Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-21 / 84.szám

Villamos összekötő vasút. A Török-féle villamos vasút ügye második évtizede már, hogy kisebb nagyobb időközökkel napirenden van. Sok mindenféle variáción ment már át, meg lett az már hányvavetve sok minden oldalról. Legutóbb ez évi július 26-án foglalkozott véle a képviselőtestület, melyne véglegesen kellett volna már a kér désben döntenie. Miután azonban nagyfontosságú és horderejű kér dés, főleg annak a várost igen kö zelről érintő pénzügyi oldala, mely a város közönségét a messze jövőre le és megköti, nagyon is komoly megfontolás tárgyává kell, hogy te tessék s miután az beható és hosz szabb megfontolást és tanulmányo zást igényel, semhogy az egyszeri felolvasás és puszta hallás után a kérdés felett' dönteni lehetne, ki mondotta a képviselőtestület fenti napon tartott ülésében, miszerént a kérdés beható ismeretéhez szüksé ges fontosabb okmányok sokszoro sítva a képviselőtestület tagjainak megküldendők, s hogy csak annak utánna fog határozni. Az ügy megismerésére szükséges okmányok másolata a napokban lett megküldve a képviselőknek, kiknek most már módjukban lesz a kérdéssel behatóbban foglalkozni s azt megismerni. Ezen nagy horderejű okmányokat bocsájtjuk az alábbiakban olvasó és a nagy közönség rendelkezésére tájékozás és esetleges hozzászólás céljából. Az első a belügyminiszter leirata, mely elvi jelentést tartalmaz arra nézve, hogy a helyi forgalom után szedhetők pótdijak, melyek fedezetére szolgálnának azon, évi 30,000 korona összegnek, mellyet a város ötven évi időtartamon lesz köteles fizetni. A miniszter leirata igy szól: Esztergom város tanácsa f. évi március 18-án 1802. sz. a. közvetlen felterjesz tést intézett hivatali elődömhöz az Esztergomtól Párkány-Nánáig tervezett villamos vasút ügyében. Ezen felterjesztésben tájé kozás kéretett az iránt, engedélyeztetnék-e a tervezett h. é. vasút állomásain fel vagy cig hagytuk bent. Átvittük mind a kápol nába. — Miért vitték ki ? — Nehogy vágyakozzék a földön ma radni, amelyen ezek a szines és illatos virágok, meg állatok nőnek. Nagyon mohon nézett reájuk, mind beakarta szivni az illatukat. Emiatt nem tudott lélekzeni Szomorú lett, pedig előbb örvendett, mivel jönni látta vőlegényét — az elmúlásban Ő mondta: „Vigyék, vigyék ki, rossz a szaguk, életszaguk van". — Aztán? — Most már nincs ott. — Szabad-e testvér, hogy én, sok-sok fehér liliomot keressek neki, oda ahová ment, mert most már szabad, mert már nem csábítja a virág a föld szeretetére. — A virág az élőé, monda az apáca és az éjszakán keveset beszélgetett velem. Fáradt volt, karosszékében mereven elhelyezkedve, — nyugodtan és boldogan mosolyogva aludt. Rejtelmes és gyötrődéssel teli fantasztikus éjszakán — „a mi kocsink" minduntalan előgurult; a nagy város álmatlan nyári, éjjelének minden féle zaja idehallatszott. A vértelenségtől lázasan — egy pillanatra sem tudtam behunyni a szememet. Minduntalan az apáca fejét néztem. A befátyolozott gázláng égett fölötte: fejkötőjét is bevilágította, de az arcára már csak árnyék jutott. Olyan volt, mint egy óriási krizantemum ... leadott küldemények után Esztergom város részére bizonyos pótilleték szedése ? s vaj jon szakértői vélemények szerint mily ösz szegre rúghat ezen pótilleték évi összege Ezen előterjesztés folytán annak mél lékleteit csatolva Esztergom