Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-11 / 90.szám

a Hanza-városoknak statisztikája, mely sze­rint 3963 egyén közül, akik 1893—1901-ig gyógykezelés alatt állottak, az 1902. év végén 2713 munkaképes volt. Hogy a sza­natóriumi kura azonban biztos eredmény­nyel járjon, ahhoz még más tényezőkre is van szükség, mint a hogy ezt már egy alka­lommal bővebben kifejtettem. Tartós gyó­gyulásra a szanatóriumokban csak akkor számithatunk, hogy ha a betegek hozzá­tartozóiról minden tekintetben gondosko­dás történik. Az a beteg, a kire családfen­tartási gondok nehezednek, még olyankor is, hogy ha a saját gyógyításának költsé­geiről pénztár vagy hatóság gondoskodik, vagy későn kezdi a kúrát, sem minthogy az eredménynyel kecsegtetné, vagy pedig olyan időszakban kénytelen abbanhagyni, a midőn még állandó eredményre nem szá­mithatunk. A beteg nyugodtan csak akkor fogja magát az orvosok által előirt kúrá­nak alávetni, hogyha a hátrahagyott hoz­zátartozóiról gondoskodás történik. Erről Németországban a kötelező rokkantsági biztosítás gondoskodik. De még egy má­sik igen fontos kérdés is felmerül. A mint kimutatásainkból is látjuk, a betegeknek csak egy részét bocsátjuk ki a sanatóriumból gyógyultan, mig a be­tegeknek egy másik része csak jelen­tékenyen javul és csak ezen jelentékeny javulás további gondozása és ápolása mellett várható az, hogy teljes egészsé­gét és munkaképességét az illető ismét visszanyerje. Önként folyik ebből, hogy be­tegeknek igen nagy része nincs abban a helyzetben, hogy a szanatóriumból való kibocsátás után vissza ne térjen mindjárt azon foglalkozáshoz, a melyet azelőtt folytatott és a mely talán első izben is egészségének rontásához hozzájárult, de most mindenesetre őt nemcsak a gyógyu­lásban akadályozza, hanem esetleges visz­szaeséshez és igy az elért eredmények kárbaveszéséhez is jelentékenyen hozzá­járul. Szükséges tehát, hogy ezen sajná­latraméltó betegekről a szanatóriumokból való kibocsátáskor is gondoskodás történ­jék, a mi talán egymagában szintén olyan fontos, mint maga a szanatóriumi keze­lés.'Mi nern múlékony eredményt, hanem állandó eredményeket akarunk elérni. Nagy és fontos feladat vár e tekintetben azokra, akik a szanatóriumi kezelés esz­méjét megpendítették és a kivitelhez szük­séges eszközök előteremtésén fáradoznak. Az utókezelés rendszeresítése, a betegek­ről váló gondoskodás a szanatóriumokból való távozás után is, ez a racionális gyógy­mód keresztülviteléhez egy nélkülözhetet­len kellék. Németországban már is történ­tek ezen a téren kezdeményező lépések. Nálunk a tüdővész elleni mozgalom meg­indítója, Korányi Frigyes dr. szintén meg­pendítette már ezen eszmét, a mely azon­ban sajnos, eddig anyagi eszközeink hi­ánya miatt, gyakorlatilag alkalmazható még nem volt. A midőn mi a tüdőtuberkulózist a gyó­gyítható betegségek sorába soroltuk, mi­dőn a hazai és a világirodalomból merí­tett statisztikai adatok igazolták állitásunk valódiságát, lehetetlen néhány szóval meg nem emlékezni a tüdőtuberkulózisnak nemcsak jelenleg divó elismert, jónak be­vált szanatóriumi, hanem egyszersmind annak gyógyszerekkel való kezeléséről is. Tudatában kell lennünk annak, hogy a tüdőtuberkulózisnak fajlagos gyógysze­rét ez idő szerint még nem ismerjük. Lépten nyomon tűnnek fel olyan szerek, amelyekről az állítják hogy biztosan és feltétlenül gyógyítják a tüdőtuberkulózist. A