Esztergom és Vidéke, 1906

1906-03-15 / 21.szám

Mi ifjú laptársunkat felcseperedése köz ben mindég jóindulatúlag támogattuk igy érthetetlen előttünk minden ok és alap nélküli kirohanása, mert mi véle lapunk ban nem foglalkoztunk, hirét nem demen táltuk s igy, hogy kirohanás a minden ok és alap nélküli, azt a fenntebb előadottak után mindenki concedálni fogja, hacsak nem analphabéta, mivel mi hírünkben nem azt irtuk, hogy a fog almasói állás be lesz töltve, hanem azt jeleztük, hogy kik adták be arra kérvényüket. hogy a fogalmazói állásra pályázatok adattak be, azt az „Esztergomi Lapok" is irja, és pedig március ll-én megjelent ugyanazon számában, melyben oktalanul ellenünk kirohan, és pedig a „— Részié ges tisztújítás a városnál" cimű hírében, melyben felsorolja, hogy a fogalma zói állásra kik pályáztak. De, ha az a mi hirünk valótlanságot tartalmazott, kérdjük az „Esztergomi La pok"-at, hogy március 11-én megjelent 19. számában „Részleges tisztújítás a vá rosnál" cimű hirét miért vette át lapunk március 8-án megjelent ig-ik számából a hir elejének csekély változtatásával, de különben szőról'Szóra, betüröl-betüre és ékezetrol-ékezetre ? Miért nem szerezte be a hir anyagát az eredeti forrásnál. Mi csupán egy tényt konstatáltunk, amiben ha van téve dés, az nem eshetik a mi rovásunkra. De ha tévedtünk volna'is, az emberi dolog. Hisz, hogy több példát ne hozzunk fel az ő tévedésére, felemiitjük azt, miszerint 1902. évi április 13-án megjelent 30-ik számában, a hírek rovatában (tessék csak utánna nézni) ezeket irja: „— Halálozás. Szomorú gyászba borította a kegyetlen halál városunk több köztiszteletben álló családját. Mi is őszinte részvéttel vesszük a hirt, hogy polgártársunk leánya a szülői háznál hoszszas szenvedés után elhunyt. A boldogult tüdővész áldozata lett és tegnap szombaton elvitte őt a kérlelhetlen halál, két éves kis árvát hagyva maga után. Temetése holnap délután lesz." Hát ez a hir nem volt igaz, mert az illető két hónappal később, június 13-án halt el, de mi azért a vastag és gyöngédtelen tévedést nem dementáltuk, nem pedig azért, mivel közérdekből annak szükségét nem láttuk, mágánfél részéről pedig a dementálásra fel nem kérettünk, s igy nem akartunk az „Esztergomi Lapok" compromittálásával izetlenkedni. Persze ő velünk másként tett volna, megfeledkezve arról, hogy mindnyájunkat érhet baleset. Ifjú laptársunk jelenlegi, teljesen alap nélküli kirohanását meggondolatlan

5 gyerekcsinnek vesszük, amivel csak a saját híreinek szavahihetőségét dezavuálta, mert hisz a balhiedelmet ő kovácsolta fe?it idézett alaptalan hírével. Minket az ő önleckéztetése csak mosolyra gerjeszt! Márc. 4-én — miként fennebb idéztük — megírja, hogy kik pályáznak a fogalmazói állásra, március 8 án megjelent 18-ik számában pedig ezt irja: „ — A rendórfogalniazói állás. A közönség körében azon téves hir került forgalomba, (hát ki hozta ezt forgalomba ? nem ő?) hogy a f. hó 13-iki tisztújításon a rendőrfogalmazói állás is betöltésre kerül. A felfüggesztett és jelenleg a kormány zsoldjában álló volt fogalmazó még nem mondott le állásáról s igy tisztét még most, mig fegyelmi ügye befejezve nincs, betölteni nem lehet.* Hát ha az nem igaz, hogy Hauslohner lemondott, akkor minek írta február 11-én megjelent számában, — még mielőtt a hivatalos pályázati hirdetés február 15-iki számában megjelent volna — azt, hogy Hauslohner lemondott P Erre feleljen ha tud? Hát annyira szórakozott ifjú laptársunk, emlékezett arra, hogy mit irt február 15-én ? ? ? Hogy az „Esztergomi Lapok" arravaló dementije, hogy a fogalmazói állás nem lesz betöltve, nem talált valami nagy hitelre, igazolja az, hogy 8-an pályáztak a fogalmazíi állásra. A fogalmazói állás betöltése nyilt kérdés volt, mely felett csak a keddi közgyűlés döntött. Mi abban á nézetben vagyunk, hogy azzal, hogy a fogalmazói állás megüresedését nem dementáltuk, csak helyesen tettünk. Mert tegyük fel, hogy mi azt irtuk volna meg, hogy a fogalmazói állás nem fog betöltetni, s ennek folytán ismerve mindenki híreink megbízhatóságát, a pályázók pályázatukat nem adták volna be, kérdjük, használtunk volna-e valakinek a dementivel azon esetre, ha időközben, mondjuk a választás előtti napon megjött volna Hauslohner lemondása P Leckéül ifja laptársunknak legyen elég ennyi. Végül fogadja „a jó öreg Esztergom és Vidéké "-tői azt a tanácsot, mert hisz még ráfér, hogy meg is kell gondolni azt, amit az ember ír! A szerkesztőség. Az Esztergomi Takarékpénztár közgyűlése. Folyó hó ll-én tartotta 61 :

