Esztergom és Vidéke, 1906

1906-03-11 / 20.szám

Esztergom városa hajlandó lenne-e a mostani megyeházát és mily árban iskolai s egyéb célokra megvenni. Dr. Helc Antal, bár felszóllalása még korai, de már most kívánja jelezni azt az álláspontját, hogy a megyeházán semmiféle tisztviselőnek, igy az alispánnak sem legyen magánlakása. Vimmer Imre a vármegye dekórumához tartozónak véli; hogy az alispán, mint a megye első tisztviselője, a megye székházában lakjék. Frey Ferenc dr. Helc nézete mellett foglalt állást, már csak azon szempontból, mivel a magánlakás építésének mellőzése legalább is 30000 korona megtakarítással jár, mig az alispán lakbérét az állam fogja fizetni. Az elvi szempontok f egyelőre határozathozatalt nem provokáltak. A város elöljárói, valamint a segéd és kezelő személyzetnek 1906. évre adott 10% drágasági pótlékra vonatkozó képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezés többek hozzászóllása után 33 szóval 7 ellenében elvettetett. Különféle levelezéséknek irattárba helyezése, részben pedig tudomásul vétele után, az ülés véget ért. Az április havi rendkívüli törvényhatósági bizottsági ülés határidejéül, április 26-át tűzte ki az elnöklő főispán. —r. A gümőkór és az ellene való védekezés/) Irta: Oravecz Kálmán dr. (Folyt, és vége.) Tüdőbeteg ember lehelete nem tartalmaz csirákat, azonban annál több van a köpetben, a hol számuk sok ezret tesz ki. Ha tehát az ilyen köpet a földre jut, ott beszárad, elporlik, a porral együtt a levegőbe száll és ha más ember belélegzi fertőzheti magát. Ámde, mig az egészséges, életerős, s ennélfogva nagyobb, ellentállású képességgel biró ember szervezete a bacilusokkal dacolni képes, addig a gyenge szervezetűek, vagy az olyan *) Felolvastatott a József kir. herceg Sanatorium Egyesület fiókjának alakuló közgyűlésén. mintha valami ür nyilt volna meg. Lassan magához tért. Emlékezni is tudott később, — de bár ne emlékezett volna! Mintha valami nehéz álomból ébredt volna fel, egyszerre megriadtan kapott homlokához. Az lázas volt és veritékes* Bent az agyában őrült cikk-cakkban űzték egymást a meg-megujuló [képek árnyai. Sűrű, nehéz volt a szobában a levegő, mintha fojtogatták volna odabenn. Ki, ki a szabadba! Odakünn talán megcsendesül minden, elsimul a lélek háborgása s elszállnak a kinos képek. A ragyogó, tiszta fényű napnak áldásos melegében munkás ^kezek csengő sarlója egyenletesen rendbe döntötte a ringó kalásztengert, vig daltól zengett a határ, hogy a munka annál nagyobb kedvvel folyjék. Oda, a munkásai közé indult s szinte jól esett lelkének, a mint messziről megpillantotta a szorgalmas népet és meghallotta vig nótájukat. Az egyszerű, dolgos emberekhez, a kiknek a mindennapi munka elvégzése mellett oly kevés vágy kél leikökben, a kik számára az álmok érthetetlen köddé válnak s talán megszületni sem tudnak. Alig pár száz lépésnyire volt már az aratóktól, mikor a távoli jegenyék sorából magas porfelhő csapódott fel az országúton. A porfelhőből halvány körvonalaiban egy könnyű cséza vált ki, melyet az eléje fogott négy tüzes pej szinte emberek, a kik szük és lapos mellel születnek, a kik tehát a vézna szervezethez öröklés utján jutottak, a legalkalmasabbak a csirák befogadására, s ha ehhez még az is hozzájárul, hogy a gyógyulásra való feltételeket