Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-08 / 28.szám

kesztőjéhez intézve, melyben a többek között ezt mondja: . . . „Az igazság kedvéért ez alkalommal még konstatálni kivánom, hogy emiitett válaszomat — illetékes helyen — becses lapjában kívántam közöltetni, de mivel — bár a legnagyobb kézséggel — csakis az helyeztetett kilátásba, hogy a válasz, terjedelménél fogva és egyébb technikai akadályok miatt csak 3 részletben lenne közölhető, ezen szándékomtól — már a válasz természetére vonatkozó szempontoktól eltekintve — az egyöntetűség, folytonosság és az ezzel kapcsolatos hatás megőrzése végett is — el kellett állanom. Az „Esztergom és Vidéke

11 szerkesztője pedig — nagyon előzékenyen — kijelentvén „hogy elvből nem közli, előfizető köztisztviselők aláirt védelmét sem, a szerkesztői részben

11 s egyébként sincs hely a lapjában; — a másnap megjelenő „Szabadság" szerkesztőjének szívességét vettem igénybe, ki pénteken este fél 8 órakor vette a terjedelmes választ munkába s az másnap reggel meg is jelent, miért is egy névtelenül megvádolt és a nyilvánosság előtt tovább is névtelenül meghurcolni szándékolt köztisztviselő védelméről lévén szó, e helyen is kötelességemnek tartom ezért nevezett lap szerkesztőtőjének őszinte köszönetet mondani." A főorvos úrnak reám, mint az „Esztergom és Vidéke" szerkesztőjére vonatkozó sorait, mivel azok kissé hézagosak, meg fogja engedni a főorvos úr, ha „az igazság kedvéért" a következőképen egészítem kí. Dr. Seyler Emil megyei főorvos engem, mint e lapok szerkesztőjét március 29-én délben felkeresett s előadta, hogy ellene, az „Esztergomi Lapok"-ban névtelenül valaki támadást intézett, amire válaszolni akar, s arra kért, hogy válaszát a lapba vegyem fel. Mielőtt kérésére válszolhattam volna, elmondotta, hogy a „Szabadság" szívesen felvenné azt, azonban oda nem adja. Erre előadtam, hogy lapunk elve az, hogy ha mi támadunk valakit, tárgyilagos védelmet ingyen felvesszünk, azonban máslap támadására védelmet, mi csak a nyílttérben vesszük fel, mire Seyler kijelentette, hogy a nyilttérben az ő védelme végakaratát, különben a trónviszály üszke borítja lángba a palotát, a fővárost és az egész országot. A betegség oly hirtelen jött és olyan rohamosan ejtette hatalmába a gyermek gyenge szervezetét, hogy mikor erre gondoltak, már késő volt. — Felség! . . . szólt újra, harmadszor is rekedten és remegő hangon az érsek. — Georges! rikácsolt a beteg. A kertész már akkora itt volt. Egész testében reszketett, mélyen meggörbült és a tenyerét az arcára tapasztotta. A haldokló felismerte. — Georges ! súgta felé. A remegő ember odakúszott az ágy elé. A koronás gyermek lihegve, el-elfulladó hangon tördelte: — Georges ... a hóembernek ... a hóembernek a szájába ... a szájába, pipát . . . pipát . . . * Többet nem szólt. Visszaroskadt. Hosszan felsóhajtott és nem mozdult többé .. Udvari inasok rémült képpel rohantak végig a palota-kerten. Meghalt a király! A palota ormaira felröppent a gyászlobogó, mint egy nagy fekete madár. A lélekharang kongott az éjszakában. A tömeg csendesen oszlott szét. Sokan sírtak, asszonyok, de férfiak is. A hó hullott egyenletesen. Szölló'sy Zsigmond. nem jöhet. Azt gondolva, hogy a főorvos úr védekező soraiért fizetni nem akar talán, kijelentettem neki, hogy a soronkénti 40 fillér díjazástól eltekintünk, s az egész közleményért egy-két koronát kérünk csak, elvünk fenntartása végett, mire ő kijelentve, hogy