Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-09 / 29.szám

át nem fog feledésbe menni annak a tettre vágyó, tüzes felbuzdulásnak és nemes hév­nek emléke, amelyek e ritka alkalmakat oly fényes, oly ragyogó ünnepekké vará­zsolták. Amig azonban magyar lesz, aki ke­gyelettel fog ez évfordulók megüléséró'l unokáinak regélni, addig emlékezetes lesz az a kimagasló szerep is, amelyet ez ün­nepségeknél a bíboros herceg prímás Ő Eminenciája a haza büszkeségére betöltött. A sokoldalú és nagyfontosságú országos teendők rendkívül igénybe vették idejét és erejét. Sohasem akadályozhatták azonban an­nak az éber őrködésnek, atyai szeretet­nek és nagylelkű áldozatkészségnek gya­korlásában, amelyet az egyházmegye ügyei­nek intézése és különböző fontos érde­keinek előmozdítása körül tapasztalni sze­rencsések vagyunk. Szeretett papságának és a gondjaira bizott híveknek egyaránt azt az Utat óhaj­totta megmutatni, amelynek ösvényein nem lehet eltévedni. Annak az Igazságnak követését han­goztatta, amelynek árnyékában biztos me­nedéket találhatni. Azt az Életet világította meg, amely­nek tükrében tisztán szemlélhetni a ha­landó kötelmeit. Leghőbb óhajtása volt hogy „az Ur szolgái és titkainak sáfárai", „sava és vi­lágossága" legyenek a földnek. Azt óhaj­totta, „hogy őrizzék a tudományt és a törvényt. Járjanak békében és igazságban." Gyógyítsák a szivek és lelkek sebeit. Emeljük tehát szemeinket á Minden­ható trónjának zsámolyához és kulcsolt kezekkel adjunk hálát, hogy kegyelmes Főpásztorunk, bölcs vezérünk, áldozatkész jótevőnk és nemeskeblű vigaszunk ez öröm­napjára virradni engedett! Használjuk fel azonban a dicső alkal­mat arra is, hogy minél fényesebb tanú­ságot szolgáltassunk a szeretet, ragasz­kodás és hála azon érzelmeiről, amelyek kebleinkben honolnak! Felkérem ennélfogva a főtiszt, papsá­got, az iskolai hatóságokat és intézeti elöljárókat, hogy ő Eminenciája, kegyel­mes Főpásztorunk áldozári jubileumának meglassitja a hevesen hullámzó vér folyá­sát, pírjából kölcsönöz Boris arcának is, visszanyeri arca viruló rózsáit, szeme ra­gyogását. Szive újra szerelemre gyúl s hisz a sze­rencsétlen Jóskának. Reggelig kiderül ártatlansága, megtud­ják, hogy ő nem bűnös, lehull lábáról a bilincs, s szabaddá lesz. Lehajlott fővel bár, de büntetlenül hagyja el a községhá­zát. A szégyen pirosra festi arcát s a rajt végbement esemény lelohasztólag hat ke­délyére, de nem szomorú már. Ő veri fel Boriskát, kinél atyja s anyja van, sötét gondolataikból, ő oszlatja el napként a felettük tornyosuló felhőket. Amint kinyitja a ház zöld ajtaját s be­lép, csak néznek mind! Nem tudják kima­gyarázni, mi történt ismét. A csendet Jóska szakítja meg s szól: — Nem akarsz ismerni! ? Boris ? Boris hallva e szavakat egy pillanat Jóskára borul, karja összefonódik nyaka körül s csók, csók után csattan el arcu­kon. Örvendenek, hogy látják Jóskát, hogy ártatlan, hogy nem ő a vétkes, csak neve azonos a bűnösével. Szőllősy Géza. minél impozánsabb megünnepléséről gon­doskodni szíveskedjenek. Miután a jubileum tulajdonképeni napja — májns 20 ika -— péntekre esik, ennél­fogva az ünneplés idejét május 28-ára, vasárnapra állapítom meg. Az ünneplés módozataira vonatkozó­lag a következőket rendelem. 