Esztergom és Vidéke, 1905
1905-06-08 / 46.szám
ez irányban szünetlenül felvilágosítsa. Nem mondhatok ujat, csak a mit már száz és ezerszer leírtak, elmondottak. De nem száz és ezerszer figyelmezteti-e a szülő gyermekét, mig helyes irányba tereli gondolatmenetét és egészségtani kérdésekben nem gyermeke-e az orvosi tudománynak a társadalom ? A tuberkulózist annak bacillusa, egy, a növényvilághoz tartozó hitvány kis gomba hozza létre, mely oly kicsiny, hogy csak több százszorosan nagyító szemüvegen át nézve ismerjük meg. Elsőnek Koch Róbert látta. E bacillusok főleg a tüdőben, annak felső részeiben szeretnek megtelepedni s itt gócokat, úgynevezett gümőket képeznek, melyek idővel vagy ellágyulnak, elmeszesednek, vagy elpuhulnak, elsajtosodnak, elgenyednek. A folyamat terjedése bő váladékképzéssel jár. Ily betegnek köpete tele van nagymennyiségű tuberkulózis-bacillussal. A köpet kiürítve a levegőn párolgás utján vizét veszti és porrá lesz; a légáram a porszemekhez tapadt bacillusokat a levegőben táncoltatja s ily módon szívjuk azokat Jégzés utján a tüdőnkbe. A bacilussal szennyezett étel, különösen a gyöngykóros (tuberkulotikus) tehéntől származó íorratlan tej az emésztő csatorna utján fertőzheti meg testünket. A mellbeteg ember csókja is veszedelmes és a vele való érintkezésben kezünkhöz fertőző váladék tapadhat. Miután a fertőzés módjait igy röviden jeleztem, előtérbe nyomul az a kérdés, miképpen védekezzünk a nemzetünk életfáját ily nagy mértékben veszélyeztető baj ellen. Miután a fertőzés csirája a köpet utján kerül a levegőbe, kivánatos volna az ilyen nagyon fertőző váladékot ürítő betegeknek a társadalomtól való elkülönítése. Nem is az illetők ellenállásán múlnék. Hiszen munkára képtelen, kifáradt, ápolásra szoruló emberekről van szó, kik ily célra szolgáló asylumokba nagyon szivesen vétetNem fejezhette be a levelet, elgyöngülten visszahanyatlott párnáira és elalélt . . . A leány az ágyhoz rohant és levendula ecettel élesztgette . . . Mikor magához tért, szólani akart, de nem jött szó ajkaira ... A leány megértette, borítékozta a levelet, rá irta a címet, hiszen olyan jól tudta és elrohant a levéllel . . . A mikor visszatért, Nemes Emil aludt. A leány az á>yszélére ült és nézte, hogy égett a kimerült beteges arc a láz tüzében . . . Fölé hajolt, kezével legyezgette. törülgette az izzadt homlokot ... A fiatal ember pedig lázban beszélgetett... Ilonkáról, s csak mindig, Ilonkáról ... A leány nem értette mit beszél, csak a névről tudta, hogy szerelmeséről álmodik, s hogy meg könnyítse lázas álma gyötrelmeit, végig csókolta homlokát, lezárt szempilláit s aztán megpihent a tüzes ajkakon . . . Nemes Emil viszonozta csókjait s öntudatlanul átölelte nyakát s Ilonkájának nevezte . . . És várt, várt Emil, a beteg türelmetlenségével . . . Elmullott két . . . három, öt nap, de válasz nem jött . . . S a mikor délutánonkint benn ült a szobájában a fiatal leány, a kinek mindég az ő szép hazájáról, özvegy édes anyjáról, még Ilonkáról beszélt, még ő biztatgatta önmagát, hogy bizonyára sok-sok a dolga, vagy nagyon hosszú levelet ir neki, vagy talán már útban is vannak és megfogják őt lepni. nék föl magukat. De ilyenek nincsenek Magyarországon. Ez