Esztergom és Vidéke, 1905

1905-02-02 / 10.szám

levegő reá irányult tartós behatása azt életre nem kelti, a midőn az ébrény csí­rázni kezd. Az ébrényt sokszor a csir vagy csirá­val azonosítják, de nem helyesen, mert a csir vagy csira már életre ingerelt ébrény, az ébrény fejlődésének második stádiumát jelzi, midőn az már physikailag és vegyi­leg is megváltozott, mint alább látni fogjuk. A csírázni indult ébrény, középen kissé befűződik s képezi a csiranyakat, a csira­nyak fölötti rész, a csiraszikk, a csira­nyak alatti rész a csiragyökérke, s mig a szikk a világosság felé igyekszik, a gyö­kérke a földbe ereszkedik le. Foglalkozzunk, hisz talán nem lesz ér­dektelen, az ébrény életével. Mint fentebb már érinteni szerencsém volt, az ébrényt nedvesség, meleg és levegő kelti tevékeny életre, mert hisz e tényezők behatása nélkül szunnyadó élet volt, ezen szunnyadásba őt az anyanö­vény ringatta midőn megérése idejében a tenyészviztől megfosztva, élettevékenységé­nek (vegetatió) főtényezőjét tőle megvonta. Vegyük sorra az ébrényi élet eme 3 tényezőjét. A nedvesség. Ha a mag elegendő ned­vességhez jut — a másik 2 tényező je­lenlétét feltételezve •— az ébrény meg­duzzad, s a csirzási folyamat kezdetét veszi. Ha ezen nedvességtől a mag s általa az ébrény hirtelen megfosztatik, pl. szárítás által, az ébrény újból szunnyadni tér, de ezen körülmény reá végzetszerű lehet, s a tetszhalottból — ha különösen a csirá­zási tényezők behatásának már hosszabb ideig volt alá vetve — halott lesz. A magvak legtöbbször már külsőleg is elárulják a csirázási állapotukat, pl. a buza szine fakó lesz, az árpa és zabé sárgásbarna. Fontos ezen körülmény a ve­tőmag kiválasztásánál, mert a rendes szin az egészséges ébrényt jelzi és ellen­kezőleg. Azért nem szeretik a sörgyáro­sok a sárgaszínű árpát, mert attól tarta­nak, hogy maláta készítésnél vagy nem csir­zik, vagy nehezen és egyenetlenül. De lisztre sem jó a fakó; mosott szinű, vagy sárga gabona, mert ha már abban a csi­rázási folyamat megindult volt, a magban lévő értékes anyagokból : fehémye és ke­ményítő, kevésbbé értékes vegyületek kép­ződnek. Igy pl. a fehérnye nemű siker anyagok, melyeknek a rétestészta nyujtható­ságát köszöni, a süteménytészta szivacs­szerű megnövekedését, pehelyszerű köny­nyűségét, diastásé, egy új vegyületté ala­kulnak át. Ezen diastásé behatása alatt változik a mag lisztjében lévő keményítő cukorrá, azaz oly anyaggá, mely a sejt­hártyákon átszivárogni, a tenyészvizzel to­va mozogni képes, s ekként az új növényke táplálására alkalmas lesz. Az ilyen mag­vak lisztjéből a sütemény szétfolyó, nyo­mott, puha és édeskés. Maga a liszt zsí­ros tapintatú, könnyen kesernyés lesz, tésztává készítve, a szakácsnét megcsalja, u. is kevés vizet bír el, a tészta puha lesz. Második csirázási tényező a meleg. A meleg a hőnek érzékeink által észlelt ma­gasabb foka, a hő pedig nem egyéb, mint gyors rezgés, tehát az ébrényt eme gyors rezgés serkenti életre s tartja élettevé­kenységben. A csirázási meleg 3 forrásból eredhet: merítheti azt a csirzó ébrény a körlégből s ez a főforrás, de támogatja ezen hőt, mint alább b5vebben szólok róla, a lé­legzésnél támadt u-nevezett oxydált hő, és végre, bár csekély mérvben, a tenyész­viz felvétel által megduzzadt sejtszövetek egymásra ható physikai