Esztergom és Vidéke, 1906

1906-12-02 / 96.szám

anélkül, hogy ez az ügy jobbra vagy balra dűlőre jutna ? M.-g. A városi költségvetés tárgya­lása. Csütörtökön délután kezdette meg és íolytatva pénteken délelőtt, dél­után fejezte be a képviselőtestület a város jövő évi költségelőirányza­tának tárgyalását. A villamos vasút tárgyalása óta ugylátszik az ügyek tárgyalásának új módja kezd meghonosodni, ne­vezetesen az, hogy a napirendre tűzött kérdés felett általános vita indul meg, és csak annak befejezése után vétetnek azok részletes tár­gyalás alapjául. Igy volt ez a költ­ségvetés tárgyalásánál is. Az általános vita folyamán több életre való eszme lőn megpendítve, s talált visszhangra. Mindenekelőtt szóba került az, hogy a város tisz­tikarára rótt állami functiók végzé­seért, ami a városnak nagy teher, kérjen a város az államtól bizonyos összegben kifejezve, körülbelül tizen­ötezer korona megtérítést, mintegy kárpótlásul. A polgármester kivihe­tetlennek tartotta azt, hogy a moz­galom eredménynyel járna akkor, midőn az ország összes városai ér­zik és mozgolódnak az állami func­tiók súlyos feladata végett. Jelezte, hogy a városok országos kongresszusa ezen ügyben országos mozgalmat indított meg, amelytől inkább várható eredmény. Elhatározta a képviselet az álta­lános vita keretében, miszerint a szervezési szabályzatot módosítás alá veszi, hogy a meghozatala óta ellátott pótlásokkal ellássa. Kimon­dotta továbbá, hogy a leányisko­lának polgári leányiskolává leendő átalakítása, illetve fejlesztése ügyé­M^Sl eűy kis irodalom Különös időket élünk. Földrengések, vul­kán-kitörések, háborúk napirenden vannak. Ellehetünk készülve a legkülönösebb dol­gokra is. Még arra is, hogy Magyarorszá­gon egyszercsak — olvasni kezdenek az emberek. Semmi sem lehetetlen. Szeretném tudni: kiket és miket olvas­nának ? Most a magyar társadalom legforgatot­tabb könyve Mikszáth, a Meseország utolsó Mohikánjának: Szent Péter eser­nyője, meg Gárdonyi Gőre Gáborja. Eze­ket ismeri mindenki. De pl. As ember tra­gédiáját többen ismerik Franciaországban, mint nálunk. Magyarországon csodálatos rossz hirük van a világirodalom legkitűnőbbjeinek. Balzac, Renán, Quint, Pascal, Voltaire, Montesquieu, Stendhal, Zola: ördögök. Aki ezeket olvassa: a szent se menti meg a pokoltól. Anatole France, Flammarion, de Gour­mond, Kipling, Gorkij, Shaw, Wedekind, Ibsen, és Tolsztoj pedig végkép elátko­zódtak. Jaj, aki ezeket olvassa. Ott van Bourget, Hujsmans. Ezek ajánlatosak. A skepticista Pierre Loti és Verbain még csak olvashatók — de a fentiek ! Oh, jaj . . Bizonyisten: Magyarország az előítéle­tek hazája. A klikk és a tudományos Akadémia dirigál. A copfos Akadémia fél az újítóktól, mint tolvaj az árnyé­ától. Ady Endre, Juhász Gyula, vagy Kosztolányi Dezső nevére a kis Gyulai Pál urat csak ugy rázza a hideg. Nem csoda hát, ha nem értik meg mo­dern költőink szimbolikus verseit. Pedig ben a szükséges lépéseket megteszi, valamint, hogy intézkedik aziránt, hogy a katonai laktanyáról a német felírás sürgősen levétessék. Megindítja illetékes helyen a mozgalmat aziránt, hogy a nagydunai vashídon szedni szokott hídvám eltörültessék, amire példa Pozsony megyében van már. A» részleges tárgyalás folyamán a költségelőirányzat számba nem ve­hető csekély eltéréssel elfogadtatott. Szóba került a rendőrségi létszám szaporítása és jobb fizetéssel való ellátása, a többség azonban a ja­vaslatot fogadta el. A tisztviselők drágasági pótléka, bárha az még jóváhagyva nincs, a fedezeti részbe felvétetett. —ref. A vízvezetékről. , — Varga József fővárosi mérnök füzetéből. — A vízszükséglet niennyileges megállapí­tása. Az 1890. évi népszámlálás szerint a polgári lakosság száma 15749. Az 1900. évi népszámlás szerint 16489. Az évi sza­porodási arányszám tehát az utolsó 10 évi szaporodás alapján : 10__ , AA -I/16489 100 x yisTia ­1 • A lakosság száma 30 év multán : /100 + 0-46\ so 16489 í ^QQ j = 18924 lesz. Ha ezen polgári lélekszámhoz még hoz­záadjuk a jelenlegi katonailétszámot, 961-et, ugy a lakosság száma 30 év multán ke­reken 20,000-re