Esztergom és Vidéke, 1906
1906-06-10 / 46.szám
Antal hittanár volt szives magára vállalni, ki már a tél folyamán is szerzett egy felejthetetlen estélyt városunknak. Esztergom közönsége óhajtva várja ezen nemes terv kivitelét! — A városok kiküldöttjeinek értekezlete. Két év előtt mozgalom indult meg a városok anyagi bajainak orvoslása, új városi törvény, a tisztviselők szolgálati pragmatikája és fizetésrendezése érdekékében. F. hó 5-én, kedden 15 város kiküldöttje érkezett a fővárosba a tervezetek letárgyalása és a kormányhoz benyújtandó memorandum elkészítésére. Ezen értekezleten városunkat képviselték : Földváry István dr. városi főügyész és Osváth Andor tanácsjegyző, kik közül az utóbbit az értekezlet tagjai felkérték a jegyzőkönyv vezetésére. — Az értekezleten kidolgozták a városok egyesületének alapszabályait, a tisztviselők szolgálati pragmatikáját, azoknak nyugdíjügyét stb. — A városok kiküldött képviselői ez alkalommal tisztelegtek Andrássy Gyula gróí belügyminiszternél is, kit arra kértek, hogy a rendezettanácsú városok érdekében benyújtandó kérvényt vegye- pártfogásába. A belügyminiszter válaszában a legnagyobb jóindulatáról biztosította a küldöttséget. . Ezután a küldöttség tisztelgett Némeihy Karoly belügyminiszteri osztálytanácsosnál is, kinek eddig tanúsított jóindulatát köszönték meg. —• Ezen mozgalomtól sokat várhat idővel gondoktól-bajoktól rogyásig megrakott városunk is. Különösen kedvesen érint bennünket azon körülmény, hogy a Városok Szövetségének küldöttsége megbízta Osváth Andor esztergomi tanácsjegyzőt egy a városok financiális érdekeit képviselő lap szerkesztésével, melynek cime „Városok Lapja" lesz. — Vizsgálatok. Az iskolaszék keddi ülésén a következőkép állapította meg a vizsgálatok sorrendjét: A reáliskolában .Június 15. magánvizsgálat. 16. d. e. I. II. III. IV. Vallástan (róm. kath.) 18. d. e. I. Magyar — Német, d. u. II. Földrajz — Természetrajz. 19. d. e. III. Természettan i — Számtan — Mértan, d. u. IV. Történet — Természettan. 20. d. e. I. Földrajz — Természetrajz; d. u. II. Számtan — Mértan. 21. d. e. III. Történet — Földrajz ; d. u. Magyar — Német — Francia. 22. d. e. I. számtan — Mértan, d. u. II. Magyar — Német. 23. d. e. III. Magyar mintha a jövőbe látott volna, zokogva kiáltotta. •— Gyermekem! A gazság ideje betelt. Közel az Isten büntetése. Zoltán remegve hallgatta. Bárdos átölelte s fuldokló zokogással kiáltotta : Jöjj, gyermekem! Ilus vár bennünket. •— Menjünk először öcsém s : rjához. Tudod, hogy mindig oda szoktam menni először, ha haza érkezem. Zoltán nem ellenkezett. Pedig ugy vágyott már megvigasztalni azt a kedves teremtést, a ki ő miatta, de az ő hibáján kivül sorvad, szenved. Az öreg áhítattal borult le öccse sirja mellé. Zoltán is letérdelt. Észre sem vette, hogy egy másik sirhalom is domborul a szabadsághős sirja mellett. Mikor feláltak, könyezve ölelte meg az aggastyánt, ki mozdulatlanul állt. Olyan volt, mint a kőszobor, melynek szive, vonagló szive van. — Atyám, menjünk Húshoz! Az föleszmélt. Arca görcsösen vonaglott. — Ott vagyunk, gyermekem ! Itt van Ilus. — Hol ? kérdezte Zoltán szívszorongva Bárdos nem tudott szólni. Kinyitotta csontos kezét s görcsös zokogással mutatott — a frissen hányt sírhalomra. Biró F. Zsigmond. — Német — Francia; d. u. IV. Számtan — Mértan —- Szabadkézi rajz. 25. d. e. I. II. III. IV. Testgyakorlás — Ének. 29. d. e. Te Deum (reggel 8 órakor.) A kereskedelmi tanonciskolában pedig a következő napokon tartatnak az osztályvizsgálatok: Június 13-án 2—3 II. Számtan, 3— 4 II. Olvasás, reáloktatás, III. Számtan, 4— 5 I. Olvasás, reáloktatás, 5—6 Földrajz. 