Esztergom és Vidéke, 1905

1905-01-29 / 9.szám

— Esküdtek kisorsolása. A komáromi törvényszéknél a napokban sorsolták ki azon esküdteket, kiket a február második felére kitűzött esküdtszéki ülésekre fognak behívni. A rendes tagok névsorában olvas­suk Párkányból Szekér Gyula földbirtokos nevét. — Központi választmányi ülések, A megye, valamint a város központi választ­mánya tegnap délelőtt ülést tartott, me­lyeknek egyedüli tárgya a választási el­nököknek a választás eredményéről történt bejelentésének tudomásul vétele volt. — Uj csillárok a közgyűlési teremben A városháza nagy tanácstermében ideig­lenesen elhelyezett villamos csillárokat tegnap cserélték ki azokkal, melyek állandó díszére fognak válni a teremnek. — Kórházbizottsági ÜléS. A városi kór­házbizottság pénteken délután ülést tartott, melyen a kórházi szállítások és a villa­mos világitásnak a kórházba leendő beve­zetésének ügye került szőnyegre. Minde­nekelőtt a szállításokra vonatkozó ajánla­tok bontattak fel, melyek felülvizsgálat és véleményadás okából a számvevőnek adat­tak ki, s miután több szállításra vonatko­zólag ajánlatok be nem érkeztek, ezekre egy rövid újabbi határidő tűzetett ki. A villamvilágitásnak bevezetését elvileg he­lyeselte a bizottság, s egyelőre felhivatott a Gans és Tsa cég, hogy a bevezetésre néz­ve terv és költségvetést adjon be, melynek beérkezése után fog tárgyalni a bizottság a bevezetés költségeinek fedezését illetőleg. — A füzitői petróleumgyár telepenge­délyét a belügyminiszter, miként olvas­suk kedvezően intézte el, s így a nagy­szabású gyár építése a tavaszon már meg­kezdődik. * Művészi hangverseny. Csütörtökön, február 2-án a Magyar Király szállodában Willikof Keresztély hangversenyt rendez, melyre már eleve felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A hangversenyben közremű­ködnek Willikof Keresztély oki. zeneta­nár és fuvola művész, Hollós Ilona zon­gora művésznő és Jászai Mimi opera énekesnő. * Figyelemreméltá útmutatás egy var­rógép vételénél. A hírlapokban gyakran találunk hirdetést, a melyben Singer var­rógépek hirdettetnek ennyi és ennyi ko­ronáért és a járatlan vevő, a ki ilyen hir­detést lát, azt hiszi, hogy a hirdető üz­letben a világhírű „eredeti Singer" varró­gépek nagyon jutányos árban kaphatók, mig valóságban ilyen árakért csak a Sin­ger Co egy régibb rendszerű gépének egy utánzatát kapja, a mely családi haszná­latra szolgáló ujabb Singer varrógépek által úgy szerkezet, mint használhatóság és tartósság tekintetéből rég túlszárnyal­tatok. Bizonnyára senkit sem lehet abban meggátolni, hogy ne utánozza a Singer Co. által már azelőtt 40 évvel gyártott gépeket. A Singer Co. világhírét azonban különösen azáltal érte el, hogy szün­telenül azon volt, hogy ujabb szolgálat­képes varrógépfajokat állítson elő és a technika által elérhető legjobbat nyújtsa. A jelenlegi „eredeti Singer" varrógépek az előbb említett régibb gépekkel szem­ben ép oly javítást jelentenek, mint a varrógép a kézivarrással szemben javítást jelent. Természetesen van elég gyár, a mely hír és jelentőség tekintetében a Singer Co.