Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-18 / 5.szám

látozva. A vágóhídi hulladéknak és szenyviznek eltávolítását pedig úgy vélnék megoldandónak, hogy azok nem vezettetnének el, hanem műtrágyává dolgoztatnának fel, ami — miként a bizottság javaslata mondja — mivel sem lenne egészségtelenebb avagy bűzősebb, mint az ugyanezen a tájon levő gyepmesteri telep. Egyelőre csak a bizottság tárgyalásai eredményének ismertetésére szorítkozunk, fenntartván a hozzászóllás jogát akkorra, midőn már az ügy teljesen és minden tekintetben elő lesz készítve. Egy tanulságot azonban már most levonunk, azt, hogy a város drágán épit, mert kétszer épit, értve ezt azon vágóhídi munkálatokra, amelyeknek létesítése az uj vágóhidnál leendő felhasználás indokából történt. —r. Humanitás. Az igaz, hogy a magyar társadalom jelenleg sokkal inkább más jdolgokra fordítja tevékenységét, mint erre, mind a mellett lehetetlen nem konstalálunk, hogy azon sok áldozat mellett, a mellyel a társadalom egyes tagjainak jóindulatát napról-napra igénybe veszi, a humanizmus jelszava alatt még mindig gyakorta sikerült nagyobb számú embereket tömöríteni. A figyelmes szemlélő igazi örömmel látja minden vonalon a társadalmi erők tömörülését és felvonulását és ha néha e felvonulás érdekcsoportok körvonalait mutatja is, nem kell nagyon aggodalmaskodni, mert a tömörülésben még akkor is erő van, ha mögötte érdek is rejlik, sőt az érdek, különösen, ha az jogos, az erőt csak fokozza és hatványozza. Ha azt kérdezné valaki tőlünk, hogy erős-e a magyar társadalom ? — nem mernénk igenlően válaszolni. Sajnos, a magyar társadalom ugy intézményeiben, mint hatásában gyenge, de gyengeségének legfőbb oka nem az erők hielő a teli palackok. A mogorva emberek felvidultak, most már mulattak, egyikük rá kezdte a nótát: — Nyisd ki babám az ajtót . . . A többiek danoltak s amint fogyott az ital, egyre hangosabb lett a kis ivó szoba. Mikor már erősen feltüzelte őket a bor, feláll János, nagyszóval kezdve a beszédet ; — a többiek meg köré ülve figyelték. — Emberek ! ne dolgozzunk többet a gyárban, tartsunk össze, mi is olyanok vagyunk, mint az igazgató úr, az mégse dolgozik ! . . . . . . Három csendőr lépett a szobába, a lámpa fényében megvillantak a szuronyok . . . János elhallgatott, a többiek is csendesen, szótlanul ültek helyükre. Ugy látszik békesség lesz ; de Jánosnak eszébe jut valami, a bor feltüzelte, most már ő is haragos, — csak azért is beszél . . . a csendőrök némán hallgatnak .... Mikor megint szidja a gyárat, az urakat, mikor már velük is kezd kötözködni, az egyik csendesen hozzálép : — Gyűjjék kend innen, itt nem lehe igy beszélni. — De János makacskodott, most már kiabál, neki is jussa van beszélni, kilíi azt mondja amit akar. A töb anyában, hanem inkább az erők parlagon hevertetésében, szervezetlenségünkben és szegénységünkben keresendő. Ám ha szegények vagyunk is — és bizony azok vagyunk — ez csak egy okkal több arra, hogy egyesült erővel törekedjünk a, közös célok elérésére. Ujabb időben a£ állam is egyre hatékonyabb fölkarolásban részesít egyes társadalmi mozgalmakat. És az helyén való dolog is. Mert !;ha a társadalom nemesebb érzéseit, jótékonysági hajlamait, emberbaráti kötelességeit követve önként valamely nemzeti ügy szolgálatába áll, méltányos és igazságos, hogy akkor, mikor ennek az ideje elérkekezik, a magyar állam ereje és hatalma teljességéhez mérten vegyen részt a társadalmi téren megkezdett munka vezetésében és gyámolitásában. Igy történt ez a gyermek védelemmel. Ki ne emlékeznék arra a szerény kezdetre, mely e téren a Fehér kereszt működéséhez fűződik és amely munkából az elhagyott gyermekek gondozásával a magyar törvényhozás oly magasztos áldozatkészséggel kivette a részét. De el kell ismernünk, hogy az állami gyermek menhely létesítésével állam és társadalom még nem tette meg kötelességét. A gyermekvédelem ügye mellett megmozdult a magyar társadalom szive és könyörületessége a szegény tüdőbetegek nyomorúsága iránt