Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-01 / 1.szám

Az év folyamán számos iskolatársi találkozó volt, melyeken azok adtak egymásnak találkozót, kik az itteni főgimnáziumban végezték tanulmányaikat. így volt 10, 20, 30, 35 sőt 40 éves találkozó, volt egy 25 éves találkozó, melyen azok jöttek össze, kik 1880-ban nyertek áz érseki tanítóképzőben oklevelet. Érdékes és szép jubileuma volt Dorogh községének, mely október 28-án ülte érdemes körjegyzőjének, Benedek Józsefnek a közpályán eltöltött 40 éves szolgálati jubileumát. Nagy-Öl ved községe az ősz folyamán kettős ünnepséget ült. Akkor avatta fel ujonnän restaurált templomát és ünnepelte Pólya Lajos ev. ref. lelkész 35 éves lelkészségének évfordulóját. Schedl Arnulf bencés tanár távozása alkalmából a város közönsége egy nagyszabású búcsú bankettet rendezett. Közoktatás. A közoktatás terén állandóan dominált a reáliskola áthelyezésének és ezzel kapcsolatban bővítésének kérdése, mi azáltal vált leginkább aktuálissá, hogy a kultuszminiszter végre megengedte, hogy a reáliskola a barátok épületébe költözhessen át. Érzékeny veszteség érte a reáliskolát tudós tanárának, dr. Nemtsák Jánosnak nyugalomba vonultával. Az év elején járványszerűleg lépett fel a kanyaró az iskolások között, miért is számos iskolában huzamosabb ideig szünetelt a tanítás. Társadalmi mozzanatok. Itt említjük meg dr. Prohászka Ottokárnak székesfehérvári püspökké történt kineveztetését, valamint azt, hogy Boldizár József elhalálozása folytán érseki helynökké dr. Rajner Lajos neveztetett ki. Társadalmi életünk terén a következőkről számolunk be. Élvezetes estéket szerzett a művelt közönségnek a Dombai pár itteni szereplésével, majd Szalkay Lajos, mintegy három héten át szórakoztatott, tetszést aratott előadásaival. Jelentőségteljes mozzanatként emiitjük fel a kaszinó műkedvelői gárdája által rendezett és fényesen sikerült amatőr kiállítást. A kath. földműves ifjúság ez évben tartotta szászlószentelését. Ipar és kereskedelem. Kereskedelmünkről szóllva, ismert jelenségként az általános pangást említhetjük fel. Az ipar terén szomorú jelenségként a tavasszal volt munkabér harcot, mely a munkásbérek felemelésével fejeződött be. Majd a megyebeli kivándorlásokat, minek folytán sok használható munkáskéz veszett el iparunkra. Örvendetes eredménykép közöljükhogy Dorog községben a közelmúltban sikerült kőszenet találni, majd a dorogi vasút állomás bővítését. Ugyanitt emiitjük fel a párkánynánai és szentléleki út jókarba helyezését, valamint azt, hogy iparosaink a szabadkai kongressuson szép számban vettek tevékeny részt. Esküvök, eljegyzések. Hogy Ámor az ő hóditó hadjáratáról mily eredménnyel tér vissza Sylvester napján, igazolják az alábbi esküvők és eljegyzések. Ez évben vezette oltárhoz Stojanovics Sándor —• Szvoboda Kornél, Seidl István —• Wimmer Ilona, Becker Gyula — Lévay Margit, Dobó Jenő — Szlávy Médike, Jaksics Dezső — Seyler Gizike, Vojnits Károly — Seyler Margit, Palkovics László — Mattyasóvszky Margit

