Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-25 / 7.szám

talmas ovátiókban'részesitették a szereplőket. Hangverseny után megkezdődött a tánc. A fényesen sikerült estély kimagasló része a második négyesben előfordult kotilion volt, melynek mesteri rendezését Petri Viktor 76-os kapitány végezte. A teremben három sátor volt felállítva, melyekben theát, süteményt, tokait, pezsgőt árultak özv. Zubcsek Mihályné, Büttner Róbertné és Marosi Ferencné, kiket Marosi Józsefné, Reviczky Gáborné, Szabó Gézáné, majd a nőegylet sok más lelkes tagja váltott fel. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Andrássy Jánosné és Mariska, Büttner Róbertné és Irma, dr. Burián Jánosné és Böske, Brutsy Gyuláné és Ilonka, Bleszl Ferencné Erzsi és Margit, Berán Károlyné, özv. Bellovics Ferencné és Margit, dr. Berényi Gyuláné, Bedros Józsefné és Erzsike (Nagy-Salló), Bonn Gusztávné, Biró Viola és Bella (Kis-Kőrös), Draxler Alajosné, özv. Daubek Jakabné, Etter Gyuláné (Kernend), dr. Földváry Istvánné, Frey Ferencné, dr. Gedeon Kálmánné, Geiger Ferencné és Ilonka (Nána), Grósz Ferencné, Häuser Károlyné, Hess Rezsőné, Ivanovics Béláné, Kührner Antalné, Kersch Károlyné, Leitgeb Jánosné, Langaszer Helen, Leimdörfer Nándorné, Magurányi Józsefné és Ditta, Meszena Lajosné (Csém), özv.-Mack Frigyesné és Mici, Mattyasóvszky Olga, Marosy Ferencné, Marosi lózsefné, Magyarász Béláné, Meszéna Kálmánné és Marian, Magos Sándorné és Berta, Niedermann Józsefné és Berta, Niedermann Jánosné és Elza, Nedecky Miklósné és Erzsike, Obert Gusztávné, özv. Perényi Henrikné, dr. Perényi Kálmánné, dr. Palkovics Lászlóné, Petri Viktorné, Philipovics Károlyné, Reviczky Gáborné és Erzsike, Rauscher Lulu (Budapest), Rajki Viktorné, özv. Schumacherné Ida, Szabó Gézáné, Szecskái Antalné és Valika, özv. Szalkay Józsefné és Félike, Spiszár Jánosné, Sasics Gáborné, gróf Sternberg Józsefné, SternbergHelén grófnő (Insbruck), Taky Gyuláné, Thuróczy Margit, Váczy Ambrusné (Haraszt), Werklián Mártonné, Wendland Miksáné (Nyerges-Újfalu), Waldhauser Károlyné, özv. Wajand Jánosné, Wajand Ilonka, Vajda Ili, Vancsó Gyuláné és Anikó, Walter Mihályné, Vezér Irma, özv. Zubcsek Mihályné, Zolyomy Árpádné. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Rothnagel Jánosné szül. Németh Etelka, a Schöller féle uradalom intézőjének neje, főjegyzőnk sógornője, hosszas szenvedés után, életének 23-ik évében elhalt. Temetése ma délután lesz Töhölön (Barsmegye), az engesztelő szt. mise pedig szombaton reggel 9 órakor Esztergomban a plébánia templomban. Férje és két kis árvája siratja. — Megnyílt a jégpálya. Mintegy három hete annak, hogy a túlnyomóan enyhe és nagyrészben esős időjárás folytán, a korcsolya sport városunkban szünetelt. Hétfőn reggelre fél arasznyi hó esett, mi meghozta a hideget. A tornaegyesület, hogy tagjainak és a bérletjegyeseknek mihamarabb rendelkezésre álljon ismét a pálya, semmi áldozattól sem riadva vissza, még az éj folyamán hozzálátott a hóval borított pálya rendbehozásához, a jég készítéséhez. Két ívlámpa fényénél folyt az éjben a lázas munka, s mire megvirradt, a pályát ismét jégpáncél fedte, melyen a korcsolyázás tegnap újból megkezdődött. Hisszük hogy közönségünk, méltányolva az egylet fáradozását és áldozatkészségét, a pálya felkarolásával fogja viszonozni az egyesület törekvéseit. — Családias