Esztergom és Vidéke, 1905
1905-02-02 / 10.szám
levegő reá irányult tartós behatása azt életre nem kelti, a midőn az ébrény csírázni kezd. Az ébrényt sokszor a csir vagy csirával azonosítják, de nem helyesen, mert a csir vagy csira már életre ingerelt ébrény, az ébrény fejlődésének második stádiumát jelzi, midőn az már physikailag és vegyileg is megváltozott, mint alább látni fogjuk. A csírázni indult ébrény, középen kissé befűződik s képezi a csiranyakat, a csiranyak fölötti rész, a csiraszikk, a csiranyak alatti rész a csiragyökérke, s mig a szikk a világosság felé igyekszik, a gyökérke a földbe ereszkedik le. Foglalkozzunk, hisz talán nem lesz érdektelen, az ébrény életével. Mint fentebb már érinteni szerencsém volt, az ébrényt nedvesség, meleg és levegő kelti tevékeny életre, mert hisz e tényezők behatása nélkül szunnyadó élet volt, ezen szunnyadásba őt az anyanövény ringatta midőn megérése idejében a tenyészviztől megfosztva, élettevékenységének (vegetatió) főtényezőjét tőle megvonta. Vegyük sorra az ébrényi élet eme 3 tényezőjét. A nedvesség. Ha a mag elegendő nedvességhez jut — a másik 2 tényező jelenlétét feltételezve •— az ébrény megduzzad, s a csirzási folyamat kezdetét veszi. Ha ezen nedvességtől a mag s általa az ébrény hirtelen megfosztatik, pl. szárítás által, az ébrény újból szunnyadni tér, de ezen körülmény reá végzetszerű lehet, s a tetszhalottból — ha különösen a csirázási tényezők behatásának már hosszabb ideig volt alá vetve — halott lesz. A magvak legtöbbször már külsőleg is elárulják a csirázási állapotukat, pl. a buza szine fakó lesz, az árpa és zabé sárgásbarna. Fontos ezen körülmény a vetőmag kiválasztásánál, mert a rendes szin az egészséges ébrényt jelzi és ellenkezőleg. Azért nem szeretik a sörgyárosok a sárgaszínű árpát, mert attól tartanak, hogy maláta készítésnél vagy nem csirzik, vagy nehezen és egyenetlenül. De lisztre sem jó a fakó; mosott szinű, vagy sárga gabona, mert ha már abban a csirázási folyamat megindult volt, a magban lévő értékes anyagokból : fehémye és keményítő, kevésbbé értékes vegyületek képződnek. Igy pl. a fehérnye nemű siker anyagok, melyeknek a rétestészta nyujthatóságát köszöni, a süteménytészta szivacsszerű megnövekedését, pehelyszerű könynyűségét, diastásé, egy új vegyületté alakulnak át. Ezen diastásé behatása alatt változik a mag lisztjében lévő keményítő cukorrá, azaz oly anyaggá, mely a sejthártyákon átszivárogni, a tenyészvizzel tova mozogni képes, s ekként az új növényke táplálására alkalmas lesz. Az ilyen magvak lisztjéből a sütemény szétfolyó, nyomott, puha és édeskés. Maga a liszt zsíros tapintatú, könnyen kesernyés lesz, tésztává készítve, a szakácsnét megcsalja, u. is kevés vizet bír el, a tészta puha lesz. Második csirázási tényező a meleg. A meleg a hőnek érzékeink által észlelt magasabb foka, a hő pedig nem egyéb, mint gyors rezgés, tehát az ébrényt eme gyors rezgés serkenti életre s tartja élettevékenységben. A csirázási meleg 3 forrásból eredhet: merítheti azt a csirzó ébrény a körlégből s ez a főforrás, de támogatja ezen hőt, mint alább b5vebben szólok róla, a lélegzésnél támadt u-nevezett oxydált hő, és végre, bár csekély mérvben, a tenyészviz felvétel által megduzzadt sejtszövetek egymásra ható