Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-13 / 30.szám

rület. Egész határok kellenek egyegy gazdának arra, hogy megélhessen, holott más országban egyegy hold ad megélhetést egy-egy családnak. Németalföldön egy hold földről megél egy nagyobb család, nálunk még a 20 holdas gazda is szegény ember. Az ipar a belterjes gazdálkodás után következik, akkor fejlődik majd rohamosan, ha az egy-két holdas kertészkedés is anynyira elfoglalja már a területet, hogy a népességet kiszorítja a mezőkről és belekényszeríti az ipari foglalkozásba. Ez a fejlődés természetes rendje. A földterületekre kell gondot fordítani és e tekintetben helyes irányú törvényjavaslatot kérünk a vicinális vasutakról. Mert ahol sok a föld, de kevés a közlekedési eszköz, ott nem lehet belterjes gazdálkodást- folytatni. Fél Magyarország imádkozhatik jó közlekedési eszközökért, melyeknek híján vagyunk. Ha vasutak szelik át a magyar sivatagokat, nem prédáljuk el a mérföldekre terjedő termőhatárokat legelő használásra és szemtermelésre, hanem értékes lesz minden talpalattnyi földünk és dúsan jövedelmező. Azt hangoztatjuk, hogy földéhség van az országban: hiszen parlagon hevernek nagy területek. Azt mondják, hogy nagyon drága a föld és egyes vidékeken ma is 300 kor. a jó föld holdja. Van itt föld, még bőven eltartja az a magyar munkást; nem kell innen kivándorolni. Csak az a baj, hogy a föld nem ád elég munkát, mert a közlekedési eszközök és csatornák hiánya Beteges lett, lefogyott, hogy a tengerhez kellett mennie. Ott volt. Sétálgatott a strandon, szerette a tengert nagyon, elnézte sokáig apró hullámfodrait, még a vihar, a vadul háborgó tornyos hullám is ott tartotta, ez csillapította vágyait. Azonban legnagyobb öröme abban telt, ha egy szépen felöltözött gyermeket ölébe kapott és csókolgatta édes arcocskáját, — talán egy könyet is ejtett rája. Különben mindig egyedül volt, csendben élt, mig a véletlen össze hozta régi, elfelejtett barátnőjével, Irmával. Estefelé, midőn a nap már belemártotta ízzó vörös tányérját az azúrkék vizbe, sétált a strandon és találkozott egy elegáns nagyúri hölggyel, bájos szép asszony volt, minden mozdulatán meglátszott az előkelőség, egy kis lánykát kézen fogva vezetett és két leányka előtte tipegett. A csöpségek folyton gagyogtak. — Babi ne menjen oly közel a vizhez, Irmus bepiszkolja cipőjét! De a babák nem hallgattak szép mamájokra, futottak Margithoz, ismerték őt az Összes fürdő gyermekek. Margit átölelte őket, megigazította szőke hajukat és csipkés főkötőjük szallagját szépen megkötötte. Az asszony nézte, majd bemutatkoztak és felismerték egymásban a régi iskolabarátnőt Irma dicsekedett boldogságával, csak a három gyermek okozott sok gondot neki — irigyelte Margitot, hogy nem kell ily gonddal bajlódnia. Margit nem szólt csak mikor elmentek és nem hallotta a kis babácskák tipegését — sírt keservesen. Fehérke. miatt nem lehet a földön megfelelő arányú belterjes gazdálkodást, kertészkedést és mezőgazdasági ipart folytatni. B — A Párkányi Takarékpénztár közgyűlése. Esztergom, április 10. Az Esztergom-megyei Párkányi Takarékpénztár f. hó 8-án tartotta meg XXXIII. évi rendes közgyűlését számos részvényes jelenlétében. A részvény-társaság elnöke dr. Walter Gyula megnyitó beszédében vázolta az elmúlt év kedvezőtlen közgazdasági viszonyait, megemlékezett a sokáig tartó politikai válságról, melyek a kereskedelnriélet rendes kifejlődését erősen akadályozták. Mindennek dacára a kimutatott 46,457 kor. 82 fii. tiszta nyereség, az előző évhez képest tetemes emelkedést mutat, mi az intézet vezetésének — tehát az igazgatóság és a tisztikar céltudatos működésének, szakképzettségének és szorgalmának gyümölcse. Más részről a betét állománynak 325,958 koronával való szaporodása bizonyítéka a közönség folyton növekvő bizalmának a társulattal szemben. A közgyűlés az igazgatósági jelentést és a zárszámadásokat egyhangúlag elfogadta, valamint a nyereség felosztására hozott igazgatósági javaslatot is. Az összes forgalom 11,408,131 koronára rúgott; tudva, hogy az intézet három tisztviselőjére és igazgatóira nehezedik ennek lebonyolítása, az elvégzett munka valóban