idő szerint gyógyítható tuberkulótikusok részére is csak egy sanatóriumunk létezik még, mely ugyan mostani ágy számával is a nagy tüdőgyógyintézetek közé tartozik s ez évben még megnagyobbittatni íog, mégis a bajuktól menekülni igyekvőknek csak kisebb részét képes falai közé befogadni. Mikor íog tehát még sor kerülni a gyógyíthatatlanok számára szolgáló intézetekre és kerülhet-e arra hazánkban valaha? Ha tehát egyelőre közöttünk kell, hogy maradjanak a legfertőzőbb tuberkulózis-esetek, figyelmeztessük őket, hogy ne szórják el köpeteiket a földön, a padlón, a kövezeten, hanem köpjenek köpőcsészékbe, melyeket megfelelő alakban magukkal is vihetnek. Mi orvosok, egy esetben sem mulasztjuk el, hogy betegeink figyelmét erre fölhívjuk, hogy őket ezen intézkedés óriási fontosságáról meggyőzzük, lelkükre kötvén, hogy övéiket óvják meg ez által hasonló bajtól. De tegye a törekvést mindenki magáévá, hirdesse saját környezetében ez egyszerű tanítást s ezáltal nagy szolgálatot tesz az ügynek. A hatóság a kérdést ugy intézi el, hogy „a kocsiban köpködni tilos" felírású táblákat alkalmaz. Tehát az utcán szabad ? Akkor mi hasznunk belőle ? És ha az utcán föl is állítanánk köpőcsészéket és a hatósági tilalom az utcára is vonatkoznék, még pedig a mainál szigorúbb formában és az ellene való vetés az utcán elkövetett illetlenségnek minősíttetnék: még mindig akadna a társadalom oktató, szünetlenül nevelő öszmunkája híján igen sok ember, ki kényelmi szempontból, tudatlanságból vétene a köpködési tilalom ellen. Az utcára köpött váladékot kellene talán ártalmatlanná tenni? Ez irányban tőlünk függetlenül áldásosán működik az ingyen fertőtlenítő napsugár. Mesterségesen az utcát dezinficiálni bajos, mégis igen hathatós eszköznek tartanám, ha Igy délután megint együtt társalogtak a kis szobában. — Ma biztosan jön levél Signorina, egész biztosan, mert megálmodtam. — És maga hisz Emilio az álmokban. ? — Igen, Signorina, föltétlenül . . . — Oh ! Istenem, pedig én olyan roszszat álmodtam . . . — De kegyednél előzékeny lesz az álmok királynője ... Ne nézzen reám olyan kétségbeesett szemekkel . . . Csak én vagyok olyan babonás . . . Látja nekem megjósolták, hogy 24-dikén fogok meghalni . . . Érti kérem, valamelyik hónap 24-dik napján ... És én ebben föltétlenül hiszek . . . No, ne legyen olyan kis bohó, azért még nem lesz az ebben az esztendőben ... Én még élni akarok ... Eljön Ilonka, aztán megtartjuk az esküvőt a kis templomban, a hová együtt jártunk vasárnaponként — és én még nagyon boldog leszek és igen sokáig fogok élni.. Nézze csak a levélhordó jön . . . Ugy-e mondtam, oh ! hisz! éreztem, tudtam, megálmodtam . . . Könyörgöm, hozza be . . . Kikapta a leány kezéből a levelet és izgatottan felbontotta. Egy nyomtatott esküvői meghívó volt. Visszahanyatlott párnáira, kiejtette kezéből a levelet és szelíden mosolygott . . . Újból kezébe vette a levelet és hosszan nézte a borítékot . . . — Látja Signorina, ez az ő keze irása.. az övé . . . Ilonkáé . . . meghagyatnék az utcát tisztító közegeknek, hogy minden genyes köpésre, — mely sárga színéről könynyen felismerhető, vörös karbol-port hintsenek. Ezáltal elsősorban nem az illető köpés biztos fertőtlenítését