nélkülözniük kell, a tüdőkbe hatoló bacillusok akadálytalanul fogják romboló munkájukat végezni a tüdőben, vagy megtámadják az emberi test egyéb szerveit, igy különösen a csontokat, a bőrt, a gégét, a mirigyeket, az agyvelő hártyát. Az u. n. fejtifusz nem más, mint az agyvelő hártyák gümőkoros gyulladása. Ezen betegség veszedelmes voltát is mindnyájan ismerjük. A fertőzésre való hajlamot növeli a meghűlés: a rossz, a szennyezett vagy poros levegőjű lakás yagy műhely: az egészségtelen életviszonyok, valamint a hiányos táplálkozás. S ha mindehhez még hozzá vesszük, hogy a fertőző anyag nemcsak a beszáradás, hanem a hidegnek is képes ellentállani: könnyen belátható, hogy a gümőkóros csirája állandóan veszélyezteti az emberiséget. Ám ezzel, sincs még a ragályozás minden utja kimerítve, mivel az ember fertőzheti magát némely állat húsával és tejével is. Igy a kecske és a szarvasmarha megkaphatja a tuberkulózist, s nevezetesen a szarvasmarha úgynevezett gyöngy kórja nem más, mint gümőkór. Ezért a tejet ne igyuk másként, mint felforralva. Némely forró ovi állat, igy pld. a majom, szintén megkapja a tüdővészt és abban szokott többnyire elpusztulni, ha zordabb égalj alá kerül. Ha a gümőkór bacillusa a tüdőben gyarapodásának kedvező feltételeire talál, a légzési szervben kisebb nagyobb göböcskék, az u. n. tuberkulumok jönnek létre, a melyek idővel sajtszerü anyaggá mállanak szét. Az egyes göböcskék összefolyása által tönkre megy a tüdőszövet s genynyel telt üregek, barlangok keletkeznek. Természetesen, a tüdők roncsolásra az emberi test pusztulását kell, hogy maga után vonja. Ne higyjük azonban, hogy a gümők fellépte minden egyes esetben jár ily gyászos eredménynyel. Megtörténik az is olykor, hogy a gümők elmeszesednek, avagy hegedés utján történik a gyógyulás. Ritkán fordulnak elő, az igaz, az ily esetek, de kétségtelenül a mellett szóllnak, röpített az uton. A szomszéd birtokos, Kertes kocsija volt az, rajta maga az uraság ült, erős kezekkel fékezve a prüszkölő állatokat. Mikor odaért Csertéhez, rákiáltott : — Szervusz Kálmán, na, mit csinálnak Neszmédiék ? Cserte szinte megdöbbent a hirtelen szótól, melyre lelkében a régi gyötrődés kapott lángra. S mintha az a hang a guny bizonyos nemével lett volna mondva. Vagy csak ő érezte ezt igy ? Szólni nem tudott hirtelenében, de annál jobban bámult a vágtató kocsi után, mely egyenesen Neszmédiék kastélya felé tartott. Hirtelen visszafordult. Amint csak erejéből telt, sietett a kocsi után, jóformán maga sem tudta, miért teszi ezt, de valami űzte, kergette s nem engedte nyugton. A kocsi később csendes lépésben ment s igy alig száz lépésnyi távolságtól követhette azt. A kastély előtt várta már Kertest az egész família. Maga Neszmédi segédkezett neki a leszállásban és Ella fogadta. Olyan szívélyes és hangos volt a fogadás, hogy Cserte egész jól hallhatta ^a szavakat. — Hozta Isten ! — üdvözölte nyájasan Elía. Maga rossz, hát ennyire megvárakoztat bennünket ? Hanem most nem egyhamar szabadul meg tőlünk. (Vége köv.) hogy a tuberkulózisnál sincs kizárva a gyógyulás lehetősége. Mindenek előtt teljes erőnkkel oda kell hatnunk, hogy a köpetet ragályozó természetétől megfoszszuk, továbbá, hogy fertőző anyagának Száraz állapotban a levegőbe s innét tüdőnkbe jutását megakadályozzuk. E