.k üzlet évét tárgyaló közgyűlését az esztergomi takarékpénztár részvénytársaság. E ha talmas alapokon álló, nagystílű intézet, mely ma már a mesze szomszédos megyék hiteligényeit is ellátja, a lefolyt évben ismét a fokozatos emelkedés jelét tünteti fel. A kedvezőtlen politikai viszonyok szülte lanyha pénzforgalom dacára ez évben is úgy a pénzelhelyezés terén elért sikerei, mint a betéteknél kimutatott jelentékeny gyarapodása folytán nyilván valóvá válik, hogy ugy a jelen, mint a jövő haladás biztos kellékeivel rendelkezik. A lefolyt év egyes tételeit a következőkben adjuk. A pénztár összforgalma 1905 ben 24.425,000 korona, betéteinek átlaga 10.613,000 korona, kiadott kölcsöneinek összege 9.871.000 korona, tiszta jövedelem 140,287 korona volt, melyből részvényenkint 18Ö koronát számítva, 108,000 korona osztalékot tizet ki, továbbá jótékony célra 4570 koronát fordít. .Déleldtt 1Q órakor nyitotta meg késmárki- Frey Ferenc, elnök a. közgyűlést. Megnyitó beszédében sajnálattal emlékezett meg a társaság másfél évtizeden át volt elnökéről, dr. Feichtinger Sándorról, ki súlyos betegsége folytán a közügyektől távol kénytelen magát tartani, és ki lelkes megnyitóiban az egyhangú számadatok közé annyi költőiességet és érdekességet tudott önteni. Kívánja, hogy az érdemekben gazdag régi elnök egészségét visszanyerve közismert ügyszeretetével még sokáig munkálkodhasson városunk és a társaság javára. A közzétett mérleg tárgyalása után tudomásul vette a közgyűlés Einczinger Ferenc segédtiszt véglegesítését, tárgyalta a társaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának jelentését, továbbá a tiszta jövedelem mikénti felosztása során a jótékony célra fordítandó összeg részletezését. Ezen határozatok folytán úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak megadta a közgyűlés a felmentvényt. A tárgysorozat következő pontja az igazgatóságból kilépő 10 tag megválasztása volt, kiket újból egyhangú fölkiáltással választottak meg. Mély fájdalommal emlékezett meg a ségről, mely dr. Palkovics Jenő és Wim mer Ferenc tagok elhunytuk alkalmából sújtotta és elhunyta feletti megemlékezé sét jegyzőkönyvileg határozta rnegörö kiteni. A közgyűlés bezárása előtt Reusz József igazgató kijelentette, hogy az egyhangúlag hozott határozatban az igazgatóság, fel ügyelő bizottság és tisztviselői kar iránti bizalom megnyilatkozását látja és ezért a részvényeseknek köszönetet mond. Különösen hangsúlyozni kívánja köszönetét Frey Ferenc elnök irányában, a mai ülés tapintatos vezetéseért és hiszi, hogy amint a részvényesek megnyugvással vették az előterjesztéseket, úgy különösen megnyugvást keltettek azok az elnökben, mert meggyőződhetett, hogy az intézet minden ténykedése azon szellemben történik, melyek a társaság létesítése és fej lődése körül közreműködött boldogult atyjának, Frey Vilmosnak iskolájából me ritettek és lelkéből kívánja, hogy a társa ság a jövőben is ily elvek alapján ve' zettessék. Frey Ferenc elnök meghatottan mondott köszönetet boldogult atyja érdemeinek méltatásáért és ezzel a közgyűlést bezárta. hogy március 8-án már nem tudta, nem közgyűlés a társaságot ért ama veszteAz ipartestület évi jelentése. (Folytatás.) E kitüntető bizalom T. K. nemcsak megtisztelő ipartestületünkre, de kiváló örömünkre is szolgál, mert elnökünk e nagyfotosságu és alapos készültséget igénylő tisztét oly kiváló eredménnyel tölti be, hogy előadása egész időtartam alatt feszült figyelmet keltett s határozati javas lata a hozzá fűzött indokolással nemcsak egyhangúlag, de a nagynevű férfiak — mint Kossuth Ferenc, Apponyi Albert és Zichy Jenő grófok által is nagy tetszéssel fogadtatott. Ennek bizonyítására szolgál az a kedves körülmény is, hogy a „Magyar Sütők Lapja" szeptember 10-iki számban arcképben örökité meg elnökünket a kongresszuson elért sikere emlékére. A benyújtott és egyhangúlag elfogadott javaslata a következő: Javaslat: Mondja ki az országos ipartestületi gyűlés, hogy az 1884. évi XVII, törvénycikkben foglalt ipartörvénynek az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz s az élet igényeihez képes történendő revíziója alkalmával a módosítandó ipartörvénybe fölveondőnek L

