Esztergom és Vidéke, 1906

1906-02-22 / 15.szám

egész melegével üdvözlöm a m. t. közgyűlést és azt ezennel megnyi­tottnak nyilvánítom. A betegsegélyző pénztár köz­gyűlése. Az esztergom megyei kerületi betegsegélyző pénztár XII-ik évi rendes közgyűlését vasárnap dél­előtt tartotta meg a városháza nagy­termében. A közgyűlés iránt nagy volt az érdeklődés, mit igazol a megjelen­tek száma. Részt vett azon dr. Nagy Béla fővárosi orvos, az ipari közegészségügy szerkesztője, ki­nek érdeklődését a pénztár iránt főleg azon mozgalom keltette fel, melyet dr. Walter Gyula, a pénz­tár igazán buzgó elnöke a munkás szanatórium eszméjének megpendi­tésével kezdeményezett. Az ülés Walter Gyula dr. elnök megnyitójával vette kezdetét, mit olvasóink lapunk élén, a vezető cikkben találnak meg. A nagy tetszéssel és elismerés­sel vett elnöki megnyitót az igaz­gatóság jelentése követte, mely a kevetkező: „Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Midőn az 1891. évi XIV. t.-cz rendelkezései értelmében az „Esz­tergom-vármegyei kerületi betegse­gélyző pénztár" 1905. évi záró szám­adásait és vagyoni mérlegét bemu­tatni szerencsénk van, egyúttal évi jelentésünket a következőkben hoz­zuk a m. t. közgyűlés szives tudo­mására. A másfél évtized folyama alatt szerzett tapasztalatok azt a meg­győződést érlelték meg, hogy a „bi­zalmi férfiak" intézménye nem fel­tétlenül szükséges. Azt vette észre a vezetőség, hogy az intézmény megszüntetése csak előnyére válha­tik a pénztárnak. Hátrányosnak bi­zonyult az intézmény, mivel akadá­lya volt a hivatal és munkaadók közvetlen érintkezésének. Hátrányos volt, mivel megnehezítette, hogy a — Nem is tudtam, hogy ily remek ma­dárkát rejt ez a kalitka. Hallottam szép hangját. Kíváncsi vol­tam megnézni, vájjon az is oly szép-e, akitől jő ? S nem csalódtam. Valóban édes kicsikém, magácskának remek egy hangja van. Hol tanult oly angyali mó­don csicseregni! ? — Uram! hogy ily bizalmasan szólít­gat arra nem szolgáltam rá ugy gondo­lom. Ami pedig kíváncsiságát [illeti, hát kijelentem, hogy sehol és senkitől sem tanultam. Nekem azonban sok a dolgom. A további kérdéseit be nem várhatom. — De csak be mehetek kissé kipihenni magamat ? Oh arról szó nem lehet. Magános nő vagyok. Mit szólna jegyesem, ha valaki itt találna. „Isten Önnel." Ezzel őzike könnyűséggel szökelt be a házba. AZ ifjú csak néz az eltűnt jelenség után s csak percek múlva tér magához. — No még igy nem jártam — dör­mögi magában. Ugyancsak röviden ki­tette szűrömet. Szokatlan és érdekes. Ha­nem mondhatom, hogy nagyszerű és imá­dandó leány minden izében. Barátai kacagva fogadják. — No ugye — vigyorog a rezes arcú báró — szép és fiatal. S ami fő, tiszta romlatlan er­kölcs. Valódi őserő. Láttuk mily remekül elbánt veled, öröm volt nézni. táppénzek a lehető legrövidebb idő alatt rendeltetési helyükre jussanak. A hivatal a bizalmi férfiakhoz küldötte a táppénzeket. A biztosí­tottak azonban igen gyakran jelen­tékeny távolságban fekvő községek lakói voltak. Vagy a bizalmi férfi­ak lakhelyére kellett tehát a táp­pénzért fáradniok, vagy várakoz­niuk, mig azt a bizalmi férfiak ke­zeikhez juttatták. Mindezen visszás­ságok elkerülése tekintetéből elha­tározta az igazgatóság, hogy 1904. évi deczember 31-én a bizalmi fér­fiak közreműködését be fogja szün­tetni és teendőiket a középponti hi­vatal tisztviselőinek hatáskörébe fog­ja utalni. A határozat értelmében 1905. évi január hó 1-től nem vol­tak pénztárunknak bizalmi férfiai. Az ügykezelés ezen módosítása va­lóban üdvösnek mondható és ajánl­ható mindazoknak a pénztáraknak, amelyeknél a bizalmi férfiak intéz­ménye még fenn van tartva. A pénztár megtakarította e változta­tás által a bizalmi férfiaknak évi több száz koronára menő tisztelet­diját. Közvetlenül és sűrűbben érint­kezett a munkaadókkal. A tagok a legrövebb idő alatt lakóhelyükön ju­tottak birtokába esedékes táppénze­iknek. Az 1905. évfolyamán nem emel­kedett ugyan a betegedések száma, de sokkal súlyosabb természetű, huzamosabb ideig tartó betegségek fordultak elő. A táppénz, valamint a gyógytári kiadás ennélfogva lé­nyegesen emelkedett. A kiadások főösszegei a követke­zők. 1337 tagnak 11,751 napra 8563 korona 11 fillér táppénz fizettetett. 