végett a tüdőbeteget figyelmeztetnünk kell betegségének ragályozó voltára. A humanizmus az, ha valaki azt mondja, hogy cselekedni: lelketlenség. Mert szem előtt kell tartanunk a beteg hozzátartozóinak egészségét is, mellyel ezt a beteg értésére hozzuk. Vigyázni kell különösen arra, hogy a beteg szerte-széjjel ne köpködjön. Ha azonban az mégis megtörténik, a köpettel fertőzött padlót, falat, vagy bármely más tárgyat azonnal le kell törülni, illetve dezinficiáló folyadékkal felmosni. A beteg, ha fennjáró, zsebben hordható köpőüveget, ha pedig ágyban fekvő, vizzel vagy borszeszes vizzel telt köpőcsészét használjon, a melyek tartalma úgyis szublimátos vagy karbolos vizzel való fertőtlenítés után az udvar félreeső részén elföldeltessék. Az efféle elővigyázat! rendszabály az első tekintetre túlzottnak látszik ugyan, de midőn azt tapasztaljuk, hogy ha ezt a betegséget a család egyik tagja megkapja, nem ritkán követi a másik is, szinte önkéntelenül nyomul a homloktérbe azon kérdés, hogy mi lehet ennek oka? A kifejtett |indokoknál fogva nem más, mint vagy a betegség természetének nem ismerése, vagy a nem bánomságból eredő vigyázatlanság. Nagyon kívánatos ezek után, hogy a köpőcsészék mindazon helyiségekben találjanak állandó elhelyezést, a hol az emberek nagyobb tömege szokott tartózkodni; igy a hivatalokban, iskolákban, templomokban, társaskörökben, s a többi hasonló helyen. A köpőüveg, illetve a köpőcsésze előbb vázolt használatán kivül a legnagyobb gond fordítandó a beteg szoba és levegőjének tisztán tartására. A padló és bútorok gyakrabban lemosandók s mindaz, ami a beteg kezében megfordul pl. az evőeszközök, úgyszintén a beteg ruhája és fehérneműje, a legpedánsabban tisztán tartandók. Ha tüdőbeteggel beszélünk, vigyáznunk kell, hogy a köhögése közben a köpet reánk ne szálljon. Hogy a tüdővészes embert megcsókolni mennyire nem tanácsos, az az elmondottakból önként következik. Bánjunk a beteggel gyengéden, de a legkörültekintőbb elővigyázattal, s kivált a mélyen tisztelt hölgyközönséget arra kérem, mert elsősorban az ő nemes hivatásukhoz tartozik az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása, hogy ott, a hol szegénysorsú tüdőbetegről s családról van szó, a beteget és hozzátartozóit a betegség ragályosságára kioktatni szíveskedjenek, s mindazt, amit most röviden előadtam, az életben is értékesítsék, mert nem elegendő a puszta szó meghallgatása ; ha célt akarunk érni, ezen ügyért való buzgalomnak nem szabad véget érnie ott. De térjünk vissza a tárgyra. Ha a tüdővészre való hajlamot ki akarjuk kerülni, testünket edzeni és kivált excessusoktól óvakodnunk kell. A túlfeszített szellemi és testi munka növeli a fogékonyságot, még pedig különösen annál, ki maga is tüdőbeteg családból származik. Ha az ilyen ember tüdejének legcsekélyebb baját érzi, jelentkezzék ez bár a legenyhébbnek látszó hurut alakjában is azt semmiesetre se hanyagolja el, mert hiszen, mint azt számtalan eset bizonyítja, a tüdővésznek éppen kezdeti időszakában lehet leginkább szó gyógyítás és gyógyulásról. A gyógyulás előfeltételei pedig ; a jó levegő, megfelelő táplálkozás és életrend kellő nyugalom, világos tiszta lakás és szakszerű gyógykezelés. Ez utóbbit illeti, miként a difteritisznél nagy gyógyértékünek találtatott a szérummal