Esztergom és Vidéke, 1906

1906-02-22 / 15.szám

egész melegével üdvözlöm a m. t. közgyűlést és azt ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A betegsegélyző pénztár közgyűlése. Az esztergom megyei kerületi betegsegélyző pénztár XII-ik évi rendes közgyűlését vasárnap délelőtt tartotta meg a városháza nagytermében. A közgyűlés iránt nagy volt az érdeklődés, mit igazol a megjelentek száma. Részt vett azon dr. Nagy Béla fővárosi orvos, az ipari közegészségügy szerkesztője, kinek érdeklődését a pénztár iránt főleg azon mozgalom keltette fel, melyet dr. Walter Gyula, a pénztár igazán buzgó elnöke a munkás szanatórium eszméjének megpenditésével kezdeményezett. Az ülés Walter Gyula dr. elnök megnyitójával vette kezdetét, mit olvasóink lapunk élén, a vezető cikkben találnak meg. A nagy tetszéssel és elismeréssel vett elnöki megnyitót az igazgatóság jelentése követte, mely a kevetkező: „Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Midőn az 1891. évi XIV. t.-cz rendelkezései értelmében az „Esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyző pénztár" 1905. évi záró számadásait és vagyoni mérlegét bemutatni szerencsénk van, egyúttal évi jelentésünket a következőkben hozzuk a m. t. közgyűlés szives tudomására. A másfél évtized folyama alatt szerzett tapasztalatok azt a meggyőződést érlelték meg, hogy a „bizalmi férfiak" intézménye nem feltétlenül szükséges. Azt vette észre a vezetőség, hogy az intézmény megszüntetése csak előnyére válhatik a pénztárnak. Hátrányosnak bizonyult az intézmény, mivel akadálya volt a hivatal és munkaadók közvetlen érintkezésének. Hátrányos volt, mivel megnehezítette, hogy a — Nem is tudtam, hogy ily remek madárkát rejt ez a kalitka. Hallottam szép hangját. Kíváncsi voltam megnézni, vájjon az is oly szép-e, akitől jő ? S nem csalódtam. Valóban édes kicsikém, magácskának remek egy hangja van. Hol tanult oly angyali módon csicseregni! ? — Uram! hogy ily bizalmasan szólítgat arra nem szolgáltam rá ugy gondolom. Ami pedig kíváncsiságát [illeti, hát kijelentem, hogy sehol és senkitől sem tanultam. Nekem azonban sok a dolgom. A további kérdéseit be nem várhatom. — De csak be mehetek kissé kipihenni magamat ? Oh arról szó nem lehet. Magános nő vagyok. Mit szólna jegyesem, ha valaki itt találna. „Isten Önnel." Ezzel őzike könnyűséggel szökelt be a házba. AZ ifjú csak néz az eltűnt jelenség után s csak percek múlva tér magához. — No még igy nem jártam — dörmögi magában. Ugyancsak röviden kitette szűrömet. Szokatlan és érdekes. Hanem mondhatom, hogy nagyszerű és imádandó leány minden izében. Barátai kacagva fogadják. — No ugye — vigyorog a rezes arcú báró — szép és fiatal. S ami fő, tiszta romlatlan erkölcs. Valódi őserő. Láttuk mily remekül elbánt veled, öröm volt nézni. táppénzek a lehető legrövidebb idő alatt rendeltetési helyükre jussanak. A hivatal a bizalmi férfiakhoz küldötte a táppénzeket. A biztosítottak azonban igen gyakran jelentékeny távolságban fekvő községek lakói voltak. Vagy a bizalmi férfiak lakhelyére kellett tehát a táppénzért fáradniok, vagy várakozniuk, mig azt a bizalmi férfiak kezeikhez juttatták. Mindezen visszásságok elkerülése tekintetéből elhatározta az igazgatóság, hogy 1904. évi deczember 31-én a bizalmi férfiak közreműködését be fogja szüntetni és teendőiket a középponti hivatal tisztviselőinek hatáskörébe fogja utalni. A határozat értelmében 1905. évi január hó 1-től nem voltak pénztárunknak bizalmi férfiai. Az ügykezelés ezen módosítása valóban üdvösnek mondható és ajánlható mindazoknak a pénztáraknak, amelyeknél a bizalmi férfiak intézménye még fenn van tartva. A pénztár megtakarította e változtatás által a bizalmi férfiaknak évi több száz koronára menő tiszteletdiját. Közvetlenül és sűrűbben érintkezett a munkaadókkal. A tagok a legrövebb idő alatt lakóhelyükön jutottak birtokába esedékes táppénzeiknek. Az 1905. évfolyamán nem emelkedett ugyan a betegedések száma, de sokkal súlyosabb természetű, huzamosabb ideig tartó betegségek fordultak elő. A táppénz, valamint a gyógytári kiadás ennélfogva lényegesen emelkedett. A kiadások főösszegei a következők. 