physikai nyomása. Egyes mag-ébrények a hő külömböző fokát igénylik a csírázáshoz; vannak melyek bár hosszabb ideig az olvadó hóban 0°-nál is csirzanak, mégis a csirzás intensivitása, a hő bizonyos fokáig emelkedik, mig ha a hő foka ezentúl emelkedik, lankaszt, és végre az mérgezőleg, ölőleg hat. A gabonaneműek magvainál a csir 1-3 C°-nál megindul igen lassan és 18—24 C°-nál a legerélyesebb és leggyorsabb, mig 36—38 C°-nál az már megszűnik ; kivételt a tengeri ébrény tesz, mely 40 C°-on tul is még csirzik, bár ritkán és kevés százalékban. Harmadik csirázási tényező a levegő. A körlég élenye (oxygénje) nélkül, szerves élet nem képzelhető. A növények éppen úgy, mint a többi szerves testek (állatok) életműködése (vegetatió) légzésben nyilvánul. A felbőr szájadéknyilásaín át levegőt vesznek fel, abból az élenyt (oxygént) kiválasztják és szénsavat és vízgőzt lehelnek ki. Ezzel megindul az élet, a lassú égés az oxydatio, mely az enyészet, a halálig, sőt ezen tul is, a teljes megsemmisülésig, elporladásig tart. Jancsó Kálmán. HÍREK. Farsangi naptár. Február 4-én Az esztergomi iparosifjak önképző egyesületének szinielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 5-én. A kereskedő ifjak önképző egyesületének műsorra! egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 11-én A helyőrség tisztikarának simphonia hangversenye a Fürdőben. „ 12-én. A kath. legényegyesület színielőadás* sal egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 14-én. A Kaszinó táncestélye saját helyiségében. v 15-én Szlavianszky orosz daltársulatának hangversenye a Fürdő vendéglőben. „ 18-án. Az esztergomi iparosok dalkörének zártkörű dalestélye a Háromszerecsenben. „ 25-én. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben. Március 7-én. A Kaszinó orfeum estélye saját helyiségében. — Ipoly napja. Fehér Ipoly dr. pannonhalmi főapát hétfőn ülte meg névnapját, mely alkalomból az ország minden részéből keresték fel meleghangú üdvözlésekkel. A rend esztergomi székháza hétfőn ebédet adott ezen alkalomból, melyre közéletünk vezető férfiai voltak hivatalosak. — Kanonoki kinevezés. Neymon Károly nógrádpataki plébánost ő felsége esztergomi címzetes kanonokká nevezte ki. Midőn e jól megérdemelt kitüntetéshez mi is őszintén gratulálunk, tesszük ezt azért is, mivel Neymon a 70 es években, mint a szeminárium egyik elöljárója, városunk köztiszteletű lakói közé.tartozott. — Személyi hir. Frey Ferenc több heti tartózkodásra a fővárosba utazott. — Gyengélkedő főjegyző. Rotknagei Ferenc városi főjegyző meghűlés következtében szobáját kénytelen őrizni. — TáVOZáS. Dr. Elbel Tibor közjegyző helyettes, ki már néhány év óta van városunkban, miként sajnálattal értesülünk, városunkból a közeli napokban végleg eltávozik Komáromba, hogy az ottani közjegyzőségnél elfoglalja állását. — A Kaszinó táncestélye elhalasztva. A Kaszinó elnöksége értesítéseket bocsáj-i tott ki, melyben tudatta, hogy a február 1-ére tervezett táncestély közbejött akadályok folytán február 14-ére lett elhalasztva. — A tornaegyleti jégpálya a felette enyhe idő következtében négy nap óta zárva van. Amennyiben az idő melegebbre nem fordul, a pálya ma, vagy holnap újból megnyílik az esti órákban. — Halálozás. Chotovinszky Károly balassagyarmati