laikus közönség mindenkoron mohón kap utána, hogy rövidebb-hosszabb idő elteltével a szerek hatástalanságáról meg­győződjék. Tartozunk azonban azon embereknek is elégtétellel, akik tü­dőtuberkulózis elleni fajlagos gyógy­szereket feltalálni véltek, hiszen láttuk azok között tudományunk kiváló nagy­jait is, hogy ők önmaguk is sokszor té­vedésben voltak akkor, midőn olyanokat állítottak, a miket a széles alapokon meg­induló kísérletezés igazolni nem tudott. És ugy, mint a régi korban az alkimisták az aranykeresés közben a vegytant sok értékes felfedezéssel gazdagították, ugy a tüdőtuberkulózist gyógyító szerek fürké­szésére irányuló törekvések közben gyógy­szerkincsünk nem egy értékes gyógyszer­rel gyarapodott. Igaza van Korányi tanár­nak abban, hogy remélhetjük, hogy egy­kor ezen fajlagos szert is fel fogják fe­dezni. Erről letenni okunk nincsen, a mi­dőn látjuk, hogy a diftéria, a'pestis, a ve­szettség gyógyítására ilyen fajlagos szerek felett már rendelkezünk. De másrészt szem előtt kell tartanunk, hogy a tüdőtuberku­lózis gyógyítása még a hygiénás-diétás gyógymód alkalmazása mellett is a gyógy­szereknek egész sorozatát teszi szüksé­gessé a tüneti kezelés szempontjából. Kell küzdenünk a láz ellen, az izzadás ellen,' a beteg gyengesége, étvágytalansága el­len, van egy csomó nyálkaoldószerünk, a melyek mind a betegnek áldására válnak az ahhoz éríő, jó orvos kezében. Nem mulaszthatjuk azonban el egyszersmind figyelmeztetni a közönséget, hogy a rek­lám dobszója mellett szült gyógyszerek nem ezen kategóriába tartoznak. Ezek többnyire a haszonlesés bélyegét viselik magukon, és nemcsak hógy a szervezet nek ártalmára vannak, hanem ártanak egyszersmind abban is, hogy eltérítik a betegeket az egyedüli eredményes keze­léstől, 1 a mely sikerrel kecsegtet : a hygi énás-diétás gyógymód folytatásától és mi­dőn már kijózanodva vissza akarnának térni a helyes útra, akkor már sokszor késő. A tüdővész ellen küzdeni nemcsak há­lás feladat, de kötelesség is. Különösen fontos hazánkban, a hol, sajnos, a tüdő­vész a legmagyarabb fajt és annak is a legmunkabiróbb részét pusztítja. Az el­hintett magvak itt hálás talajra találnak és a munkálkodásnak gyümölcse hihető­leg nemsokára a tüdő vészhalandóság je­lentékeny csökkenésében fog nyilvánulni. HÍREK. -Aktuális strófák. i. A november is megérkezett, Hozott magával sok nagyot: Számlát a férjnek garmadával, A nőknek őszi kalapot . . . II. A hideg beálltával immár „Tífusz járvány" is elhagyott, Mivel a rengeteg bacillus Egy áldott napon — megfagyott. Nem kell forralt viz már ezentúl, Jó lesz nekiivik a hideg is; Jó a „vízvezeték" vize, mely „Bacillus mentes", s mindig friss! . III. A Párkányba vivő villamos Amint a hídon cithaladt, Egy, a vágányon keresztül Menő ipsére rászaladt. Kivasalta ingét, gallérját, Ki még a lelkét is neki! . . . . . . Igy a képzelt villamos még­Sokaknak nyakát elszeli. Romhányi. . — A Herceg primás köszönete. Abból az alkalomból, hogy a magyarországi kath. tanitók segélyalapjának agilis elnöke dr. Walter Gyula praelétus kanonok ő Eminenciáját az alapnevében névnapja alkalmával üdvözölte, a következő, meleg érzéssel telt választ kapta: „Méltóságos praelátus kanonok és Elnök úr! Méltósá­god az országod kath. tanitói Segélyalap­hoz tartozó tanügyi munkások nevében volt szives engem névnapom alkalmából üdvözölni és mindennemű jókivánatokkal