1337 tagnak 11,751 napra 8563 korona 11 fillér táppénz fizettetett. 2113 napra 3416 korona 90 fillér kórházi költséget fedezett. 1441 tag részesült orvosi segélyben és gyógyszerekben. 2791 családtag részére lőn orvosi segély és gyógyszer kiszolgáltatva. A gyógytári költségek összege 9184 kor. 22 fillér volt. Fájdalom, sok, 184 baleset fordult elo. Három halállal végződött. 17 esetben kórházi ápolás vált szükségessé. 65 esetben táppénz fizettetett. 99 esetben egyedül orvosi segély volt szükséges. — Béla ! Béla! vigyázz magadra rabja ne légy a kis fruskának. A legény nem fogja engedni a szénáját húzogatni — tüzeli őt a kompánia. — Ugyan ne hadarjatok össze annyi zöldséget. Csak nem gondoljátok, hogy . . . . Menjünk .... Otthon már várnak reánk a telt kancsók . . . Magában azonban mást gondolt. Terveket szőtt: Minek legyen más is részese a kalandnak. Legyenek ezek itt félrevezetve. Aludj addig kis gerle mig fel nem ébresztelek .... s ki nem ragadlak fészkedből. A kastély termei fényárban úsztak. Mindenki örült a maga módja szerint ... Éjfél felé egy bő köpenybe burkolt alak surrant ki az éjbe. Föl a hegynek tart. Botorkálva ér az erdei ház elé. Ilona ma sokáig dolgozott. Csak most készül lefeküdni. Előbb azonban kutyája kíséretében körül járja kis udvarát, nem-e környezi veszély. A leselkedő, hogy a kutya figyelmét magára ne vonja egy távol álló bokorba rejtőzik. (Végé köv.) Walter György. A felsorolt balesetekből kifolyólag pénztárunkra 2972 korona 79 fillér kiadás hárult orvosi segély és gyógyszereken kivül; vagyis táppénz 2369 napra 1698 korona 91 fillér, kórházi költség 652 napra 1103 kor. 88 fill, temetkezési segély 170 korona. Az igazgatóság üléseit rendszerint nagy és meleg érdeklődés mellett tartotta meg. Az ügyeket beható tanácskozás után mind elintézte. A felügyelő-bizottság üléseit minden hóban megtartotta. Minden alkalommal a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta, amint azt az idevonatkozó jegyzőkönyvek bizonyítják. A rovancsoló-bizottság három Ízben jelent meg, a pénzkészlet és értékek megvizsgálása céljából. Minden alkalommal mindent rendben talált. A vizsgálat lefolyását a felvett jegyzőkönyvek hűen körvonalazzák.' A tek. Iparhatóság 1905. június hó 21-én, Vimmer Imre polgármester úr elnöklete alatt, Rothnagel Ferenc főjegyző és Huray Ferenc főszámvevő urak által szintén beható vizsgálatot tartott. Mielőtt jelentésünket bezárnók, forró köszönetünket nyilvánítjuk a t. helyi hatóságoknak hathatós támogatásukért. Köszönetet mondunk a felügyelő- és rovancsoló-bizottság tagjainak, fáradságot nem ismerő ügybuzgő tevékenységükért. Köszönetet mondunk minden jóakaratért, a mellyel az év folyama alatt nem csekély gondjaink megkönnyítése tekintetéből találkozni szerencsénk volt. Végül tisztelettel kérjük a t. közgyűlést, hogy ezen jelentésünket tudomásul venni, az előterjesztett számadásokat a felügyelő-bizotság véleményezése alapján jóváhagyni és a felmentményt megadni szíveskedjék." A közgyűlés harmadik tárgya a felügyelő bizottság jelentése volt, melynek tudomásul vétele és a felmentvények megadása után következtek a választások. Az igazgatóságból sorsolás folytán kilépett dr. Walter Gyula, Scheiber Rezső, Turányi György, Scholc Tamás és Zeke József igazgatósági tagokká újból megválasztattak, mig Székely Zsigmond igazgatósági póttaggá választatott meg. A felügyelő-bizottságba elnökké Sinka Ferenc, tagokká Goldschmied Soma, Mohácsy Aladár és Németh József. A közgyűlés befejeztével dr. Földváry István iparhatósági biztos lendületes szavakkal mondott köszönetet dr. Walter Gyulának, ugy a közgyűlés vezetéseért, mint azon lankadatlan fáradozásért, mellyel önzetlenül munkálja a nemes hivatásit egyesület ügyeit. Megjegyezzük végül, hogy dr. Nagy Béla, ki e téren ismert szaktekintély, az egyesület működéséről a legnagyobb és oly elismeréssel nyilatkozott, mire nevezett pénztár vezetősége büszkén hivatkozhatik. —r. HÍREK. Farsangi naptár. Febr. 24-én. Kath. Kör tréfás farsangi estélye saját helyiségében. Febr. 24-én. Az izr. nő- és leányegylet tánccal egybekötött művésziestélye a Fürdőben. „ 24 én Az esztergomi iparos ifjúság álarcos bálja a Magyar Királyban. „ 25-én. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület tánciskolái ifjúságának táncpróbával egybekötött tréfás estélye saját helyiségében. „ 25-én. Az esztergomi polgári egyesület zártkörű táncestélye a „Magyar Királyban." „ 26-án. Az Esztergom Sz.-Tamás-Vizivárosi kath. Polgári Kör műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncestélye a Kath. Legényegyletben. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — Kihallgatáson. Főispánunkat hétfőn fogadta Ő Felsége kihallgatáson, ki a Lipót renddel történt kitüntetését ment fel Wienbe megköszönni. — EskÜVŐ- Szvoboda Román városi tanitó folyó hó 14-én vezette oltárhoz szive választottját, kubiczai Kubicza Anna úrhölgyet a belvárosi plébánia templomban. — Nyugalomba VOnuláS. Turek Károly a helyőrségi csapatkórház parancsnoka a közel jövőben megválik állásától s nyugalomba vonul. — Kinevezés. A győri kir. Ítélőtábla elnöke dr. Ferencz Emil és dr. Marosi Károly járasbirósági joggyakornokokat díjas joggyakornokokká nevezte ki és dr. Ferenc Emilt, a soproni kir. törvényszékhez osztotta be, ki ma utazott el uj állomáshelyére. — Névmagyarosítás. Dr. Grósz Miksa bajnai körorvos a saját és gyermekei vezeték nevét belügyminiszteri engedéllyel Györgyre magyarosította. — Angyal szállott az égbe. Mindössze 8 hónapon át volt szerető szülőinek öröme, s midőn lassan már elgagyogta volna ; mama, papa, a tavaszi szellő rideg fuvallata elsorvasztotta a kis Récsey Tónikát, kiragadta szülői, testvérkéi köréből. Ártatlan lelke fölszállott az égbe. Korai halálát az alábbi gyászjelentés tudatja, mit őszinte részvéttel olvastunk: „Récsey Antal és neje szül. Geiger Mária, Récsey Mariska, Récsey Gusztika fájdalommal megtört szívvel tudatják, hogy forrón szeretett kis fiacskájuk, illetve testvérkéjük Tónika, kínos szenvedések után, f. hó 17-énreggel 9 és fél órakor, 8 hónapos korában ártatlan lelkét visszaadta Teremtőjének. A beszentelés Bozókon f. hó 18-án délután 4 órakor lesz a gyászháznál, honnét a drága kis tetem Esztergomba a szentgyörgymezei temetőbe szállíttatik és az ottani temető kápolnából hétfőn d. u. fél 4 órakor fog örök nyugalomra helyeztetni Esztergom, 1906. február 17. Az Égből vigyázz reánk és légy a mi őrzőangyalunk !" — A tisztikar estélye. A helyőrség tisztikara szombaton tartotta harmadik farsangi estélyét, ezúttal a \ Magyar Királyban, mely szinielőadással volt egybekötve. Két egy felvonásos vígjáték, Moser „Csábitónő"-je és Gondinet „Valami hibája van" került előadásra. Előbbiben,melyet németül, adtak elő, Kraít gyárost Petri Győző, Ágnes nejét Burián Böske, Seeberg lovaskapitányt Kreisler pozsonyi hidász főhadnagy, Leuthen Kostanc özvegyét Petri Győzőné és az inas szerepét Setét m 76-os tiszthelyettes adta. Ha mint hivatásos színészekről, s nem műkedvelőkről Írnánk, úgy még akkor is a legnagyobb elismerés hangján kellene írnunk. Minden egyes szereplő játéka könynyed, fesztelen, minden tekintetben oly dicséretre méltó volt, hogy igazságtalanok lennénk, ha több dicsérettel emlékeznénk meg egyesekről. Gondinet darabjában, mely már hazánk zengzetes nyelvén lett előadva,, de Lussan André orvos hálátlan szerepét Pott 26-os hadnagy oldotta meg ügyes játékával. Nejét, Cecilt Burián Böske adta, élethűen és nagy színpadi jártassággal. Balancourt magánzó Setét volt, ki szinte könnyeket