táncestély. Az esztergomi fiatalság február 10-én családias táncestélyt rendez, melyre vettük az alábbi meghívót: „Meghívó. Esztergomban, 1906. évi február hó 10-én a Fürdő szálloda nagytermében családias táncestélyre, melyre címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete este 8 órakor. Hölgyválasz kotilionnal. A meghívó belépőjegyül szolgál. A hölgyeket kérjük a legegyszerűbben megjelenni. Rendezőség : Fritz József, Fülöp József, Laiszky Jenő, Laiszky Kázmér, Langasser Ödön, Lieb Jenő, Magyar Endre, Majer Ákos, Meng Géza, Morvái Antal, Oriskó János, Pálfi Rezső, Rieger Andor, Schenke igei Antal, Szőllősy Béla, Szűcs Izidor, Tölgyessy Jenő és Wikoukál Rezső. — Helyreigazítás- Lapunk utóbbi számában, melyben az érseki felsőbb nőnevelő-intézet Mária kongregációjának jótékonycélú előadásáról emlékeztünk meg, azt irtuk, hogy a műsor 5-ik számát, az első és második felvonás között a „Cavalleria Rusticana"-t zongorán Vayand Ilonka játsza, mit oda helyesbitünk, hogy azt Vajda Ilonka fogja játszani. — Kinevezések a megyénél. Usztanek Lajos közigazgatási gyakornok tb. szolgabiróvá, dr. Frey Vilmos közigazgatási gyakornok, helyettes Il-od aljegyzővé, ennek helyére dr. Mihályt Imre iárásbirósági aljegyző díjas közigazgazgatási gyakornokká, mig Reviczky Elemér díjtalan joggyakornokká neveztetett ki főispánunk által. — Kórházbizottsági ÜléS. A városi kórházbizottság hétfőn délután ülést tartott, melyen a városi alapokból az elmúlt évben felvett kölcsön visszafizetésére kért egy évi halasztást a kolos kórház vezetősége, mit a kórházbizottság az előterjesz tett nyomós érvek figyelembevételével és a városi számvevőnek javaslata alapján megadni javasolt. Egyben elhatározta a bizottság, miszerint a villamvilágitást a már elfogadott tervek és költségvetés alapján bevezetteti, mit ha most nem tenne, úgy a kartell következtében 10°/o-al többe fog kerülni a bevezetés — Halálozás. Vettük az alábbi gyászjelentést. „Kuzmich Miksa ugy a maga, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében. fájdalommal telt szívvel jelenti, hogy forrón szeretett felesége, páratlan jó anya, Kuzmich^ Miksáné, szül. Keller Ilona' életének 53. évében, boldog házasságának 21-ik évében hosszas és kínos szenvedés sa halotti szenségek ájtatos felvétele után 1906. január 19-én délután jobblétre szenderült. Boldogultnak hült tetemét folyó hó 21-én d. u. 3 órakor helyezzük a tapsonyi sirsertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise f. hó 21-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. SomogyTapsony, 1906. január hó 19-én. Áldás legyen emlékén ! Cselka Jánosné, Takács Aladár, Kuzmich Gyula, Kuzmich Gábor gyermekei. Cselka Margit unokája. Cselka János veje. — A gimnáziumi segély egylet ülése. F. hó 21-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a főgimnáziumi segitő-egyesület Andrássy János alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés egyedüli tárgya a létesítendő kath. deák-asztal alapszabályai voltak, amelyeket a választmány már két ülésen tárgyalt és elfogadott. A közgyűlés szintén elfogadta és megbízta a főgimnázium igazgatóját, hogy azokat jóváhagyás végett terjessze föl a vallásés közoktatásügyi minisztériumhoz. — A megye állandó bíráló választmánya f. hó 31-én d. e. 10 órakor ülést tart, melyen Zlattnyánszky János muzslai plébánosnak