várossal le endő közlés végett a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg következők ről értesítem a vármegye közönségét. A szóban levő vasúti összeköttetés létesüléséhez fűződő városi és közforgalmi érdeke kre való tekintettel a kereskedelemügyi minisz ter úrnak elvileg nincs észrevétele az ellen, hogy mindazon küldemények után melyek a tervezett h. é. vasút állomásaifi fel, vagy lé adatnak, Esztergom város ré szere bizonyos pótilleték szedessék be oly célból, hogy ebből a város által hozzája rulás céljából felveendő kölcsön törlesz tessék. A pótilleték szedése azonban csakis a következő feltételek mellett volna kilátásba helyezhető 1. a pótilleték lehetőleg mérsékelten, legfeljebb 4 fillérben szabandó ki 100 klg-ként. 2. A pótilleték sem a város, sem a h. é. vasút részére jövedelmi forrásul nem szolgálhat. Ebből kovetke zik egyfelül, hogy az csak addig szedhető mig a felveendő kölcsön törlesztve nincs másfelöl pedig, hogy a pótilleték jövedelmének a város által biztosítandó garantia összeget felülhaladó fölöslege a helyi ér dekü vasút részvénytársaságnak ki nem szolgáltatható, miként ez a csatolt emlék irat második lapjának utolsó előtti bekezdése szerint czéloztatik. Ellenkezőleg Í végből, hogy a pótilleték beszedésének időtartama az áruforgalom megkönnyeb bitese érdekében lehetőleg megrövidíttessék, kikötendő lesz, hogy ha az elsőbbségi részvények osztaléka az 5%-ot eléri, a város tulajdonába jutó törzsrészvények után esedékes osztalék jövedelem egész összegben szintén a városi kölcsön kamatoztatására és törlesztésére fordítandó. 3 Az átmeneti forgalom a pótilletékkel meg nem terhelhető. A mi végül azon kérdést illeti, vájjon a tervezett vasút jövedelme zési számításai szerint a várható forgalom, illetve a beszedendő pótilleték jövedelme a városi garantia kölcsön törlesztésére elegendő fedezetet fog- e nyújtani, vagyis, hogy a pótilletékből mily Összegű bevétel várható, erre a kérdésre nézve határozott válasz nem adható, mert eltekintve attól, hogy az ilyen jövedelmi becslések többékevésbé feltevésekre támaszkodnak, a kiHónapjában a krizantemumnak, most minduntalan az arcára gondolok. És lágy hangja mind vissza zeng fülembe. „A virág az előé." Igy mondta. Pedig körülöttem mind csupa készülődés, figyelem, valóságos rohanás : a hallottaknak való virágért és koszorúért, Szeretem ezt a menynyeí illatot. Szép ez és a nyomán vigasztalás kél szivemben: még se vagyunk emberek oly hűtlenek és hálátlanok, mint a milyeneknek hisznek. Nem csak azok iránt vagyunk gyengédek, akiket az élet köt hozzánk, hanem azok iránt is akiket, a halál választott el tőlünk. Csak szakítsatok le minden virágot és szórjátok be a temetőket. De egy pár szálat, ha csak meg tudnátok tenni, vegyetek el a még élők számára. A krizantemumot látva és a könyörületes, de bátor szivű testvérre gondolva: mélyen meghat az a terv, hogy a halottak virágaiból néhány szálat elvegyenek az élők számára. Az ötlet az, hogy a József Szanatórium kéri ezt a pár szál virágot — helyesebben annak árát, — hogy a tüdőbajosoknak szolgáló népszanatóriumokat építhessen. Most nyolcvanezer ember hal meg nálunk — átlag — egy esztendőben, valamennyi tuberkulózisban. És ha lenne elég szanatórium, ahol a betegeket gyógyítanák — mivel azok most már gyógyíthatók — legalább a felük megmaradna. Az első igen nagyszerű számítás