15. 2—3 II. Könyvviteltan, III. Könyvviteltan, 3 — 4 II. Földrajz, III. Váltóisme, 4—5 I. Számtan, 4—6 Könyvvitel tan. 17. 3—4 Róm. kath. vallástan. A vizsgálatok nyilvánosak. A vallástani vizsgálatok után kiosztatnak az iskolai bizonyítványok s az esetleges jutalmak. — Tanitógyűlés. Az esztergom-járási r. kath. tanitó-egyesület f, hó 7-én a városháza nagytermében tartotta tavaszi közgyűlését, melyen úgy a tagok, mint a vendégek nagy számmal vettek részt. Jelenvoltak a város polgármesterén kivül az érseki óvónőképző intézet növendékei is, kik nagy érdeklődéssel kisérték a gyűlés menetét. Bertalan Vince elnök megnyitójában modern szociológiai irányeszméket tűz a tanítóság elé a. jövő munkaprogrammjául s magvas, tartalmas beköszöntőjében nagy szeretettel vallja magát a népnevelés munkásának. Perger Lajos tanf. esperes, mint az egyházi főhatóság képviselője, első izben volt jelen a gyűlésen s bemutatkozó beszédében meggyőző érveléssel bizonyította, hogy a népnevelőnek munkája csak valláserkölcsös alapon hozhat áldásos eredményt, bő sikert. Szvoboda Román egyesületi jegyző évi jelentésében az egyesület múlt évi ügyviteléről referált. Láttuk a jelentésből, hogy a testület munkaköre teljesen felöleli azokat a társadalmi eszméket, melyek hivatva vannak a népet boldoggá, elégedetté, hazafiassá munkaszéretővé, vallásossá és becsületessé, — az országot pedig erőssé, virágzóvá, hatalmassá tenni. Miklósy József esztergomi tanitó felolvasást tartott „A nemzeti öntudat és fajszeretet fejlesztése és ápolásá"-ról, melyben egészen új, érdekes és megkapóan magasztos, célszerű terveket ajánl a tanítóknak a címben foglalt cél elérésére. A különben gyönyörű nyelvezettel irt mű szerzőjét az egyesület tagjai hosszantartó éljenzéssel és tapsviharral üdvözölték s felkérték, hogy a tanitók országos kongresszusára e tárgyban javaslatot készítsen s hogy irja össze az elemi iskolákban használható magyar szellemű s hazafias irányú gyermekdalokat, hogy az egyesület annak az egész országra engedélyezendő tankönyv gyanánt való approbálását kérhesse. A csanádmegyei tanitó-egyesületnek „a magyar ipar védelmé"-ről szóló átiratát Vitái István vál. jegyző referálta, ki bő kommentárral világította meg azt, hogy mennyire kötelessége minden magyarnak támogatni a hazai ipart, s hogy mily szép missiót teljesíthet e téren is a tanitó. A kisiparos boldogulásához szükségesnek tartja az* ipari pályára készülő ifjak nagyfokú szellemi képzését. E tárgyból eredő hosszabb eszmecsere után az egyesület elfogadta Fehér Gyula dr. azon indítványát, hogy kerestessenek meg az iparkamarák, miszerint hassanak oda, hogy az 1884. évi ipartörvény, mely az iparostanulótól a betöltött 12 életéven kivül legalább is az elemi iskola hat osztályának elvégzését irja elő, a gyakorlatban feltétlenül keresztül vitessék, hogy igy ne gyarapodjék még az ipari pályán is a proletárok száma. A felsőpatai tanitókörnek a tanitók fizetésrendezése tárgyában küldött átiratát az egyesület tudomásul vette s kiküldött egy négytagú bizottságot, mely Kmetty Károly dr. országgyűlési képviselőt fel fogja kérni, hogy annak idején támogassa a tanítóknak e tárgyban benyújtandó kérvényét az