nyomása. Egyes mag-ébrények a hő külömböző fokát igénylik a csírázáshoz; vannak melyek bár hosszabb ideig az olvadó hó­ban 0°-nál is csirzanak, mégis a csir­zás intensivitása, a hő bizonyos fokáig emelkedik, mig ha a hő foka ezentúl emel­kedik, lankaszt, és végre az mérgezőleg, ölőleg hat. A gabonaneműek magvainál a csir 1-3 C°-nál megindul igen lassan és 18—24 C°-nál a legerélyesebb és leggyorsabb, mig 36—38 C°-nál az már megszűnik ; kivé­telt a tengeri ébrény tesz, mely 40 C°-on tul is még csirzik, bár ritkán és kevés százalékban. Harmadik csirázási tényező a levegő. A körlég élenye (oxygénje) nélkül, szerves élet nem képzelhető. A növények éppen úgy, mint a többi szerves testek (állatok) életműködése (vegetatió) légzésben nyil­vánul. A felbőr szájadéknyilásaín át le­vegőt vesznek fel, abból az élenyt (oxy­gént) kiválasztják és szénsavat és víz­gőzt lehelnek ki. Ezzel megindul az élet, a lassú égés az oxydatio, mely az enyé­szet, a halálig, sőt ezen tul is, a teljes megsemmisülésig, elporladásig tart. Jancsó Kálmán. HÍREK. Farsangi naptár. Február 4-én Az esztergomi iparosifjak önképző egyesületének szinielőadással egybe­kötött táncestélye a Magyar Király­ban. „ 5-én. A kereskedő ifjak önképző egyesüle­tének műsorra! egybekötött táncesté­lye a Fürdőben. „ 11-én A helyőrség tisztikarának simphonia hangversenye a Fürdőben. „ 12-én. A kath. legényegyesület színielőadás* sal egybekötött táncestélye a Für­dőben. „ 14-én. A Kaszinó táncestélye saját helyisé­gében. v 15-én Szlavianszky orosz daltársulatának hangversenye a Fürdő vendéglőben. „ 18-án. Az esztergomi iparosok dalkörének zártkörű dalestélye a Háromszere­csenben. „ 25-én. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben. Március 7-én. A Kaszinó orfeum estélye saját he­lyiségében. — Ipoly napja. Fehér Ipoly dr. pannon­halmi főapát hétfőn ülte meg névnapját, mely alkalomból az ország minden részé­ből keresték fel meleghangú üdvözlésekkel. A rend esztergomi székháza hétfőn ebédet adott ezen alkalomból, melyre közéletünk vezető férfiai voltak hivatalosak. — Kanonoki kinevezés. Neymon Károly nógrádpataki plébánost ő felsége esztergomi címzetes kanonokká nevezte ki. Midőn e jól megérdemelt kitüntetéshez mi is őszin­tén gratulálunk, tesszük ezt azért is, mi­vel Neymon a 70 es években, mint a szeminárium egyik elöljárója, városunk köztiszteletű lakói közé.tartozott. — Személyi hir. Frey Ferenc több heti tartózkodásra a fővárosba utazott. — Gyengélkedő főjegyző. Rotknagei Ferenc városi főjegyző meghűlés követ­keztében szobáját kénytelen őrizni. — TáVOZáS. Dr. Elbel Tibor közjegyző helyettes, ki már néhány év óta van vá­rosunkban, miként sajnálattal értesülünk, városunkból a közeli napokban végleg el­távozik Komáromba, hogy az ottani köz­jegyzőségnél elfoglalja állását. — A Kaszinó táncestélye elhalasztva. A Kaszinó elnöksége értesítéseket bocsáj-i tott ki, melyben tudatta, hogy a február 1-ére tervezett táncestély közbejött aka­dályok folytán február 14-ére lett elha­lasztva. — A tornaegyleti jégpálya a felette enyhe idő következtében négy nap óta zárva van. Amennyiben az idő melegebbre nem fordul, a pálya ma, vagy holnap új­ból megnyílik az esti órákban. — Halálozás. Chotovinszky Károly ba­lassagyarmati lelkész, esztergomi cimz. kanonok, hosszú szenvedés