1. Május 27-én az esti harangozás után a főegyházmegye minden templomában még egy negyedóráig szóljanak a haran­gok és hirdessék az ünnepet. 2. Május 28-án ünnepélyes hálaadó istentiszteletek tartassanak. Ezekre ideje korán megfelelő módon hivassanak meg a helyi katonai és pol­gári hatóságok, az összes tanintézetek, valamint a katholikus társadalmi és jóté­kony egyesületek. 3. Minden tanintézetben — lehetőleg május 27-én, vagy 28 ; esetleg valamely későbbi napon, de okvetlenül még a je­len 1904/1905. tanév folyamán — meg­felelő ünnepélyek tartassanak. 4. Törekedjenek a főt. lelkész urak arra, hogy a jubileumi ünnepség napjára működésük színhelyén a nyilvános és ma­gán épületek zászlódiszt öltsenek. Osztatlan egyetértéssel és mély ben­sőséggel könyörögjünk e dicső napon, hogy a minden jó Adója 0 Eminenciája drága életét áldásainak leggazdagabb bőségével elhalmozva, az évek beláthatatlan során keresztül megtartani kegyeskedjék. Esztergom, 1905. évi március hó 30. Boltizár József püspök, ált. érseki helynök. Színház. Esztergom, április 8 Szerdán két előadás volt. Délután Katona József örökbecsű történeti tragédiáját a Bánk bánt adták, melyen mindként nem­beli ifjúság nagy számban vett részt. Este a szezonban ötödször ismételték meg a János vitézt az ismeretes szerep osz­tással, mely alkalommal ismét telt ház volt. Az előadás érdekességét emelte,Fe­kete Rózsikának, a kolozsvári nemzeti színház balettáncosnőjének fellépte, ki egy néhány csinos táncot lejtett s nyert ezzel tetszést. Csütörtökön Gárdonyi Géza falusi tör­ténete A bor került szinre. Kár, hogy ez a remek, költői lélekkel megalkotott, élet­kép oly kevés közönséget tudott össze­hozni, bár a minden tekintetben kifogás­talan előadás nagyobb látogatottságot érde­melt volna. Első helyen említendő Ba­racsné Julís szerepében Holéczy Loncika, ki ezúttal is bravúros alakítást mutatott s bebizonyította, hogy nemcsak a drámá­ban nagy az ő művészi ereje, de a nép­színműben is tökéletes. A vendégül fellé­pett Berényi Zsiga városunk fia ismeretes művészi rutinjával szintén elismerést nyert Baracs Matyi szerepében, de a többi sze­replők is, úgymint Baracs Imre személyé­ben Kovács Lajos és Gőre Gábor szemé­lyében Nyitray Sándor a kedvelt komikus sikerrel működött az összhatás elérésében. Pénteken délután Kazaliczky Antalnak ismeretes Tetemrehívás cimű színműve ment az ifjúság számára. Este Lehár Ferencnek kitűnő zenéjű operettje a Drótos tót került szinre zsú­folt ház mellett és félhelyárakkal. Zsuzsa szerepét Tábori Frida énekelte ismert ked­vességével, Jankó szerepében pedig Pápay Lajos jeleskedett. Igen ügyes volt Mik­lós Dóra Güntler Mici szerepében és Szál­kai Lajos Pfefferkorn hagymakereskedőt személyesítő vidám mókáival falrengető kacagást idézett elő. Tegnap Bocaccio operett került szinre, ma pedig d. u. az Árendás zsidó félhelyárak­kal este pedig a Primadonna énekes bohózat. Csütörtökön lesz jutalom játéka Schaks­pere halhatatlan művében