Esztergom és Vidéke, 1906

1906-12-06 / 97.szám

kodni kell tehát olyan berendezésről, mely a szivattyúk egyenletes szállítóképessége és a város váltakozó fogyasztása között a kiegyenlítést lehetővé teszi, mire annál is inkább szükség van, mivel tűzvész idején kevés az a viz, a melyet a szi­vattyúk a tűzvész ideje alatt szállítanak. A vízvezetéknek ezen kiegyenlítő szerve a viztaktár. A szivattyúk közvetetlenül á csőhálózatba dolgoznak és igy direkt a fogyasztás színhelyére szállítják a vizet a szivattyúzás ideje alatt. Miután a szi­vattyúk másodpercenként 41 liter vizet szállítanak, ha a szivattyúzás ideje alatt ennél kisebb a fogyasztás, ugy a szivatv­tyuk által szállított többlet a szolgálati medencében tározódik mindaddig, mig a szolgálati medence megtelt és ezen időn túl, miután a szivattyúzás szünetel, a fo­gyasztók a raktárból nyerik a vizet. A szolgálati medence közve^pül a vá­ros mellett levő Tamás-hegyen 'oly ma­gasságban van elhelyezve, hogy onnan a Várhegy is ellátható vizzel. A medence fenékmagassága + 63'00 m. a Duna null­pontja fölött, mig a primási vízvezeték fenékmagassága, mely ez idő szerint a Várhegyet ellátja, 55'00 m. A medence hasznos űrtartalma 1000 köbméter, ennélfogva a napi szükséglet­nek több, mint a fele raktározható. Nor­mális viszonyok közt a medence űrtar­talmát a napi szükséglet harmadában szok­ták megállapítani és igy az 1000 köbmé­teres raktár a kelleténél nagyobbnak látszik lenni. Tekintettel azonban arra, hogy a nagyobb medence rövidebb üzemidőt igé­nyel *és igy a medence ezen nagysága felett előreláthatólag sohasem kell 15—16 óránál hosszabb üzemet vinni, tehát e nagyobb medence mellett a folytonos üzem bevezetésének a szüksége ki van zárva, minélfogva kettős üzemszemélyzetre sohasem lesz szükség. A nagyobb meden­cének a beruházási többlet költsége te­hát megtérül az üzemi kiadásoknál: azon­kívül pedig az üzem biztonságát csak fo­kozza az, hogy a gépek tisztogatására és javítására naponkint több óra áll ren­delkezésére. De tűzrendészed szempontok­ból is előnyösebb, ha nagyobb mennyiségű viz van raktározva. Hátránya a nagyobb medencének, hogy a viz hosszabb ideig van raktározva, mi a viz frissítő hatásá­nak a rovására van. Miután azonban a szivattyúzás naponként megismétlődik és igy a raktár vize mindennap felfrissittetik; miután továbbá a raktárból való vízkivé­telnél a raktárban levő egész víztömeg mozgásba jön a raktár szerkezeténél fogva; miután továbbá a raktár szellőz­tetéséről is megfelelőleg gondoskodva van : a viz frissítő hatása a ragyobb mérvű raktározás által nem igen fog szenvedni. A vizraktár két egymástól teljesen füg­getleníthető kamarából áll, hog> tisztoga­tás alkalmával a tisztítás alatt lévő rész kikapcsolható legyen, a nélkül, hogy ez üzemzavart okozna. A medence falai csömöszölt betonból készülnek és csakis a. középső válaszfal van vasbetétes be­tonból tervezve területmegtakaritás miatt. A medence donga boltozatai szintén csö­möszölt betonból készülnek, csak a toló­zárkamara födémé készül vastartók kö­zötti porosz süvegekkel. A szokásos buvófolyosó, melynek gya­korlati értéke majdnem semmi, mellőz­tetett és helyette leszállóaknák terveztettek. A viz a középső választófalon csőben ve­zettetik a csapószelepekhez. A vizraktár tervezete a kivitelnél némi változást fog szenvedni, még pedig azért, mert a tervezés alkalmával a raktár a KáL vária-hegyre terveztetett, hol közvetlenül a medence mellett még egy