Esztergom és Vidéke, 1905
1905-01-29 / 9.szám
— Esküdtek kisorsolása. A komáromi törvényszéknél a napokban sorsolták ki azon esküdteket, kiket a február második felére kitűzött esküdtszéki ülésekre fognak behívni. A rendes tagok névsorában olvassuk Párkányból Szekér Gyula földbirtokos nevét. — Központi választmányi ülések, A megye, valamint a város központi választmánya tegnap délelőtt ülést tartott, melyeknek egyedüli tárgya a választási elnököknek a választás eredményéről történt bejelentésének tudomásul vétele volt. — Uj csillárok a közgyűlési teremben A városháza nagy tanácstermében ideiglenesen elhelyezett villamos csillárokat tegnap cserélték ki azokkal, melyek állandó díszére fognak válni a teremnek. — Kórházbizottsági ÜléS. A városi kórházbizottság pénteken délután ülést tartott, melyen a kórházi szállítások és a villamos világitásnak a kórházba leendő bevezetésének ügye került szőnyegre. Mindenekelőtt a szállításokra vonatkozó ajánlatok bontattak fel, melyek felülvizsgálat és véleményadás okából a számvevőnek adattak ki, s miután több szállításra vonatkozólag ajánlatok be nem érkeztek, ezekre egy rövid újabbi határidő tűzetett ki. A villamvilágitásnak bevezetését elvileg helyeselte a bizottság, s egyelőre felhivatott a Gans és Tsa cég, hogy a bevezetésre nézve terv és költségvetést adjon be, melynek beérkezése után fog tárgyalni a bizottság a bevezetés költségeinek fedezését illetőleg. — A füzitői petróleumgyár telepengedélyét a belügyminiszter, miként olvassuk kedvezően intézte el, s így a nagyszabású gyár építése a tavaszon már megkezdődik. * Művészi hangverseny. Csütörtökön, február 2-án a Magyar Király szállodában Willikof Keresztély hangversenyt rendez, melyre már eleve felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A hangversenyben közreműködnek Willikof Keresztély oki. zenetanár és fuvola művész, Hollós Ilona zongora művésznő és Jászai Mimi opera énekesnő. * Figyelemreméltá útmutatás egy varrógép vételénél. A hírlapokban gyakran találunk hirdetést, a melyben Singer varrógépek hirdettetnek ennyi és ennyi koronáért és a járatlan vevő, a ki ilyen hirdetést lát, azt hiszi, hogy a hirdető üzletben a világhírű „eredeti Singer" varrógépek nagyon jutányos árban kaphatók, mig valóságban ilyen árakért csak a Singer Co egy régibb rendszerű gépének egy utánzatát kapja, a mely családi használatra szolgáló ujabb Singer varrógépek által úgy szerkezet, mint használhatóság és tartósság tekintetéből rég túlszárnyaltatok. Bizonnyára senkit sem lehet abban meggátolni, hogy ne utánozza a Singer Co. által már azelőtt 40 évvel gyártott gépeket. A Singer Co. világhírét azonban különösen azáltal érte el, hogy szüntelenül azon volt, hogy ujabb szolgálatképes varrógépfajokat állítson elő és a technika által elérhető legjobbat nyújtsa. A jelenlegi „eredeti Singer" varrógépek az előbb említett régibb gépekkel szemben ép oly javítást jelentenek, mint a varrógép a kézivarrással szemben javítást jelent. Természetesen van elég gyár, a mely hír és jelentőség tekintetében a Singer Co.