} Kreutner Albert — Jovic Mici báró, Dvihally Géza — Szauder Irma, Grósz István •— Magos Mariska, Helly Béla — Feigler Nélli úrhölgyet és Tamássy Béla — özv. Véghelyi Ödönné szül. Mohay Viktória úrnőt. Majd Mihály Imre dr. — Ivanics Vilma, Palugyay Oszkár dr. — Bodnár Anna, Virág Dezső — Hecht Berta, Iványi Lajos — Kitzinger Etél, Bellovics Gyula — Vancsó Anna, Szalkay Alfonz — Keményffy Margitka, Alföldy Dezső dr. — Földváry Gizike, Fődi Félix — Sonnenfeld Szidike, Schalkász Ferenc — Zalába Ilonka és Háber János — Schönbeck Juszta úrhölggyel váltott jegyet. Halálozások. Hogy a halál soraink között mily pusztítást vitt végbe, mutatja az alábbi, bár nem teljes névsor: Bakó Venaldis fog. nővér, Boltizár József érseki helynök, dr. Barta Tivadar ügyvédjelölt, dr. Csajka Ernő az „Esztergom" volt főszerkesztője, Dankó István törvh. főállatorvos, Egger József ny. százados, özv. Firbász Adolfné szül. Balázsfi Ágnes, Falk Adél, özv. Grósz Antalné szül. Taxner Katalin, özv. Gang Adolfné szül. Flekles Ida, bistei Gönczy Leo ny. honvéd ezredes, Gábriel Gyula szabómester, özv. Hubert Dánielné szül. Novy Paula, Hamar Árpád megyei árvsz. elnök, dr. Helc Antalné szül. Lővy Ida, özv. Hoffmann Sándorné szül. Malovich Malvin, palóczi Horváth Menyhért 48-as honvéd hadnagy, Ivanits István ny. megyei főpénztáros, özv. Kovács Pálné, szül. Keller Terézia, Klement Kornélka, özv. Kuzmich Miksáné szül. Keller Ilona, Kopcsányi Kálmán nyomdász segéd, özv. Klabacska Vincéné, Ledergerber Pálné, szül. Dávid Terézia Ny.-Ujfalu, özv. Mattyasóvszky Sándorné szül. Trenker Mária, Miedler Rezső, Mihalik Bálintné, Nedeczky Benő tikvezető, Nedeczky Pál ny. megyei főpénztárnok, Pongrácz Zsigmond iparb. ügyész, Pospesch Mädike, Polyák Vilmos városi irnok, dr. Palkovich Jenő főkápt. ügyész, Palkovich Katinka és Déneske, Schwartz Péter, Schmidt Nándorné szül. Pintig Hermin, Sziklay Lajos 48 as honv. huszár hadn. Piszkén, Szilva Györgyné szül. Csáky Fáni, Szlávy István, Tábor S. Sándorné szül. Stern Etel, özv. Tollée Gyuláné szül. Feíchtinger Adél, rakkensburgi Unger Frigyes Vilmos, Weisz Tiborka stb. stb. A Kaszinó közgyűlése. Az Esztergomi Kaszinó, mely immár fennállásának hatvanötödik évébe lép, évzáró közgyűlését, régi szokáshoz híven, karácsony ünnepének másodnapján tartotta meg, melyen a tagok szép számban jelentek meg. Az elnöki szék üres lévén, az ülést Büttner Róbert igazgató nyitotta meg. Sajnálattal és fájdalommal hozta hivatalosan a közgyűlés tudomására, miszerint Horváth Béla főispán a zavaros politikai viszonyok folytán az elnökségről évközben lemondott, minek következtében a választmány a kaszinó ügyeinek vezetésével őt bizta meg, ki ezen megbízatás alapján tölti be ideiglenesen az elnöki széket. Jelezte röviden elnöki megnyitójában, hogy a kaszinó pénzügyi viszonyai nem igen kedvezők, de ami nem a tisztikaron múlik, hanem a tagokon, kik a tagdijakat hanyagul fizetik be, úgy, hogy ezrekre megy a tagdij hátralék, s igy a kaszinó folytonos anyagi zavarokkal kénytelen küzdeni. Kiválólag felhívta a tagok figyelmét erre a körülményre, mert ha — úgymond — a díjhátralékok tovább is igy fognak szaporodni, az a kaszinó létét fogja veszélyeztetni. A jelentés tudomásul vétele után következett a napirend a titkári jelentés felolvasásával, mit a maga egészében a következőkben adunk : Tekintetes Közgyűlés! Az idők végtelenségének szakadatlan láncolatában ismét letűnt egy év, nemze tünknek esemén3'teljes, gondterhes, fájdalmas esztendő, — az örökkévalóságban egy pillanat, amely talán nyomot sem hagyott maga után. Tavaly ilyenkor még vidám napsugárban tündökölni látta nemzetünk a jövendőt, az