2113 napra 3416 korona 90 fillér kórházi költséget fedezett. 1441 tag részesült orvosi segélyben és gyógy­szerekben. 2791 családtag részére lőn orvosi segély és gyógyszer ki­szolgáltatva. A gyógytári költségek összege 9184 kor. 22 fillér volt. Fájdalom, sok, 184 baleset for­dult elo. Három halállal végződött. 17 esetben kórházi ápolás vált szükségessé. 65 esetben táppénz fizettetett. 99 esetben egyedül or­vosi segély volt szükséges. — Béla ! Béla! vigyázz magadra rabja ne légy a kis fruskának. A legény nem fogja engedni a szénáját húzogatni — tüzeli őt a kompánia. — Ugyan ne hadarjatok össze annyi zöldséget. Csak nem gondoljátok, hogy . . . . Menjünk .... Otthon már vár­nak reánk a telt kancsók . . . Magában azonban mást gondolt. Ter­veket szőtt: Minek legyen más is ré­szese a kalandnak. Legyenek ezek itt félrevezetve. Aludj addig kis gerle mig fel nem ébresztelek .... s ki nem ra­gadlak fészkedből. A kastély termei fényárban úsztak. Mindenki örült a maga módja sze­rint ... Éjfél felé egy bő köpenybe burkolt alak surrant ki az éjbe. Föl a hegynek tart. Botorkálva ér az erdei ház elé. Ilona ma sokáig dolgozott. Csak most készül lefeküdni. Előbb azonban kutyája kíséretében körül járja kis udvarát, nem-e környezi veszély. A leselkedő, hogy a kutya figyelmét magára ne vonja egy távol álló bokorba rejtőzik. (Végé köv.) Walter György. A felsorolt balesetekből kifolyó­lag pénztárunkra 2972 korona 79 fillér kiadás hárult orvosi segély és gyógyszereken kivül; vagyis táppénz 2369 napra 1698 korona 91 fillér, kórházi költség 652 nap­ra 1103 kor. 88 fill, temetkezési segély 170 korona. Az igazgatóság üléseit rendsze­rint nagy és meleg érdeklődés mel­lett tartotta meg. Az ügyeket be­ható tanácskozás után mind elin­tézte. A felügyelő-bizottság üléseit min­den hóban megtartotta. Minden al­kalommal a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta, amint azt az idevonatkozó jegyzőkönyvek bi­zonyítják. A rovancsoló-bizottság három Íz­ben jelent meg, a pénzkészlet és értékek megvizsgálása céljából. Min­den alkalommal mindent rendben talált. A vizsgálat lefolyását a fel­vett jegyzőkönyvek hűen körvona­lazzák.' A tek. Iparhatóság 1905. június hó 21-én, Vimmer Imre polgár­mester úr elnöklete alatt, Rothna­gel Ferenc főjegyző és Huray Fe­renc főszámvevő urak által szintén beható vizsgálatot tartott. Mielőtt jelentésünket bezárnók, forró köszönetünket nyilvánítjuk a t. helyi hatóságoknak hathatós tá­mogatásukért. Köszönetet mondunk a felügye­lő- és rovancsoló-bizottság tagjai­nak, fáradságot nem ismerő ügy­buzgő tevékenységükért. Köszöne­tet mondunk minden jóakaratért, a mellyel az év folyama alatt nem csekély gondjaink megkönnyítése tekintetéből találkozni szerencsénk volt. Végül tisztelettel kérjük a t. közgyűlést, hogy ezen jelentésün­ket tudomásul venni, az előterjesz­tett számadásokat a felügyelő-bizot­ság véleményezése alapján jóvá­hagyni és a felmentményt megadni szíveskedjék." A közgyűlés harmadik tárgya a felügyelő bizottság jelentése volt, melynek tudomásul vétele és a fel­mentvények megadása után követ­keztek a választások. Az igazgatóságból sorsolás foly­tán kilépett dr. Walter Gyula, Schei­ber Rezső, Turányi György, Scholc Tamás és Zeke József igazgatósági tagokká újból megválasztattak, mig Székely Zsigmond igazgatósági pót­taggá választatott meg. A fel­ügyelő-bizottságba elnökké Sinka Ferenc, tagokká Goldschmied Soma, Mohácsy Aladár és Németh József. A közgyűlés befejeztével dr. Föld­váry István iparhatósági biztos len­dületes szavakkal mondott köszö­netet dr. Walter Gyulának, ugy a közgyűlés vezetéseért, mint azon lankadatlan fáradozásért, mellyel ön­zetlenül munkálja a nemes hivatásit egyesület ügyeit. Megjegyezzük végül, hogy dr. Nagy Béla, ki e téren ismert szak­tekintély, az egyesület működésé­ről a legnagyobb és oly elismerés­sel nyilatkozott, mire nevezett pénz­tár vezetősége büszkén hivatkoz­hatik. —r. HÍREK. Farsangi naptár. Febr. 24-én. Kath. Kör tréfás farsangi estélye sa­ját helyiségében. Febr. 24-én. Az izr. nő- és leányegylet tánccal egybekötött művésziestélye a Für­dőben. „ 24 én Az esztergomi iparos ifjúság álarcos bálja a Magyar Királyban. „ 25-én. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület tánciskolái ifjúságának táncpróbával egybekötött tréfás estélye saját he­lyiségében. „ 25-én. Az esztergomi polgári egyesület zárt­körű táncestélye a „Magyar Király­ban." „ 26-án. Az Esztergom Sz.-Tamás-Vizivárosi kath. Polgári Kör műkedvelői előa­dással egybekötött zártkörű táncesté­lye a Kath. Legényegyletben. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — Kihallgatáson. Főispánunkat hétfőn fogadta Ő Felsége kihallgatáson, ki a Li­pót renddel történt kitüntetését ment fel Wienbe megköszönni. — EskÜVŐ- Szvoboda Román városi ta­nitó folyó hó 14-én vezette oltárhoz szi­ve választottját, kubiczai Kubicza Anna úrhölgyet a belvárosi plébánia temp­lomban. — Nyugalomba VOnuláS. Turek Károly a helyőrségi csapatkórház parancsnoka a közel jövőben megválik állásától s nyu­galomba vonul. — Kinevezés. A győri kir. Ítélőtábla el­nöke dr. Ferencz Emil és dr. Marosi Károly járasbirósági joggyakornokokat dí­jas joggyakornokokká nevezte ki és dr. Ferenc Emilt, a soproni kir. törvényszék­hez osztotta be, ki ma utazott el uj állo­máshelyére. — Névmagyarosítás. Dr. Grósz Miksa bajnai körorvos a saját és gyermekei ve­zeték nevét belügyminiszteri engedéllyel Györgyre magyarosította. — Angyal szállott az égbe. Mindössze 8 hónapon át volt szerető szülőinek örö­me, s midőn lassan már elgagyogta volna ; mama, papa, a tavaszi szellő rideg fuval­lata elsorvasztotta a kis Récsey Tónikát, kiragadta szülői, testvérkéi köréből. Ártat­lan lelke fölszállott az égbe. Korai halá­lát az alábbi gyászjelentés tudatja, mit őszinte részvéttel olvastunk: „Récsey An­tal és neje szül. Geiger Mária, Récsey Mariska, Récsey Gusztika fájdalommal megtört szívvel tudatják, hogy forrón sze­retett kis fiacskájuk, illetve testvérkéjük Tónika, kínos szenvedések után, f. hó 17-én­reggel 9 és fél órakor, 8 hónapos korá­ban ártatlan lelkét visszaadta Teremtőjé­nek. A beszentelés Bozókon f. hó 18-án délután 4 órakor lesz a gyászháznál, hon­nét a drága kis tetem Esztergomba a szentgyörgymezei temetőbe szállíttatik és az ottani temető kápolnából hétfőn d. u. fél 4 órakor fog örök nyugalomra helyez­tetni Esztergom, 1906. február 17. Az Ég­ből vigyázz reánk és légy a mi őrzőan­gyalunk !" — A tisztikar estélye. A helyőrség tisztikara szombaton tartotta harmadik farsangi estélyét, ezúttal a \ Magyar Ki­rályban, mely szinielőadással volt egybe­kötve. Két egy felvonásos vígjáték, Mo­ser „Csábitónő"-je és Gondinet „Valami hi­bája van" került előadásra. Előbbiben,­melyet németül, adtak elő, Kraít gyárost Petri Győző, Ágnes nejét Burián Böske, Seeberg lovaskapitányt Kreisler pozsonyi hidász főhadnagy, Leuthen Kostanc öz­vegyét Petri Győzőné és az inas szere­pét Setét m 76-os tiszthelyettes adta. Ha mint hivatásos színészekről, s nem mű­kedvelőkről Írnánk, úgy még akkor is a legnagyobb elismerés hangján kellene ír­nunk. Minden egyes szereplő játéka köny­nyed, fesztelen, minden tekintetben oly di­cséretre méltó volt, hogy igazságtalanok len­nénk, ha több dicsérettel emlékeznénk meg egyesekről. Gondinet darabjában, mely már hazánk zengzetes nyelvén lett előadva,, de Lussan André orvos hálátlan szerepét Pott 26-os hadnagy oldotta meg ügyes játéká­val. Nejét, Cecilt Burián Böske adta, élethűen és nagy színpadi jártassággal. Balancourt magánzó Setét volt, ki szinte könnyeket

Next

/
Thumbnails
Contents