a fizetés mellékes, ragaszkodott ahhoz, hogy védekezése a nyilttérben nem jöhet. Hogy módot keressek arra, hogy sorait felvegyem, arra kértem, vigye a védekezést Gerenday József úrhoz, az E. L. szerkesztőjéhez, s ha az megtagadja a közlést, akkor a „Közönség köréből" cimű rovatban fogom hozni, — hol érte fizetni nem kell — azon szerkesztői megjegyzéssel, hogy amennyiben az E. Lapok a védekezésnek tért nem engedett, vettük fel a sorokat. Seyler úr erre kijelentette, hogy ő az E. Lapokhoz nem viszi a cikket, azzal majd másképen fog elbánni, de nem viszi azért sem, mert az úgysem közölné azt. Mire azt mondottam: hogy vigye csak oda, kísérelje meg, mert amint én Gerenday József urat ismerem, ő fogja közölni a védekezést, mi annál is inkább a főorvos érdekében álló lesz, mert a támadás is ott történt. De figyelmeztettem a főorvos urat, hogy amennyiben másnap (március 30.) kora reggel Pilismaróira megyek, s amennyiben a nyomdával kötött szerződés értelmében a kéziratok, a terjedelmesebb közlemények beadása időhöz van kötve, a kéziratot nekem csütörtök estig adja át, mert különben el nem fogadhatom, de arra is figyelmeztettem, hogy ha igen terjedelmes lenne, úgy egyszerre nem is közölhetem, mire azt válaszolta, hogy annak pedig egyszerre kell jönni. Erre aztán kijelentettem, hogy egyszerre csak úgy jöhetne, ha mellékletet adunk, amiért már fizetni kell. Azt is emiitette a főorvos úr, hogy 30-án kora reggelre elküldi nekem a kéziratot, hogy az úton olvassam át. Azzal távozott tőlem, hogy beküldi előbb az „E. L."-nak. Figyelmeztettem azonban, hogy siessen a kéziratot az E. Lapoknak elküldeni, mivel ha későn adja be, nem fogja hozhatni, de még arra is figyelmeztettem, hogy egyszerre egy lap sem fogja hozhatni terjedelménél fogva. Sem március 29-én este, sem 30-án a kéziratot meg nem kaptam, hanem midőn 30-án délben a főorvos úrral találkoztam, azt mondotta, hogy most van az E. Lapoknál a cikk, várja a választ, hogy az közli-e, s ezzel elváltunk. Hogy én mindenféleképen akartam módot nyújtani a lap álláspontjának fentartása mellett a közlésre, az előadottak igazolják. Meglepetve láttam, hogy április elsején mégis a Szabadságban jelent meg a főorvos úr hat hasábos védekezése és pedig nem a lapban, hanem mellékleten, viszont nem voltam meglepve, midőn az E. Lapok csütörtöki számában megjelent leveléből a főorvosnak azt olvastam, hogy az Esztergomi Lapok a legnagyobb készséggel vállalkozott a főorvos védelmének közlésére, és pedig miként megjósoltam, terjedelménél fogva csak több részletben. Sajátszerű, hogy mig az E. Lapoknak, mely többszőrre akarta hozni, a Szabadságnak, mely a főorvos úr szavai szerint dijazás mellett hozta a védekezést — amely mindkét lapnak pedig saját nyomdája van, a mellyel rendelkeznek — őszinte köszönetet mond a főorvos úr, addig reám vonatkozólag, ki a lap elvének fentartása és a nyomdai szerződés kötelékei dacára kerestem az alkalmat arra, hogy kérésének eleget tegyek, fennen hangoztatott igazság érzete dacára, teljesen elferditva úgy adta elő a dolgot, mintha én visszautasító merev álláspontot foglaltam volna el. A főorvos úr csipkedő sorraira végszavam ezúttal az, hogy mint szerkesztőnek, mit lehet, mint szabad s mit kell tenni, azzal tisztában vagyok, tőle e részben útbaigazítást el nem fogadok, s ha a jövőben akár e lappal akár az én személyemmel foglalkozni fog, úgy kövesse azt az igazságot, amelyet soraiban hangoztat. Dr. Prokopp