé vezető törvényhatósági uton 100 drb. szederfa. A faiskolának állapota tűrhető. Bart községben évről-évre visszafejlődik a selyemtenyésztés. A mult évben itt még 9 tenyésztő volt. Az idén már csak hárman vállaltak hernyót és átlag 17 koronát kerestek, ez a visszaesés annál inkább elszomorító, mivel a közeli hercegprimási uradalomból egészen ingyen szerezhetik be a tenyésztők a hernyók táplálásához szükséges lombot. Bátorkeszi községben 1906. évben 1 selyemtenyésztő 2 kgr. gubót termelt és 3 koronát keresett. A selyemtenyésztés megkezdése óta 196 koronát fizettünk ki a községben. Szeder faállomány a : Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben, lakó magánfeleknek működése óta 1,200 darab 2—3 éves szederfacsemetét. A faiskolának állapota jó. Bátorkeszi község nem volt selyemtenyésztési felügyelőségi kerületbe beosztva. Az illető tenyésztő a selymérpetét közvetlenül a központból, Szekszárdról kapta és termelt selyemgubóit is ugyanoda szállította be. Bény községben 1906. évben közterületeken és közutak mellett 199 drb. lombszedésre nem alkalmas szederfa volt. A magántulajdonban levő szederfaknak köszönhetjük, hogy 5 selyemtenyésztő 87 kgr. gubót termelt és 156 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 31 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 41 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 503 koronát fizettek ki a községben. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek működése óta 4,000 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolából kiültetett 27 darab szederfát. A faiskolának állapota közepes. Bény községben a selyemtenyésztők száma maradt a tavalyi 5. Az átlagos kereset azonban 24 koronáról 31 koronára emelkedett, mivel a tenyésztők mindenben pontosan követték a segélyükre küldött selyemtenyésztési oktatónőnek tanácsait és utasításait. A legtöbb és legszebb gubót Kadavi Ferenc hozta beváltásra és 41 korona 36 fillért kapott érte. Itt közterületeken még egyáltalán nincsen lombozható szederfa és csakis a magántulajdonban levő szederfák után volt lehetséges a selyemtenyésztés. Erre való tekintettel a szokott hernyómennyiségnek csupán a felét adhattuk a tenyésztőknek. Kellő számú szederfa mellett persze a rendes hernyómennyiséget osztottuk volna ki és akkor a termelők kétszer anynyi jövedelemre tesznek szert. Bucs községben 1906 évben közterületeken és közutak mellett 78 drb. lombszedésre nem alkalmas és 165 drb. lombszedésre alkalmas szederfa volt. A szokásos csonkítás után 155 drb. lombszedésre alkalmas szederfa állt rendelkezésre a selyemtenyésztőknek. Jutott eg}' selyemtenyésztőre átlag 14 fa. A magántulajdonban lévő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 11 selyemtenyésztő 298 kgr. gubót termelt és 549 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 40 korona volt : legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 126 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 4,315 koronát fizettünk ki a községben. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a községnek, részint a községben lakó magánfeleknek 1906-ban 1,300 drb. 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a községben 11,300 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Elhelyezhető volna még a községben pótlás gyanánt utcákon és köztereken 100 darab szederfa. Ez évben tönkre ment 35 darab fiatal szederfa. A faiskolának állapota jó. Bucs községben'a selyemtenyésztés örvendetes fejlődésnek indul, a mennyiben az idén már 11-en foglalkoztak ezen hasznos kereseti ág üzésével. Az átlagos kereset 49 koronát, a legmagasabb kereset pedig 125 korona 28 fillért tett ki. Ez utóbbi szép összeget Karácsony Zsigmond kapta a gubóért. Szabályrendelet tervezet. A városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás) 31. §. Az utcai főcsőtől a telek határáig terjedő vezeték a vizmérőig, vagy a házi főcsapig, ezeket is beleértve, föltétlenül és minden körülmények között azonnal a vizmü birtokába megy át és gondozása és fenntartása a város, mint vizmű tulajdonosának, a telek határán belül levő vezeték épitése, gondozása és fentartása a telek-, illetve háztulajdonosoknak kötelessége. 32. §. A magánvezetékek csak a városi mérnöki hivatalhoz a vállalkozó által benyújtott és a mérnöki hivatal által jóváhagyott, esetleg módosított és láttamozott vázlatrajzok és műszaki leírások szerint létesíthetők. Ugyanez áll a meglevő magánvezeték bárminemű átalakítására vagy kibővítésére is. 33. §. Az utca nevét, házszámot a szerelő iparos nevét feltüntető és 1 : 100 mértékben készítendő terv-, illetve vázlatrajz egy példánya a mérnöki hivatalnál hagyandó és ugyanott az egész berendezésnek szabatos leírása is átadandó. Ezen terveken vagy vázlatrajzokon fel kell tüntetni az egész berendezést, tehát az alkalmazandó csövek belső átmérőjét és anyagát, a vezeték esésének vagy emelkedésének irányát és mérvét, az összes vízkivételi-, elzáró-, lecsapoló-, szelepcsapok, vagy más felszerelési tárgyak helyét és számát. Az előző pontokban jelzett műszaki leírást és tervet a kivitellel megbízott iparos tartozik készíteni és úgy a megrendelő tulajdonos, mint saját aláírásával ellátva benyújtani. 34. §. Az illető iparos az általa alkalmazni szándékolt összes berendezési anyagokból, mint különféle átmérőjű vas és ólomcsövek, elágazási és idomdarabok vizvételi, elzáró és víztelenítő szelepcsapok, locsoló szelepek, árnyékszékek adagoló szerkezetei stb. saját jelzésével ellátott mintákat tartozik díjtalanul a városi mérnöki hivatalnak benyújtani és az egyes berendezéseknél csakis a megfelelőknek talált minták szerinti anyagokat használhatja, ellenkező esetben a berendezés nem kapcsolható a városi hálózathoz. 35. §, Kötelességévé tétetik az összes vízvezetéki felszerelőknek, kik a városban magánvezetékek létesítését magukra vállalják, hogy jelen határozmányt minden részében ismerjék, mert az ebben foglalt határozmányok figyelmen kivül hagyása a jóváhagyott tervektől és adott Írásbeli utasításoktól való eltérés esetén a város jogosítva van az illető iparost a magánvezetékek készítésétől eltiltani, illetve az általa készített magán vezeték becsatolását megtagadni. 36. §. Magánvezetékek csak belül ónozott, vagy kénezett, továbbá ónbetéttel biró ólomcsövekből, kivül-belül horganyzott kovácsolt vas és kivül-belül kátrányozott