elhalmozni. Midőn ezen személyem iránt táplált legbensőbb érzelmeiért a t. elnök­ségnek őszinte köszönetet mondok, egy­úttal Isten gazdag áldását kívánom a Se gélyalap tagjaira, hogy a közművelődés terén munkálkodók bajait mind inkább enyhíthessék és a szűkölködőknek minél több segítséget nyújthassanak. Ájtatos imáikba ajánlottan maradok őszinte tisz teletem kifejezése mellett Méltóságodnak Budapest, 1906 évi november hó 2-án jóakarója Kolos s. k. bibornok herceg­prímás." — Főispáni Vizsgálat. Gyapay Pál fő ispán a városnál tartani szokott hivatal vizsgálatot a közel mult napokban befe jezte, hol is mindent rendben talált. — A kaszinó programmja. A kaszinó legutóbb tarto't választmányi ülésén az őszi évszak programmját állapította meg. Elhatározta, hogy a farsang előtt felolva­sásokat, majd szini előadást tart, Szilvesz­ter estéjét pedig nagyobb szabású humo ros etélyel fogja megülni. — Kiküldetés. A városok országos nagygyűlésére városunk képviseletében Vimmer Imre polgármestert, dr. Földváry István főügyészt és Osváth Andor tanács­jegyzőt küldötte ki a város tanácsa. — A villamosom felülvizsgálata még min­dig folyamatban van és értesülésünk sze­rént csak mintegy 4—5 hét múlva lesz vég leg befezve, amennyiben a felülvizsgálatot teljesítő szakértők egyébb teendőik folytán a vizsgálatot időközönkint kénytelenek megszakítani. — Huszonnégyezer kardvágás egy na­pon. A Budpesti Hírlapból vészük át e soro­kat : „Érdekes fogadást nyert meg a mi­nap Vargyas Andor huszárfőhadnagy, a szegedi honvédhuszárezred, a budapesti és bécsi díjlovaglásokból is ismert lovasa. Fo­gadott tiszttársaival, hogy 24 óra alatt 24 ezer kardvágást" (moulinét) tesz. A fá­radságos munkát a szombatról vasárnapra forduló éjjel 1 órakor kezdte és vasárnap délután fél 5 órakor már megtette a 24 ezer kardvágást, ráadásul pedig még ezer­szer megforgatta a nehéz lovassági kar­dot. A huszárfőhadnagy, a ki az idő alatt alig pár rövid órát pihent, ezzel világre­kordot teremtett. Ugyancsak nevezett fő­hadnagy volt az, a ki nemrég teljes föl­szereléssel átúszta a Tiszát, a mikor a folyó éppen áradásban volt. Egy bravúros lovaglása az Uránia-színház Tiszamentén cimű mutatvány-sorozatában is látható egyik vetített képen, a mint a szegedi kultur-palota nagy lépcsőjén, mely hasonló a budapesti múzeum lépes őzetéhez, le­lovagol." A hirrel kapcsolatosan azt jegyez­zük meg, miszerint nevezett főhadnagy Vargyas Endre nyugalmazott kir. tanfel­ügyelő fia. — Az esztergomi kath. földmives-iíju­sági egyesület ma délután 6V2 órakor saját helyiségében (csillag utca 380 sz.) szent Imre tiszteletére ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Isten áldd meg a magyart. Énekli az egyesület kara. 2. Szűz szent Imre. Szavalja : Hegedűs István e. t. 3. Ének szent Imréről. Előadja az énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja :, Számord Ignác e. elnök. 