a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1906. évi névjegyzékét megállapító igazoló választmányi véghatározat ellen beadott fellebbezés fog tárgyaltatni. — Bizottsági ÜléS- Az esztergomi főegyházmegyei papi nyugdíjjárulék középponti bizottsága f. hó 23-án dr. Rajner Lajos általános érseki helynök elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés főtárgyát kép-zte az 1905. évre fizetendő nyugdíjjárulékok kivétele. — Foglakozott kisebb jelentőségű ügyek intézésén kivül a -bizottság a sürgős természetű ellátások, illetve segélyezések kérdésével, továbbá a régi nyugdijszabályzat alapján nyugdíjazott papok ellátásával. Az utóbbi kérdés tanulmányozására és vélemény jelentés tételre három tagból álló kisebb bizottság lőn kiküldve, — Kiadó ntcai lakás! Kitűnő levegővel biró helyen egy 4 szoba, verenda, fürdőszoba és tartozékaiból álló lakás bérbe vehető. Esetleg 1 szoba még hozzákapható. A lakás d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig megtekinthető Német-u. 575. sz. — Városi közgyűlés A városi képviselőtestület ma délután 4 órakor rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Vaszary Kolos hercegprímás válasza az uj év alkalmából hozzá inézett üdvözlésre. 2. Horváth Béla főispán válasza az uj év alkalmából hozzá intézett üdvözlésre. 3. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök válasza a hozzá intézet üdvözlésre. 4. A vármegye főispánjának értesítése Unger Hugónak rendőrkapitánynyá történt kinevezéséről. 5. Az országos kath. tanítói segélyalap elnökségének előterjesztése a tanítói árvaház céljára telek átengedése iránt. 6. A kórház bizottság kérelme a közkórház részére 1905. évre engedélyezett 15.000 korona kölcsönnek egy évre való meghosszabitása iránt. 7. A lakbérleti szabályrendelet életbeléptetése. 8. A pénzügyi bizottság javaslata az 1905. évi házi pénztári maradvány felhasználása tárgyában. 9. Az uti bizottság három tagjának megválasztása. 10. Heya kert megvétete. 11. A pénztár jelentése a nagy kölcsön tartalékalap atlagáról. 12. Tanácsi előterjesztés a Grünvald testvérek tartozásának és követelésének rendezése tárgyában. 13. A halászati jog bérbeadása. 14. A szentgyörgymezei erdőbirtokosság kérelme, melyben a dédai csárda vételárának befizetésére haladékot kér. 15. Fekete Márton és társai nevén a „Tágén rokonok" alapnál vezetett hátralék törlése. 16. Koksa István nevén a a „Tágén gyermekek" alapnál vezetett hátralék törlése. 17. Back Vilmos illetőségi ügye. 18. Mult évi december havában megtartott pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyvek. — A Dunába Ugrott- A nagy dunai vashidról f. hó 22-én esti 7 órakor a párkányi oldalon egy ismeretlen férfi a vizbe vetette magát, s nyomtalanul eltűnt. Mielőtt a hullámok közé vetette magát, igy kiáltott fel: Isten ments meg ilyen élettől. CSARNOK. Kísértés. L Indulás előtt még egyszer beletekintett a tükörbe s miután meggyőződött arról, hogy a sürü, fehér fátyol, melyet ez alkalomra feltett, teljesen elfedte arcát, lassan, óvatosan, szinte nesztelenül kisurrant a szobából. Szivdobogva sietett le a lépcsőn, ki az utcára, de még akkor sem nyugodott meg, mikor már az embertömeg sodrában sietett előre. Az emberek az utcán a megszokott lázas sietéssel törtettek céljaik felé, ügyet sem vetve reá, de mégis azt hitte, hogy minden szem őt nézi, minden tekintet őt keresi, mintha