országgyűlésen, egyúttal hasson oda, hogy I a tanitók vasúti kedvezményének megadásában fenálló sérelmes megkülönböztetés eltöröltessék s hogy a törvényhozása felekezeti tanítókat is részesítse az állami tanítóknak nyújtott utazási kedvezményekben. A tanitók országos III. kongresszusára az egyesület képviseletében Bertalan Vince elnök s Miklósy József; az országos kath. tanítói segélyalap tagjául szintén Bertalan Vince küldetett ki. Elhatározta még az egyesület, hogy a hátralékos tagsági dijakat birói uton behajtja, hogy a párkányi s bajóthi körökkel leendő egyesülés tárgyában közös választmányi gyűlést hiv össze, hogy belép a Magyar Nyelvtudományi Társulat pártoló tagjai közé, hogy a zalamegyei tanitó-egyesületnek a tanitók drágasági pótlékának ideiglenes megadása tárgyában küldött átiratát helyesli s ez irányban szintén lépéseket tesz, hogy a tanítókra vonatkozó rendtartásban a tanitók fegyelmi ügyeit tárgyaló, különösen sérelmes passzusnak megváltoztatását szorgalmazni fogja, hogy a könyvtárban levő művekről katalógust nyomat, hogy az Esztergomban létesítendő kath. tanítói árvaház alaptőkéjéhez 200 koronával járul, s hogy Szvoboda Román tanítónak az árvaház eszméjét propagáló alkalmi színművét az egyesület költségén kinyomatja, s az árvaház tőkéjének szaporítása céljából árusítani fogja. — Pályázat Ösztöndíjra. Az alispán pályázatot hirdet egy, a Sissay Dávid-íé\e alpitványból évi 252 koronás ösztöndíjra, mely összeget. folyó évi szeptember hó 1-én egy vármegyebeli fiemes származású helybeli főgimnáziumi tanuló nyeri el. Ha az elnyer© állandóan szorgalmas és jó viseletű, az ösztöndijat mind a nyolc osztályon keresztül élvezheti. Pályázati határidő aug. 30. • — Felhívás- A főispán felhívta az alispánt, polgármestert, a két járás főszolgabíróját, valamint az összes községek elöljáróit, hogy Vé?iiss Gyula, Esztergomvármegye egész területére kirendelt magy. kir. gazdasági szaktanárt, kinek feladatait képezi a közönség között a gazdasági ismereteket terjeszteni, a mezőgazdaság érdekeit előmozdító működésében támogassák. — Engedély a vasútépítési előmunkálatokra. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a budapesti-esztergomi-füzitői helyiérdekű vasút részvénytársaság vonalának Lábatlan állomásából kiágazólag, Hereg vagy Tardos és Tolna községek határainak érintésével, Tarján községig vezetendő rendes vagy keskeny nyomtávú, gőz-, illetve motoros-üzemű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Öntözzék az utcákat Párkányban is! Inituáljuk a párkányi képviselőtestületnek : szüntesse meg azt a poros állapotot már egyszer. Ha végig mén az ember bármelyik párkányi utcán akár gyalogosan akár kocsival: alig bírja magát a veszet kánikulában átküzdeni a szaharai porfelhőkön. De meg a lakosok kora regggeltől késő estig maguk sem tudják lakásuk ablakát kinyitni szellőztetés céljából, mert az apró porszemek még a legcsendesebb időben is betáncolnak a ragyogó napsugáron a szobába. Hát még ha egy kicsit dühösebb a zephir! Nem menne tönkre a ' gazdag szomszéd, ha háztartását olyképen rendezné be, hogy egy. vizes kocsi naponkint végigszitálná a poros utcákat. — A Duna apad. Már-már rémület fogta el a Duna menti lakosokat, hogy a folyam áradásával nagyobb kárt fog okozni, mert 8-áig, medrének utolsó araszát mosta. Szerencsére itt megállapodott sőt 8-án este lassú apadásnak indult. Megyénkben nagyobb kárt nem tett, mint elöntötte a párkányi rétet. — Engedély. A m. kir. belügyminisztérium a vármegye alispánjához intézett leiratában, a képviselőtestület kérelmében felhozott indokok és a helyi viszonyok figyelembevételével megengedte, hogy állategészségügyi ellenőrzés mellett a hetivásárok alkalmával, a sertéseket a Csillagutcában, a borjukat a Káptalan-utcában árusíthassák. — Adományok a kath. tanitó árvaházra. Legújabban a következők adakoztak : Dr. Várossy Gyula kalocsai érsek . . 