Esztergom és Vidéke, 1906

1906-02-18 / 14.szám

kormányzat figyelmét és ma már készen áll a Király nevéről elnevezett Tanítók Háza Budapesten s nemsokára a másik Kolozsvárott. Csak egy a fájdalmas, csak egy a sebző, hogy a táborba belépni még mindig sokan, nagyon sokan nem jelentkeztek. Talán gazdagok, talán gondtalanul élnek, a szegénységet, a nélkülözést, a gondot csak álomból ismerik? Ha igy volna is, az együvétartozás érzetéből az ebből folyó erkölcsi szempontból is szoros kötelesség volna a belépés; mert tanitó tanitót, népnevelő népnevelőt nem nézhet le, sőt inkább mert van miből, kétszeresen tartozik .abbeli kötelességét leróni, hogy pályatársán segítsen. De hisz ha gazdag volna, ha a gondtalan megélhetés biztosítva volna: nem a tanítói pályán egészítené ki az életfentartásához szükséges kellékeket ? Nem küzdene a tanítói pálya rögjein és ha mégis, vagy a telhetetlen zsugoriság rabja, vagy hatványozottan átérezve a hivatást, annak fenségét a népnevelésnek feláldozott munkájában, kettős tér nyilna pályatársainknak felsegélyezésére. Nemde ujainkon számlálhatjuk el a gazdag, a nélkülözést nem ismerő tanítók kategóriájába tartozókat és őszintén, nyíltan be kell vallanunk szegénységünket és segélyre szoruló voltunkat. S mert be kell vallanunk, mi természetesebb önvallomásunk, sorsunknak alapos ismerete folytán ha lelkiismeretünkkel leszámoltunk, be kell lépnünk a táborba. Le kell számolnunk lelkiismeretünkkel, nehogy ez a kisbíró reánk vesse a szivet nyilaló vádat, hogy önmagunk hozzánktartozóink, gyermekeink iránt könynyelmüek és ennek révén kegyetlenek voltunk. Ébredjen a magyar tanítóság öntudatra, nyugtassa meg lelkiismeretét és az eshetőségek kíméletlenségére gondolva, vonja le a következtetést, hogy az Eötvös alap tagjává Ugyanis ez a még valaki, a kinek olykor megnyílt az ördöngös Alma kapuja, nem volt herceg, hanem egy tagba szakadt amerikai, aki alig megszámlálható milliókat szivattyúzott ki a bakui petróleum forrásokból. Ő nagy zajjal jött s csak a gomblyukában hozott virágot a szép Almának s nyers humorral derített vidámságot a szivében. Amikor aztán a herceg gyémántjait minden elképzelhető alakban Alma lábai elé rakta s több napon át barátaival birtokán vadászgatott, az amerikai kisebb zajjal jött látogatóba, nem bohózkodott, hanem arcán nagy elhatározás komolykodott. Röviden beszélt, de nyomatékosan, a mitől, sajátságos, az ördöngös Alma jobban felvidult, mint a legvaskosabb tréfától. Felugrott pamlagáról, átölelte az amerikai nyakát és hosszú, szenvedélyes csókkal ajkaira forrt. Még ezen a napon üres lett a kalit, a közönség hiába várta dédelgetett madarát s a herceg hiába kopogtatott a kapuján. A herceg búskomorságba esett s mármár az rebesgették, hogy megháborodik. A szép Almát mintha a föld nyelte volna el, nem volt se hire, se hamva. Évek múlva tudódott ki, hogy az amerikai felesége lett s jobbára Bakuban éli világát. Ezért költözött a herceg a petróleumvárosba. Az amerikai nem lehetett oly neveletlenni ép oly erkölcsi kötelezettség, mint a mindennapi kenyér megszerzése a család tagjai számára. Ne kérdezzétek barátaim, ki irta e sorokat, hanem vegyétek fontolóra azt, mit irtam. És tudjátok meg, higyjétek el, olyan ember irta, olyan pályatárs, ki megvergődött az élet küzdelmeiben és ha van nyugalma, azt az Eötvös alapnak köszöni, és ha lelkiismerete gyermekei jövője iránt ' viseltető gondosság folytán tiszta, azt annak, hogy az Eötvös alap tagja. Magyarország népoktatási intézeteiben a tanítók száma a harminckettő ezret haladja meg és az Eötvös alapnak a legutóbbi időben történt fellendülés következtében a a tagok száma kilencezret tesz ki, tehát majd csak egynegyed részét. Hol van. a többi ? Vagy tán nem ismerik az alap nagymérvű jótékonyságait azzal a a csekély tagdíjjal szemben, amit be kell fizetni? Lehetetlenség! Miért tehát a mulasztás, miért az elvonás, mikor annyira reá vagyunk utalva a segélyre. Vagy tán más forrásaink vannak ? Hol, merre ? Hisz ha volnának, nem érezték volna égető szükségét egy segélyalap