dicséretére méltó szorgalomnak adja tanújelét. A tartalék alapok növelésére a nyereségből 19,706 korona fordíttatott és igy a tartalék alapok öszszege 1-06,000 koronára emelkedik, a mi kilátást nyújt a részvényeseknek az alaptőkének a közel jövőben 300,000 koronára leendő felemelésére. Osztalékra részvényenkint 20 koronát fizet az intézet és szelvényeit már 9-étől fogva beváltja. A közgyűlés a felmentvényt úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság részére megadta. A másod könyvvezetői állásra Brenner Sándor próba időre megválasztott tisztviselőt a közgyűlés állásában véglegesítette és a régi tisztviselők lakbér illetményét 100 —100 koronával felemelte. Az Oltósy Ferenc elhunytával megüresedett igazgazgató-választmányi tagságra egyhangúlag Ivanits Gyula részvényes választatott meg. A magunk részéről örömmel registráljuk a párkányi takarékpénztár évről—évre .való erősbbödését, mint vármegyénk közgazdasági életében esztergomi intézeteinkkel együtt hatalmas szerepet betöltő pénzügyi tényezőt. -—r. Színház. Esztergom, április 12. Az esztergomi közönség'ebben az idényben ugyszóllván naponkint dokumentálja, hogy nem idegenkedik a színművészet pártolásától, mert alig van este, amelyen nem töltené meg a Fürdő szállodának Thália templomává avatott nagytermét. És ezt nemcsak az elég jól összeállított repertoár teszi, hanem a jó erőkből Szalkay direktorsága és ügyes vezetése mellett összeállított társulat s annak ambiciózus tagjai, kik mindenkor igyekeznek kiérdemelni a közönség tetszését és elismerését. Nem állhat meg tehát az a bizonyos körökben uralgó vélemény, hogy nálunk nincs műpártoló közönség, sőt ellenkezőleg, de annak fejlettebb műizlését nem elégíthetik ki üres repertoárral, alacsony nívójú előadásokkal és fogyatékosabb művészi erők félszeg produkcióival. Szombaton este egy régibb operettet elevenítettek fel, a hírneves Souppeé: Boccació-]óX, ezt a kedves zenéjű művet, mellyel ismét igen élvezetes estét szereztek művészeink a megjelent szépszámú közönségnek. Boccaciót természetesen Tábory Frida énekelte, ki ebben a változatos szerepben ismét legelőnyösebben mutatkozott be s a közönség mindvégig kitüntette rokonszenvével Igen jó és hálás szerepe volt Miklós Dórának, ennek a szerény fellépésű, de megnyerő modorú művésznőnek Fiametta Lambertucció leánya szerepében, melyet rokonszenves gyöngédséggel játszott meg s bár kevésbé erőteljes, de zengzetes hangjával is lekötötte a figyelmet. Pteiro herceg szerepében Kovács Lajos érdemelt elismerést, ki szerepeivel most látszik előtérbe nyomulni, mert mint régi és rutinos színész az első előadásokban ugyan hanyagolt, de jó ambíciója nem hagyta cserben s igyekszik érvényesülni. Igen jó volt még Lambertucció szerepében Szalkay igazgató és Izabella (Lottaringi kádár neje) szerepében Pintér Margit. Vasárnap két előadás volt. Délután az Árendás zsidó, este pedig KÖvessy Albert bohósága A primadonna, melynek zenéjét

> Tombor irta. Szép számú közönség volt jelen, mely jól mulatott, az összes szereplők jól megálltak helyüket. Hétfőn ismételve utoljára János vitéz ment, természetesen ismét zsúfolt ház előtt. A műsorban annyiban volt változás, hogy Bagó trombitást, melyben Pápay, a briliáns baritonista, annyi kitüntető elismerést aratott s mellyel valósággal kedvencévé lett a közönségnek, ezúttal Gozon Béla énekelte. Gozon előadása, mint dalai elenyészően kisebb hatást értek el Pápay bravúros alakítása és dala mellett, de a többi szereplők közreműködésén is bizonyos lankadtság volt észlelhető. A közönség azonban nem fukarkodott a tapssal és mindvégig figyelmes és háládatos volt. Kedden este Konti József hírneves operettje az Eleven ördög került szinre aránylag nem nagy számú közönség előtt. Letorieres vicomte szerepében Tábori Frida mókái gyönyörködtették a publikumot, Grevin szabó nejét Miklós Dóra adta kedves közvetlenséggel, énekszámai is csinosak voltak. Sonbire herceg szerepében Kovács Lajos jeleskedett, mig Pomponiust, a vicomte nevelőjét Vadász alakította ügyesen. Az előadás igen összhangzó volt és a zenekar is jól működött. Tegnap este volt Pápay Lajos a kedvelt baritonista jutalomjátéka a