Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-28 / 8.szám

ságnak Muzsláról Párkányba való áthozatala, majd a nyergesujfalusi iskolának államosítása. Az ülés lefolyását a következőkben ismertetjük. Elnöklő főispán megnyitván az ülést, miután előterjeszteni való magát elő nem adta, következett a napirend. Olvastatott és tudomásul vétetett a hercegprímásnak az újév alkalmából hozzá intézett üdvözlő feliratra adott köszönő levele, majd a kereskedelemügyi ministernek a párkány-nánai törvényhatósági közúti szakasz helyreállítására vonatkozó leirata, mely után néhány .bizottságnak kiegészítése következett, mi a következőképen eszközöltetett. Az állandó választmányba : 1906— 1907 évre László Zsigmond helyébe dr. Fehér Gyula, a központi választmányba: ugyancsak két évre B. Szabó Mihály helyébe dr. Csernoch János, az egészségügyi bizottságba : két évi időtartamra B. Szabó Mihály helyére Reviczky Károly, Zlattnyánszky János helyébe Lindtner János, az egyenes adó kivető ^bizottságba : mint bányaszakértő, kétévre Wimmer Ferenc helyébe Magurányi József, a bor ellenőrző bizottságba: egy évre és pedig az Esztergom városiba Oltosy Ferenc helyébe Grósz Ferenc választatott meg, mig ugyanazon bizottságba Wimmer Ferenc elhalálozása folytán elnökké a főispán által Brutsy János neveztetett ki. Az esztergomi járásban a bor ellenőrző bizottságba főispán által kineveztetett Berzeviczy József helyére Reviczky Károly. A legtöbb adót fizető választott bizottsági tagoknak ez évre érvénnyel bírandó névjegyzékének tudomásul vétele után, tárgyaltatott Párkány község képviselőtestületének a muzslai főszolgabírói hivatalnak és a kir járásbíróságnak Párkányba leendő áthelyezésére vonatkozó határozata. A bizottság az ügyet azzal adta ki a megyeháza átalakításának keresztülvitelére kiküldött bizottságnak, hogy abban mielőbb járjon el. Nagy vitát idézett elő a nyerges-újfahogy ne ordítsunk. Inni azért lehet! Akarjátok ? — Halljuk! halljuk! Akarjuk! Aki bele szól, kidobjuk! — ... Hát — kezdé az öreg — ha valaki azt hinné, ha csak egy is volna itt, aki azt gondolná, hogy ez hazugság vagy kitalált dolog, nem erőltetem a dolgot. Nem szólok semmit. Nem akarom, hogy azt higyjék, mintha valakit bolonditni akarnék. Távol legyen tőlem. — Elhisszük! Nem kételkedünk! — süvöltött végig a kiáltás. — ... Valami 30—35 éve lehet, hogy úgy 25 éves koromban egy Indiába menő hajón voltam alkalmazva. Már hetek óta utaztunk. Egy óriási vihar után, amely majd elsülyeszté hajónkat, nagy nehezen egy teljesen ismeretlen sziklás szigetnél kötöttünk ki. A hajót is ki akartuk javítani, meg vizet is akartunk keresni, mert elfogyott. Egy napon egyik pajtásommal ismét vízért mentünk. Megjegyzem a sziget teljesen lakatlan volt. Sokáig nem birtuk megtalálni a forrást. Mikor meg megtaláltuk, teljesen ki volt száradva. Ismét keresésre fogtuk a dolgot. Végre ráakadtunk egv kútforma mélységre, melynek fenekéről láttuk a vizet fényleni. De nagyon mély volt a fránya lyuk. Mit csináljunk most az volt a kérdés? Hordó volt velünk. Azt le nem ereszthettük magában. Azt gondoltuk ki, hogy egyikünk leereszkedik a hordóval s ott lenn telemeregeti. Rám esett a sors. lusi róm. kath. elemi iskolának állami elemi iskolává leendő átalakításának kérdése, mely akép jutott dűlőre, hogy miután Hajts János plébános elleninditványától elállott, felhívta a bizottság a nevezett község képviselőtestületét, hogy rövid idő alatt számadatokkal ellátott tájékoztató felvilágosítást az ügyre vonatkozólag terjesszen elő. Stróbl Mihály és társainak fellebbezése, melyben a városi tanítók lakbérilletményeinek felemelését támadták meg elvettetett, ugyanígy, Tóth János és társainak a vadak által a városi erdő faállományában okozott károk megvizsgálását illetőleg, mégis azonban kimondotta a bizottság, hogy a városi erdő faállománya évenként szakértő közeg és képviselők közbenjöttével megvizsgálandó. Ezután különféle politikai jellegű levelezések felett határozott a bizottság. —f. A képviselőtestület illése. Esztergom, jan. 23Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete csütörtökön délután rendes ülést tartott. Az elnöki megnyitó után, Osváth Andor tanácsjegyző — ki a sógornője temetésére utazott főjegyzőt helyettesitette — parentálta el Wimmer Ferenc volt városi képviselőt, polgármesterünk rokonát. Szép szavakban emlékezett meg nevezett tanácsjegyző az elhunytról, méltatva annak úgy a közéletben, mint a társadalom terén szerzett kiváló érdemeit. Jellemezte mint magánembert, felemlítve annak puritán jellemét, jóságát, embertársai iránti szeretetét. A tárgysorozat a hercegprímás, a főispán, valamint a székesfehérvári püspök válaszának felolvasásával és tudomásul vételével vette kezdetét, melyet az előbbiek a város által az uj év alkalmából hozzájuk intézett gratulációra adtak, mig az utóbb nevezett püspökké való kinevezése alkalmából hozzá intézett üdvözlésre adott. A hordót átkötöttük s leeresztettük a mélybe. Hellyel-közzel csomót kötöttünk a kötélre, hogy ha mászom lefelé megpihenhessek. A kötél végét egy közeli fa derekára csavartuk. Kötelünk kitűnő, vékony, de erős kenderkötél volt. Lehetett vagy 50 méteres. A hordó le is ért. Én sem sokáig gondolkoztam. Kezet szorítva pajtásommal, megindultam. Barátaim milyen út volt az! Alig hogy leléptem a kút széléről egész máskép éreztem magam. Nagyon sokáig tartott az utam lefelé. Mikor elértem a hordót, fejem fölött csak egy akkora eget láttam, mint egy borsó szem. A hordó csendesen lebeget a vizén. Megmerítettem s már azon voltam, hogy fölmászom és ketten majd a vizet is fölhúzzuk, mikor oh, borzalom és ijedelem ! Megállott minden csép vérem. Majd beleszédültem a vizbe . . . — Egy őszszakállú alak állott az egyik kő szélén s menydőrgő hangon rivalt rám : — Mit keresel te itt ? Hogy mered ezen viz nyugalmát háborgatni ? Ezért sohsem kerülsz haza. Itt fogsz maradni örökké ! Tudjátok, hogy még most sem ijedek meg egyhamar. De már ez mégis sok volt kissé. Ötven méterre a föld alatt, egy kút fenekén. Egyszóval cudarul megijedtem. Az öreg megkapta a hordót s ugy lökte fölfelé, hogy az egy pillanat alatt zúgva búgva eltűnt szemeim elől. Én meg belefordultam a vizbe. És sülyedtem, sülyedtem le, le. Mikor magamhoz tértem akkor bámultam még csak el. Ezt követte Unger Hugó ujonan kinevezett rendőrfőkapitány eskületétele. Letevén az esküt nevezett főkapitány, székfoglalója alkalmából egy igen talpraesett és köztetszést aratott beszédben ismertette álláspontját, kérve a képviselőtestületet és a nagy közönséget, hogy felette súlyos és nagy felelőséggel járó feladatának mindenek javára szolgáló sikeres megoldásában támogassák. Szavait általános megelégedés és köztetszés kisérte, melyekkel magának a képviselőtestület jó indulatát egyszerre megnyerte. Az országos kath. tanítói segélyalap elnökségének a tanítói árvaház céljára ingyen átengedendő telek ügyében tett előterjesztése, illetve a tanács és pénzügyi bizottságnak arra vonatkozó javaslata, mely szerint a város kész az úgynevezett „Sas" teleknek a járásbirósági palota megetti részét átengedni, vitát idézett elő. Nagy Antal reáliskolai tanár a mellett szólalt fel, hogy az árvaház a szigeten feltöltendő telekre építtessék, hol elegendő hely lenne, mert a „Sas" telek 500 • ölet kitevő területét elegendőnek, s megfelelőnek nem tartja. Indítványozta, hogy mondja ki a képviselőtestület és értesítse a segély alap elnökségét, hogy kész telket átengedni, esetleg egy alkalmas telek megszerzésében kezére járni az intézménynek. Indítványozta továbbá, hogy küldjön ki a város egy bizottságot mely dr. Walter Gyula prael. kanonokkal, mint a segélyalap bizottságának elnökével karöltve járjon el az ügyben. Dr. Helc Antal a mellett foglalt állást, hogy konkrét választ kell adni, miért is javasolja, hogy a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatának elfogadásával, ajánlja fel a város a Sas telket. A törvény értei mében dönteni hivatott közgyűlés határidejéül március l-e tüzetett ki. A javasolt bizottságba : dr. Walter Gyula, dr. Fehér Gyula, dr. Helc Antal, Brenner József, dr. Földváry István, Tiefen thai Gyula, Guzsvenitz Vilmos, dr. Áldori Mór, Marosi József és Dóczy Ferenc választattak meg. Ezután tárgyaltatott a kórház bizottság Körülöttem csodálatos növésű fák állottak. Dús mohán feküdtem. Fölállva azt tapasztaltam, hogy sokkal könnyebben