Gyula az „Esztergom és Vidéke" szerkesztője. filREK. — Frigyes főherceg a tanítóknak, ő Fensége Frigyes főherceg 200 koronát adományozott az országos kath. tani tói árvaházra. — Zsakovecz Nándor mai hangversenye napok óta foglalkoztatja a magasabb zenei élvezetekért rajongókat. Ezúttal is és ismételve felhívjuk közönségünk figyelmét a mai, művészi nivón álló hangversenyre, de egyben jóindulatát a tehetséges művész iránt, hogy ne vonja meg tőle nemes és ambitiozus törekvéseiben való támogatását, kit az augurok jóslata szerint egykor még büszkén fog fiának nevezni városunk. — üj albiró. Dr. Alföldy Dezső albiró lelyébe dr. Forgács Béla aljárásbiró neveztetett ki, Algyógyról való áthelyezéssel. — üj jogtudor. Brenner Antal szigorló jogászt tegnap avatták fel Kolozsvárott a jogtudományok tudorává. — Névmagyarosítás. Megemlékeztünk már arról, hogy a főgimnáziumi ifjúság körében Hollósy Rupert igazgató buzdítására megindult a névmagyarosítás. Ujabban ismét ketten magyarosítják nevüket, Gasparecz Pál Gáspárra és Malkovics Ferenc Magyarra. — A villamos összekötő vasút ügye tegnap délután ismételve foglalkoztatta a pénzügyi bizottságot, mely beható tanácskozás tárgyává tette mindazon kérdéseket, melyek még eléggé tisztázva nem voltak. Az ülés lefolyásáról legközelebb számolunk be. — Kollár Mihály, f Egy derék, mindenki által tisztelt és becsült, érdemes férfiút döntött sírjába a halál. Dacára, hogy a hatvanas évek súlya nehezedett vállaira, egy-két évvel ezelőtt magyar nadrágban és csizmában járt kelt kacér léptekkei, mit az utóbbi években cserélt fel a pantallóval. Életrendjében a pendanteriáig volt pontos s bizonyára ez volt annak oka, hogy magas életkora dacára, testi és szellemi erejének oly rugékonyságával rendelkezett. Részt vett a szabadságharcban, mely alatt mint honvédtizedes szolgált a 8-ik zászlóaljnál s küzdött a rácok elleni Szenttamási ütközetben. Fűszerkereskedését 1872-ben adta át rokonának s azóta nyugalmasabb életnek adta át magát. Jótékonyságáról közismert volt, ki minden szépért jóért lelkesült és áldozatot hozott. Mint fiatal kereskedő 100 frtot adományozott az akadémiának, a Kolos kórházra 1000 koronát adott, s alapító tagja volt az Emkének. Nem volt egyesület, melyet tagsági dijával ne pártolt volna. Mint családfő jóságos, békeszerető volt. A mult hetek zord, szeles időjárásában hűtötte meg magát s tüdőlobot kapott, mely pénteken este fél 10 órakor végzett vele. Temetése ma d. u. 5 órakor lesz a temető ravatalozó kápolnájából. — Adományok az Árvaházra, A legutóbbi kimutatás óta a következő nemesszivű adományok küldettek az országos kath. tanítói árvaházra. Báró Forster Gyula Budapest . 30 kor. Bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbánya 10 „ Szombathely városa .... 10 „ Kispest városa 10 „ Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár Budapest 10 „ Bednar Pál lelkész Felső-Vásárd 10 „ R. kath. iskolaszék Sárkeresztúr 10 „ Magy. kir. Erdőigazgatóság Lúgos 7 „ Ketterer Mihály lelkész gyűjtése Bács-Borsod 7 „ Jeszenovis Felix lelkész gyűjtése Bátya 7'20 f. Tomecsek Mihály lelkész gyűjtése Dojcs 7 k