-val épenséggel nem mérköz­hetik és a mely nem restelli a Singer Co. régibb rendszerű gépeit utánozni, sőt ezen gyártmányukat, mint „Singer", „ja­vított Singer" vagy pláne „valódi Singer" megjelölni. Minden vevőnek ilyen hirde­tésekkel szemben különösen óvatosnak kell lennie és vigyáznia arra, hogy az igazi helyre jusson, mert a Singer Co. varrógép részvénytársaság varrógépeit ki­zárólag saját üzletében árusítja el, ilyen üzlettelep pedig majdnem minden na­gyobb városban van és a vevő, ha eredeti lakhelyéről elköltözik is, azt mindenütt megtalálja és ott gépébe illő géprészeket, tűket stb. kaphat, vala­mint igazításra szoruló'gépét is ugyanott megigazgathatja és karbahozathatja. CSARNOK. A gyermek. I. Nő : íme. eljövék önhöz s megalázom magam . . . El kellett jönnöm uram! . . . Valaki vonz, akihez van annyi jogom, mint önnek. Látni akarom a gyermeke­met . . . Férfi: Ám legyen. De úgy jegyezze meg asszonyom, a legdurvább tudnék lenni az esetben, ha hibát követne el. Féltve őrzöm a gyermekemet s feledtetem vele a szerencsétlenséget. Ráér később is meg­tudni, bár jobb szeretném, ha sohasem tudná ... A gyermeket hát megláthatja, de csak mint olyan anya, aki eddig uta­zóban volt s még ma ismét elutazik . . . Beleegyezik ? . . . Nő : Köszönöm. Férfi: (udvariasan) Méltóztassék. (A szomszéd terembe távoznak.) Férfi: Bocsánat, majd el is felejtettem . . . Helyezze magát kényelembe, asszonyom. Hja, igy van az, ha az ember kiszokik a női társaságból, (bizonyos malíciával) mert látja asszonyom, én most roppant módon egyszerű vagyok s csupán csak gyermekemért élek . . . Ah, de milyen gyönyörű is kegyed ! Istenemre, sohasem láttam még ilyennek. Nem is csodálnám, ha még a gyermekemet is elhódítaná . . Nő : Nem felelek. Én a gyermekhez jöttem. Férfi : Igaz is. Ferikém édes, Ferike ! Ferike; (befut, atyja ölébe kúszik, megöleli, majd miközben megered a be­szédes nyelve atyja szakállával játszik). Apuska, édes apuska ! Ugy-e te is veszel nekem lovacskát, ugy-e ? . . . Ekkorát ni ... Rá is ülhetek, ugy-e ? Férfi: Te kis bohó te, persze, hogy veszek. Te csúnya kis baba, te rosz fiú, aki a mamuskát meg se látja. Nézd itt van. Menj hozzá szépen. Mondd: Jó na­pot mamuska ! . . . Ferike: (bátortalanul) Jó napot mamuska. Te mamuska . . . mond, te vagy az én mamuskám ? Nő: (karjaiba veszi) Én édes lelkem. És te vagy az én kis Ferikém az én egyetlen kis, aranyos Ferikém. Ferike: Ugy-e te is szeretsz engem, mamuska ? Nő : No persze édesem (megcsókolja.) Ferike : De, te látod mamuska, te . . . te nem vagy jó . . . Férfi : Óh gyermeki ártatlanság : igazság a te neved. Nő : (gyilkos szempillantással mérve a férfit) De lelkem, miért . . . miért mon­dod ezt? Ferike: Mert látod édes mamuska, Irénke mamája sohasem utazott el. Aztán úgy szereti azt a csúnya Irénkét . . . Mindig öleli, mindig csókolja . . . Olyan szép kis ingecskét vart neki . . . Ugy-e, te is csinálsz nekem ? . . . Ugy-e meg­ígéred ? . . . (Szünet) Férfi : Nekem mennem kell, én ezt nem állom ki soká ... Pá, édes Ferikém, pá! Apa mindjárt jő, hoz neked szép kis lo­vacskát . . . Pá . . . Ferike : Apuska, apuska ! Férfi : Mit akarsz gyermekem ? Ferike: Gyere ide édes apuska! . . . Irénke papája, ha elmegy, mindig meg­csókolja Irénke mamáját . . . Csókold meg te is ! (össze csapja kezecskéit.) Férfi: De én nem megyek el édes gyer­mekem. Én mindjárt jövök, csak lovacs­kát hozok . . . Ferike : Az mindegy apuska, csak csó­kold meg. Irénke papája sem csak akkor csókolja meg, ha elmegy. Ha hozzájuk megyek, mindig megcsókolja . . . Férfi: Ferike most nem mond igazat. . . Ferike : De igen Ha elmegyek, azt kér­dezi, hol a mamám. Én mindig azt mon­dom, elutazott és ő mindig megcsókolja Irénke mamáját. Férfi : No gyermekem te sem mégy többet Irénkéhez ! (el.) Nő (magához öleli.) Drága gyermekem, édes kis angyalom ! Bocsáss meg nekem ! Ferike: Ne sirj édes mamuska, mert én is sirok . . . II. Férfi: Kérni jöttem asszonyom, egy­szersmind élni kivánok a viszonszolgá­lattal. Nő : Tessék. Férfi : Hol a gyermekem ? Nő : Erre tessék ! Férfi : köszönöm, (belépnek.) Ferike : Apuska, édes apuska ! Férfi : Gyermekem ! (ölébe veszi.) Ferike: Tudtam, hogy eljősz apuska, hogy nem fogsz sokáig maradni, mégis oly soká jöttél! Férfi: De itt vagyok, úgy-e ? Ferike: (hirtelen.) Engedj el apuska, engedj el! Férfi: (megütődve leteszi.) Mi bajod gyermekem ? Ferike : Vesd le a kabátod apuska, ide. (a kabátját huzza.) Férfi: (nevetve.) Udvarias vagy • kis öcsém, az apádra ütöttél . . . Szabad. Nő : Tessék. Férfi: No most jó van ? Ferike: Most gyere ide apuska, ide ülj le, a mamuska is . . . Nő: Már itt is vagyok ! Ferike: És most nem megy el az apuska, ugy-e nem ? . . . Itt maradsz apuska, ugy-e? Nő: Apuska itt marad lelkem! . . . Estélig itt kell maradnia, nem engedem elmenni a gyermekem kedvéért. Férfi: No persze . . . természetesen . . itt maradok (fel s alájár). Ej, ej Ferikém, te már nem is szereted az apát. Ferike : De szeretem (hozzáfut). Nézd, hogy szeretlek . . . Férfi: Azért hoztam én is Ferikének lovat, szép fehér lovat. Ferike : Nem kell! Férfi : Nem-e ? ... Rá fog ülni a Fe­rike, megveri az ostorral, igy ni! (Nyel­vével csattog.) Ferike: (sírva) Ne menj el apuska, ne menj el! (sir.) Férfi : Te kis csacsi, te ! Ferike : Tovább sir. Férfi: (ingerülten) Ezt nálam sohasem tette. Kérem asszonyom hivassa a dadát. Nő: Nem kell a dada. Gyere aludni édesem! Ferike : (rug, kapál) Nem, nem ! Apuska ! Apuska! . . . Férfi: Gyere hozzám. (Ölébe veszi, al­tatja.) Ferike : Nem alszom el! Nem, te el­mégy apuska! (Sir.) Férfi : (fáradtan) Kérem asszonyom ve­gye el. Nő: Csicsi babus! (Tovább sir.) Férfi: (megsajnálva az elfáradt nőt). Kérem a gyermeket. (Altatja, de az csak még erősebben sir.) Igy megy ez sokáig, mig végre mind­ketten elcsigázva a pamlagra ülnek. Férfi: No hát ne sirj gyermekem, nem megyek el. Ferike: Akkor vesd le apuska a kabátot. Férfi: Még ezt is ? . . . Nézd, itt van . . . (A nő segit neki.) Ferike: A cipődet is! Férfi : Ugy segéljen, végrehajtó lesz a gyerek ... (a nőhöz). Most segítsen! . . . Hát a nadrágot ne ? Ferike : (könnyek közt nevetve) Azt is! Férfi : (nevetve) Azt már nem lelkem, nagyon korán volna ... De ha igy áll a dolog asszonyom, itt maradok a gyermek kedvéért. Nő: Meg az enyémért is, ha szépen kérem ? Férfi: Legyen. Most pedig gyere ma­muska és csókold meg velem együtt Fe­rikét ! Láng László. IRODALOM. f Nagyapó Zenélő Órája cim alatt most jelent meg Major J. Gyulának