után január 30-án elhalálozott és február 1-én nagy részvét mellett helyeztetett örök nyuga­lomra. — Slaviansky hangverseny, siaviansky Nadina világszerte ismert hires orosz nem­zeti énekkara a nagy orosz balalajkán (3 húros hangszeren) játszó zenekar közre­működésével f. hó 15-én (szerdán) esti fél nyolc órakor a Fürdővendéglő nagyter­mében nagyszabású hangversenyt rendez. A 40 tagból álló zenekar XVI. és XVIL szá­zadbeli orosz jelmezben lép fel, mi szép festői látványt nyújt. Az érdekes műsor részletei a következők: I. rész. 1. Keletre! Katonainduló Slaviansky Nadinátóí. 2. Ó-orosz népdalegyveleg Slaviansky Nadi­nátóí. 3. Az éjjeli őr (horváth eredeti után) ArchangelskytőL 4. Krakowtak (lengyel eredeti után) ArchangelskytőL 5. A vörös Sarafán, orosz dal Varlanofftól. 6. Ei Guch­nem, volgai hajóvontatók dala. II. rész. Egyházi énekek, a) Miatyánk, Rimsky­Korsakofftól. b) Kantáté Szűz Máriához, Solomintól. c) Az 52. zsoltár, Bortnians­kytól. III. rész. Opera részletek. 1. Slava, nászdal a „Nigiegorodzi" c. operából. Rimsky-Korsakofftól. 2. Körtánc Darge­migskinak „Russalka" c. operájából. 3. Vándordal a „Damonból" Rubinsteintól. %. Epilógus az „Eletünk a cárért" c. ope­rából Glinkától. A jegyek ára : 3 első sor­ban ülőhely 5 kor. 4. és 5. sorban 4 k. 6. és 7. sorban 3 kor. következő sorok­ban 2 kor. állóhely 1 kor. Jegyek előre kaphatók Brutsy Gyula diszműkereskedé­sében és este a pénztárnál. — Uj lap Városunkban. Alig egy hó­napja annak, hogy a városunkban meg­jelenő öt lap közül az egyik, az „Esz­tergomi Közlöny" megszűnt, s már is hal­juk, hogy uj lap van keletkező félben. Közelebbi adatokkal olvasóinknak nem szolgálhatunk, de mint hírlik, az újszü­lött létoka; a minden téren való ellenzé­keskedés kultiválása. A napvilágra törő újszülöttnek erőt, egészséget, a szülőknek pedig szerencsét és kitartást kívánunk. — A Kath. Legényegylet, miként már előre jeleztük, f. hó 12-én a Fürdő szálloda nagytermében szinielőadással egybekötött táncestélyt rendez. Színre kerül: „ Kósza Jutka" Lukácsy Sándortól, eredeti népszín­mű, dalokkal, 3 felvonásban. Személyek : Kondor Máté falusi biró, Bálint Sándor, Turi Gábor kovács mester, Jerabek János, Marci fia, Septey Béla, Figura Jancsi gaz­daember, Krajniker Ferenc, Erzsi felesége, Neje dió Mariska, Golyvás Tamás esküdt ember, Franta Albert, Kósza Jutka árva leány, Paulusz Béláné, Bogárdiné szegény özv. asszony, Mihók Emma, Borcsa leánya, Krajniker Ferencné, Hudlacsek Janó dró­tostót, Pozmann Sándor, Pintes István korcsmáros, Farkas Gyula, Árva Gyuri szolgalegény, Fülöp István, Kincses Pista futóbetyár, Viszolay János, Kövesiné Kon­dor gazdasszonya, Krajniker Ferencné, Egy legény, Fazekas Dezső, egy leány, Benye Mariska, 1-ső kisbíró, Magócsi Ernő, 2-ik kisbíró, Galla Ödön, cigányzenész, Mark­vart Ferenc. Történik egy Mátra-vidéki faluban reggeltől estig. — Iskoláink megnyitása. Miután a jár­ványok, melyek a népiskolák bezárását indokolták megszűntek, alispánunk a szent Anna zárdai iskola kivételével, a többi összes iskolákra vonatkozólag hatályon kívül helyezte azon rendelkezését, mellyel azok bezárása elrendeltetett, minek folytán az előadások tegnap megkezdődtek. — Vadászat. Vasárnap Nimródjainknak két helyen is kínálkozott kellemes szóra­kozás, s épp ennek, t. i. hogy