tehető. Ha a fejenkénti és 24 óránkénti vízszükségletet a nálunk ál­talánosan szokásos 100 literben vesszük fel, ugy a jövőben a 24 órás szükséglet kereken 2000 köbméterre tehető. A jelen­legi fogyasztás pedig 1800 köbméter, va­gyis másodpercenként 20"8 liter. A szi­vattyúk és gépek azonban akként vannak csakis ez a költészet és nem a mesélés. Mostanság még magas a magyar publi­kumnak a szimbolikus verselés, mint pre­pának a logaritmus. Mert hát az előíté­letek . . . No meg nem is csoda. Majdnem min­den olvasókönyvben, tanulják a diákok Gyulai Három árváját, meg ehhez ha­sonló rímes dolgokat. Hogy nevelődjék jóizlésű publikum ? Olvasóközönségünk hozzá szokott a könycsaló vagy nevettető frázisokhoz. De a mély gondolatoknak itt nincs olvasója. A magyar ugaron csak a gyom tenyész­hetik. Kiváncsi vagyok, mit szólnak most Her­ceg Ferencék Tolsztoj legújabb könyvé­hez, melyben Shakespeare-t tényleges he­lyére állítja. Hogy fognak borzadni, mikor olvassák, — ha ugyan olvassák, — hogy Schakespeare meséi lehetetlen fantazma­góriák, alakjai valószínűtlenek, bánalisok sőt hazugok. Hogy Schakespeare csak egy harmadrangú iró . . . Merné csak azt mondani valaki Magyarországon a termé­keny, kétnevü Sipolusról. Tudom megke­serülné. De külföldön nemcsak olvasnak, de gondolkodnak is az emberek. írtam az ősz elején már e szimptomák­ról egyik szépirodalmi lapunkban élégiát. írtak mások is. Panaszkodnak, káromkod­tak, betegségeket demonstráltak, jajgattak, halált jósoltak . . . Mi történt velük ? Nem olvasta senki. Perszehogy, persze. Wien nov. 27. dimenzionálva, hogy másodpercenkint 4T6 liter vizet szállíthatnak, minélfogva az 1800 köbméteres napi szükséglet 12 órás szi­vattyuüzemmel kiszolgálható. Ha pedig a tényleges szükséglet meghaladná az itt előirányzott 1800 köbmétert, ugy az üze­met 12 órán felül a többlet szállításnak megfelelőleg hosszabb ideig kellene fen­tartani. Kutak. A vízvezeték táplálásához szükséges viznek a beszerzése a szivattyu-telep hely­színrajzán feltüntetett diszpozíció szerint három vertikális kúttal történik. Hogy le­hetőleg, nagy depressió legyen'előállitható : a kutak kicsiny átmérővel terveztettek. Mindegyik kut 2'00 méter belső átmérőjű. A nagy depressió előállítását az indo­kolja, hogy a kutakba dunaviz is beszű­rődjék, az előző fejezetben tárgyalt talaj­víz lágyitása miatt. Ezen lágyabb viznye­rési cél okvetlenül eléretik és állandósit­tatik is akkor, ha a kutak a partvonaltól oly távolságban létesíttetnek, hogy ha a depressiósugár a Duna legkisebb vízállása mellett is nagyobb, mint a kutaknak a partvonaltól való távolsága. A kutak száma az alábbi, pusztán el­méleti értékű számítás alapján állapíttatott meg. A kutaknak ugyanis együttesen és másodpercenként 42 liter vizet kell adniok, miből egy-egy kútra 14 liter jut. A kutak számának a megállapításánál ezen 14 lite­res mennyiség szolgál alapul azzal, hogy a kútban lévő viznek beszürődési sebes­sége másodpercenként 2 milliméteren alul maradjon. Miután a kutsam nem sülyesz­tetik le a szigetelő rétegig, tehát a kut­fenékkel együtt a saru is szürőfelületként működik és igy az összes szürőfelület: - i, 2r6 x 3-14 F.,«» 2 a) a fenek = o"33 nr 4 b) a saru 2-6x3'14x0'8 = 6'53 „ összesen 11 "86 m 2 A beszürődési sebesség pedig A kutak számának 3-ban történt meg­állapításánál tehát eléretett az, hogy a be­szürődési sebesség 2 miliméternél kisebb legyen. A kutak szellőztetéséről Bopp- és Reut­ter-féle szellőzőkkel van gondoskodva. A víz kiemelése a középső gyüjtőkutból tör­ténik, melybe a szélső kutak syphonveze­téke torkollik. A gyüjtőkutból kiinduló szivóvezeték -\- 3'6 méter magasságban nyer elhelyezést, mig a syphon vezetékek -f- 25 m. magasságban fektetendők. Ezen magasságok a Duna helyi nullpontjára vo­natkoznak. A Dunának eddig észlelt legki­sebb vízállása —0*50. Miután ezen legkisebb vízállásnál is kell, hogy a kutakban ezen vízálláshoz képest is egy méter depressió előállítható legyen : a szürőfej —1*50 mélységben nyer elhelyezést. És, hogy ezen legkisebb vízállás mellett előállított l'OO méteres depressió