-val épenséggel nem mérközhetik és a mely nem restelli a Singer Co. régibb rendszerű gépeit utánozni, sőt ezen gyártmányukat, mint „Singer", „javított Singer" vagy pláne „valódi Singer" megjelölni. Minden vevőnek ilyen hirdetésekkel szemben különösen óvatosnak kell lennie és vigyáznia arra, hogy az igazi helyre jusson, mert a Singer Co. varrógép részvénytársaság varrógépeit kizárólag saját üzletében árusítja el, ilyen üzlettelep pedig majdnem minden nagyobb városban van és a vevő, ha eredeti lakhelyéről elköltözik is, azt mindenütt megtalálja és ott gépébe illő géprészeket, tűket stb. kaphat, valamint igazításra szoruló'gépét is ugyanott megigazgathatja és karbahozathatja. CSARNOK. A gyermek. I. Nő : íme. eljövék önhöz s megalázom magam . . . El kellett jönnöm uram! . . . Valaki vonz, akihez van annyi jogom, mint önnek. Látni akarom a gyermekemet . . . Férfi: Ám legyen. De úgy jegyezze meg asszonyom, a legdurvább tudnék lenni az esetben, ha hibát követne el. Féltve őrzöm a gyermekemet s feledtetem vele a szerencsétlenséget. Ráér később is megtudni, bár jobb szeretném, ha sohasem tudná ... A gyermeket hát megláthatja, de csak mint olyan anya, aki eddig utazóban volt s még ma ismét elutazik . . . Beleegyezik ? . . . Nő : Köszönöm. Férfi: (udvariasan) Méltóztassék. (A szomszéd terembe távoznak.) Férfi: Bocsánat, majd el is felejtettem . . . Helyezze magát kényelembe, asszonyom. Hja, igy van az, ha az ember kiszokik a női társaságból, (bizonyos malíciával) mert látja asszonyom, én most roppant módon egyszerű vagyok s csupán csak gyermekemért élek . . . Ah, de milyen gyönyörű is kegyed ! Istenemre, sohasem láttam még ilyennek. Nem is csodálnám, ha még a gyermekemet is elhódítaná . . Nő : Nem felelek. Én a gyermekhez jöttem. Férfi : Igaz is. Ferikém édes, Ferike ! Ferike; (befut, atyja ölébe kúszik, megöleli, majd miközben megered a beszédes nyelve atyja szakállával játszik). Apuska, édes apuska ! Ugy-e te is veszel nekem lovacskát, ugy-e ? . . . Ekkorát ni ... Rá is ülhetek, ugy-e ? Férfi: Te kis bohó te, persze, hogy veszek. Te csúnya kis baba, te rosz fiú, aki a mamuskát meg se látja. Nézd itt van. Menj hozzá szépen. Mondd: Jó napot mamuska ! . . . Ferike: (bátortalanul) Jó napot mamuska. Te mamuska . . . mond, te vagy az én mamuskám ? Nő: (karjaiba veszi) Én édes lelkem. És te vagy az én kis Ferikém az én egyetlen kis, aranyos Ferikém. Ferike: Ugy-e te is szeretsz engem, mamuska ? Nő : No persze édesem (megcsókolja.) Ferike : De, te látod mamuska, te . . . te nem vagy jó . . . Férfi : Óh gyermeki ártatlanság : igazság a te neved. Nő : (gyilkos szempillantással mérve a férfit) De lelkem, miért . . . miért mondod ezt? Ferike: Mert látod édes mamuska, Irénke mamája sohasem utazott el. Aztán úgy szereti azt a csúnya Irénkét . . . Mindig öleli, mindig csókolja . . . Olyan szép kis ingecskét vart neki . . . Ugy-e, te is csinálsz nekem ? . . . Ugy-e megígéred ? . . . (Szünet) Férfi : Nekem mennem kell, én ezt nem állom ki soká ... Pá, édes Ferikém, pá! Apa mindjárt jő, hoz neked szép kis lovacskát . . . Pá . . . Ferike : Apuska, apuska ! Férfi : Mit akarsz gyermekem ? Ferike: Gyere ide édes apuska! . . . Irénke papája, ha elmegy, mindig megcsókolja Irénke mamáját . . . Csókold