közkút is nyert volna elhelyezést és ennek táplálhatása miatt kellett a medencét annyira kiemelni a teltpszine fölé, hogy a vizszin két mé­terrel magasabb legyen a terep szirténél. Ezen ok azonban a Tamás-hegyen nem forog fenn, tehát a medence nagyobb mélységre lesz lesülyeszthető. A terveze­ten feltüntetett és besülyesztésr.e vonat­kozó méretek tehát változást fognak szen­vedni, anélkül azonban, hogy egyéb mére­tek és részletek változnának. (Folyt, köv.) HÍREK. — Ferencz napja, volt hétfőn, midőn a gratulánsok egész serege kereste fel Frey Ferenc volt országgyűlési képvise­lőt s töltötte meg zsúfolásig a népszerű férfiú vendégszerető házát. Ugyancsak nagy ovátioban volt része névnapja alkalmából Dóczy Ferencz ipartestületi elnöknek, ki­nek tiszteletére az ipartestület, helyiségé­ben vasárnap este lakomát rendezett. — Tanítók kÖSZÖnete. A cegléd kerü­leti róm- kath. tanitó-egyesületnek folyó hó 1-én tartott közgyűlésén a következő sürgönyben fejezte ki köszönetét dr. Wal­ter Gyula p. praelátusnak, mintáz „Orsz. Kath. Tanitói Árvaház" bizottság elnöké­nek : „Czegléd. Fogadja Méltóságod a Czegléden ülésező tanitók örök háláját ama tevékenységért, amelyet a tanitók ár­váinak javára foganatosítani méltóztatik. Trümmer Ferenc ker. tanfelügyelő." — Közgyűlés. Az Esztergom-vidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat december hó 9-én ^vasárnap) 11 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart, melyre a társulat tagjait és az érdeklődő művelt közönséget (külön meghívó helyett) ez uton teljes tisztelettel meghívja az elnök­ség. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizs­gálók jelentése. 4. Költségvetési előirány­zat. 5. A tisztviselők és választmány tag­jainak kiegészítése. 6. Esetleges indítvá­nyok... ;,, - ,. ..... — Adományok az Orsz. Kath. Tanitói Arvaházra. Markovics Mihály lelkész gyűj­tése Krakován . ... . . . 20 kor. Fehérmegyei kath. tanítóegyesület 20 „ Dr. Szemán István tanitó-képezdei igazgató gyűjtése Szepeshely . 20 „ Formágyi Ferencné Budapest . .20 „ Nuszpel István tanitó gyűjtése Uj­hartyán ...... . •. . 10/10 Selmecbánya szab. kir. város-. . 10 „ Asztaltársaság Jászapáthi . . . . 7"50 Kari György Esztergom-Bajna . . 5 „ Fodor Jane Vác . . . . . . .' . 3 „ Bodajk község ..... . . . 2"88 Róm. kath. tanítótestület Jászapáthi ,2;40 Gross Ottóné Kassa . / ... .2 Vágó János Jászapáthi. . . . . ..0'30f. Márton Sándor „ 020., Lengyel László ,,- ..... 0'20 „ Horváth Gyula ..... 020 , Berente János ., . . . . . 0'20 „ Korzka István ., '..... 0 20 „ Horváth Lajos „ 0'20 „ —Szent beszéd a székesegyházban. Szom­baton, Boldogasszony fogantatása ünnepén reg. 9 órakor a főszékesegyházban ünnepi nagy mise tartatik, mely után az ünnepi szónoklatot dr. Walter Gyula p. praelátus fogja mondani, mely iránt a hivek körében eleve is nagy érdeklődés mutatkozik. — A katholikus kör mai estélye. A katholikus kör ma tartja második, zenével és énekkel kapcsolatos felolvasó estélyét, melynek fénypontja Dr. Walter Gyula p. kanonok „Napoleon és a klaszikusok" cimű felolvasása lesz. — Kaszinóból. Az esztergomi kaszinó műkedvelő társasága nagyban készülődik a Rákóczi, ünnepségre. A próbák napon­kint folynak Büttner Róbert igazgató agi­lis vezetése alatt. Azonban mivel a korhű kosztümök beszerzése akadályokkal jár, a f. hó 8-ára tervezett előadást kénytelen volt a rendezőség 15-ére elhalasztani. A kosztümöket különbén a bpesti Király i szinház