és szanatóriumok létesítésével akarja lehetővé tenni, hogy szegény, elhagyott tüdőbetegek gondos s odaadó ápolásban részesüljenek. Mert tudjuk mindnyájan, hogy a tüdővész elleni védelemnek egy percre sem szabad szünetelni, sőt manapság e védelem fokozására égető szükség van, miután az összes halálozási eseteknek csaknem fele a tüdővésznek következménye. Szomorú dolog, de tény, hogy Magyarországon az ember-élet igen olcsó, de ha az ember-élet olcsó, a gyermek-élet valósággal értéktelen. Népünk számos helyen fölösleges Isten áldásának tekinti a gyermeket, melynek kimultát nem sajnálja. biek is pártjára állanak ; izgatottan vitatkoznak mindnyájan ; üvegek, székek emelkednek a levegőbe .... Az egyik megfogja a szuronyt, a másik egy üveget dob a csendőrök közé . . . Az egyik csendőr arcáról vékony piros sáv fut le . . . vér . . . a második üveg is csörömpölve vágódik a falnak ... A csendőrök szuronyszegezve szorítják vissza a munkásokat . . . kívülről is fenyegető moraj hangzik, most már sokan vannak az emberek; a csendőrök helyzete válságos lesz, kövek repülnek az ablakba . . . Hirtelen lovak dübörgése, majd szitkozódás hangzik, egy csapat csendőr jött erre . . . Jánosék még dulakodnak, de lassan-lassan mindegyikéjük kezén ott a vas .... a kemény tekintetű, zöld tollas legények közrefogják s viszik őket el ... A korcsmáros számitja a pénzt, itt van mind az egész kereset . . . ... A munkásasszony a kis pince lakásban mos . . . mos .... egész éjjel . . . várja az urát, a pénzt ... a sarokban pedig felsir a gyerek : — kenyeret! Váncza M. Emil. Pedig a nemzetek ereje az utónemzedékekben rejlik és meg lehetünk arról győződve, hogy mentől több és derekabb fiakat és leányokat nevelünk, annál bizóbb és nyugodtabb lélekkel nézhetünk jövő boldogulása elé. Miként a szülői, az anyai érzés, mely az ügyefogyott kisded ápolásában nyilvánul meg, a legszentebb és legmagasztosabb a világon és amiként a családban a nagyok vonzódása a gyönge gyermekek iránt általános és természetes, ugy kell a társadalomnak is éreznie és ápolnia a gondoskodás kötelességét a szegény gyermekek és tüdővészes betegek iránt és ezek védelméről a leghatékonyabban gondoskodnia. Mindig szemünk előtt lebegjen az, hogy csak félig tettük meg kötelességünket, midőn a gyermekvédelemről gondoskodunk s aztán kereset képessé téve gondozás nélkül szélnek eresztjük a világba, a gyárak, műhelyek lelket, testet ölő szemetjébe. Mert a mig áll az, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyar nemzet nagy és hatalmas legyen, akkor nem elég, ha a magyar szülők utódokat nevelnek, de az élő nemzedéket megóvni, erősíteni kell az életben előforduló bajok ellen. Nem igaz-e, hogy a mai nemzedék egyebet se tesz, mint adósságot adósságra halmoz? Hogyan boldogulhasson az ifjabb nemzedék, ha adósságaink törlesztésének terhét reájuk hárítjuk. És hogyan állhassa meg helyét becsülettel, ha rendezett viszonyok helyett zavart és felfordulást hagyunk reájuk ? És meri-e valaki állítani, hogy a mi iskolarendszerünk kíméli a szellemi erőket, kifejleszti a test izomzatot és elősegíti a gyors pálya végzést ? Valóban elmondhatjuk, hogy a mi állami és társadalmi berendezkedésünk a legtávolabbról sem kedvez az utónemzedéknek. Ugy vagyunk, mint a családapa, aki csak magának él, családjáról és gyermekéről pedig nem gondoskodik. De ez nem jól van igy. A családapának kötelessége gyermekeiről gondoskodni és épen ezért a társadalomnak is kötessége, hogy szegény tagjainak védelmét mentől fokozottabb mértékben fölkarolja. Egyesüljünk mindannyian a nemzet-családban és meleg szeretettel az utódok, a kicsinyek, a gyöngék és betegek iránt, tegyük nekik lehetővé, hogy hivatásuknak eleget tegyenek. Es a társadalmi tevékenység a legmagasztosabb és legüdvösebb nemzeti ügyet, nemzetünk jövendő nagyságát szolgálja. HÍREK. Farsangi naptár. Januar 20-án. Az Erzsébet nőegylet jótékony célú tea estélye a Fürdőben. „ 28-án. Ev. ref. egyház tagjainak családias estélye a Magyar Királyban. Február 1-én. A tisztikar simphonia hangversenye a Fürdőben tánccal. „ 4-én. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a „Fürdő" nagytermében. „ 17-én. A tisztikar tánccal egybekötött sziniestélye a Magyar Királyban. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — A nőegylet szombati estélye. A nőegylet szombati estélye, a farsang leglátogatottabb mulatságának ígérkezik. Az az általános érdeklődés, mely az estély iránt mindenfelől megnyilatkozik, egyrészt a jótékony célban, másrészt pedig az est érdekességében találja okát. Bevezetésül néhány számból álló hangverseny lesz, mely után szépeink fognak sátrakban teát, majd harapni valót, édességeket, pezsgőt felszolgálni, mit tánc követ. Itt-ott a feletti aggodalmaknak hallottunk kifejezést adni, hogy a mulatság a férfiakra nézve igen sokba fog kerülni, hacsak a felszolgáló szépekkel szemben uvariatlankodni nem akarnak. E részben azt a megnyugtató' felvilágosítást kaptuk, hogy az elárusítandó dolgoknak meghatározott ára lesz,, s az ki lesz irva és hogy a hölgyek a vételt kínálással pressionálni nem fogják

r hanem kinek-kinek elhatározására hagyják, hogy a jótékony célra mennyit szándékozik áldozni, mi helyes is. — Eljegyzés- Miként olvassuk, Dostal Hermann, háziezredünk jeles karnagya eljegyezte Győrött Petter Mina úrhölgyet. — A tornaegyesületi jégpálya amennyiben az idő enyhébbre nem változik, ma, avagy holnap újból megnyílik, miről a nagyközönség Leitgeb János, Szatzlauer János, Marosi József, Vörös József, Miller Imre, Brenner József, Metz Sándor, Bargel Mihály, Jalkóczy István, Vilii József, Borz József uraknál, a Belányi-félé szigeti dohánytőzsdében és a tiszti kaszinóban, valamint Párkányban, Rogrűn Ede úr gyógytárában kifüggesztett értesítések útján nyer tudomást. Az értesítések rendesen d. e. 11 és d. u. 3 óra között függesztetnek ki. Figyelmezteti az egyesület a korcsolyázókat, hogy az enyhe napokon az értesítések d. u. 2—4 óra között függesztetnek ki. — A honti főispán- B. Szabó Mihály installációja Selmeczbányán ma délelőtt lesz. — Konferentia beszédek. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, miként jeleztük, vasárnap városunkba jött, hol a vízivárosi apáca zárda templomában konferentia beszédet tartott, mely alatt a templom zsúfolásig megtelt. — Kitüntetett likőr gyáros A bécsi nemzetközi kiállításon a legutóbbi napokban hirdette ki a jury Ítéletét, mely szerint Schrank Béla helybeli likőrgyárosnak gyártmányai kiválóságáért a Grand Prix aranyérmet és a nagy díszoklevelet ítélte oda. — Családias estély. Az esztergomi ev. ref. egyház tagjai egyházuk javára január hó 28-án (vasárnap) a „Magyar Király" szálloda földszinti nagytermében tánccal egybekötött jótékonycélú családias, estélyt rendeznek, melynek kezdete este 7 órakor. Belépti-díj nincsen, hanem mint kegyes adomány fog vétetni a belépéskor tetszés szerint fizetendő összeg. Adakozások és ajándékok a jótékonycélra köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Felhívás a megye birtokosai, bérlői és gazdatisztjeihez. Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület az 1904. évben megkezdett sociális irányú tevékenysége folytatásául, december havi választmányi ülésén elhatározta vármegyénk gazdasági munkás- és cselédügyének tanulmányozását,, mivégből felkéri Esztergomvármegye igentisztelt birtokos, bérlő, haszonbérlő és gazdatiszti osztályát, hogy az előmunkálatok elkészítése céljából, az alant foglalt kérdésekre szíveskedjenek válaszukat az egylet cimére Esztergomba lehetőleg mielőbb megküldeni. 1) Melyek az aratási és cséplési szerződés főbb pontjai P (Az aratók és cséplők összes járandósága ; aratás és cséplésen kivül teljesítendő mellék szolgálmányok minősége, mennyisége.) 2) Mennyi a gazdasági cselédek (bérének) fizetése } (Pénz-, termény-, és földjárandóságban, esetleges mellékjárulékokkal együtt.) 3) Van-e az illető gazdaságban a cselédeknek szolgálati idő vagy kor szerinti pótléka ? 4) Milyenek a cselédlakás viszonyok P 5)