mellett a kútban még mindig maradjon 1*00 méter magas — bár nem hasznosítható — vízoszlop : a ku­tak —2*50 mélységre sülyesztendők. Hogy vájjon az itt tárgyalt és számí­tási alapon megállapított kutak számát sza­porítani kell-e; vagy pedig, hogy ezen szám redukálható lesz-e : az majd a gyüj­tőkut végleges elkészülte után megejtendő próbaszivattyúzás után lesz véglegesen megállapítható. Ha tehát a vízvezeték lé­tesítésének a kérdése dűlőre jutott, akkor mindenekelőtt a gyüjtőkut lesz megépítendő és megszivattyuzandó és ennek gyakor­lati eredményéhez képest lesznek majd a a kutak építendők. Gép- és lakóház. A gépház magas földszintünek tervez­tetett alagsorral. Az alagsor gépteremnek szolgál, mig a magas földszinten vannak az üzemszemélyzet lakásai. A gépház padlómagassága, melyen a szivattyúk is elhelyezést nyernek -f 3*60. Mivel a szivókosár magassága —1'50, te­hát az összes és maximális szivómagas­ság 5" 10, illetőleg, ha a kanyarulati és súrlódási ellenállásokat is figyelembe vesz­szük, ugy a gépterem + 3"60 magassága mellett a maximális szivómagasság 5'50 —O'OO méter leend, mi természetesen csak kivételesen — 0'50 vízállásnál áll be. Rendesen a szivómagasság ennél kisehb lesz. A gépteremhez csatlakozik a leeresztő­akna, mely eltávolítható üvegtetővel bir. Ezen leeresztő-akna azért terveztetett, hogy a gépészeti berendezés első szere­lése és a későbbi javítások alkalmával azon nagyméretű és súlyos géprészek, melyek a lépcsőkön nem lennének le­ereszthetők és kiemelhetők, ezen aknán át legyenek mozgósíthatók. A gépház feltöltött udvarának a magas­sága -f- 8'00 méter. Miután az eddig ész­lelt maximális Duna vízállás 7"22 méter, tehát az udvar a legmagasabb árviz ellen is védve van. Az alagsor teljesen betonból készül és a falak kívülről szigetelő lemezekkel lát­tatnak el a talajvíz beszivárgások ellen. Az alagsor fedémszerkezete vastartók kö­zötti téglaboltozattal készül, oszlopos alá­támasztással. A földszinti födémszerkezet oszlopok­kal alátámasztott vastartók közé- tolt csa­posgerendákból készül. A padlásfeljáró tűzmentes Rabitz-falakkal van határolva. A födélszék Mansard-szerkezet részben palával, részben bádoggal héjazva. Gépészeti berendezés. A gépészeti berendezés két darab Diesl­motorból és azokkal szijhajtásra kapcsolt két darab szivattyúból áll. A szijhajtásra berendezett vertikális triplexszivattyuk mindegyike másodper­cenként 41'6 liter, óránként 150 köbmé­ter vizet szállít, minélfogva az 1800 köb­méter napi szükséglet 12 órás üzem mel­lett szállítható. A szivattyú-henger (köl­dök) átmérője 230 milliméter; lökethossz 350 mm. A percenkénti fordulatszám: 70. A szivattyú szívócsövének átmérője 250 mm. A nyomócső belvilága 225 mm. Mindegyik szivattyú elé szivólégüst van kapcsolva. A közös nyomócsőbe pedig közös nyomólégüst van bekapcsolva. A SZÍVÓ- és nyomócsövek tolattyukkal van­nak felszerelve, hogy mindegyik szivattyú külön-külön dolgozhasson, vagy esetleg, hogy mindkét szivattyú együtt is járhas­son. A nyomócsövek biztonsági szelepek­kel is fel vannak szerelve. Egy-egy szivattyú hajtásához szüksé­ges erő a következőleg állapitatott meg ; A viz —2'00 m. mélységből emelendő + 63 00 m. magasságra. Az összes eme­lőmagasság tehát 65"00 méter. A csősur­lódás 42 mp. liter szállítás mellett 250 mm. belső átmérőjű csőnél folyóméteren­ként 00046 m. ellenállást, illetve vesztett magasságot okoz. A 250 mm.-es cső hosz­sza 460 m. A 250-es csőben fellépő ösz­szes ellenállás lesz tehát 460 X 0'0046 ==2 II m. A két darab 200 mm.-es nyo­mócsőben 21 mpliter szállítás mellett a súrlódás méterenként 0*004 m. 1750 mé­ter hosszban: 1750x 0 004 = 7/0 méter. Egy darab 350 méter hosszú 225 mm.-es csőben ismét 42 mpliter szállítás mellett a csősurlódás méterenként 0"008 m. Az egész hosszban 350 X 0"008 = 2"80 m. A csősurlódás tehát összesen 2'11 + 7: 10 4- 2'80 == 12.01 rri. Ezen össze­sen 12 01 méter vesztett magasság azon­ban teljes egészében csak az esetben lépne fel, ha az összes vízmennyiség a szivaty­tyutelepről direkt a szolgálati mendencébe

Next

/
Thumbnails
Contents