orGaray Antal igazgató gyűjtése Budapest 5 Nagybányai Részvény-takarékp. 5 Stelczer András lel. Küllőd . . 4*80 f. Csimó Lajos tanitó Lancsár . 3 Leicht György kántortanító Komárom-Tarján 2 Simkó Mihály lelkész gyűjtése Gombos .... ? Stefán József tanitó Felsővásárd 1 — A kórházbizottság pénteken délután ülést tartott, melyen elsőben is jóváhagyta a bizottság Schalkház Ferenc mészárossal ez évre kötött hússzállitási szerződést, majd többrendbeli jelentését a kórházigazgató főorvosnak vette tudomásul, a többek között a felsőbb hatóságilag megnyirbált idei költségvetés betartásának képtelenségére vonatkozólag. Meggyőződött a bizottság, hogy a korházi költségvetésnek felsőbb helyen történt indokolatlan és ötletszerű redukálása a kórházat a csőd szélére juttatja, amiért kimondotta a bizottság, hogy ezen tarthatatlan állapot megszüntetésére módot fog keresni. — Szépül a Lőrinc-utca. Az építészeti bizottság kedden d. u. 3. órakor ülést tart. Tárgya a lőrinc-utcai Kilián, most Lővinger-féle ház felépítésének engedélyezési ügye. — A gazdasági bizottság f. hó 10-én d. u. 4 órakor a hegy és mezőőrök létszámának apasztása, továbbá a katonai lőgyakorló nagyobb kihasználása ügyében ülést tart. — Központi választmányi ülés a megyénél. A megye központi választmánya április 14-én d. e. 10 órakor a megyeháza nagytermében az országgyűlési képviselőt választók jövő évi ideiglenes névjegyzékeinek összeállítása és a további intézkedések megtétele céljából ülésezik. — A magyarországi munkások rokkant és nyugdijegyletének esztergomi fiókja ma délután 3 órakor tartja a kath. legényegyletben lév® helyiségében évi közgyűlését. A közgyűlésen nem tagok is részvehetnek. Tájékozás céljából itt megemlítjük, hogy e valóban humánus egyletnek tagja lehet minden munkás, önnálló iparos, kereskedő, tisztviselő, vagy bármely más rendes foglalkozással biró férfi és nő, korkülönbség nélkül és orvosi vizsgálat mellőzésével. Inasok is felvétetnek. A tagok az I. osztályban 20, a Il.-ikban 24, a IIHkban 30 fillér heti illetéket fizetnek. Az .illetékek pontos fizetése fejében már tiz évi tagság után a tag keresetforrásul szolgáló foglalkozásában bekövetkezhető rokkantsága esetén 8 kor. 40 fill., 9 kor. 80 fill., illetve 11. 90 fill, rokkant-segélyt kap hetenkint, mig él. A heti segély évről-évre nagyobb lesz a szerint, amint a tag később válik munkaképtelenné. Negyven évi tagság után életfogytiglan élvezi a tag a 12, 14, illetve 17 korona nyugdijat, tekintet nélkül munkaképességére. A segélyre jogosult (10 éves) tag halála esetén a hátrahagyott árvák neveltetési járulékot kapnak, még pedig a fiuk 13, a leányok 14 éves korukig: az özvegyek pedig végkielégítésben részesülnek. Amint a kimutatásból látható, eddig már 70 rokkant és elagott munkásnak ad alapszabályszerű heti segítséget, amely összeg szerény igények mellett elegendő arra, hogy az illetőknek tisztességes megélhetést nyújtson s ne keljen nekik nélkülözést, nyomort szenvedniök. Az egyesület munkaképtelen tagjainak segélyezésére 1903. márciustól 55,062 kor. 57 fillért fizetett ki. Ezenkívül 21 árvát részesít az egyesület rendes támogatásban. Az egyesület az egész országban el van terjedve. Tagjainak száma a 32,000-et, teljesen biztos alapokon elhelyezett vagyona pedig az 1.870,000 koronát jóval felülhaladta s mind a száma, mind a vagyon tovább emelkedik. Beiratási dij személyenkint 1 korona 20 fillér. Be lehet iratkozni a központnál, vagy 117 vidéki fiókpénztár bármelyikénél, Esztergomban pedig a kath. legényegylet helyiségében minden vasárnap délelőtt 10—H-ig, amikor a fizetések is eszközöltetnek. Az esztergomi 14. számú fiók elnöke Magyary László kályhagyáros ; pénztárnokai: Kleppek Alajos és Kitzinger Jószef; titkára Neményi Károly.