Esztergom és Vidéke, 1906

1906-09-20 / 75.szám

tudomány dölyfétől megrészegitett atheisták. Ma, mikor menydorgő csatakédvben elkeseredett, leonidászi harcot ví Franciaországban az Isten és az Ész: a drámaíró nem tud szabadulni az uralkodó kérdések vonzóköréből. Ir darabot tendenciával. S ez hiba. A művészet hibája. A múzsákat nem szabad, nem lehet tendenciák katonáivá öltöztetni. Ha igy cselekedett Milton, Madách, Schakespeare, G'óthe, Ibsen és Strindberg: tőlük is hiba. Hiba Butti tói is. A Lucifer a hit tragédiáját mutatja be. Küzdenek benne a buta, csodákban, titokzatosságban fanatikusan hivők s az okos, vallástalan, tudományos skepsisen nyugvó atheisták. Ezek is fanatikusak. A darab hőse Albertini professzor. Valamikor pap volt, sacerdos in aeternum. Megcsömörlött az egyedüli üdvözítő vallás hókusz-pókuszaitól. Istenben való hitét végkép elveszti. De azért pap marad tovább. A dogmatikus tudomány, az Ész vallásának fanatikus papja. Gyermekeit meg sem keresztelteti. Szabadgondolkodóknak neveli. Ennek ellentéte egy szintén kilépett pap, Jomaso Senordi. O tovább is korlátolt csodákban hivő klerikális gondolkodású marad. Albertini fia, Guidó, szerelmes lesz Tommaso leányába, Matildba. Ők szeretik egymást. A bigott Tommaso azonban őrült szenvedéllyel ellenzi frigyüket. Igy Guidó megszökteti Matildot. Lassan minden rendben jő. De Matild házasságuk harmadik havában meghűl, megbetegszik és meghal. A hitetlen Guidó meggyőződése ingadozni kezd. Atyja magyarázata nem elégíti ki. Megtántorodik. A fiú hörgő mellel esik a megjelenő pap karjaiba, ki felesége halálát jelenti. Megtér. Luciíer magára marad. S mikor a-pap azt mondja: Matild már boldogabb, mint mi — Albertini felel : — Ki tudja ? S vége a darabnak. Lucifer jellemes megingathatatlan lélek. Meg nem törik. A tudomány istenének bigott papja. Igazi hős. Hanem Butti, a drámaíró rafináltabb. Ir egy puskaporral, vitriollal telitett tendenciózus darabot. S mikor az Ész kultuszának elveit előadja; felállít egy pár sovány, vérszegény elvet Isten kultuszából. S a hitetlen Guidót megtéríti. Gondolja, hogy igy eleget tesz azoknak, akik Isten mellett vannak. S vékony okadatolással a diadalt Istennek adja. Hanem már ekkor 3—4000 embert, akik a színdarabot végig nézik: kétkedőkké, sőt hitetlenekké tesz. Ez való. Ez Butti raffinált, rejtett tendenciája. Hogy a közönség ezt szívja magába a darabból: való. Nagyokat tapsol az Ész érvei mellett Isten ellen. Szinte örül, mikor egy-egy esprittel telt mondást hall a hitetlen tanár ajakáról. S nagyot nevet, mikor a lelkész azt mondja, hogy a theológia élesíti az elmét. Hiába leplezi Butti. Darabjának megvan a maga maliciózus tendenciája. A közönség örül. Tetszik neki. Telt ház naponként. Ezek érdekes szimptomák. De nekünk nincs jogunk a közönség viselkedésén ítélkeznünk. D. Gy. Országos ipar és mezőgazdasági kiállítás Pécsett. A Dunántúl legnagyobb városában, a iMecsek alján elterülő ősi városban, Pécsett, a jövő évben május hó 15-től szeptember hó 15-ig terjedőleg országos ipar és mezőgazdasági kiállítást rendeznek Pécs iparosai, kereskedői és mezőgazdái. A kiállítás fővédnökségét ő Felsége hozzájárulásával Baranya vármegye legnagyobb birtokosa, Frigyes főherceg és neje Izabella főhercegasszony ő császári és királyi fenségeik vállalták el, a védnökök diszes sorában pedig helyet foglalnak a Baranya vármegyével közelebbi összeköttetésben álló nagynevű főurakon kivül dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, Kossuth Ferenc, dr. Darányi Ignác, gróf Apponyi Albert miniszterek és Szterényi József, Popovics Sándor, dr. Mezőssy Béla államtitkárok. A kiállítás 28 kat. hold területen 32,000 m

2 fedett területtel épül s a 2500 m

2-es iparcsarnokon, az 5000 m

2 gépcsarnokon kivül mezőgazdasági, közlekedésügyi, erdészeti, vadászati, halászati, bányászati és kohászati, közoktatásügyi, borászati, háziipari és néprajzi, időleges kiállítási stb. csarnokokat, valamint az állatkiállitásokra 10,000 m