fürkészné, merre, hova megy ? Lépten nyomon érezte a fátyol alatt fellobbanó lángot, mely a járókelők egynéhánya tekintetéből pirba vonta arcát. Pedig nagyon óvatos és elővigyázó volt. Sietett, szinte futott az utcán s ha egy-egy ismerőst vélt felfedezni a szembe jövök között, leszegezte fejét a földre, vagy a kirakatok felé nézett, nehogy felismerjék. Hiába való óvatosság! Hiszen az a sűrű fátyol annyira beburkolta arcát, hogy úgyszólván felismerhetetlen lett mindenki előtt. Félórai kinos vesszőfutás után csak a külvárosban lélegzett fel, melynek néptelen utcáin nem találkozott ismerőse. Hanem a szivét azért hiába csitítgatta. Az dobogott erősen és nyugtalanul, mint mindannyiszor, valahányszor csak meggondatlan vagy helytelen dolgot cselekedett bájos gazdája. Hogy egy kissé meggondatlanul cselekedett, tudta jól ezúttal is, de hát már nem lehetett visszafordulni. Az, aki várta, s a kinek kedvéért ezzel az útjával sokat kockáztatott, nagyon megharagudott volna. Az pedig — legalább igy hitte á lefátyolozott kis asszony — nagyon fájt volna „valakinek". II. A város végén fiatal nyárfák húzódtak hosszú sorban. Elején már türelmetlenül járt kelt egymagában a lovagja, egy szép, barna férfiú, ami azt jelentette, hogy kissé mégis megvárakoztatta az asszony. Amint megpillantotta a jövevényt, boldogan sugárzó arccal sietett eléje, hogy forró csókot nyomjon a kezére. Igaz ugyan, hogy a csók csak a keztyűjét érte, de azért épen elegendő volt arra, hogy szemrehányás illesse merész tettéért. — Hohó kedves barátom — mondta az asszony — egy kicsit lassabban, mert még megtalálják látni, pedig akkor végem van. — Dehogy látják édeském. Nem jár erre senki. — Hisz épen az a baj ! — Az a baj? Hát nem jobb, ha édeskettesben egyedül lehetünk! — Persze, hogy nem! Annyit csak tudhatna, hogy egy férjes asszonynak nem illik egyedül lenni egy idegen férfival. — Idegen férfival ? Hát én idegen vagyok? No, ezt is csak most tudom. — Tulajdonképen az. Épen ezért, ha szeretem is, ha képes voltam is ilyen áldozatra magáért, első sorban is arra kérem, hogy ne éljen vissza egy védtelen nő helyzetével. A férfi csak bámult. — De hát édesem, — kérdezte mit akar ezzel mondani ? Az asszonyka hátra szegezte fejét. — Csak azt, hogy én tisztességes aszszony vagyok s ne merjen rólam rosszat gondolni! — Istenem! hányszor halottam én már ezt életemben s mégis. — Mit mégis ? Talán kélelkedni merésszel bennem ? ! — Hallja, én mindjárt visszafordulok s úgy itt hagyom, mintha soha nem lettem volna erre. A férfi egy kissé meghökkent. Annyi határozottsággal mondta e szavakat, hogy nem tudott rá felelni. A kis asszony pedig igen furcsán érezte magát. Azt gondolta mikor a férfi szavára hallgatott, hogy valami tréfás csiny az egész s csak mikor megcselekedte, vette észre, hogy bizony ennek a találkozásnak „fele se tréfa." Boszankodott már erősen a meggondolatlanságán és magában csak arra kérte, a jó Istent, hogy valahogy ebből a bajából szabadítsa ki, -—• dehogy gondol ilyen veszedelmes ostobaságra többet. Lassan, némán mentek a nyárfák alatt, szólni egyik sem akart. A férfi nem mert, az asszony pedig nem tudott a bosszankodástól. De azért mind a kettő arra gondolt, hogy furcsa kis helyzetbe kerültek. A férfi csodálkozott, hogy az asszonyka olyan merev ellenállást tanusit, holott a nagyobb ostobaságot már elkövette azzal,