Esztergom és Vidéke, 1905

1905-05-04 / 36.szám

hasznos a kis népség erkölcsi és értelmi fejlődésére, mert hisz abban a korban legfogékonyabb a sziv és elme a jó befogadására s mig az élet küzdelmében edzett egyénre a külső körülmények, események alig hatnak, addig öreg napjainkban is szivesen emlékezünk gyermek éveink legjelentéktelenebb mozzanataira, mert azok eltörülhetetlen nyomokat hagytak vissza. Az óvodák a köznép erkölcsi nevelésére óriási horderővel birnak. A szegénység és kemény munka nem alkalmas a kedély, sziv és lélek finomabb, nemesebb érzelmeinek fejlesztésére. A gyermek fogékony kedélyét fásulttá, rideggé tette az otthon, az apa részéről tapasztalt túl kemény bánásmód, mig az úgynevezett majomszeretet alakjában nyilvánuló anyai gyöngédség jelentékeny mérvben hozzájárult a különböző gyöngeségek és hibák fejlődéséhez ; de hiányzott a gyermek nemesebb indulatát fejlesztő, hibáit nyesegető, szóval kedélyi és lelki életét teljesen tárgyilagosan és öszhangzatosan fejlesztő tényező. Ezen szerep betöltése az óvoda feladata s megfelelő, arra képességgel és hajlammal biró óvónő vezetése alatt ezen feladatának meg is szokott felelni. Minket magyarokat azonban az óvodák fellállitásánál egy másik szempont is vezérelt. Rendkivül nagy reményeket fűztünk ezen intézmények működéséhez a magyar nyelv sikeres terjesztése szempontjából. Azt láttuk, hogy az elemi iskola egymagában tiszta nemzetiségi és nem magyar ajkú helyiségekben csak részben képes a magyar nyelv megismertetésére irányuló feladatának megfelelni. Oka ennek az egy tanerőre bízott gyermekek túl nagy száma, a szorgalmi ido rövid tartama s anyjának szivettépő fájdalmával, szinészszé kóborolt. A szerencsétlen egy kóbor, vert csapattal szökött meg. A szülőknek szenvedéseit csak növelte a dicsőség eltévedt hire, mely hozzájuk eljutott a Gizike nagy diadalairól. Egy hónap múlva már kiszorította a társulat hősnőjét, aki, hogy még inkább anyagot adjon a reklámmmal őrült irigységében, választóvízzel lesett Gizire a kulisszák mögött és ifjúsága ellen merényletet intézett. Rettenetes volt a szülőkre a pokoli aszszony cselszövénye. Titkos hirek jöttek; hogy a leány mindazonáltal jobban lesz, de szépségét kimarta a kegyetlen folyadék. Sebaj, ifjúságát el vehette a vén aszszony, de művészetét nem. Lázas diadaltudósítások érkeztek, midőn az élelmes direktor ifjú hősnőjét, nem minden célzás nélkül a „Negyvenhetedik cikk"-ben mutatta be a közönségnek, mellyel a megtiprott, tönkre tenni ónajtott Gizike nagy művészetével még jobban a közönség ke-, gyébe vette magát . . . S kisebb-nagyobb eltérésekkel évekig igy jöttek, érkeztek a diadalok hirei. Komoly helyekről gáncsolták már a nemzeti színház igazgatóságát, hogy miért nem látja meg a vidék e kolosszális tehetségét? Az ifjúkori poéta, Mórocz Jenő pedig szintén végigevezte a nyárspolgári karrier hullámtalan tükörét. Mérnök lett a ministeriumban, akit a vidéki hidak teherképességének felülbírálására kellő napidijak mellett utaztatnak. Igy került N-re, egy délvidéki nagyobb városba. Utcán őgyelegve szemébe tünfőleg azon körülmény, hogy az iskolának és tanítónak mégis első feladata és célja az, hogy a gyermekekkel az elemi ismereteket sajátitassa el s ezen célját csak ugy volt képes