előzékenységéből fogják beszerezni. Az ünnepségre a rendezőség külön meg­hívót fog kibocsájtani. A már általunk kö­zölt program változást legfejlebb a sze­mélyek változásában mutat, és a rende­zőség e tekintetben egy igen kedves meg­lepetésben fogja részesíteni a közönséget. Az előadás iránt városszerte nagy az érdeklődés és a közönség méltán sokat vár a rutinirozott műkedvelőktől. — Kinevezés. Az egyházmegyei főtan­felügyelő Tölgyessy Ferenc dorogi kántor­tanítót főtanitóvá nevezte ki. - Uj joggyakornok a járásbíróságnál. Járásbíróságunknál üresedésben volt egyik joggyakornoki állás a napokban lett be­töltve Koltai Bertalan joggyakornokkal, a ki a győri járásbíróságtól helyeztetett át. — Halálozások. A közeli napokban se­rényen munkálkodott a halál városunkban. Három életet oltott ki. Egy ifjú leányt rabolt el életének legszebb korában, majd egy férjet fosztott meg hű hitvesétől, vé­gül pedig- egy aggastyánnak oltotta ki éle­tét, ki bár közel volt a nyolcvan évhez, az évek súlyát könnyen viselte. A vett gyászjelentések ezek: „Özv. Sztahovits Ferencné ugy a maga, valamint gyermekei Jenő, Pista és Erzsi és az összes rokon­ság nevében is fájdalomtól megtörve tu­datja, hogy a legjobb gyermek, testvér il­letve rokon, Sztahovits Auua f. hó 2-án, déli 12 órakor, hosszas szenvedés után lelkét visszaadta teremtőjének. A megbol­dogult földi maradványai kedden, folyó hó 4-én d. u. Hi 4 órakor fognak a kir. városi temető halottas házából ugyanott örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 4-én délelőtt 8 órakor fog a plébánia templomban a Mindenha­tónak bemutattatni. Esztergom, 1906. de­cember 2-án. Legyen neki könnyű a föld !" — „ Mayer János a maga, valamint az alul­írottak és az összes rokonok nevében fáj­dalomtól megtört szivvel jelentik, hogy fe­lejthetetlen imádott jó neje, pótolhatatlan drága jó aayánk, nagyanya, anyós és unokatestvér, Mayer Jánosné sz. Branáisz Mariska életének 44-ik, legboldogabb há­zasságának 16-ik évében, rövid szenvedés után december hó 1-én reggel V4Ö órakor lelkét visszaadta Teremtőjének. A drága halott hült teteme f. hó 3-án d. u. 3 óra­kor fog a gyászházból (Ferenc József út 73.) a szentgyörgymezei sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 3-án d. e 9 órakor fog a vízivárosi plébánia temp­lomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom.. 1906, december 1-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett ! Peré­nyi Jánosné sz. Mayer Irén, János és Jó­zsef gyermekei, özv. Mayer Henrikné anyósa. Perényi János veje. Jancsár József unokatestvére. Perényi Manci unokája." — „Szivünk legmélyebb fájdalmával tu­datjuk a magunk és az összes rokonság ne­vében, hogy hőn szeretett édes atyánk, a legjobb nagy atya és dédatya, illetőleg após és rokon Fekete Pál úr folyó évi december hó 2-án reggel 5 órakör, életé­nek 79-ik évében szívszélhűdés következ­tében az Úrban elhunyt. Drága halottunk porladó tetemét folyó hó 4-én (kedden) d. u. 3 órakor fogjuk a szab. kir városi te­mető kápolnából az anyaföldnek átadni; lelke üdvösségeért pedig az engesztelő szent mise-áldozat ugyanazon napon d. e. 9 órakor a belvárosi plébánia templomban lesz a Mindenhatónak bemutatva. Esz­tergom, 19Ö6. évi december hó 2-án. Ál­dás emlékén, béke porai felett! Hegedűs Sándorné szül. Fekete Gizella, Fekete Ár­pád gyermekei. Fekete Árpádné szül. Brun­ner Ilona menye. Hegedűs Sándor veje. Burány Ferencné szül : Polyák Rózsi, Fe­kete Marianka