megteremtésének. Hiányzik bennünk az együvé tartozás érzete, nem szeretjük egymást, mert ha szeretnők, az a három korona tagsági dij csak részlete volna a hozzájárulásnak, mert módját ejteném, hogy valami uton módon megkettőzzem azt. És ha megkettőznénk és ha valamennyien belépnének, akkor barátaim nem csak gyermekeink iskoláztatása volna megkönnyítve, hanem szegényeink, betegeink gyámolitásáról Önmagunk alkotta hatalmas alkotások létesülnének, minők az agg tanítók és özvegyeinek menháza ; egy ózondus gyógyhelyen felépített szanatórium, azután egy leányainkat kiházasitáskor ellátó alapítványunk, szóval mindenünk, aminek nagy hiányát len, hogy visszautasítsa a herceg udvarias látogatását s igy Nikoláj Dimitrievics mind sűrűbben vendégeskedett náluk. A szép Alma eleinte tartózkodó volt, majd fölmelegedett a herceg iránt, ellenben az urát elkezdette szeszélyeivel s képtelennél képtelenebb kívánságaival gyö törni, hogy elüldözze otthonukból. Igy az a badar kívánsága támadt s ehhez makacsul ragaszkodott és teljesítéséért könnyekkel harcolt, hogy az ő szobáját is őrizze olyan cifra testőr, mint a milyen a cárné álmait virrasztja. A herceg megnyalta ajkait: „Hej, de édes a boszu:" „Na, jó, majd szerzek neked testőrt, hogy csak oda repülhess, ahova én akarom !" gondolta magában az amerikai és elutazott. Milyen boldog, szeszélytelen, kezes jószág lett egyszerre a szép Alma. Istenem, mégis csak tökfilkók ezek az amerikaiak! mondotta a herceg s a szép Alma úgy megkacagott ezen, hogy a könnyei is kicsordultak. Hónapokig volt távol a férj s karácsonyra járt az idő, amikor visszaérkezett. Alma nem tett neki szemrehányást hoszszas elmaradásáért, sőt oly bágyadt és keletlen volt, hogy az esetben amerikai ezt az ostoba megjegyzést tette : „Talán bizony katarrhusban szenved, kedves aszszonyom ? no, majd a Jézuska talán meggyógyítja !" Karácsony estéjén aztán nagy meglepetés érte a szép Almát. Fényes testőr sétált föl s alá ajtajánál, még tisztelgett érezzük és a mik megkönnyitenék életfeladatunk teljesítését. Miért tehát ä vonakodás, midőn édenkertet alkothatunk faágunknak, midőn csekély anyagi áldozataink révén oly intézmények létrejöttét mozdíthatjuk elő, melyek a mienk, melyek minket szolgálnak és melyek ami büszkeségünket képezik. Hazám tanítósága! E tekintetben ne legyen közöttünk válaszfal. Ébredjünk öntudatra mindnyájan s tegyünk eleget a szívnek, mely parancsolólag lép fel arra nézve, hogy a tanitó szegénysége folytán vessen számot önmagával, kötelezettségével és az őt érdeklő esélyekkel, azután lássa be, hogy az alap tagjává lenni a szeretet által parancsolt sugallat, melynek engedelmeskedni kell, hogy lelkiismeretét megnyugtassa, hogy mint az értelmiség egyik alkotó része nyilván tanúsítsa annak megértését : segíts magadon az Isten is megsegít. Rajta tehát, sorakozzunk, tegyük naggyá, gazdaggá az alapot, mert azzal önönmagunkat tettük naggyá és gazdaggá ! Bertalan Vince. Közigazgatás januárban. A közigazgatási bizottság szerdai ülése, mely a januári eseményekről számolt be, a referensek előadományán kivül valami egyébb dologgal nem igen foglalkozott. Az alispáni jelentés a közrendészet terén javulást konstatált. Örvendetesen hallottuk, hogy sem az innenső, sem a túlsó járásban január havában tűz nem volt. A községi élet terén az elöljárói választásokról jelentett, melyek még mindig folyamatban vannak. A pénzügyig azgató jelentése szerint az egyenes adók, a hadmentességi dij és az ileték egyenérték befizetésénél csökkenés, mig a borital- és husfogyasztási adóknál, bélyeg és jogilletékek, iparkamarai illetékeknél, valamint a tanítói nyugdíjjáruléknál emelkedés van. is neki, mintha csak a cárné lett volna. Senki sem mondta volna, hogy fából van, hogy gépre jár a szép Alma testőre. Nagy mesterek ezek az amerikaiak. Ennek már csak kellett örülni és örült is a szép Alma. Hogy öröme még teljesebb legyen, az amerikai ajánlotta magát; mert egy időre át kell mennie a gyárba, hogy meghalgassa munkásai ünnepi üdvözletét. A mint távozott, a szép alma