idén fáradt, nehéz ólomszinű fellegek borítják a láthatárt és a honfibánat sok százezer ajakról hangoztatja : Rosz időket élünk, Rosz csillagok járnak. Isten óvja nagy csapástól Jó magyar hazánkat. •Még mindnyájunknak emlékezetében él szeretett volt elnökünknek dr. Földváry István úrnak elnöki tisztéből való bucsuzása alkalmával hozzánk intézett szavai nak következő részlete : „Bizonyos az, hogy olyankor midőn a politikai láthatáron sötét felhők tornyosulnak, az életrevaló társadalmi intézmények becsben, értékben emelkednek. Olyanok, mint a zimankós, zord időben a jő meleg szoba, a családi tűzhely, ahová ilyenkor szivesebben menekülnek az emberek." Nemcsak a politikai Játhatáron tornyosulnak azok a vihart hozó felhők, hanem fejünk felett dúl az alkotmányunkat rázó vészes fergeteg —- kinek ne esne most jól meghúzódni egy bizalmas baráti kör melegében, a hová még a dúló zivatar hangjai is csak eltompítva hatnak be! És csakugyan tapasztalhattuk, hogy az 1905-ös szomorú esztendő kaszinói társaséletünket szépen felvirágoztatta — jói esett minden aggodalmas szivnek odamenekülni, ahol csak a barátság, rokonszenv, udvarias, művelt érini kezes fogadta és a politika sem nyíltan, sem titokban nem dominált. Az igaz, hogy néha a .nyitott ajtón/bebecsapott ide is egy vészes fuvallatt, amely nem egy szép reményünk virágát korán elfonnyasztotta, de a jó házigazda bár szomorodott szívvel látta reményének pusztulását, annál nagyobb gonddal ápolta többi virágait és óvta vésztől, vihartól. A hazaszeretet, az embertárs megbecsülése, tisztelete, a felekezeti türelmesség, — amely fogalmak immár 61 éve dominálják a kaszinó szellemét, üdén kerültek ki a nagy zivatarból. Amely szép reményünket pedig a politika hideg szele elsorvasztotta, az a tavaly ilyenkor uj elnökünk Horváth Béla főispán úr személyéhez kötött remények voltak. Őt a változott politikai viszonyok rövid elnökösködése után tisztétől megválni késztették. Ennek az elnökválságnak nem mi, a kaszinó voltunk az okai, mert nálunk senkinek politikai nézete megítélés tárgyát soha nem képezte, mi óvatosan kerültük a társas körök halálát jelenteni szokott politikai állásfoglalást bármely irányban is. Az elnökválság eredményéhez képest Büttner Róbert úr, a mi szeretett igazgatónk, akinek különösen a kaszinói társasélet fellendítése körében soha kellőleg meg nem becsülhető érdemei vannak, vette kezébe a kaszinó vezetését és vezérelte az egyesületet egész a mai közgyűlésig. Az 1905. év mint már emlitém, kaszinónkban a társaséletet kiválólag fellendítette. Még talán soha nem volt a kaszinó fennállása óta, annyi kedélyes társas öszszejövetel a kaszinóban, mint a mult évben. Januárban 4, februárban 3, márciusban 4, áprilisban és decemberben 1 társasvacsorára gyűltek össze tagjaink. A mindennapi látogatottsága kaszinónknak is jóval felülmulta az előbbi éveket. — Rendezett a kaszinó 2 remekül sikerült táncestélyt az elmúlt télen, a nyár folyamán 2 kirándulást rendezett kaszinónk a Kovács-patakhoz és az idén ősszel egy ugy erkölcsi, mint anyagilag igazán sikerült szép amatőr kiállítást, amely kaszinónknak jó nevét, a legtávolabbi vidékeken is ismertté és dicsértté tette. Hálásan kell azért itt megemlékeznünk a kiállítás rendező bizottságáról és különösen a rendezőbizottságnak elnökéről Istvánffy Elemér úrról és