2000 kor. Bende Imre nyitrai püspök 200 „ Dr. Csernoch János praelátus kanonok Esztergom . . . 200 „ Bajóth vidéki Róm. Kath. Tanitóegylet ...... 100 „ Köpe Viktor gyűjtése Bpest 28 „ — Betörés. Nyergesújfalun Szolári János vendéglősnél eddig ismeretlen tettesek f. hó 7-én a reggeli órákban betörtek és sok ruhaneműt vittek el. — Kisajátítási per. F. hó 7-én dr. Perényi Kálmán alispán vezetése mellett egy bizottság ment Annavölgyre, hogy megkísérelje az egyezséget az EsztergomSzászvári-Kőszénbánya-Részvény társaság sodrony kötélpályájának kisajátítására kérvényezett terület tulajdonosai és a társulat között. A terület tulajdonosa nyolc gazda és az úrbéresek. Megegyezés nem történt, s így a részvénytársaság per útján véli elérhetőnek a földek közepéből a szükséges 10 m. széles területet megajánlott árért. — Veszet eb garázdálkodása. F. hó 7-én Nyerges-Újfalun egy Táthról jövő veszett eb hat gyermeket veszélyesen megmart. E gyermekek között volt Deuts körorvos kisleánya is. A szerencsétleneket a Pasteur intézetbe vitték gyógykezelés végett. — A Koditek féle ebedi bírtok eladása. A Koditek-féle ebedi birtokhoz tartozó ház, gazdasági épületek, földek, szántók, rétek stb. f. hó 12-én kedden reggeli 9 órakor fognak a helybeli királyi járásbíróságnál nyilvános árverésen eladatni. Az érdeklődők közelebbi tájékozást lapunk mai számában megjelent árverési hirdetményből szerezhetnek. — TŐZ. Karkec Lajos, pilismaróti plébános szalmája pünkösdhétfőn kigyulladt s elégett. A tűz oka gyújtogatás; a kár körülbelül 200 korona. IRODALOM. f Uj tankönyv. Siposs Antal Félix, a helybeli tanítóképző s az érseki nőnevelő hittanárja kibocsájtott irod almijelentése szerint tankönyvirodalmunknak egy nagyon régi hiányát pótolja sajtó alatt lévő könyvével, melynek cime : Kath. Hitoktatástan, E mű a Püspöki kar által 1904. évben kibocsájtott tanterv szerint készült. Három főrészre oszlik : a hitoktatás történetén alapul s az elméleti és gyakorlati részekben felöleli a hitoktatás eddig vitás és megoldott valamennyi kérdését. Igen emeli ezen jeles munkának értékét azon körülmény, hogy igen sok uj gondolatot tartalmaz, sőt az osztatlan népiskolákban való hittantanitásnak egészen új s megkapóan célszerű methodikájával ismertet meg bennünket. Ugyanis a műben közöl 25 drb. rajzlapot a szerző, „könnyebbről a nehezebbre" paedagógiai elv szerint összeállítva, mely egyrészt, a hittanban előforduló fogalmak szemléltetésére, másrészt arra valók, hogy a csendesen. foglakozók addig ezeket rajzolgatják, mig a kathakéta közvetlenül más osztályt tanit. — De legyen ennyi elég előre a műről, mely úgyis meghódítja magának az ország valamennyi szemenáriumát és tanítóképzőjét ; majd megjelenése után bővebb kritikára méltatjuk ! — Végül felhívásában arra kéri a szerző kollégáit, továbbá mindazokat, kiknek a Kath. Hittanoktatástanra szükségük van, hogy erről minél előbb értesítsék őt, hogy\ tudja: hány példányban adja ki.