alapjául szolgáló viszonyok és körülmények folytonos változásoknak vannak alávetve, A jövedelmezőségi számitások eszközlésénél külömbeh a helyi viszonyok alapos ismerete lévén döntő, leginkább maga Esztergom város van abban a helyzetben, hogy ezen számításokat a helybeli fuvarozási viszonyok és körülmények mérlegelésével a legmegbízhatóbb mó don megejthesse. Ezen számításoknál azonban minden esetre figyelembe veendő azon körülmény, hogy az átmeneti forgalom pótilletékkel megterelhető nem lévén, a várható jövedelemre nézve csupán a vasút tervezője által benyújtott emlékirat I. és III. pótjai alatt felsorolt forgalmak mikénti alakulása leend döntő. 1905 évi december 29-én Török Emil okleveles mérnök és vállalkozó a tanácshoz a következő előterjesztést intézte. A vasút létesítésére a következő feltételek mellett vállalkozom: 1. Ha a vasút üzemét a m. kir. államvasutak a szokásos szabványszerződés alapján vállalják. A villamos áramot a városi áramfejlesztő telep szolgáltatná megfelelően megállapított önköltségi áram egységárban. Az önköltségi egységár megállapításánál a befektetett tőke törlesztése is beszámíttatnék. 2. Ha Esztergom város közönsége a helyi áruforgalom után 100 kgt.-ként beszedendő 4 fillér pótilleték fejében évi 30000 koronát 50 éven át biztosit. E helyi forgalom céljaira a 114088/11. b. 1905. sz. belümin. ren. szerint csupán az általam annak idején benyújtott */• alatt mellékelt emlékirat I. és II. pontjai alatt felsorolt összesen 9.000 vaggon veendő számításba, vagyis 4-szer 9000 összesen 36,000 korona kalkulált pótilleté.kbevétek Az itt biztositott évi 30.000 korona tőkésítésnek megfelelőleg 600.OOO. K. törzsrészvény menne át a város birtokába. 3. Ha a Duna hidak megerősítésével és egyéb rendkivüli felszerelésével összefüggő költségek törlesztésére az á: meneti forgalom után 100 kig.-ként 2 fillér hidvám pótiileték beszedhető. 4. Ha a szokásos állami pénzsegély biztosíttatik. Abban a reményben, hogy Esztergom város közönsége hajlandó a fent előadott feltételekhez hozzájárulni, részben magára vállalni, részben a kórmányhatóságtól kérelmezni, van szerencsém mellékelni annak a felterjesztésnek tervezetét, mely a vasút ügyében a Kereskedelemügyi Miniszter Ur Ő Nagyméltóságához intézendő volna. Abban a reményben, hogy a Tekintetes Tanács ily értelemben fog javaslatot tenni a város nagyérdemű képviselő testületének, még becses figyelmükbe ajánlom azt a körülményt, hogy a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter úr tudvalevőleg gyors elhatározással és legtágabb látókörrel intézkedik hasonló nagyfontosságú közlekekedési alkotások megvalósítása körül, miért is biztosra vehető, hogy a város közönségét gyors elhatározás és nyomatékos eljárás esetében két hónapon belül teljes sikert arathat, mely esetben a vasutat az 1903 év folyamán biztosan kiépíthetném, A jövedelmezőségi számitások eszközlésére, illetve a pótilleték remélhető nagyságának megállapítása végett a pénzügyi bizottság egy szakértőkből egybeállított kisebb bizottságot küldött ki, mely tanácskozásairól az alábbi jegyzőkönyvet vette fel. kórház már épül az Alföld szivében, egy gyulai erdő tisztásán. De ez csak egy, több kellene. És, hogy több lehessen, nem kell hozzá semmi, csak pénz. Pénzért tehát már" életet és egészséget is lehet venni ?! Igenis. Ez igy van ! És talán nem is kell szomorkodni ezért, hanem inkább örvendeni. Milyen ügyesek is lettünk mi emberek. Kérdés, hogy egyszersmind okosak és jók is ? Ismeretlen, de velünk egy faj és vérbeli társunk szenvedését, sőt életét válthatjuk meg a garasainkkal, amelyet íme — az uj ötlet szerint — attól takarékoskodunk el, aki többé nem szenved és nem él . . . Akinek a sebe friss, akinek hallottak napja vérző nap még, akinek fájdalma ly vad, hogy mások bajára gondolni nem tud: azokat zavarni kéréssel nem meri senki. De ahol a fájdalom elült és a kedves halottért való emlék megnyugodott és elrendezkedett: annak a halottak napi virágjaiból kérünk néhán.y szálat a József Szanatórium Egyesület céljaira. Ha minden nemeslelkű ember megértené a kiáltást, az esdő szót, aki most készül virágot tenni egy néma sirhalomnak. ... Az én apácám ki nem megy az eszemből. Mindenfelül krizantemumot neki szeretnék küldeni. Vájjon állja-e még a virág illatát ? A bizottság mindenek előtt beható bírálat alá vette a vállalkozó által előterjesztett és remélhető forgalmi adatokat, melyek egy engedélyezendő (sur taxe) pótilleték alapjául szolgálhatnak és a tagok kereskedelmi szakismeretei, a helyi viszonyok és beállható külömböző viszonylatok gondos mérlegelésével ugy találta, illetve azon eredményhez jutott, hogy a vállalkozó emlékiratában I. tétel sz. a, felsorolt forgalom, vagyis a helyi forgalom az esztergomi állomáson évi 1000 vaggon, a párkánynánai állomáson 2000 vaggon, mely 3000 vaggon Esztergomra irányuló vasúti forgalomból 2

/3 részt kényelmi szempontok, olcsóság, házhoz állítás stb. okokból a tengely fuvar által fog megta rtatni s igy csupán 1000 vaggon lehet oly áru, mely az összekötő vasúton jönne be s igy sur taxe alá esnék- ez tehát a, mm 4 fi!, kitenne évi 4000 koronát. A Párkány és nánai állomás közötti, az emlékiratban III. sz. a. tárgyalt gabona és terményáru fuvarozás- a Dunától és viszont, különösen a nagyraktárakból minimum 1000 vaggon, mely után szintén 4000 korona pótilleték várható. Minthogy pedig a II. és IV. fejezet alatt tárgyalt transitó forgalom ugy a személy forgalom, a miniszter leirata szerint sur taxéval meg nem terhelhető, ekként 8000 korona volna az az összeg, mely fedezetnek jelentkezik s minthogy a legpessimustikusabb szempontok vezették az albn zottságot s igen valószínű, hogy a fentkitett forgalom nagyobb is lesz vagy emelkedni fog, továbbá, hogy az összekötő vasút létrejötte oly fontos közgazdasági és forgalmi kérdés, amilyen még soha sem foglalkoztatta a várost s hogy ezt még áldozatok árán is Íétesiteni kell, — nehogy más csonka kialakulások támadván — a város ettől örök időkre elessék, mintegy mesterségesen elzárassék, ezen és még szóval is kifejtendő más okokból azt javasolja az albizottság a p. ü. bizottságnak, hogy véleményezze a képviselőtestület előtt: hogy kerek 10.000 korona évi hozzájárulást biztosítson a sur taxe ellenében a vasút vállalatnak, mely anyagi kockázattal tulajdonképen nem jár. Tárgyalás alá vette az albizottság azt az eshetőséget, hogy a miniszter mégis transitó forgalomra legalább mm. 2 fii. surtaxe szedését engedélyezné, ami teljesen méltányos, amennyiben a város területét díjtalanul ez az átmenő forgalom sem igényelheti s erre nézve úgy találta, hogy átfutóban szén 7000 vaggon, cement 1000 vaggon, kő és mész 2000 vaggon, füzitői keményítő s egyéb gyárak beszerzési for-.