való kezelés, azonképpen sok reménnyel kecsegtető búvárkodás indult meg a tuberkulózisnak szérummali gyógyítása tekintetében is. Koch tuberkulinja képviseli az úttörő eszmét ezen a téren mialatt ujabban Marmonek osztrák bakteriológus az általa felfedezett szérummal reméli a tüdőbetegeket meggyógyíthatni, addig Behring Emil német professzor a difteria ellenes szérum feltalálója a Párizsban tartott nemzetközi tuberkulózis kongresszuson egy uj, általa felfedezett szérumról nyilatkozott, a melyet eddig csak külömböző emlős állatokon volt alkalma kipróbálni. Az eddig elért eredmény után Ítélve, arra következtethetünk, hogy a tüdővész radikális gyógyítása nem lesz már sokáig probléma. Egyébként most is sok, nagyon értékes gyógyszer birtokában vagyunk. Ilyenek: a kreosot, kreosotál, thiocol,. duotal stb. A meggyógyulás sokat igénylő feltételeinek a szegénysorsú beteg megfelelni egyáltalán nem képes. Hiszen többnyire, mint azt mi Orvosok a mindennapi praxisban tapasztaljuk, még az sem vihető keresztül, hogy a tüdőbeteg az egészségesektől elkülönítessék; nem is szólva a többi tényezőről, a melyek nélkülözése mellett a legcsekélyebb kilátás sem lehet arra nézve, hogy a beteg meggyógyuljon. Ezen a mizérián óhajt a világszerte megindult társadalmi mozgalom szanatotorium, gyógyitóházak építése által segíteni s a mennyiben ma már hazánkban is tul vagyunk a kezdet nehézségein, hisszük és reméljük, hogy pár év előtt Budapest mellett a budakeszi erdőben, majd pedig Békésgyula kies vidékén épített szanatóriumokat csakhamar, mások is fogják követni, a hol a szegénysorsú tüdőbetegek a legjobb ápolás mellett betegségük gyógyulásának a lehető legjobb feltételeit fogják megtalálni. Ezt a szép célt óhajtja a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület megvalósítani. Isten áldása legyen mindazokon, a kik a nemes ügy szolgálatába szegődnek ! Ipartestületi közgyűlés. Esztergom város ipartestülete f. hó 4-én tartotta évi rendes közgyűlését a város székházának tanácstermében. Megnyitván Dóczy Ferenc elnök az ülést, hosszabb beszéd kíséretében fejtegette a jelen szomorú ipari állapotot s ama törekvést, mellyel az ipartestület ezt orvosolni igyekszik. Az általános lelkesedésre talált megnyitó szavak után az elöljáróság jelentése olvastatott föl az ipartestület 1905. évi működéséről, s vétetett tudomásul, mit tudósításunk végén közlünk. Tárgyaltatott ezután a számvizsgáló bizottság jelentése a pénztár állapotának kezelése és eredményéről. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vévén, Kitzinger József pénztárnoknak a felmentvényt megadta. A zárszámadás szerint bevételezve volt 4847 kor. 64 fii., kiadatott 4214 kor. 49 fii., a maradvány 633 kor. 15 fii., mely összeg a jövő évi kezelés javára Íratott át. Az 1906. évi költségvetés 4694 kor. 80 fii. bevételi és 4540 kor. kiadási összegben irányoztatott elő. Az ipartestületi betegsegélyző pénztár közgyűlésére kiküldőitekül az ipartestület elöljáróságának 24 tagja jelöltetett. Ezután következett a tisztújítás. Elnökké egyhangúlag és újból Dóczy Ferenc, számvizsgálókká : Iványi Géza, Draxler Alajos, Farkas. Tivadar és Magyary László ; előljárósági tagokká Sallay József, Kleppek Alajos, Király Mór, Csillag József, Laiszky János és Schenkengel Antal választattak.