Cor7ievillei harangokban, melynek lefolyásáról jövő számunkban referálíunk. Masque de fer. HÍREK. — Gyula napja. Az érseki képezde f. hó 11-én a negyvennyolcas törvények szentesítésének évfordulója és dr. Walter Gyula főegyházmegyei főtantelügyelő névünnepe alkalmából kettős iskolai ünnepélyt rendezett, midőn válogatott tárgysorozattal hódolt a hazának és-a főegyházmegye tudós főtanfelügyelőjének. Az ünnepély minden részletében sikerült. A szereplő ifjak retorikai készültsége és előadása meglepett közvetlenségével és jótékony benyomást gyakorolt a jelenlevő tudós főpapra. Bánk-Bánnak előadott második felvonása összevágó és temperamentumos mint ilyen, mindvégig gyönyörködtető volt. Azonkívül az intézet zene- és énekkara is kitett magáért. Az ünnepélyen résztvett dr. Roszivall István prael. kanonok is, kinek jelenléte fokozott mérvben emelte az ünnepély kegyeletes fényét. Az ünnepély befejezésekor a tudós ünnepelt reflectálva az ifjúság szónokainak szavaira meleg hangú köszönettel adózott az intézet tanárainak és ifjúságának. Erőteljes és mélységes gondolattal szőte be válaszában a magyar kath. tanítók hivatását és kötelességeit, mit eredményessé csak úgy tehet működésük, ha abban a haza lángoló szeretete és a tanító vallásossága csillámlik meg. A szavak lekötötték az ifjúság figyelmét és dörgő éljenzéssel köszönték meg a valóban nagy megtiszteltetést, a melyben a íőtanfelügyelő személyes részvételében részesülni volt szerencséjük. Dr. Fehér Gyula plébános, iskola-igazgatót névünnepe alkalmából az elemi leányiskola növendékei részesítették ovátiókban, kinél a tanítónői kar testületileg fejezte ki jókivánatait. Ezenkívül a gratúlánsok nagy serege kereste fel Agatsin Gyula, dr. Berényi Gyula, dr. Huszár Gyula, Brutsy Gyula és még számos Gyula vendégszerető házát. — Fehér Ipoly pannonhalmi főapát miként eleve jeleztük, hétfőn délután érkezett hajóval városunkba, hogy szokásos évi látogását végezze, mit kapcsolatba^hozott a rend székházának és a főgimnázium helyiségeinek tervbe vett villámmal leendő világitása kérdésének végleges megoldásával. — Ezüst mise. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató f. hó 11-én d. e. 10 órakor mondotta a Bakács kápolnában ezüst miséjét, melyen a nagyszámú rokonságon kivül, számos tisztelői közül is sokan vettek részt. — A manuduktori tisztet dr. Klinda Theophil praelátus kanonok töltötte be. A köztiszteletben és szeretetben álló jubilánst mi is üdvözöljük áldozárságának 25-ik évfordulója alkalmából. — Lelki gyakorlatok a vízivárosi zárdában- Április hó 26, 27, 28 és 29-én a helybeli vízivárosi zárdában hölgyek számára lelkigyakorlatok módjára elmélkedések fognak tartatni, melyeknek sorrendje a következő: Április 26-án szerdán d. u. 5 órakor összejövetel a zárdában, fel 6 órakor Veni Sancte, utána bevezető elmélkedés. Április 27-én, csütörtökön d, e. fél 9 órakor szent mise utána elmélkedés. D. u. 5 órakor conferentia. Április 28-án pénteken d. e. úgy, mint előző napon. D. u. 3 órakor conferentia és utána készület a szt. gyónáshoz. 4 órakor szent gyónás. Április 29-én szombaton reggel 7 órakor elmélkedés, szent mise, közös szent áldozás. — Holéczy Ilona jutalomjátéka. Ma este lesz a társulat legtalentumosabb művésznőjének, Holéczy Lonczikának jutalomjátéka Schakspere örökbecsű drámájában Romeo és Júliában, melyben Júliát kreálja. A kiknek volt alkalmuk azon néhány előadáson gyönyörködni a jutalmazandó igazi ihletett művészetében és akik néma lenge Múzsa által teremtett látványosságokban keresik a műélvezetet, bizonnyal igyekezni fognak ezt az alkalmat megragadni, hogy tömeges megjelenésükkel tiszteljék meg a vidéki színművészet e kimagasló tehetségét s ezzel az est sikerét előmozdítsák. Sajnos, hogy a félszeg ízlés, mely a közönség legnagyobb részét uralja, melynek végre is kedvét kell az igazgatóságnak keresni, visszatartotta az igazgatóságot attól, hogy több komoly mű szinrehozatalában teret nyújtson Holéczy művészi kincsei bemutatására, igy csak néhány előadáson győződhettünk meg az ő művészi értékéről, mikor is mindannyiszor lebilincselte a fogékony lelkeket az avatott drámai művészet hatalmas erejével.