titkáráról Einczinger Ferenc úrról, akik semmi fáradságot nem kiméivé szerezték meg a legszebb erkölcsi diadalt a jól sikerült kiállítással az Esztergomi Kaszinónak. A legkevesebb, amit hálánk némi jeléül ezen szeretett 2 tagunk számára adhatunk, ha a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét nagy fáradozásuknak. A kaszinói helyiségek kellemessé tétele körül, kaszinónk vezetősége a lehetőség határain belül mindent megtett. Az 1905. évben a veszedelmes acetylen világitásunk helyett a modern és szép villanyfényt vezettettük be helyiségeinkbe. Megoldottuk ezen kérdést úgy, hogy az átalakítás munkálatai és a nagy befektetés kaszinónk költségvetésében az eddigihez képest semmiféle ujabb megterheltetéssel nem járult. Világitásunk átalakítása körül rendkívül sok és fáradságos munka merült fel, e?en munkálatok oroszlán részét Zsiga Zsigmond tagtárs úr, mint a választmány által kiküldött bizottság agilis elnöke végezte, aki is ezen fáradozásáért a kaszinó igaz köszönetét és háláját érdemli, indítványozom is, hogy Zsiga Zsigmond úrnak a világítás átalakítása körül kifejtett nagy fáradozásaiért a kaszinó közgyűlése jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon. • . Választmányunk az év folyamán 11 ülést tartott, amelyeken a kaszinó folyó ügyei nyertek elintézést. A választmány tekintetes tagjai komolyan fogták fel a közgyűlés bizalmából reájuk adott tiszteletből folyó kötelességüket, élénk részt vettek mindannyian az egyesület vezetésében ! A tagok száma örvendetes gyarapodást jelez, az 1905. évben 35 uj tagot vettünk fel, a kilépések ezen számon jóval alul maradnak és a kilépettek legnagyobb része városunkból való elköltözés folytán vált meg egyesületünktől. Sok gondot okozott egyesületünk vezetőségének a kaszinó rendkívül komoly anyagi helyzete, — ezen komoly, szinte a válság magvát magában rejt.ő rosz financiális Viszonyoknak egyetlen oka azon körülmény, hogy a tagok a magukra vállalt tagdijfi^ zetéseket nem teljesitik. A kaszinó vezetősége évenkint egy költségvetést készít a melynek bázisát a tagdíjból befolyó jövedelem képezi. A kiadások meg vannak, azokból megtakarítani már egy fillért sem lehet, hiszen a kaszinó összes tisztviselői a takarékosság legmagasabb fokát tartják szem előtt — ellenben egyedüli jövedelmünk, a tagdíjak nem folynak be. Igen tisztelt Uraim, ha ez igy fog menni tovább, évről-évre nagyobb lesz tartozásunk és a vége mi lehet más, mint — a vég! És azután igazán elmondhatjuk, hogy: Nem, nem az ellenség, Önfia vágta sebét! A jövő régimnek szent kötelessége legyen a tagdijak befizetését a legszigorúbb eszközökkel is forcirozni, ha kell egy-két fájdalmasabb operáció útján is, — mert a mostani állapot tovább nem tűrhető I A kaszinói tagdij becsületbeli kötelezettség. Ezen kötelezettségének mindenki, aki, ezen a becsületen alapuló intézménynnk tagja akar maradni, tegyen eleget. Szomorúan kell megemlékeznem néhány szeretett tagtársunk gyászos elhunytáról: Nedeczky Pál, Nedeczky Benő, dr. Bartha Tivadar, Dankó István és Ivanics István tagtársainkat raggadta el körünkből a kérlelhetetlen halál — emlékezetüket megőrizzük — legyen örök álmuk csendes, nyugodalmas ! Tekintetes Közgyűlés! Immár három éve van szerencsém a tekintetes közgyűlésnek rendkívül megtisztelő bizalmából betölteni a kaszinó jegyzői, illetve titkán