vadászaink megoszlottak volt tulajdonítandó, hogy da­cára a vadbőségnek, az eredmény nem igen volt kielégítő. Egyik része, a garamda­másdi vadásztársaság Damásdra, mig a másik része Oltósy Lajos köbölkúti va­dászterületére rándult ki. — Rögtönzött mnlatság. Aranyifjusá­gunk táncravágyó több tagja, miután a kaszinónak f. hó elsejére tervezett tánc­estélye el lett halasztva, tegnap este a Magyar Királyban táncmulatságot rögtön­zött, melyre több lányos családot hivtak meg. — A nagy tőzsde haszonbérbe adása, mi városszerte nagy érdeklődést keltett, végre eldőlt. Miként értesülünk Fődi Fé­lix nyerte el. — Polgári iskolák szakfelügyelete, A kultuszminiszter reformálta a polgári is­kolák felügyeletét. Tizennégy csoportra osztotta a polgári iskolákat s tanulmányi felügyelőket nevezett ki az igazgatók kö­zül. A tanfelügyelők hatáskörét fentartják s őket előre bizalmasan értesitik a „ta­nulmányi felügyelők", mikor megjelennek az iskolában. A tanulmányi felügyelők megfigyelik az iskola belső életét, felsze­relését, a tanítás módszerét s esetleg konferenciát tartanak, aztán a jegyző­könyvet elküldik a tanfelügyelőknek, min­den esztendő július 31-kéig pedig a mi­niszternek számolnak be. — Megtámadott választás, A doroghi kerületben megejtett országgyűlési képvi­selőválasztást, miként megbízható forrás­ból értesülünk, megfogják támadni. Az ed­dig rendelkezésre álló adatokból követ­keztetve, a választás megsemmisítése bizo­nyosra vehető. — Építészeti bizottsági ülés a városnál. Az építészeti bizottság kedden délután ülést tartott, melyen két magánépitkezés engedélyezése lett véleményezve. — Értesítők kiosztása. A kultuszmi­niszter nem régi keletű rendeletének élet­belépte előtt, többször érte a* középisko­lai tanulókat az iskolai évben hol öröm, hol szomorúság, az értesítők kiosztásával. Ujabban az értesítők félévenként adatnak ki. A főgimnáziumban és a reáliskolában kedden délelőtt osztották ki az I-ső félév­ről szóló iskolai értesítőket. — Jóváhagyott kórházi költségvetés, A „Kolos" kórház folyó évi költségvetése a jóváhagyási záradékkal a belügyminiszté­riumból leérkezett. Felemlitésre méltó lé­nyeges módosítás a költségvetésen any­nyiban történt, hogy a napi ápolási dijak 1 kor. 60 fillérről 1 kor. 56 fillérre szál­líttattak le. — TŰZ. Keddről szerdára virradólag Sindler Ferenc kiskuriai hajlékának teteje kigyulladt s leégett. — A „nem dohányzó" szakaszok meg­szűnése. Vonatainkon eddig nem csak „hölgyszakasz"-ok voltak, hanem „nenl dohányzók" részére is külön voltak sza­kaszok, s így a dohányzók legnagyobb része a folyosókra szorult ki, mig a nem dohányzókat alig kereste fel egy — két utas. Mindezekre való tekintettel a Máv. igazgatósága elhatározta, hogy csupán a hölgy szakaszokat tartja fenn, mig a nem Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz reggel félpohárral használva, ^^^^pfffff I ftfe^^l I a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rend­kívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 fillér. —• Csak a felet kell bevenni, mint más keserűvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel is 30 fillérért. Esztergomban: Leitgeb J., Yörös J., Jalkóczy I.» Metz Willi J. urak üzletében. FoszétkMés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromba.

Next

/
Thumbnails
Contents