meg te is ! (össze csapja kezecskéit.) Férfi: De én nem megyek el édes gyermekem. Én mindjárt jövök, csak lovacskát hozok . . . Ferike : Az mindegy apuska, csak csókold meg. Irénke papája sem csak akkor csókolja meg, ha elmegy. Ha hozzájuk megyek, mindig megcsókolja . . . Férfi: Ferike most nem mond igazat. . . Ferike : De igen Ha elmegyek, azt kérdezi, hol a mamám. Én mindig azt mondom, elutazott és ő mindig megcsókolja Irénke mamáját. Férfi : No gyermekem te sem mégy többet Irénkéhez ! (el.) Nő (magához öleli.) Drága gyermekem, édes kis angyalom ! Bocsáss meg nekem ! Ferike: Ne sirj édes mamuska, mert én is sirok . . . II. Férfi: Kérni jöttem asszonyom, egyszersmind élni kivánok a viszonszolgálattal. Nő : Tessék. Férfi : Hol a gyermekem ? Nő : Erre tessék ! Férfi : köszönöm, (belépnek.) Ferike : Apuska, édes apuska ! Férfi : Gyermekem ! (ölébe veszi.) Ferike: Tudtam, hogy eljősz apuska, hogy nem fogsz sokáig maradni, mégis oly soká jöttél! Férfi: De itt vagyok, úgy-e ? Ferike: (hirtelen.) Engedj el apuska, engedj el! Férfi: (megütődve leteszi.) Mi bajod gyermekem ? Ferike : Vesd le a kabátod apuska, ide. (a kabátját huzza.) Férfi: (nevetve.) Udvarias vagy • kis öcsém, az apádra ütöttél . . . Szabad. Nő : Tessék. Férfi: No most jó van ? Ferike: Most gyere ide apuska, ide ülj le, a mamuska is . . . Nő: Már itt is vagyok ! Ferike: És most nem megy el az apuska, ugy-e nem ? . . . Itt maradsz apuska, ugy-e? Nő: Apuska itt marad lelkem! . . . Estélig itt kell maradnia, nem engedem elmenni a gyermekem kedvéért. Férfi: No persze . . . természetesen . . itt maradok (fel s alájár). Ej, ej Ferikém, te már nem is szereted az apát. Ferike : De szeretem (hozzáfut). Nézd, hogy szeretlek . . . Férfi: Azért hoztam én is Ferikének lovat, szép fehér lovat. Ferike : Nem kell! Férfi : Nem-e ? ... Rá fog ülni a Ferike, megveri az ostorral, igy ni! (Nyelvével csattog.) Ferike: (sírva) Ne menj el apuska, ne menj el! (sir.) Férfi : Te kis csacsi, te ! Ferike : Tovább sir. Férfi: (ingerülten) Ezt nálam sohasem tette. Kérem asszonyom hivassa a dadát. Nő: Nem kell a dada. Gyere aludni édesem! Ferike : (rug, kapál) Nem, nem ! Apuska ! Apuska! . . . Férfi: Gyere hozzám. (Ölébe veszi, altatja.) Ferike : Nem alszom el! Nem, te elmégy apuska! (Sir.) Férfi : (fáradtan) Kérem asszonyom vegye el. Nő: Csicsi babus! (Tovább sir.) Férfi: (megsajnálva az elfáradt nőt). Kérem a gyermeket. (Altatja, de az csak még erősebben sir.) Igy megy ez sokáig, mig végre mindketten elcsigázva a pamlagra ülnek. Férfi: No hát ne sirj gyermekem, nem megyek el. Ferike: Akkor vesd le apuska a kabátot. Férfi: Még ezt is ? . . . Nézd, itt van . . . (A nő segit neki.) Ferike: A cipődet is! Férfi : Ugy segéljen, végrehajtó lesz a gyerek ... (a nőhöz). Most segítsen! . . . Hát a nadrágot ne ? Ferike : (könnyek közt nevetve) Azt is! Férfi : (nevetve) Azt már nem lelkem, nagyon korán volna ... De ha igy áll a dolog asszonyom, itt maradok a gyermek kedvéért. Nő: Meg az enyémért is, ha szépen kérem ? Férfi: Legyen. Most pedig gyere mamuska és csókold meg velem együtt Ferikét ! Láng László. IRODALOM. f Nagyapó Zenélő Órája cim alatt most