5. Kuruc kesergő. Szavalja : Tá­tus János e. t. 6. A bujdosók sírjai és hamvaik haza hozatala. Felolvassa: 7. Kuruc-nóta. Énekli az énekker. Az ün­nepélyt tánc követi. Délelőtt 9 órakor az ifjúság a belvárosi plébánia templomában ünnepi nagy misét halgát, melyet Mátéffy Viktor egyesületi igazgató mond. — Dinamit áldozata. Varga József a to­kodi bányában robbantani akarván, miu­! tán az elhelyezett töltény nem sült el, csá­kányával reá vágott, mire az felrobbant, mi­közben Varga József súlyos sérüléseket szenvedet. Az eset. mely szaporítja annak a soknak a számát, szolgáljon elrettentő például azoknak, a kik a dinamittal köny­nyelműen bánnak. — Pályázat postai és távirdai gyakor­noki állásra. A m. kir. pósta-távirda és távbeszélőnél betöltendő 91 gyakornokje­lölti állásra a kereskedelmi miniszter pá­lyázatot hirdet. Ezen állásokra azok az ifjak pályázhatnak, akik középiskolát vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet, érett­ségi vizsgával, sikeresen elvégeztek, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állampol­gárok. Pályázók községi — erkölcsi bizonyít­vánnyal feddhetetlen előéletüket, közható­sági — orvosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, a pósta-távirda- és távbeszélő szolgálatra testileg is alkalmas voltukat iga­zolni tartoznak. Továbbá azok, kik a kö­zépiskolát az 1905/1906-ik tanévet meg­előzőleg végezték, tartoznak hiteles módon azt is kimutatni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A sajátkezüleg irt és születési, erkölcsi, or­vosi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján folyó évi december hó 1-éig ahhoz képest, hol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni: a buda­pesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be. — AdÓZÓk figyelmébe. A városi adó­pénztári hivatala előre bocsájtásával an­nak, hogy miután a folyó évre kivetett állami és községi adók a főkönyvekben egyenként előirattak, felhívja az adózókat, hogy adókönyvecskéiket kiigazitás végett f. hó 14-ig önként szolgáltassák be, mert ellen esetben pénzbirsággal fognak a pénz­ügyigazgatóság által sújtani. Egyben, mi­után a folyó évi harmadik adórészlet fize­tési határideje már lejárt; felhívja a hátralékosokat, hogy adótartozásaikat fizes­sék be, mert különben azok végre­hajtás útján fognak behajtatni. — Lapnnk mai SZáma összes példánya­ihoz a Dörge Frigyes budapest bankháza egy érdekes prospektusát mellékeljük. Et a népszerű cég melynek állandó szeren­cséje közmondásossá lett, arról értesít bennünket, hogy az uj húzás már novem­ber hó 22-én kezdődik, és ezért a sors­jegy megrendeléseket tovább halasztani nem tanácsos. A Dörge Frigyes bankház sorsjegyei igen nagy keresletnek örvende­nek, ami érthető, ha az utolsó nyeremény­jegyzékben megnézzük, hogy -csak az utolsó két hónapban hány nyeremény jutott ezen banknak. Sokan vannak azok, akik mindjárt első alkalommal nyertek, ezek barátaiknak, ismerőseiknek mondják el a dolgot, egyik tovább adja a másiknak, a hir szájról szájra jár, ez pedig a leg­hangzatosabb reklámnál is jobban hat. Kétségkívül ez az oka annak, hogy a Dörge bankház Budapest, Kossuth Lajos u. 4. sz. osztály sorsjegy főelárusitó osz­tálya oly rohamosan fejlődött, és ma már a legelsők közé tartozik. — Mennyit isznak Magyarországon? Magyarországon a közel mult évben el­költöttek pálinkára 186,923,183 K-t, sörre 45.567,870 koronát, borra 174,967,500 koronát. Tehát a pálinka vezet. Az összeg meghaladja a 400 millió koronát. — A Dr. Richter-féle Liniment Caps. Comp. (Horgony-Pain-Exepeller) igazi, nép­szerű háziszerré lett, mely számos csa­ládban már több mint 37 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csípő fáj dalom, fejfájás, köszvény, csúznál stb.-nél a Hor­gony-Linimenttel való bedörzsölések min­dig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő ;

Next

/
Thumbnails
Contents