lelkész, esztergomi cimz. kanonok, hosszú szenvedés után január 30-án elhalálozott és február 1-én nagy részvét mellett helyeztetett örök nyugalomra. — Slaviansky hangverseny, siaviansky Nadina világszerte ismert hires orosz nemzeti énekkara a nagy orosz balalajkán (3 húros hangszeren) játszó zenekar közreműködésével f. hó 15-én (szerdán) esti fél nyolc órakor a Fürdővendéglő nagytermében nagyszabású hangversenyt rendez. A 40 tagból álló zenekar XVI. és XVIL századbeli orosz jelmezben lép fel, mi szép festői látványt nyújt. Az érdekes műsor részletei a következők: I. rész. 1. Keletre! Katonainduló Slaviansky Nadinátóí. 2. Ó-orosz népdalegyveleg Slaviansky Nadinátóí. 3. Az éjjeli őr (horváth eredeti után) ArchangelskytőL 4. Krakowtak (lengyel eredeti után) ArchangelskytőL 5. A vörös Sarafán, orosz dal Varlanofftól. 6. Ei Guchnem, volgai hajóvontatók dala. II. rész. Egyházi énekek, a) Miatyánk, RimskyKorsakofftól. b) Kantáté Szűz Máriához, Solomintól. c) Az 52. zsoltár, Bortnianskytól. III. rész. Opera részletek. 1. Slava, nászdal a „Nigiegorodzi" c. operából. Rimsky-Korsakofftól. 2. Körtánc Dargemigskinak „Russalka" c. operájából. 3. Vándordal a „Damonból" Rubinsteintól. %. Epilógus az „Eletünk a cárért" c. operából Glinkától. A jegyek ára : 3 első sorban ülőhely 5 kor. 4. és 5. sorban 4 k. 6. és 7. sorban 3 kor. következő sorokban 2 kor. állóhely 1 kor. Jegyek előre kaphatók Brutsy Gyula diszműkereskedésében és este a pénztárnál. — Uj lap Városunkban. Alig egy hónapja annak, hogy a városunkban megjelenő öt lap közül az egyik, az „Esztergomi Közlöny" megszűnt, s már is haljuk, hogy uj lap van keletkező félben. Közelebbi adatokkal olvasóinknak nem szolgálhatunk, de mint hírlik, az újszülött létoka; a minden téren való ellenzékeskedés kultiválása. A napvilágra törő újszülöttnek erőt, egészséget, a szülőknek pedig szerencsét és kitartást kívánunk. — A Kath. Legényegylet, miként már előre jeleztük, f. hó 12-én a Fürdő szálloda nagytermében szinielőadással egybekötött táncestélyt rendez. Színre kerül: „ Kósza Jutka" Lukácsy Sándortól, eredeti népszínmű, dalokkal, 3 felvonásban. Személyek : Kondor Máté falusi biró, Bálint Sándor, Turi Gábor kovács mester, Jerabek János, Marci fia, Septey Béla, Figura Jancsi gazdaember, Krajniker Ferenc, Erzsi felesége, Neje dió Mariska, Golyvás Tamás esküdt ember, Franta Albert, Kósza Jutka árva leány, Paulusz Béláné, Bogárdiné szegény özv. asszony, Mihók Emma, Borcsa leánya, Krajniker Ferencné, Hudlacsek Janó drótostót, Pozmann Sándor, Pintes István korcsmáros, Farkas Gyula, Árva Gyuri szolgalegény, Fülöp István, Kincses Pista futóbetyár, Viszolay János, Kövesiné Kondor gazdasszonya, Krajniker Ferencné, Egy legény, Fazekas Dezső, egy leány, Benye Mariska, 1-ső kisbíró, Magócsi Ernő, 2-ik kisbíró, Galla Ödön, cigányzenész, Markvart Ferenc. Történik egy Mátra-vidéki faluban reggeltől estig. — Iskoláink megnyitása. Miután a járványok, melyek a népiskolák bezárását indokolták megszűntek, alispánunk a szent Anna zárdai iskola kivételével, a többi összes iskolákra vonatkozólag hatályon kívül helyezte azon rendelkezését, mellyel azok bezárása elrendeltetett, minek folytán az előadások tegnap megkezdődtek. — Vadászat. Vasárnap Nimródjainknak