jelent meg Major J. Gyulának kilenc gyermekzongora darabja. Minden egyes darab jellegzetes kis ' genre-kép, mely a gyermekek kedély világának teljesen megfelel és mely technikailag nem haladja túl képességűket, és előadásokra kiválóan alkalmasak. Az egész ciklus 6 koronáért, az egyes számok 1 koronáért kaphatók az összes könyv és zeneműkereskedésekben és a budapesti dohánytőzsdékben. f Olvasóinknak ingyen! Intézkedtünk, hogy mindenik olvasónk, ki lapunkra hivatkozik, ingyen és bérmentve kap mutatványfüzetet az „Érdekes könyvtáriból, a világ legolcsóbb folyóiratából, melynek előfizetési ára ingyen 100 oldalas naptárral együtt egész évre 2 korona. Tessék tehát levelezőlapon eziránt a kiadóhivatalhoz (Budapest, V., Kálmán-utca 2.) fordulni. KÖZGAZDASÁG. • A chilisalétrom allkalmazása- A chíiísalétrom a legkönnyebben oldható nitrogéntartalmú műtrágya. Hibája az, hogy nagyon hygroskopikus só, az az levegőben levő nedvességet gyorsan magába szívja s kiszáradva megkeményedik ami baj, mert minél finomabb állapotban van, annál jobb. Ezért, ha nagyon összeálló, darabos, el kell aprózni, mert igy könynyebben és egyenletesebben szórható ki. A chilisalétrommal épen gyors hatása miatt nagyon óvatosan kell bánni, mert ha helytelenül alkalmazzuk ártalmára válhatik a növényzetnek. A chilisalétrommal a lehető leggyorsabb hatást érhetjük el az összes műtrágyák között s épen ezért azt egyszerre nagy mennyiségben ritkán szokták alkalmazni, hanem csak kisebb adagokban s inkább többször egymásután. A chilisalétrom nedves csapadékos években s nehezebb nyirkos talajnemeken mindig jóval nagyobb szokott lenni, mint száraz időjárás mellett, avagy szárazabb homokos talajon. Könnyű homokos talajokon elővigyázatosan kell bánni a chilisalétrommal s holdanként 50 kgnál többet ne szórassunk ki, mert csapadék hiányában nem bir feloldódni s igy a növény gyökérzetére károsan hathat. Nehéz, mély rétegű nyirkos talajnemeken bátran alkalmazható minden káros hatás nélkül 100 — 120 kg. is s ilyen körülmények között ki is fizeti magát. Könnyű talajnemeken kis mennyiségben 2^—3 heti időközökben 2—3 adagban szórandó ki. A chilisalétrom egyenletes kiszórására nagyon vigyázni kell s ezen célra gyakorlott vetőembert használjunk s olyant, ki a legkisebb mennyiséget is egyenletesen képes kiszórni. Őszi veteményeknél a chilisalétrom tavaszszal szórandó ki, akkor, ha már a vegetatió megindult. Tavasziaknál legjobb úgy járni el, hogy a három részre osztott chilisalétrom mennyiségnek Vs-át vetés alalkalmával, vetés után szórjuk ki s mindjárt beboronáltatjuk, a másik Vs-ad részt valamivel később a keléskor s az utolsó V3-ot ezután 2 hétre szórassuk ki. A chilisalétrommal számtalan kísérlet történt már, melynek eredményei a következő főbb pontokban foglalhatók össze: Az agyag és homoktalajok nitrogén-szegények szoktak lenni. A kapásnövények sok nitrogént igényelnek. Fokozatosan alkalmazott chilisalétrommal a terméseredmények jelentékenyen növelhetők. Ha a talaj nitrogénben szűkölkölködik, a növényzet igen megsínyli azt, ha más tápanyagok FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izü ter.. 1 mészetes bashajtószer. =s==