elérni, hogy ha a tanítás az első két-három évben az illető gyermekek nem magyar anyanyelvén folyt. Ily körülmények között a legnagyobb buzgalmu tanitó sem volt képes a magyar nyelv tanítása terén oly eredményt elérni, a minőt óhajtottunk s alig közeledtünk azon kitűzött céljához, hogy minden állampolgár legalábbb szóban birja az állam hivatalos nyelvét. Az óvodák feladata gyanánt a fentebb előadatokon kivül első sorban azt tekintettük, hogy idegen ajkú falvakban a magyar nyelv sikeres tanításának és teljes elsajátításának talaját elkészítsék, hogy az iskola ne legyen kénytelen a legelején, teljesen parlag talajon kezdeni s úgy a magyar nyelv oktatása egyrészt intensivebb, az elsajátított ismeret pedig maradandóbb legyen. Teljes elismeréssel adózunk a magyar nyelv tanítása terén az óvónők buzgalmának, mégis nem zárkózhatunk el azon nézetünk nyilvánítása elől, hogy e téren az eredmény nem felel meg azon reménynek és várakozásnak, melyet mi és a közfelfogás az óvodák létesítéséhez és felállításához tűztünk. HIREK. — Nagybeteg urnő. Dr. Helc Antalné úrasszonyt, miként sajnálattal értesülünk, súlyos természetű baja miatt a napokban szállították a Herzl-féle sanatoriumba. — Dr. Walter Gyula főegyházmegyei főtanfelügyelő egy heti időre Pozsony és Nagyszombatba utazott, hol az iskolákat látogatja meg. tek a vidékies reklam-szinlapok, hirdetve a „fölülmulhatlan" művésznő jutalomjátékát. Lelkében visszabizsergett a „letört rózsabimbó" románca s megnézte az előadást. A direktoron és jutalmazotton kivül talán ő neki fájt legjobban a szórványos közönség. Alig lézengtek a színházban, azok is álmosan, unatkozva . . . Felgördült a függöny. Egy sápadt, megtört asszony lépett elő. Semmi taps! Semmi koszorú! Meghajtotta magát, úgy amint egykor és — elszavalta a „Letört rózsabimbót." Egy diák gyerek félhangon jegyezte meg a szavalat végén: — Nagyon limonádés, érzékeny história biz' ez. Jenőt megszédítette az ifjúkori emlék. Szükségét érezte, hogy friss levegőre jusson. Odahagyta páholyát. . . Amint a páholyfolyosón végig megy, az öltözőből kihangzott egy durva, zabolátlan férfi hangja: — Te rongy ! Szegyeid magad. Még rá kell fizetnem a jutalomjátékodra. Hogy fizetjük ki a vendéglőst? A primadonnának kétszáz forint maradt tisztán. S nekünk egy fillér se. Te rongy . . . Mórocz Jenő pedig hallotta Gizikének görcsös zokogását. De mai napság romantikus dolgok nem esnek. A világért se tessék azt képzelni, hogy tán azt a sehonnai ripacsot insultálta volna. Az. oknyomozó helybeli pletyka meg is kérdezte volna, hogy mi joga is lett volna erre ?... Verner László. — Fényes eskÜVŐ színhelye volt május 1-én a székesfőegyházi Bakács-kápolna, amidőn d. e. 11 órakor vezették oltárhoz Jaksich Dezső főkáptalan uradalmi kovácsii intéző és Vojnovits Károly aranyosmaróthi m. kir. posta és táviró tiszt Seyl/r József főkáptalan uradalmi főpénztáros kedves leányait, és pedig Jaksich Dezső Gizikét, mig Vojnovits Károly Margitkát. A polgári egybekelés az anyakönyvi hivatalban vasárnap este 6 órakor volt. Az egyházi áldást a párokra Brühl József papnevelő intézeti aligazgató adta, aki igen szép beszédet intézett hozzájuk. Tanukként szerepeltek Kurcrok Károly dsidás őrnagy, Geiger Ferenc főkáptalan uradalmi felügyelő, továbbá