céloznám mert az nem oly könnyen megyén, — hanem azon erkölcsi hatást, hogy a közönség fejébe szeget ütne a dolog, kikerülné a helyeket, a betegség fertőzési módja köztudattá válnék és egymás ellenőrzése legjobban gátolná a ragály terjedését. Mindezekből kiviláglik, hogy egyelőre a legjobb esetben is csak csökkentenünk sikerül majd a fertőző csirák számát a levegőben, de, hogy azokat onnan hamarosan kiküszöbölhessük, arról eleve le kell mondanunk. John Samudr. ~° HIREK. — Személyi hír. Andrássy János alispán és Vimrner Imre polgármester tegnap a füzitői vasuttársulat igazgatósági ülésére a a fővárosba utaztak. — Uj egyetemi tanár, A király Rényi József dr. vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárt, budapesti tudomány és műegyetemi magántanárt, a budapesti József-műegyetemen a közigazgatás jogi és jog-enciklopédiai tanszék nyilvános rendkívüli tanárává a szabályszerű illetményekkel kinevezte. A hir kettős örömmel tölt el bennünket, elsősorban, mivel Rényi városunk szülötte, másodsorban, mivel lapunknak jeles tollú munkatársa. — A kaszinó ifjúságának kirándulásaira, melyek elseje szombaton, e hó 17én lesz az alábbi meghívókat bocsájtotta ki a rendezőség. Meghívó az esztergomi kaszinó ifjúsága 1905. évi jun. hó 10-én, 24-én, július hó 15-én, augusztus hó 12-én a Kovács-patakban tánccal egybekötött kirándulást rendez, a melyre kivül címzettet és b. családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. A tánc esti 7 órakor kezdődik. Kedvezőtlen idő ese tén az elmaradt mulatság megtartásának napjáról hírlapok utjánfogunk értesítést adni. — Katonazene a Kovácspataknál. Miként lapunkat értesitik, ezentúl minden vasár és ünnepnapon katonazene fog játszani a Kovácspataknál. Ajkához emelte a borítékot és végig csókolgatta, s aztán lemosta a cimet egy forró, nehéz könnycsepp -. . . A leány az ágy elé térdelt, megragadta a fiatal ember kezét és ráborulva zokogott . . . Ne sirjon Signorina . . . Hányadika van ma . . . Igen huszonnegyedike . . . Az álmom megcsalt, a jóslat és a kegyed álma va . . . va Elakadt a szava alig lélegzett . . . . Felemelte a borítékot, elnézte könnyes szemekkel és megint az ajkához emelte. — Holnap huszonötödikén, irja meg Signorina az én édes anyámnak, hogy meghaltam. A leány fölsikoltott és megüvegesedett szemekkel nézett s fiatalemberre . . . — Meghaltam, de utolsó percemben reá gondoltam és vezesse el a síromhoz, ott, . . . oda ... az alá a nagy gesztenyefa alá . . . Kiejtette kezéből a borítékot, még egyszer szelíden mosolygott s ezzel a mosolyai zárultak le örökre a szemei ... Még ma is tiszteletben őrzik. Bellatristában a kis magyar poéta szánalmas emlékét és sirja mellet mindennap elkesereg a kis olasz leányka, mert Nemes Emillel, az ő első szerelme és boldogsága is sirba szállt . . . Román Sándor. — Tavaszi Szemle. Berneggi Schprecher Arthur dandárparancsnok vasárnap este városunkba érkezett és hétfőn délelőtt a a nagy gyakorlótéren és a lövöldében a szokásos tavaszi szemlét tartotta meg a jelenleg itt állomásozó 76-ik gyalog ezred felett. Hétfőn délben a tiszti kaszinóban ebéd volt. Délután a dandárparancsnok a tisztikarral a Kovácspatakhoz rándult, este pedig a Fürdő szálloda kertjében tiszteletére a tisztikar zeneestélyt adott. A tábornok a hétfő esti hajóval Komáromba ment. — Polgármester választás Érsekujvárott Érsekujvárott az elmúlt hét folyamán töltötték be az üresedésben volt polgármesteri székel. Polgármesternek egyhangúlag Miklóska Aladár választatott meg. Közöljük e hirt, mivel Miklóskának városunkban is vannak rokonai, jó barátai, kiket a hir bizonyára érdekelni fog. — A hercegprímás a főgimnáziumnak. A hercegérsek a főgimnázium igazgatójához, a következő sorokat intézte. Áldozó papi jubileumom alkalmából szivemet fölölötte kellemesen érintő alakban juttatta kifejezésre üdvkivánatait az esztergomi főgimnázium. A szeretetnek leleményességében oly emlékkel lepett meg, mely nekem különösen drága és kedves nemcsak diszes, fényes külsejénél fogva, hanem a benne foglalt és az ifjúság üde frisseségét lehelő munkálatok miatt is, melyekben a kegyeletteljes szorgalom, gyöngéd figyelemmel, éppen székvárosom gazdag egyházi történelmének és monumentumainak mezejéről szedett virágokból kötött számomra igen megörvendeztető csokrot. Midőn a ragaszkodásnak és figyelemnek e jóleső nyilvánításáért hálás köszönetet mondok, teszem ezt az esztergomi főgimnáziumhoz fűző érzelmeimnek egész melegével és bensőségével, buzgón kérve a jóságos Istent, hogy árassza termékenyítő szent áldását Főtisztelendőségedre és a főtiszt, tanári karra, segítse kegyelmével a törekvő ifjúságot, és tegye egykori tevékenységem felejthetetlen színhelyét, az esztergomi főgimnáziumot, a keresztény műveltség és a lángoló hazaszeretet egyre szebben virágzó és gyümölcsöző iskolájává. További buzgó imájukba ajánlottan mararadok kiváló jó indulattal." — A kegyűri templom renoválása, A bizottság f. hó 5-én, tartott ülésében foglalkozott a templom renoválásának munkálatait előkészítő bizottság újból a renoválásra vonatkozó ajánlatokkal, bevonván a szakértőket is. Először Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy ismertette az orgonára beérkezett ajánlatokat. Beérkezett négy orgonaépitőtől hét ajánlat. Nevezetesen: Angster J. és Fia pécsi cégtől két ajánlat, egyik 5920 koronás, a másik 6750 koronás ; Országh Sándor rákospalotai orgonaépitőtől három ajánlat 5200, 5600 és 6000 koronás; Rieger testvérek budapesti cég 6440 koronás ajánlata és Wegenstein Lipót temesvári cég 5660 koronás ajánlata. A pécsi cég 6750 koronás ajánlata, Országh 6000 koronás ajánlata, Rieger testvérek 6440 koronás ajánlata és Wagenstein Lipót 5600 koronás ajánlata a szakértők véleménye szerint tartalom tekintetében, lényeges eltérést egymástól nem mutatnak és kivitelre bármelyik elfogadható. A szállítóképesség tekintetében is mind a négy cég egyformán megbízható. A bizottság az ajánlatok és a szakértő előterjesztése alapján egyelőre azon megállapodásra jutott, hogy az orgona felállításának költségei 6000 korona körül járván, ezen összeg beállítása iránt tesz a kegyúrhoz előterjesztést, hogy a megbízással ne legyen a város közönsége kizárólag egy céghez kötve, hanem közöttük választhasson. — A toronyórára beérkezett ajánlatokat ifj. Schmied Nándor ismertette. Egy bécsi és négy hazai cég ajánlata képezte a tárgyalás anyagát. A bécsi cég ajánlata 3090 koronás, a hazaiak kö-