két helyen is kínálkozott kellemes szórakozás, s épp ennek, t. i. hogy vadászaink megoszlottak volt tulajdonítandó, hogy dacára a vadbőségnek, az eredmény nem igen volt kielégítő. Egyik része, a garamdamásdi vadásztársaság Damásdra, mig a másik része Oltósy Lajos köbölkúti vadászterületére rándult ki. — Rögtönzött mnlatság. Aranyifjuságunk táncravágyó több tagja, miután a kaszinónak f. hó elsejére tervezett táncestélye el lett halasztva, tegnap este a Magyar Királyban táncmulatságot rögtönzött, melyre több lányos családot hivtak meg. — A nagy tőzsde haszonbérbe adása, mi városszerte nagy érdeklődést keltett, végre eldőlt. Miként értesülünk Fődi Félix nyerte el. — Polgári iskolák szakfelügyelete, A kultuszminiszter reformálta a polgári iskolák felügyeletét. Tizennégy csoportra osztotta a polgári iskolákat s tanulmányi felügyelőket nevezett ki az igazgatók közül. A tanfelügyelők hatáskörét fentartják s őket előre bizalmasan értesitik a „tanulmányi felügyelők", mikor megjelennek az iskolában. A tanulmányi felügyelők megfigyelik az iskola belső életét, felszerelését, a tanítás módszerét s esetleg konferenciát tartanak, aztán a jegyzőkönyvet elküldik a tanfelügyelőknek, minden esztendő július 31-kéig pedig a miniszternek számolnak be. — Megtámadott választás, A doroghi kerületben megejtett országgyűlési képviselőválasztást, miként megbízható forrásból értesülünk, megfogják támadni. Az eddig rendelkezésre álló adatokból következtetve, a választás megsemmisítése bizonyosra vehető. — Építészeti bizottsági ülés a városnál. Az építészeti bizottság kedden délután ülést tartott, melyen két magánépitkezés engedélyezése lett véleményezve. — Értesítők kiosztása. A kultuszminiszter nem régi keletű rendeletének életbelépte előtt, többször érte a* középiskolai tanulókat az iskolai évben hol öröm, hol szomorúság, az értesítők kiosztásával. Ujabban az értesítők félévenként adatnak ki. A főgimnáziumban és a reáliskolában kedden délelőtt osztották ki az I-ső félévről szóló iskolai értesítőket. — Jóváhagyott kórházi költségvetés, A „Kolos" kórház folyó évi költségvetése a jóváhagyási záradékkal a belügyminisztériumból leérkezett. Felemlitésre méltó lényeges módosítás a költségvetésen anynyiban történt, hogy a napi ápolási dijak 1 kor. 60 fillérről 1 kor. 56 fillérre szállíttattak le. — TŰZ. Keddről szerdára virradólag Sindler Ferenc kiskuriai hajlékának teteje kigyulladt s leégett. — A „nem dohányzó" szakaszok megszűnése. Vonatainkon eddig nem csak „hölgyszakasz"-ok voltak, hanem „nenl dohányzók" részére is külön voltak szakaszok, s így a dohányzók legnagyobb része a folyosókra szorult ki, mig a nem dohányzókat alig kereste fel egy — két utas. Mindezekre való tekintettel a Máv. igazgatósága elhatározta, hogy csupán a hölgy szakaszokat tartja fenn, mig a nem Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz reggel félpohárral használva, ^^^^pfffff I ftfe^^l I a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 fillér. —• Csak a felet kell bevenni, mint más keserűvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel is 30 fillérért. Esztergomban: Leitgeb J., Yörös J., Jalkóczy I.» Metz Willi J. urak üzletében. FoszétkMés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromba.