Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-18 / 83.szám

A vármegyei alapok, valamint a gyámpénztári fölös pénzkészletek az esztergomi takarékpénztárnál, a kereskedelmi és iparbank és a párkányi takarékpénztárban helyeztetnek el. —r. Az Esztergom-vármegyei Gazdasági Egyesület megalakulása. A vármegye gazdasági érdekeinek felkarolása és istápolása vezette évtizedekkel ezelőtt gazdaközönségünk azon jeleseit, kik az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesületet magalakitották. A hajdan virágzó egyesület működését váltakozó érdeklődés kisérte. A mostoha idők, a megváltozott gazdasági viszonyok bár fokozottabb tevékenységre serkentették ezen egyesületünket, de az anyagi erők hiánya ép az ellenkezőt eredményezte. Hasztalan volt vezetőségének minden törekvése, az eszmék megvalósítása hajótörést szenvedett az anyagi eszközök hiányán. Elismerés illeti vezetőségét, mely egy jobb jövő reményében nem hagyta feloszlani az egyesületet. Egy két évvel ezelőtt az egyesület életében fordulat állott be, amelytől kezdve örvendve láttuk, hogy bár szerényebb keretben, de mindinkább életjelt adott önmagáról. A közös cél felé haladó erők egyesítése és az egyesült erővel hatványozottabb mértékben való tovább munkálkodás vezette az egyesületet akkor, midőn elhatározta, hogy a Vármegye Központi Mezőgazdasági bizottságával egyesülve, Esztergom-vármegyei Gazdasági Egyesület cimen ujjá alakul. Az alakuló közgyűlés hétfőn délután volt a vármegyeháza nagytermében, a tagok igen meleg érdeklődése mellett. Gyapay Pál főispán, mint az Esztergom vidéki Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg az alakuló közgyűlést. Melegen üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, mely nagy érdeklődésből biztos zálogát látja az újra alakult egyesület virágzásának. Az elnöki megnyitó után Büttner Róbert alelnök ismertette az újra alakulás, helyesebben az egybeolvadás történetét, melynek végeztével arra kérte a főispánt, hogy vállalná el az újra alakult egyesület elnöki tisztségét. Gyapay Pál megköszönte a bizalom osztatlan megnyilatkozását és kijelentette, hogy készséggel enged a kérelemnek s minden erejét, tudását és befolyását felfogja használni arra, hogy a nagyfontosságú közgazdasági célokat szolgáló egyesület sikerrel oldhassa meg feladatát. A lelkes éljenzések lecsillapultával Büttner Róbert a maga és tiszttársai nevében beadta az ujraalakulás következtében lemondását. Az elnöklő főispán viszont a közgyűlés hozzájárulásával arra kérte a volt tisztikart, hogy vigyék továbbra is az egyesület ügyeit azzal az odaadó buzgalommal, mellyel eddig az egyesület érdekében kifejtettek. . A tisztikar a következőképen alakult meg. Alelnökök lettek : Büttner Róbert és Vimmer Kálmán, titkár: Szabó Géza, pénztárnok: Grósz Ferenc. Megalakult a 36 tagból álló választmány, melynek tagjai lettek: Andrássy János, Bachl Lajos, Bleszl Ferenc, Boronkay Jenő, dr. Bródy Samu (uj), Csupor István (uj), Etter Gyula, Geiger Ferenc, Frey Ferenc, Feichtinger Sándor, Hegedűs Béla (uj), Horváth Mihály (uj), Kollár Károly, Niedermann Pál, Nedeczky Miklós, Nedecky Béla (uj), Marosi József, Munkácsi Károly, Morva Izidor, Perger Lajos, Rédly Gyula, Reviczky Gábor, Rosznáky Alajos (uj), dr. Roszival István, Rudolf Mihály, Schönbeck Imre, Szölgyémy Gyula, Vaszary László, Vaszary Gyula, Vaszary Mihály, Vancsó Gyula, Vimmer Imre, Véber Gyula (uj), Veil Adolf (uj), dr, Wargha Dezső. A tisztikar és választmány megalakulása után az egyes szakosztályokba történtek kijelelések. Sok sikert kivánva, az egyesület működésének az elnök, a jelenvoltak lelkes éljenzése közepette az ülést bezárta. —n. HÍREK. — Dr. Kmety Károly országgyűlési képviselőnk, miként a fővárosi sajtóból olvassuk, interpellátiót szándékozik intézni a belügyminiszterhez a lóverseny fogadások eltörlése és az egyéb hazárdjátékok korlátozása ügyében, mely kérdéseknek törvényhozásilag leendő rendezése végett, törvényjavaslat benyújtását fogja sürgetni. — Megyebizottsági tagválasztás. Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező választó polgárainak egy tekintélyes része a Reusz József halála által megüresedett megyebizottsági tagságra Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót fogja jelölni; kinek kiváló tulajdonságai teljes garanciát" nyújtanak arra nézve, hogy a kerület érdekei méltóan lesznek a vármegye közgyűlésében képviselve. — Tanítónő Választás. A városi iskolaszék tegnap délután töltötte be a városi elemi leányiskolánál megüresedett tanítónői állást, melyre Gyurkóczy Izor lett megválasztva. - Küldöttség a törvényszék ügyében. A megyeházán hétfőn délelőtt Gyapay Pál főispán elnöklete alatt tartott értekezlet elhatározta, miszerént a törvényszéknek visszaállítása ügyében egy küldöttséget meneszt az igazságügyminiszterhez. A küldöttséget a főispán fogja vezetni a miniszter elé és pedig az eddigi megállapodás szerént szombaton, e hó 20-án. Találkozás Budapesten délelőtt 11 órakor a Szabadság kávéházban. Ujabb értesülésünk szerint a küldöttség nem szombaton, hanem hétfőn fogna a miniszterhez menni. A fogadás napjáról, főispánunk külön fogja kellő időben értesíteni a küldöttség tagjait. Felkérik országgyűlési képviselőinket is a csatlakozásra. A küldöttség tagjai: dr. Csernoch János, Magos Sándor, Vimmer Imre, dr. Földváry István, Matyasovszky Lajos, Dóczy Ferenc, dr. Áldori Mór, Lindtner János, Hoffmann Ferenc, Marosi József, Grósz Ferenc, Rudolf Mihály, 'dr. Helcz Antal, dr. Fehér Gyula, dr. Prokopp Gyula, Hollósy Rupert, Frey Ferenc, Tóth János, Trexler Antal, Hegedűs József, Draxler Alajos, dr. Katona Sándor, dr. Perényi Kálmán, Zlatnyánszky János, Székesváry Imre, Usztanek Antal, Csupor István, Vimmer Kálmán, Vantsó Gyula, Feichtinger Sándor, Etter Gyula, Ziskay Imre, Ridly István, dr. Thuránszky Lajos, Rédly Gyula, dr. Hulényi Győző, dr. Weisz Sándor, Csebres János, Bóna András, Geiger Ferenc, Zsíros Zsigmond, Hollósy Károly, Vadászffy Jenő, Bachl Lajos, Háber Ignácz, Véber Gyula, Ivanics Gyula, Unger Hugó, Pisuth Kálmán, dr. Burián János, dr. Horn Károly, dr. Wiplinger Ödön, Meszéna Kálmán, Magyary László, Hermann János, Tauber Mihály, Matyasovszky Kálmán, Páncél István, Szekér Gyula, Szecskay Kornél. — Térzene. A ezred parancsnoksága részéről vett értesülés szerént mindaddig, mig az időjárás engedi, minden szombaton este 7—8 óra közötti időben, kedvező időjárás esetén a katonai zenekar térzenét ad a Széchenyi-téren. — A tanítóképző önképző körének alakuló gyűlése vasárnap folyt le. Vasári Dániel vezérelnök, az intézet magyar irodalom tanára, szép beszéd keretében vázolta az önképzőkör magasztos feladatát s a kör tagjait kitartó munkásságra buzdította. Ezután a tisztviselők választása került a napirendre. Megválasztották elnöknek : Bajnok János IV., főjegyzőnek : Fray Ágoston IV., pénztárosnak: Petrik Sándor IV., alelnöknek: Borz Lajos III., titkárnak: Littero József III., levéltárosnak: Bangha János III., aljegyzőknek: Bánffy István és Tóth Lajos ll éves növendékek. Az önképzőkör megalakulása után a gyűlés a vezérelnök éltetésével ért véget. . — Adományok az Orsz. Kath- Tanitói Arvaházra. Magyar Miklós esperes, lelkész Závod Tolnamegye. A Tamásividéki róm. kath. tanitói egyesület által az Árvaház javára rendezett táncmulatság jövedelme gyanánt 300 K. Skrényi Mihály esperes gyűjtése Gerencsér . 73 „ Gr. Batthyányi Józsefné Felbaár . 10 „ Báthy Gyula esperes lelkész Garam-újfalu . 10 „ Rimaszombat város ...... 4 „ Többen Garam-Sólymos .... 2'17 Winkler Pál lelkész Felbaár . . . . 2 „ Fürstenzeller József u. o 2 „ Cselény József Tóth 2 „ Cselény Zsigmond u. o 2 „ Stesszel Sándor Eger 2 „ Zöldési Zalán u. o 2 „ Vancsa János u. o 2 „ Dr. Báthory Aladár u. o. . . . . 2 „ Fenyvessy Sándor u. o 2 „ Silárszky Anaklét u., o 1 „ Mezey Lina u. o . . 1 „ N. N. u. o 1 „ Hlinka Ernő u. u 1 „ Pruzsinszky Flóris u. o. . . . . 1 „ Schweighofer Klára u. o. . . . . 1 „ Módos Máté u. o 1 „ Dr. Glósz N. u. o. ...... . 1 „ Dr. Schratz Sándor u. o 1 „ Schultz Józsefné u. o 1 „ Báthy Melánia Garam-ujfalu ... 1 „ Garamújfalu község 1 „ Garamkeszi „ ...... 1 „ Garamapáthi „. 1 „ Garamsólymos „ 1 „ Dobóberekalja „ ...... 1 „ Walter Ferenc Garamsólymos . . 1 „ Walter Anna u, o 1 „ Trangos Péterné u. o 1 „ Nóvák Lukács u. o 1 „ Piszter János Tóth 1 „ Etl Ferenc u. u. . 1 „ Kropacsek János u. o. 1 „ Mészáros Matild Felbaár .... 1 „ Musich Kálmán u. o 1 „ Pintér József u. o 1 „ — Érdekes felfedezés. Hozzáértők mondják, hogy az Acacia Kleistogam nevű akácfa ritka fa, mely már kihalt, s a mely fának sajátsága, hogy virágja a hüvelyben termékenyül. A közelmúltban Vadászffy Jenő közalapítványi erdőtanácsos városunk határában, Szentgyörgymezőn, a pilismaróthi országút mentén fedezett fel véletlenül két ily fát, melyek gályáiból és gyökereiből küldött le Budapestre dr. Turson János műegyetemi tanárnak megvizsgálás végett. A fákról f. hó 22-én a magyar tudományos akadémián felolvasás lesz. Miként értesülünk, a közeli napokban egy szakértő jön Budapestről, ki a fákat meg fogja vizsgálni és mint Magyarországon lévő ritkaságot lefényképezi. Felhívjuk a hatóság figyelmét erre a körülményre azzal, hogy a fáknak épségben tartása iránt intézkedjék. — Értekezlet a város ármentesitése ügyében. Ismeretes olvasóink előtt, miszerint a földmivelésügyi kormány elhatározta, hogy a Duna szabályozásával kapcsolatban, a várost ármentesiteni szándékozik. Az ármentesitési munkálatokra vonatkozó terveket a komáromi kulturmérnökség több változatban elkészítette. A miniszter mielőtt az alternatívák közül választott volna, a város közönségét akarta meghallgatni avégből, vájjon melyik tervet tartja érdekei szempontjából jobbnak, s vájjon van-e valami egyébb kívánsága is e kérdéssel kapcsolatban. Evégből volt tegnap délelőttre a városházára egy értekezlet egybehiva, melyen Faragó főmérnök és Forgó osztálytanácsos ismertették az ármentesítés tervezetét. A körsánc külső része nem messze a villamosteleptől, mig a másik terv szerént a sashegyi pataknál jönne le a városba, és pedig vagy a kis Dunának a város felőli partján mi ugyan kivihetetlen, mert a parti házak lennének elsáhcolva, vagy pedig a szigetnek a nagy Duna partja mentén, mely a hid töltésénél végződnék. A hegyi vizek kétrészben, a sashegyi árokban, majd a város innenső felén lennének levezetve. Az ármentesítés folytán határozni kell a kis Duna sorsa felett is, mely az egyik' tervezet szerint fenn és alant zsilippel záratnék el, ami egézségügyi szempontból kifogásolandó, mig a másik alternativa szerént a kis Duna felső része kezdve a Lőrinc hidtól felfelé betömetnék, mig az alsó része szabályozva lenne, mely téli kikötőül szolgálna. Elvezettel hallottuk a tervezetek ismertetését, azonban az a meggyőződésünk, hogy abból aligha lesz valami, mert miként mindég, ha valamit adni akarnak, hasonló, avagy nagyobb áldozatot kérnek, ugy jelenleg is az ármentesitésnek két előfeltétele volna, a város csatornázása, mert anélkül ármentesiteni nem lehet, a második, a hegyi utak és vizlevezetések jó karba hozása, mely két munkálat 7—800 ezer koronába kerülne, amit a városnak kellene megcsinálni. — Községeink helyneveinek megállapítása. A községek hivatalos nevének megállapítása az 1898 : IV. t. c. 2. §-ának értelmében a m. kir. Belügyminiszter hatáskörébe tartozván,-e jogát a Belügyminiszter a községek és törvényhatósági bizottság meghallgatásával gyakorolja. Esztergom vármegye törvényhatósága folyó hó 15-én megtartott közgyűlésében e tárgygyal foglalkozván elhatározta, hogy a megye területén levő községek nevei közül csak azokat tartja megváltoztatandónak, melyekhez hasonló nevű más község van az országban, s ekként azoktól megkülönböztethető legyen, és azokat, melyek régies Írásmódjuknál fogva az uj helyesírás követelményeinek meg nem felelnek. Változást szenvednének e szerint a következők: Mogyorós, melyből Mogyorósbánya, Szentlélek melyből, Pilisszentlélek, Kéty, melyből Érsekkéty, és Sárkány, melyből Sárkányfalva lesz. A „h" betű elmarad a következő községek neveinél: Bajóth, Dágh, Dorogh, Táth, PilisMaróth. Egyszóba iratnak kötőjel nélkül a következő községek nevei: Nagy-Sáp, Nyerges-Újfalu, Pilis-Maróth, Duna-Mocs, Kis-Ujfalu. Kőhidgyarmat, Magyar-Szölgyém, Nagy-Ölved, és Németh-Szölgyém. A többi községek neve nem fog változást szenvedni. A névváltoztatás felett az országos községi törzskönyvbizottság véleményének meghallgatása után a m. kir. Belügyminiszter fog dönteni. — Lódijazás Kernenden. Az esztergomvidéki gazdasági egyesület kedden délelőtt Kernenden lódijazást tartott, mely alkalomból elővezetteiett 53 anya kanca csikóval, 49 drb. 2—4 éves szopós kanca csikó. Di jakban 700 korona lett kifizetve, mely dijakat buzdító szavak keretében Gyapay Pál elnök főispán adott át a kisgazdáknak. A bizottság tagjait Etter Gyula- érsekuradalmi intéző látta vendégekül házánál — A madarak és fák napja. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az idén áprilisban az Országos Állatvédő Egyesület kérelmére elrendelte a madarak és fák napjának megtartását az ország valamennyi