tartja a következő intézkedéseket: 1) Tétessék kötelezővé az ipartestületek létesítése járási székhelyenkint s az igy megalakított \ipartestületnek a járás területén lakó összes szakképzett iparosok kötelezett tagjai legyenek kivétel nélkül. 2) Az ipartestületek hatásköre, kiterjesztendő oly irányban,, hogy az iparosok testületi betéletére, továbbá a munkaadók, segédmunkások és tanoncok közt felmerülő panaszokra vonatkozó minden ügy érdemleges elbírálása és elintézése az ipartestületekre ruháztassék. 3) Tanoncot tartani csak szakképzett önnálló iparos legyen jogosítva. A tanonctartás jogosítvány megadása az ipartestületek hatáskörébe utalandó. 4) Feljogositandók az ipartestületek, hogy az iparos tanoncok tanulási idejét fegyelmi büntetésképen három hónaptól egy évig terjedő idővel meghosszabbithassák. . 5) Iparjogositványt csak tanult, szakképzett iparos és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakoriásására kaphasson. E végből segédmunkás minőségben kitöltött legalább négy évi szakbeli foglalkozás kimutatása kivántassék meg s az iparjogositvány- megadása előtt az ipartestület véleménye kéressék ki. Nem tanult iparosok szakképzett üzletvezető alkalmazásával sem űzhessenek önálló ipart. 6) A kontár ipar ellenőrzése és eltiltása az ipartestületek hatáskörébe utaltassék. 7) Amely ipartestület tagjainak kétharmad része kívánja annak kebelében valamenyi tagra kiterjedő kötelező belépéssel ipartestületi nyugdíjintézmény létesítendő. Ipartestületi nyugdíjintézet tagjai az esetlegt szervezendő országos nyugdíjintézménybe való belépésre nem kötelezhetők. 8) Vétessék törvénybe, hogy a munkából jogtalanul kilépő segédek s az elszököt tanulók költségmentesen kisérendők vissza helyeikre s a visszakisértetés iránti eljárás az ipartestület hatáskörébe tartozzék. Az ipartörvény revíziója tehát munkában van s talán már befejezést is nyert volna, ha a jelen áldatlan politikai viszonyok azt végelintézésében meg nem gátolják; igy nem marad egyéb részünkre, mint a türelem; addig is azonban mig célunkat elérhetjük, a türelmen kivül egy igen hathatós fegyver áll még rendelkezésünkre s ez az összetartás. Ha Magyarország 70000 önálló iparosa közakarattal egyesül s ügyében testvéries érzéssel öszszetart nagy dologra lesz képes. . Azért nem tudja eléggé ajánlani, ipartestületünk igen t. tagjainak a tömörülést. .Szolgáljon erre nézve példaképen az ipartestületnek keretében megalakult szakosztályoknak eddigi működése, hol a többszöri érintkezés révén elsősorban a kartársi érzület nyert kifejezést s vele lassankint a közérdek javára szolgáló tevékenység is hatalmasan kialakul. (Folyt, köv.) HÍREK. — KÉRELEM. A város polgármestere felkéri a háztulajdonosokat, hogy házaikat a mai hazafias ünnep alkalmából lobogózzák fel. — A Kossuth serleg felavatása a polgári egyesületben. A mai hazafias ünnepségek méltó befejezéseként ma este fogják fölavatni a polgári egyesület által beszerzett ezüst serleget, melyet nagy hazánkfiáról Kossuth Lajos nevéről kereszteltek el. A serleg, melynek ára 350 korona, 52 cm. magas. Felirata: „Kossuth Lajos halhatatlan emlékének szenteli, az esztergomi polgári egyesület. 1906. évi Március 15-én." „Lesz még egyszer ünnep a világon." (Vörösmarthy). A két irást egyik oldalon Esztergom város, a másik oldalon pedig Magyarország címere választja el egymástól. A aranyműmüvészi véséseket Király Mór ves készítette. — A Kaszinó márciusi matinéja. Az esztergomi Kaszinó tekintettel arra, hogy a mai napra kiirt ünnepségen való részvételben a közönség akadályozva van, továbbá és főként az egyesület igazgatóját ért súlyos gyászeset folytán a tervbe vett matinét f. hó 18-án d. e. 11 órára, halasztotta el, mi végből a következő szövegű meghívót bocsájtotta ki: „Meghívó. Az Esztergomi Kaszinó a dicső emlékű március idusára való kegyeletes visszaemlékezését megünneplendő 1906. március hó 18-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor matinéét rendez, melyre ugy a tagjait, mint azok b. családját vendégeikkel együtt tisztelettel meghívja az Elnökég. Műsor az ünnepély napján." — Utólagosan értesültünk, hogy a tervbe vett műsor ifj. Zsakovetz Nándor talentumos zeneak. növ. hegedű játék számával kibővítetett. A nagy közönség bizonynyára szívesen fogadja a Kaszinó eme elhatározását, a rendezőség pedig bizik, hogy a vasárnap délelőttjén nagy számú közönséget lesz alkalma fogadhatnia. Té-