Lósy Lajos és Meszéna Lajos érsek urad. intézők. Esküvő után a nászmenet Seyler Vilmos főkáptalan urad. főpénztáros házához hajtatott, hol a lakodalmi ebéd volt, mely után a párok a délutáni vonattal abba a kedves családi fészekbe siettek, melynek boldogsága legyen örök, s oly fellegtelen annak ege, mint volt a kéklő égbolt a tavasz gyönyörű ünnepén, melyen a holtomiglan elhangzott. — Városunk és megyénk kitüntetett hölgyei. Többször adtunk már arról hirt, hogy a József Főherceg Sanatorium Egyesület hálája és elismerése jeléül művészi becsű oklevelet küld azoknak, akik buzgó fáradozásuk és áldozatkészségükkel lehetővé tették az első népsanatorium építését. Mint értesülünk városunkban és megyénkben az emberszerető célért lelkesen fáradozó egyesületi elnökség a József fg. aláírásával ellátott okleveleket az alábbi hölgyeknek küldötte meg kedden : Andrássy Jánosné, dr. Áldori Mórné, Brenner Józsefné, dr. Burián Jánosné, dr. Berényi Gyuláné, Burány Érnőné, Büttner Róbertné, Csupor Istvánné, dr. Földváry Istvánné, Frey Ferencné, dr. Gönczy Béláné, Horváth Béláné, Haan Rezsőné, Hess Rezsőné, dr. Hulényi Győzőné, dr. Horn Károlyné, br. Jeszenák Istvánné, dr. Janits Imréné, özv. Laczkó Pálné, Marosi Józsefné, Magos Sándorné, Magurányi Józsefné, özv. Mészáros Károlyné, Niedermann Józsefné, Oltósy Lajosné, dr. Prokopp Gyuláné, Reviczky Gáborné, Sternfeld Rezsőné, dr. SeylerEmilné, B. Szabó Mihályné, Szecskay Kornélné, özv. Szvoboda Románné, Vaszary Lászlóné, VerkliánMártonné, Vimrner Imréné, Walter Károlyné, Esztergom. Becherer Jenőné, Dvoratsek Rezsőné, Szolák Imréné, Weil Adolfné Tokod. Müller Edéné, özv. Müller Józsefné, Singer Bernátné, Wilsch Károlyné Süttő. Dr. Glaser Zsigmondné, özv. Zách Józsefné Köbölkút. Karner Antalné, László Jánosné, Spalding Quidóné, Stern Hermanne, Stein Manóné, Wendland Miksáné Lábatlan. Hartmann Mártonné Gyiva. dr. Szilágyi Bertalanné, Vadászffy Jenőné Pilis-Maróth. — Eljegyzés. Lisziczky János földmivelésügyi ministeri tisztviselő eljegyezte Remi Paula úrhölgy, leányvári tanítónőt. — Hymen. KHzs Béla livai körjegyző, május 1-én vezette oltárhoz Doroghon Péhatsek Martha úrhölgyet, Pehatsek Arthur dorogi esperes-plébános nővérét. — Szabadságon. Kollár Károly gazdasági tanácsos nyolc napi szabadságra ment. — Uj Ügyvéd- Dr. Mattyasóvszky Béla ügyvédjelölt, az ügyvédi vizsgát kedden jó sikerrel kiállotta. — Halálozás. Miként őszinte részvéttel vesszük a hirt, Pongrácz Zsigmond, a kereskedelmi és iparbank ügyésze, ügyvédi karunk rokonszenves és köztisztelt tagja tegnap déli 1 órakor elhalálozott. — Lawn tennis pálya megnyitása A tornaegyesület kerthelyisége, a lawn tennis és tekepálya a mai naptól a tagok rendelkezésére áll. — Választás a megyénél. A megye törvényhatósági bizottsága f. hó 15-én taríja tavaszi rendes közgyűlését, melynek 72 pontból álló tárgysorozata a bizottsági tagoknak hétfőn küldetett meg. Az ülés iránt, mint amelyen részleges tisztújítás lesz, igen nagy az érdeklődés. Betöltésre kerül az árvaszéki elnöki állás, melyre eddig egyedüli jelölt Kollár Péter ülnök, helyettes elnök, kinek megválasztása az eddigi jelekből itélve, egyhangú lesz, mely után a megüresedő többi állások fognak betöltetni. Erős küzdelem ígérkezik a muzslai főszolgabírói