2 nagyságú istállókat, azonkívül 2 angolmértföld kiterjedésű sport- és torna-versenypályákat, megfelelő tribünökkel foglal magában. Az állandó kiállításon kivül borkóstoló, három időleges kertészeti, továbbá segéd- és tanonc-munka-, méhészeti és állatkiállitások, orsz. vajverseny, nemzetközi léghajó-verseny, különféle sportünnepélyek, tornaversenyek, léghajó-fölszállások stb. is fognak rendeztetni. Sőt az iparosokra különös jelentőséggel bir az a körülmény, hogy a kiállítás tartama alatt fog megtörténi az első magyar iparos szobor, a Zsolnay Vilmos-szobor, leleplezése is és ugyancsak ez alkalommal leplezik le a pécsi közönség által a Pécsett elhunyt nagy Napoleon katonáinak emelt emlékoszlopot, melynek ünnepélyén részt vesz a francia kormány is. A kiállításon részt vehetnek : 1. Kizárólag magyar ipari készitményekkel és terményekkel: a) a magyar szent korona országaiban lakó gyárosok, kézműiparosok, kereskedők, őstermelők, valamint, háziiparral, kézies amatőrmunkákkal foglalkozók. b) a pécsi kereskedelmi és iparkamara területén alkalmazásban álló iparossegédék, gyári munkások és tanoncok az általuk önállóan készített ipari munkákkal, továbbá a pécsi közép-, szak- és elemi iskolák növendékei rajzaikkal és egyébb dolgozataikkal; c) műbeccsel biró régi ipari készítményekkel azok tulajdonosai; 2. kivételesen külföldi gyárosok, de csakis a magyar szent korona országaiban elő nem állított munkagépekkel és szerszámokkal. A kiállítók térdij fejében fizetnek : 1. Csarnokokban : *> . a) Szabadon álló területért négyszögméterenként 9 korona. b) Fal melletti területért négj'szögméterenként 6 korona. c) Fali terűletért négyszögméterenkint 4 korona. A borászati csarnokban a bor- és szeszes italok térdijmentesek, de minden, kiállító köteles a kiállított italnemüek minden fajából 5—5 palackot és pedig összesen 20 palackot (ami 4 fajta italnémünek felel meg), illetve ha csak egy fajta italneműt* állit ki, ezen egy fajtából 20 palackot, továbbá 1 — 1 üresen címkézett palackot beküldeni. A kiállított összes italnemüek a kiállítás tulajdonába mennek át, viszont azonban a kiállított italnemüeknek megfelelő álványoko í való elrendezéséről a kiállítás végrehajtó bizottsága gondoskodik. 2. Szabadban: a) Fedett területért négyszögméterenkint 4 korona. b) Fedetlen területért (saját pavilion vagy más építmény) négyszögméterenként 2 korona. Félméteren alóli terület félméternek, félméteren felüli terület egész méternek vétetik. Ha valaki saját költségén akar pavilllont emelni, úgy köteles a tervrajz beküldése mellett, eziránt a végrehajtó-bizottság engedélyét kikérni. Ily magánpavillonok felépítésére a végrehajtó-bizottság szabja meg a feltételeket. Asztalokat, szekrényeket, álványokat a kiállító maga köteles beszerezni. Ezeknek tervei előzetesen a végrehajtó-bizottságnak jóváhagyás végett beküldendők. — E tárgyakat a kiállító kívánságára és költségére a végrehajtó-bizottság is elkészítteti. Cégtáblákról és feliratokról a kiállító kívánatára és költségére esetleg a végrehajtó-bizottság is gondoskodik. Ha valaki maga óhajt saját költségén díszítésről gondoskodni, ezt a végrehajtóbizottság a terv előzetes bemutatása mellett megengedheti. A kiállítás a következő csoportokra oszlik : . A) Ipari készítménynek I. Vas- és fémipar II. Gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása, villamossági ipar, hangszeripar, műszerek, tudományos eszközök és tanszerek gyártása. III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar IV. Fa- és csontipar. V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll-, viaszos-vászonés ruggyantaipar. VI. Fonó- és szövő-ipar. VII. Ruházati ipar. VIII. Papiros ipar. IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása. X. Vegyészeti ipar. XI. Építő ipar. XII. Sokszorosító- és műipar. B) Mezőgazdaság I. Mezőgazdaság és kertészet. II. Erdészet, vadászat és szénégetés. III. Méhészet, selyem- és haltenyésztés. IV. Halászat. V. Bányászat és kohászat. C) Háziipar, női kézimunka és amatőr munkák. D) Állattenyésztés. E) Borászat. Az ipar- és háziipar-csoportba tartozó készítmények bejelentési határideje 1906. évi október hó 1-je, a mezőgazdasági csoportba tartozó terményeké pedig 1906. évi december hó í-je. A kiállító a bejelentési ivet a végrehajtó-bizottságnak 2 példányban köteles beküldeni. A bizottság a bejelentés, elfogadásáról a záradékkal ellátott bejelent.