szenvedélyesen borult a herceg karjaiba. Oly boldog, oly szerelmes volt, míg künn „tipptopp" sétált a fakatona. Egyszerre megállt, valami nyikorgás hallatszott, majd földrázó dörrenés s csak széthányt, füstös kövek jelölték, hol pompázott az amerikai tuskolánuma. Soha senki sem tudta meg, hogyan és hova repült a szép Alma s Nikoláj Dimitrievics herceg. A fakatona, ha tudta volna, akkor sem árulhatta volna el, hogy az ő keblében rejtőzött az a szörnyű demon, a mely rettenetes szárnyaira kapta a szerelmeseket. Az amerikait sem faggathatta ki a törvény és a kíváncsiság; mert azon az éjszakán elrohant oda, hol a Nafta-isten ragyogott nagy fényességgel s „tűz adott, tűz rontott, tűz gyógyítson!" a lángtengerbe vetette magát és elmultak minden kinjai. Irgalmas a Nafta-isten! Romme. A kir. tanfelügyelő a tanítás zavartalan menetéről jelentett, kivéve Csévet, hol a tanító betegségé és Lábatlant, hol a rendezetlen viszonyok miatt, az "előadások előbbinél rövidebb, utóbbinál pedig hoszszabb ideig szüneteltek. A tiszti főorvos referádájából olvassuk, hogy az egészségügyi viszonyok a városban kedvezőbbek, mig mindkét járásában a megyének kedvezőtlenebbek. A halottak száma volt január havában a városban 36, az innenső járásban 91, a túlsó járásban 64, összesen 191, melyből 50.76% 7 éven aluli volt. Az őszes elhaltak 14.13%-a tüdővészben hunyt el. A Kolos kórházban felvétetett 179, ápoltatott 277, elbocsájtatott 147, meghalt 8. Az ápolási napok száma volt 3725. Az államépitészeti hivatal főnökének előadása szerint ugy a törvényhatóságig mint az állami utak jók voltak, forgalmi akadály nem volt. Marosi József indítványára átír a bizottság az államvasutakhoz, hogy az Esztergom állomás előtti sártengert távolítsa el, mely a közlekedést nemcsak megnehezíti de gátolja. A törvényhatósági főállatorvos az állatbetegségekről referált statisztikai adatokban. A közgazdasági előadó mindenekelőtt -a gazdasági egyesület érdemes, néhai elnökéről, Wimmer Ferencről emlékezett meg szép szavakban, s parentálta azt el, kit nemcsak a társadalom minden rétege, de megyénk álmodozó flórája is gyászol, sirat. Jelentette, hogy a gazdasági egyesület oly helyzetbe jutott, hogy 40 szölgyémi kisgazdának 44 drb. tenyészüszőt fog rendelkezésére adni. Sajnosán említette fel, hogy a tenyésztési felügyelő alá beosztott 3 vármegye közül, vármegyénk mostoha gyermek. Konstatálta, hogy nevezett egyesület a szövetkezési mozgalmat és ennek folytatásaként a cseléd bérek és a munkásviszonyok rendezése körül ismét megkezdette tevékenységét. Wimmer Kálmán a vármegyénk túlsó járását fenyegető arató sztrájk elfojtása miatt szóllalt fel. Elnöklő főispán azzal nyugtatta meg, hogy már volt arra gondja, s a szükséges praeventiv intézkedés meg fog tétetni. r.— HÍREK. Farsangi naptár. Febr. 18-án. A keresztény kereskedő ifjúság zártkörű jótékonycélú táncestélye a Fürdőben. „ 18-án. Az esztergomi belvárosi kath. olvasó kör idősebb tagjai humoros táncestélye saját helyiségében. (Csiltag-u.) „ 24-én. Kath. Kör tréfás farsangi estélye saját helyiségében. „ 24-én. Az izr. nő- és leányegylet tánccal egybekötött művésziestélye a Fürdőben. „ 25-én. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület tánciskolái ifjúságának táncpróbával egybekötött tréfás estélye saját helyiségében. „ 25-én. Az esztergomi polgári egyesület zártkörű táncestélye a „Magyar Királyban." „ 26-án. Az Esztergom Sz.-Tamás-Vízivárosi kath. Polgári Kör műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncestélye a Kath. Legényegyletben. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — Nagylelkfi adomány. Általánosan ismert bőkezűségének fényes jelét adta ujabban ismét a helybeli főkáptalan. A városunkban létesülő országos kath. tanítói árvaház építési költségeire 4000 koronát adományozott. Hangsúlyozottan fejezi ki azonban azt az óhaját, hogy az intézet városunk falai között legyen. Vajha minél több követője találkoznék ennek a nemes példának, hogy a sok szegény elhagyatott árva barátságos otthona rövid, idő alatt megnyilhassék.