állásnak betöltésénél, melyre Pongrácz Kázmér eddig volt muzslai főszolgabíróval szemben dr. Thuránszky Lajos első aljegyző pályázik. — Előléptetések a hadseregnél. Május elsejével előléptek és pedig házíezredünknél őrnagy lett: Sallagar Herman első osztályú százados a törzskarnál, I. oszt. százados: lovag Pittreich Hugó II. osztályú törzskari százados, II. oszt. százados : Fritsh Kálmán fhd. áthelyezve a 82 gyalogezredtől, Lengyel Tódor fhd. áthelyezve a 62. gyalogezredtől, továbbá Waldkirch Frigyes és Moldrik Antal fhd. majd Zegarac Svetisláv fhd. áthelyezve a 6-ik gyalogezredtől, főhadnagyok lettek: Nóvák Vilmos, Lapos Géza hd., hadnagyok lettek : Schey Gusztáv, Heyszl Gottfried és Matheisz Márton tiszthelyettesek. A 76. gyalogezredben őrnagy lett: Neumann József első oszt. kapitány, áthelyezve a 35. gyalogezredből, Boerin János I. oszt. kapitány áthelyezve a 88. gyalogezredtől, I. oszt. százados lett: redensbrucki Redlich Ernő és Bergmayer Rezső II. oszt. százados, II. oszt. százados lett: Závár János, fhd.. főhadnagyok lettek: Hillardt Károly hd, áthelyezve az 55. gyalogezredhez, Veigl József, frankenbachi Schuppanzigh Ferenc és Udvardy Zsigmod hd., hadnagyok lettek : Grivic Emil, és lászlófalvi Kapitány Gyula tiszthelyettesek. — Az „Esztergomi Kath. Kör" téli előadásait vasárnap este fejezte be nagyszabású hangversennyel. Méltó koronája volt a kör ez évadi nagyszámú s kiválóan sikerült estélyeinek. A fényes közönséggel szinte túlzsúfolt helyiségek láttára megerősödtünk még inkább azon véleményünkben, hogy — ha áldozatok árán is — a körnek mielőbb fel kell már emeltetni az emeleti nagytermet. A hangversenyt Marosi Ferencné úrasszony kezdte meg mindig szivesen, élvezett bravúros és érzelemmel teljes zongora játékával. Magyar ábrándja igazán ábrándokba ringatott. Feszült érdeklődéssel várta a közönség a második számot. A kis 10 éves Farkas Mártika lépett az emelvényre, hogy eljátsza hegedűjén Leitz 15 művét. A 2 év óta tanuló bájos jelenség minden részlet után oly tapsvihart aratott, hogy boldogult rokona, Reményi is megirigyelhette volna. De meg. is érdemelte. Finom és biztos fogás, könnyű vonókezelés, nyugodt előadás, egészben kifejező játék: mindez 2 évi tanulás után nagy jövőre veti előre fényét s csak büszke lehet a kör, hogy az aranyos kis Mártika szép jövőjébe az első nyilvános lépést itt tette meg. A 4. és 6. számban a kis Mártika mestere, édes atyja, Farkas Ferenc adta elő Mozart G-dur szonátáját mint kamarazenét Kersch Ferenccel együtt, továbbbá Bach Áirjét és Vianiavszky egy mazurját Kersch zongorakiséretével. Kerschet ismerjük s örömmel valljuk magunkénak. Játéka könynyed közvetetlenségével, finomságával s nagy tudásával mindig felemelt s tiszta élvezetet nyújt. Farkas Ferenc minden számát s a felzúgó tapsviharra ráadásul adott 2 darabot is a legteljesebb elismeréssel kell illetnünk. Kifejezés, biztosság, lágyság és erő, mély érzés, előadói készség csalódásba ringattak, mintha nem is előkelő műkedvelőt, hanem nagynevű hivatásos művészt élveznénk. Két szép szavalás illeszkedett bele még kedvesen a hangversenybe. Csukás Erzsike szavallta érzelemmel, bájosan és lelkesen a Csodaszarvas legendáját, közben pedig melodrámai kíséretként höigyénekkar adott elő nagyon