ésiív másodpéldányának visszaküldésével értesiti a kiállítót. A bejelentési határidőn túl érkező bejelentések után 50o/o-kal magasabb térdij fizetendő. Kívánatos, hogy csakis gyakorlati értékű, piacképes és napiszükségletet képező tárgyak állíttassanak ki, kivétetnek a női kézimunkák és amatőrök tárgyai valamint a műbecscsel biró régi ipari készítmények. Mindennemű felvilágosításokkal, részletes programmal, tervrajzokkal, bejelentőivekkel stb. levelező-lapon való egyszerű megkeresésre készségesen és azonnal szolgál a „Kiállítási iroda" Pécs. HÍREK. — Eljegyzés- Nagy Pál, az ipar és kereskedelmi bank tisztviselője a napokban váltott jegyet Heszterényi Rózsikával. Mint a műkedvelő gárda hasznos tagja, a jó és kedves férjnek szerepét adta mindég élethűen, mígnem annyira megkedvelte szerepét, hogy azt az élet színpadán is folytatni óhajtja. Legyen oly férj ezen, mint amilyen volt azon • a színpadon. Örök boldogságot, a szerelem szőtte frigyhez. — Aranymisés kanonokok. Szombaton e hó 15-én volt ötven éve annak, hogy főkáptalanunk két jeles tagja, Szilányi Ferenc és Gr aeff el János p. kanonokok ötven éves évfordulóját ülték annak a lélekemelő napnak, melyen az Ur szolgájává kenettek fel. Mindketten ismert szerénységüknél fogva egész csendben ülik meg a jelentőségteljes napot. Szilányit ezenkívül egészségi állapota is készteti arra, hogy csendben adjon hálát a Mindenek Urának. Graeffel Mária-Zellbe készül, hogy ott a Boldogságos Szűz kegyoltáránál mutassa be f. hó 21-én arany miséjét. Az aranymisés főpapokat ezen alkalomból igen sokan keresték fel üdvözlő soraikkal, közöttük legelső sorban Ő Eminenciája, aki egy igen szép levélben emlékezett meg, a jubilánsokról. A jó kivánatokhoz fűzzük a mienket is. Adja az Ég, hogy e két jeles fia az egyháznak, annak dicsőségére erőben, egészségben érje el ; a végső életkort. Szilányi Ferenc született Malackán 1833. augusztus 21-én. Felvétetetvén az esztergomi papnövendékek közé, a hittudományi tanulmányokat a pesti központi papnevelőben végezte. Áldozárrá szenteltetett 1856. szeptember 15 én. Ezután a nagyszombati gimnáziumnál tanár s egyúttal az érseki konviktusban tanulmányi felügyelő lett, mely állásában nyolc éven keresztül megmaradt. 1864. a nagyszombati szentszék jegyzője, 1866. primási szentszéki jegyző, 1875. hercegprimási titkárrá neveztetett ki. 1880. pozsonyi, 1881. esztergomi kanonokká, 1884. széplaki apáttá, 1893. nagyszombati helynökké, 1894. pápai praelátussá neveztetett ki. A főkáptalanban 1888. nyitrai, 1896. főszékesegyházi főesperessé, majd őrkanonokká, legutóbb pedig januárban éneklő kanonokká lépett elő. — Graeffel János, városunk fia, született Esztergomban 1833. augusztus 6-án s igy 15 nappal idősebb társánál, Szilányinál. Középiskolai tanulmányait városunkban végezte, a theológiára szintén a pesti központi papnevelőbe ment. 1856 szeptember 15-én áldozárrá szenteltetvén, rövid ideig segédlelkész volt, majd tanár lett a nagyszombati főgimnáziumnál és végül igazgató és az érseki konviktus kormányzója. 1878. címzetes esztergomi, 1888. pozsonyi, 1889. valóságos esztergomi kanonokká, 1891. pedig sz. Ipoíyról [nevezett zoborhegyi c. apáttá neveztetett ki. 1899. barsi főesperessé lépett elő. — Ipar- és kereskedelmi kamarai tagválasztás. A f. hó 26-án tartandó kamarai kültagválasztás alkalmából értesülésünk szerint Schrank Béla szesznagykereskedő is jelöltként fog szerepelni, kinek megválasztását hívei kétségtelennek tartják. Mindenesetre szép és a kereskedői és ipari érdekek felkarolásának jele, hogy a választás iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik. — Tanitók Szabadjegye. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterek elhatározták, hogy az ország összes tanitói részére a szünidő két hónapja tartamára, a máv. vonalaira szabadjegyet adnak. Ennek célja alkalmat nyújtani a tanítóknak kiképzésükre, ismereteik terjesztésére. — Az nj Vágóhíd Ügye. A belügyminiszter a napokban küldötte le az uj vágóhíd építésére vonatkozó terveket, iratokat. A belügyminisztérium a földmivelésügyi minisztérium meghallgatásával többrendbeli észrevételt tett a tervezetre. Általánosságban a tervezet megfelel a modern vágóhidhoz fűzött követelményeknek, azonban egyes szerkezeti részek pótlásraszorulnak. A melléképületeket [szűknek mondja a miniszter. Igen magasaknak ta-