mozoghatok, mint máskor. Kimentem a fák közül. Egy végtelen sikság terült el ott, rajta sok ezer tündéri szépségű palota. Arany kupolás tornyokkal ellátott márvány templomok. Függő kertek mindenféle virágokkal gyümölcsökkel telve. A paloták erkélyei aranyhidakkal voltak összekötve, s rajtuk tündéri szépségű nők sokasága nyüzsgött ide oda. Hol lehetek én ? Kérdeztem magamtól. — A tenger királyné fővárosában — felelt mellettem egy hang. Oda nézek, hát az előbbi. Hosszú szakállú öreg volt. — Nézz az égre ott úszik a hajótok amit sohasem fogsz többé látni. S tényleg ott lebegett fölöttünk a hajó. Tehát a tenger fenekén voltam ezeknek a hatalmában. Most velem jősz a királyné elé. Ő fogja a büntetést rád szabni, hogy fürdő vizét megzavartad. És mentem utána. Most már nem törődtem semmivel. Útközben többekkel találkoztunk. A nők remek szépségüek voltak mind. Szerelmes pillantásokat vetettek rám. Hja, nem utolsó gyerek voltam akkor. A nők meg mindenütt egyformák. Hisz ti is tapasztalhattátok. Walter György. (Folyt, köv.) kérelme, a közkórház részére a városi alapokból 1905. évre kölcsönadott 15000 korona visszafizetése határidejének ez év végéig leendő meghosszabbítása tárgyában, mely kérelemnek a képviselőtestület helyt adott. Az uj lakbérleti szabályrendelet életbeléptetésének határidejéül február 1-eje tüzetett ki. Kimondotta a képviselet, hogy a szabályrendeletet 2000 példányban kinyomatja és 10 fillérjével áruba bocsájtja. A házi pénztári maradvány felhasználása tekintetében a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával úgy határozott a többség, miszerint a városi tisztviselőknek úgy a város alkalmazásában lévő tanítók és tanároknak 10%-os drágasági pótlékot ad, mi 7807 koronát teszen ki. Az utibizottságba: Nozdroviczky Miklós, Tiefenthal Gyula és dr. Prokopp Gyula választattak meg. A Heya-kert megvétele feletti döntés, a március 1-én tartandó ülésre vezéreltetett, A nagy kölcsön tartalékalap atlagáról szólló jelentés tudomásul vétele után a Grünvald testvérek tartozása és követelése aképen rendeztetett, hogy békés uton, végleges kiegyenlítésül 200 koronát fizet. A város halászati joga folyó évre 244 koronáért Köpödi Istvánnak adatott bérbe. Ezután a szentgyörgymezei erdőbirtokosság kérelmének, néhány hátralék törlésének, majd egy illetőségi kérdésnek elintézése után az ülés végett ért. —r. HÍREK. Farsangi naptár. Január 28-án. Ev. ref. egyház tagjainak családias estélye a Magyar Királyban. „ „Az esztergom Szenttamás és Vizivárosi kath. kör _ táncmulatsága a Nemes-féle szigeti kerthelyiségben. Február 1-én. A tisztikar simphonia hangversenye a Fürdőben tánccal. „ 2-án. Az esztergomi iparos ifjúság velencei Carneval-estélye Japánban a Fürdőben. „ 3-án. Az esztergomi érseki felsőbb nőnevelő intézet Mária-kongregációjának jótékony előadása az intézetben. „ 4-én. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tanccstélye a „Fürdő" nagytermében. „ 10-én. Az esztergomi ifjúság zártkörű családias táncestélye a „Fürdő"-ben. „ 11-én. A kereskedő ifjak önképző egyesületének műkedvelői előadással össze kötött táncmulatsága a Fürdőben. „ 11-én. Az esztergomi iparosok dalkörének farsangi mulatsága a Magyar Királyban. , 17-én. A tisztikar tánccal egybekötött sziniestélye a Magyar Királyban. „ 24-én. Kath. Kör tréfás farsangi estélye saját heyiségében. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — A Hercegprímás egészségi állapota. Ő Eminenciája, a Hercegprímás, miként a legújabb hirek alapján megírhatjuk, a teljes javulás utján van. A csütörtöki napot tartották orvosai válságosnak, melyen szerencsésen túl van már s igy teljes felépülésének örömhírét óhajtva várja székvárosának életéért aggódó közönsége. — Kmety Károly az évfordulón. Városunk polgármestere által az alábbi sorok közzétételére kérettünk fel. Tekintetes Szerkesztőség! Városunk országgyűlési képviselőjétől Dr. Kmety Károly egyetemi tanár úrtól mai napon a következő tartalmú levelet vettem : „Kedves Barátom ! Esztergomi képviselőségem évfordulóján megemlékezve a város derék, becsületes, hazafias népéről, Neked, mint a város vezérének őszinte üdvözletemet küldöm és hála érzelmeimet nyilvánítom. Mély tisztelet-