kilenc gyermekzongora darabja. Minden egyes darab jellegzetes kis ' genre-kép, mely a gyermekek kedély világának teljesen meg­felel és mely technikailag nem haladja túl képességűket, és előadásokra kiválóan alkalmasak. Az egész ciklus 6 koronáért, az egyes számok 1 koronáért kaphatók az összes könyv és zeneműkereskedések­ben és a budapesti dohánytőzsdékben. f Olvasóinknak ingyen! Intézked­tünk, hogy mindenik olvasónk, ki lapunkra hivatkozik, ingyen és bérmentve kap mu­tatványfüzetet az „Érdekes könyvtáriból, a világ legolcsóbb folyóiratából, melynek előfizetési ára ingyen 100 oldalas naptár­ral együtt egész évre 2 korona. Tessék tehát levelezőlapon eziránt a kiadóhivatal­hoz (Budapest, V., Kálmán-utca 2.) for­dulni. KÖZGAZDASÁG. • A chilisalétrom allkalmazása- A chíií­salétrom a legkönnyebben oldható nitro­géntartalmú műtrágya. Hibája az, hogy nagyon hygroskopikus só, az az levegő­ben levő nedvességet gyorsan magába szívja s kiszáradva megkeményedik ami baj, mert minél finomabb állapotban van, annál jobb. Ezért, ha nagyon összeálló, darabos, el kell aprózni, mert igy köny­nyebben és egyenletesebben szórható ki. A chilisalétrommal épen gyors hatása miatt nagyon óvatosan kell bánni, mert ha helytelenül alkalmazzuk ártalmára vál­hatik a növényzetnek. A chilisalétrommal a lehető leggyorsabb hatást érhetjük el az összes műtrágyák között s épen ezért azt egyszerre nagy mennyiségben ritkán szok­ták alkalmazni, hanem csak kisebb ada­gokban s inkább többször egymásután. A chilisalétrom nedves csapadékos évek­ben s nehezebb nyirkos talajnemeken mindig jóval nagyobb szokott lenni, mint száraz időjárás mellett, avagy szárazabb homokos talajon. Könnyű homokos tala­jokon elővigyázatosan kell bánni a chilisa­létrommal s holdanként 50 kgnál többet ne szórassunk ki, mert csapadék hiányá­ban nem bir feloldódni s igy a növény gyökérzetére károsan hathat. Nehéz, mély rétegű nyirkos talajnemeken bátran alkal­mazható minden káros hatás nélkül 100 — 120 kg. is s ilyen körülmények között ki is fizeti magát. Könnyű talajnemeken kis mennyiségben 2^—3 heti időközökben 2—3 adagban szórandó ki. A chilisalét­rom egyenletes kiszórására nagyon vigyázni kell s ezen célra gyakorlott vetőembert használjunk s olyant, ki a legkisebb mennyiséget is egyenletesen képes kiszórni. Őszi veteményeknél a chilisalétrom tavasz­szal szórandó ki, akkor, ha már a vege­tatió megindult. Tavasziaknál legjobb úgy járni el, hogy a három részre osztott chilisalétrom mennyiségnek Vs-át vetés al­alkalmával, vetés után szórjuk ki s mind­járt beboronáltatjuk, a másik Vs-ad részt valamivel később a keléskor s az utolsó V3-ot ezután 2 hétre szórassuk ki. A chilisalétrommal számtalan kísérlet történt már, melynek eredményei a következő főbb pontokban foglalhatók össze: Az agyag és homoktalajok nitrogén-szegények szoktak lenni. A kapásnövények sok nit­rogént igényelnek. Fokozatosan alkalma­zott chilisalétrommal a terméseredmények jelentékenyen növelhetők. Ha a talaj nit­rogénben szűkölkölködik, a növényzet igen megsínyli azt, ha más tápanyagok FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izü ter­.. 1 mészetes bashajtószer. =s==

Next

/
Thumbnails
Contents