Romeo és Jú­liában a kiváló drámai művésznőnek Ho­léczy Ilonának. Akik látták az ő csodás műves :etét, mesteri alakítását a Tosca címszerepében, bizonnyal örvendeni fog­nak, hogy e becses művészi tehetség ál­tal nyújtott mű élvezetben részesülhetnek s reméljük az esztergomi fejlett műizlésű közönségtől, melyet csak a valódi mű­vészi tökély elegit ki, hogy tömeges meg­jelenésével eszközölni fogja, miszerint a vidék e legjelesebb művésznőjének és a társulat igazi díszének jutalomjátéka va­lódi ünnepe legyen városunk művészeti életének. Taffy. HÍREK. — A főapát Esztergomban- Fehér Ipoly pannonhalmi főapát holnap a bencések székháza és a fogymnázium hivatalos lá­togatására városunkba érkezik. — Esküvő- Seidl István bábolnai ura­dalmi ellenőr tegnap vezette oltárhoz Csé­men aráját, Wimmer Ilonkát, Wimmer Béla érsek uradalmi felügyelő kedves leá­nyát. A frigyhez örökké tartó boldogsá­got kívánunk. — Ezüst mise. Eitner Elemér Ákos fő­székesegyházi succentor és igazgató f. hó 11-én d. e. 10 órakor mondja ezüst mi­séjét a Bakács kápolnában, dr. Klinda Teo­fil praelátus kanonoknak, mint manu­duktornak vezetésével. A jubiláns pap társas életünk rokonszenves és tisztelt alakja, aki Esztergomban közel 24 év óta működik. — Személyi hírek. Andrássy János al­ispán f. hó 7-én két napi tartózkodásra a fővárosba utazott. Vimrner Imre polgár­mester pénteken Csémre ment unokahugá­nak Vimrner Ilonkának esküvőjére. — Térzene- A mai térzenének, mely a Szé­chenyi-téren lesz déli V212—V2I óra között megtartva, műsora a következő: 1. Sommer': Suleyman Pascha induló 2. Schubert Nán­dor: „Alicie." Valse Serenade. 3. Kelc Béla: „Rákóczy" nyitány. 4. Gounod: „Walbur­gisnacht" a „Faust" operából. 5. Pavlis „Ausstellungsbilder" egyveleg. 6. „Sinay Hora" induló. — Névmagyarosítás, A főgimnáziumi tanulók közül ujabban ismét tizen folya­modtak névmagyarositási engedélyért a belügyminiszterhez, még pedig a követke­zők: Árnies Mihály VI. o. t. Ányos-ra, Barany-ik János VI. o. t. Baranyi-ra, Borsch­ke Rezső VII. o. t. valamint két test­vére Borcsányi-ra, Pollák Miklós II. o. t. Huszár-ra, Pomikál László VII!. o. t v Né­met-re, Prchal Győző II. o. t. Pécsi-re, Rosenberg Imre I. o. t. Rónai-ra, Sturm Károly III. 0. t. Szegedi-re, Szrés Mihály VIII. 0. t. Szántó-ra, Tindler Elemér III. o. t. Szentiványi-ra. Az ifjúság tömeges névmagyarosításának érdeme Hollósi Ru­pert főgimn. igazgatóé. V— Az esztergomvidéki tört. és régészeti társnlat szerdán este Horváth Béla főis­pán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a közgyűlés napját május 14-ére tűzte ki. A látogatott ülésen több érdemleges kér­dés került napirendre, melyek a társulat újjászületését és megizmosodását célozzák. Szt. István napjának minél fényesebben leendő megünneplése céljából egy öt tagú bizottságot küldött ki egy tervezet elké­szítésére, majd elhatározta, hogy megke­resi a város hatóságát, hogy azon alka­lomból egy-két utcának történelmi vo­natkozású nevet adjon, s felvette új­ból az utcák neveinek történelmi vonat­kozású nevekkel leendő elnevezésének évekkel ezelőtt elejtett fonalát. — Felolvasó estély. Felhívjuk az érdeklő­dők figyelmét a helybeli kath. legény­egyesület estélyére, melyet ma este 6 órakor tart saját helyiségében a követ­kező műsorral : 1) Szavalat. Előadja Fa­zekas Dezső e. r. t. 2) Traviata. Ábránd. Alardtól. Hegedűn játsza Paulusz Béla e. p. t. Zongorán kiséri Brenner Juliska úrhölgy. 