unoisái. Burány Ferenc unoka veje. Burány Rózsika dédunokája." — A dorogi bölcsőde ügye, miként tu­dósítónk irja, közeledik a megvalósulás felé. A nemeslelkű hagycmányozónak, özv. Holdampf Albertnénak hagyatékát, melynek nagy részét a Dorogon, az állami óvodával kapcsolatosan felállítandó böl­csőde létesítésére hagyta, a közeli napok­ban árverezték el, s igy remélhető, hogy a pénzzé tett hagyatékból a jövő tavaszon megkezdik már az építést. — Hírek Dorogról. A csolnoki Auguszta aknától a dorogi szénosztályozóig létesí­tett sodronykötélpálya — mint tudositónk irja — oly előrehaladott stádiumba jutott, hogy már naponta 1—2 csille teszi meg azon az utat. A dorogi Árpád-akna légve­zetésének biztosítására körülbelül 6—800 kor. befektetésével a kőszénbánya társu­lat egy lég és tömedék aknát létesít, mely­nek guritó nyílása a lejtakna feletti kőszikla oldalban, a régi aknától mintegy 50 mé­ternyire lesz. — Jutalom a megtalálónak. Egy arany ing (mell) gomb veszett el kedden. A gomb, mely aranyba foglalt sötét vörös kőből van, kevésbé értékes, azonban ked­ves emlék. A megtaláló szíveskedjék azt szerkesztőségünkbe hozni, hol illő juta­lomban részesül. — Gazdáink tanulmányúton. Ismeretes olvasóink előtt, miszerint a földmivelés­ügyi kormány több száz koronát bocsáj­tott a gazdasági egyesület rendelkezésére a gazdaközönség ismereteinek gyarapítása, főleg pedig a tejszövetkezetek megisme­rése és tanulmányozása okából. F. hó 3-án mintegy negyven gazda gyülekezett egybe a gazdasági telepen, kik ott meg­hálva, másnap reggel Vénis Gyula szak­tanár vezetése mellett elmentek M.oson­megyébe, hogy ott a tejszövetkezeteket tanulmányozzák. A gazdáknak a tanul­mányút mibe sem kerül, mivel azok költ­ségét az állami segélyből fedezik. — Az Esztergomi Önsegélyző takarék és Hitelegylet, mint szövetkezet f. évi decem­ber 2-án délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Fürdő vendéglő nagytermében. A szövetkezeti tagok szép számmal jelentek meg a közgyűlésen és örömmel hallgatták az igazgatóság jelen­tését az elmúlt üzleti-évről, amely a leg­szebb eredményről számolt be, mely után megválasztották a választmányt, igazgató­ságot és a felügyelő bizottságot. Meglet­tek választva igazgatókká : Balogh László, Klein Gábor, Kemény Lajos, Popper Ber­nát, Scheiber Rezső, Strompf Ignác. Vá­lasztmányi tagokká: Cserő Zsigmond, Garai Ármin, Krausz Soma, Magyary László, Mérei József, Rosenberg Fülöp, Schmideg Soma, Putz Adolf, Zajda Ferenc, Kohn Gábor. • Póttagokká : Klein Gyula, Dux Gyula, Fleischmann Ignác, Schult­heisz Adolf, Szenczi István. A felügyelő­bizottságba : Dr. Berényi Zoltán, Deutsch Mór, Lenkey Emil, Pollák Dezső és Ge­renday József választottak be. Ügyésszé : Dr. Weisz Sándor választatott meg. — Állategészségügy. A gazdaközönség, de a fogyasztók is örömmel olvassák, hogy a sertésvész megyénk mindkét já­rásában mindinkább szűnő félben van. A legutóbbi jelentés szerint Magyar-Szöl­gyémben megszűnt a sertésvész. Szerkesztői üzenetek. Schlosser. A szombati számban jön. A küldendő­ket várjuk és előre is köszönjük. Kiváncsi. Iluci érdeklődését sikerült annyira fel­csigáznunk, hogy várva-yárja a szellemeskedést. „Titán" „Mariann^-t tessék máshol értékesíteni. IRODALOM. f Az Ör. 23. száma magas színvona­lával tűnik ki, ugy a szépirodalmi, mint más közérdekű cikkeit tekintve. A tarta­lom különben ez : Egy védő szó a nő­mozgalmakról. Irta Perczelné Kozma Flóra.

Next

/
Thumbnails
Contents