3. Felolvasás. Tartja : Sipos An­tal képezdei tanár. 4) Éji homályban Don Carlos operából Verditől és Édes édes álom „Katalin" operettből Fejér Jenőtől, énekli : Táky Gyuláné úrnő. Zongorán ki­séri Kersch Ferenc főszékesegyházi kar­nagy. — A megye központi választmánya f. hó 15-ikén d. e. 10 órakor az összeíró küldöttségek munkálatai alapján az or­szággyűlési képviselőválasztók jövő, 1906. évi ideiglenes névjegyzékeinek összeállí­tása és az esetleges további intézkedések megtétele végett ülést tart. — A pénzügyi bizottságból. A város p. ü. bizottsága szerdai ülésében pártoló­lag terjesztette a képviselőtestület elé, a tűzoltóság azon kérelmét, hogy a nem fizetéses tűzoltók tűzoltói egyenruhájára 400 kor., mig buzdításul 300 kor. jutalék adassék a gyakorlatokon pontosan megjele­nőknek, kik egy-egy megjelenésért 1 kort. kapnának. A legelőre nézve pedig kimon­dotta, hogy a vidéki marhák legeltetésének engedélyezését javasolja, mivel abból a városnak 600-700 kor. évi jövedelme van. — Iskola megnyitás. A lábatlani ev. ref. hitközségi iskolát, melyet annak ide­jén a roncsoló toroklob fellépte miatt zár­tak be, 7-én megnyitották. — Kedélyes betörők. F. hó 6-án Pá­der Lajosnak kiskuriában lévő présházába ismeretlen tettesek betörtek. A vizsgálat megállapította, hogy a tettesek a présház zsindely tetőzetét felbontva hatoltak be a présházba, hol tüzet rakva valami tojásos ételt készítettek s mellé nyugodtan fogyasz­tották a hegy levét, s aztán összeszedve mindent, mi elvihető volt, eltávoztak. — Földomlás egy pincében. Adorján Já­nos városi képviselő tulajdonát képező galagonyási pince bővítése alkalmából f. hó 7-én a reggeli órákban munka közben földomlás volt. A leomlott föld Ravasz Károly kőműves segédet és Porubszki Mihály napszámost maga alá temette, ki­ket a szenvedett sérülések folytán a Ko­los kórházba szállítottak. — Rádium felfedezése Magyarországon. A kir. természettudományi társulat che­mia-ásványtani szakosztályának 1905. évi március 28-iki ülésében Szilárd Béla elő­adást tartott a Schmidthauer-féle igmándi keserűvíz radio-activitásáról, amely szak­körökben nagy feltűnést keltett különösen azért, mert ez az első eset, hogy a magyar ásványvízben rádiumot mutat­tak ki. NYILT TER. szilárd es fol yékony^ abort fehérre gyöngéddé teszi. és Mindenütt kapható. Sarg-féle Glycerin szappan úgy felnőtteknél, mint gyermekeknél a leggyön­gébb korban a legkitűnőbb tisztító szernek bi­zonyult. Ismert tekintélyek, mint dr. Hebra ta­nár. Schauta, Frühwald, Breus Károly es Gusz­táv, Sehandlbauer stb a legjobb eredménynyel használják. III. * Ezen rovatban foglaltakért nem vállal felelő­séget a Szerk. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izü ter­mészetes hashajtószer. =

Next

/
Thumbnails
Contents